Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

A gyepterület még jobb hasznosítása A megyében mintegy 150 ezer hektárnyi gyepterület van, mely­nek hasznosítása csak részben megoldott. A szénatermés növelé­sére többféle módszert dolgoztak ki. Az egyik az úgynevezett fe- lülvetés, amelyet Vinczeffy Im­re egyetemi tanár, a Debreceni Agrártudományi Egyetem gyepi hasznosítási csoportvezetője kez­deményezett. A megyében a kecskeméti já­rásban van a legtöbb gyepterü­let. Mintegy 35 ezer hektárnyi rét és legelő van a mezőgazda- sági nagyüzemek kezelésében. A húsprogram megvalósítása szem­pontjából fontos feladat a gye­pek hasznosítása. Az üzemi párt- szervezetek szorgalmazzák az ez­zel kapcsolatos új kezdeménye­zéseket. Ennek jegyében került sor tegnap Kecskeméten, a Pe­tőfi Népe szerkesztőségének me­zőgazdasági rovata és a kecske­méti járási pártbizottság közös szervezésében egy kerekasztal beszélgetésre. Ezen Horváth An­tal, a járási pártbizottság titká­ra ismertette az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. Ezt követően Vinczeffy Imre beszá­molt a gyepjavítás eddigi tapasz­talatairól, a debreceni technoló­giáról, amelyet már tizenegy megyében több, mint száztíz me­zőgazdasági nagyüzemben alkal­maznak. A tanácskozáson felszó­lalt: Fenyvesi Károly, a megyei tanács növénytermesztési szak­felügyelője, Varga Endre, a me­gyei állattenyésztési felügyelőség osztályvezetője. Nyúl Ferenc, a lajosmizsei Népfront Termelő- szövetkezet főagronómusa, Hos- tyánszki György, az ágasegyházi Mathiász Szakszövetkezet elnöke, Kiszely Gyula, a tiszaalpári Ti- szatáj Termelőszövetkezet elnö­ke, valamint Radványi Jenő, az orgoványi Egyetértés szakszövet­kezet főagronómusa. Öntözés A Területi Statisztika legutób­bi számában érdekes összegezés, s egyben minősítés jelent meg „A mezőgazdaság öntözési lehetősé­gének 'kihasználtsága Bács-Kis- kun megyében” címmel. A cikk b bevezetőben kijelenti: „Bács- Kiskun megye mezőgazdaságában a szélsőséges időjárás és a vál­tozatos talajadottságok miatt kü­lönösen nagy jelentősége van a rendszeres és széles körben al­kalmazott öntözésnek”. Az írás­ból megtudjuk, hogy a megye mezőgazdasági területének csu­pán 6 százaléka öntözhető. A me­gye területének nagyobb részében azonban, különösen az öntözésre legjobban rászoruló Homokhát­ságon nincs kiépítve az öntözés továbbítására alkalmas csatorna- hálózat. „... szűkösek , — írja a cikk — az öntözéses gazdálkodás lehetőségei, de a termelő üzemek még ezt sem használják ki.” A IV. ötéves tervidőszalkban 38 ezer hektár körül állandósult a mező- gazdasági üzemek öntözhető te­rülete. A tanulmány közölte statiszti­kai adatok arról vallanak, hogy az öntözhető területnek 1974-ben 67, 1975-ben 35, 1976-iban 65 szá­zalékát veitték igénybe. A mű­szakilag berendezett öntözött te­rületek sajnos elavultak, felújí­tásra; vagy selejtezésre várnak. Sajnálatos, hogy az öntözhető te­rületek 29 százalékán egy általán nem öntöztek a nagyüzemek és a berendezések 22 százalékát nem rendeltetésszerűen használták. Az írás megjegyzi, hogy a gépi áttelepítésű és önjáró berendezé­sek csak az utóbbi két-három év­ben kezdtek elterjedni, elsősor­ban a fajszi, és harfeai öntöző- fiürtökre kapcsolt gazdaságokban. Az is sajnálatos, hogy a megyé­ben nyilvántartott 630 csőkútnak csupán a fele üzemképes, mert részben eliszaposodtak, részben a vízhozamuk olyan csekély, hogy üzemeltetésük nem gazdaságos. Ebben az évben július közepéig mindössze 17 ezer hektáron ön­töztek a megyében, ami 40 száza­Szakmai eszmecsere Kollégákat is köszönthetünk a testvéri Krímből érkezett vendégek között. A küldöttség tagjaként érkezett Turovszkij Mark Iljics, a TASZS2 krími tudósítója, Aposanszkij Konsztantyin Vladimirovics, testvéri lapunk, a Krimszkaja Pravda ipari rovatvezetője és Bonda­renko Nikolai Nikolajevics, a Krimszkaja Pravda fotoriportere teg­nap szerkesztőségünk életével, munkájával ismerkedett. Vendégeinket dr. Weither Dániel főszerkesztő fogadta. (Tóth Sándor felvétele.) Szovjet íródelegáció hazánkban Jevgenyij Vinokurov költőnek és Anatolij Mednyikovnak, a Kézfogás című szovjet—magyar közös kiadású antológia szovjet szerkesztője vezetésével — a Magyar írók Szövetségének meg­hívására — öttagú szovjet író- szövetségi küldöttség érkezett hazánkba kedden. A szovjet ven­dégeket Garai Gábor, s az író- szövetség vezetői baráti találko­zón fogadták az írószövetség székházában. A magyar és a szovjet írók-poéták alkotói esz­mecserén, irodalmi esteken, ke­rékasztal beszélgetéseken közö­sen emlékeznek majd meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójáról, s meg­ismerkednek irodalmi és kulturá­lis életünkkel. Gyógynövénytermesztés Hazánkban mintegy ezer gyógynövényfajtát tar­tanak számon, amelynek negyedrészét használják gyógyszerkészítéshez. Régóta ismert a Digitalis la- nata, a gyapjas, gyűszűvirág, szárított leveleiből ki­vonható szívgyógyszer. E növény nemcsak vadon terem, hanem a gyógyszeripar részére termesztik is a mezőgazdasági üzemek. Miként a legtöbb gyógy­növény termelésénél, úgy a gyapjas gyűszűvirágnál is a teljes gépesítés hiánya — főként a betakarítás nagy kézi munkaerő igénye — okozza a mezőgazda- sági üzemekben a legtöbb gondot. A fajszi Kék Duna Tsz-ben több éve termesztik a DigátTiis lanatát. A tíz hektáros kísérleti területről Windrover zöldborsó betakarítóval, valamint rend­felszedővel gyűjtik a termést. A kísérletek, a szárí­tás utáni vizsgálatokat követően döntenek arról, hogy a jövőben növeljék-e a gyapjas gyűszűvirág­termelést. • A fajszi Kék Duna Tsz-ben megoldották a Digi­talis lanata gépi betakarítását. Horváth Károly, a kanadai borsókombájnnal vágja a növényt. (Pász­tor Zoltán felvétele.) GYORSÍRÓK „TALONBAN” Amikor kárbavész a szakmai tudás Elkészült Halason az 53-as főút Október 27-én, csütörtökön a déli órákban átadják a forga­lomnak az 53-as számú Salt— tompái másodrendű főközlekedési útvonal új kiskunhalasi átkelési szakaszát. Felhívjuk a gépjármű­vezetők figyelmét, hogy ekkor lépnek életbe a városban a vég­leges forgalmi rendnek megfele­lően kihelyezett jelzőtáblák. lékos kihasználtságra utal. Meg­jegyzendő azonban, hogy a vi­szonylag csapadékos tavasz után a korábbi éveknél későbben kezd­tek öntözni. Az elmúlt esztendőben a me­gye mezőgazdasági területének 4 százalékát öntözték. Ezen belül az állami gazdaságokban 9. a termelőszövetkezetekben csupán 5 százalék volt az öntözött te­rület részaránya. Az utóbbi évek­ben csökkent a zöldpaprika, nőtt a burgonya és silókukorica ön­tözött területe. Általában a szük­ségesnél kevesebb volt a kiöntö­zött vízmennyiség. Kevés volt az öntözések száma is. 1975-ben a szántóföldi növények megöntözött területének 55 százalékát csak egyszer és csupán 8 százalékát öntözték háromszor, vagy annál többször. Az utóbbi időkben jelentősek a kezdeményezések a híg trágyá­val és a kommunális szennyvíz­zel történt öntözésre. Ebből a szempontból .példaképpen tekint­hető a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, Bátya. Fájsz és Misfce termelőszövetkezetei,' és országo­san is egyedülálló kezdeménye­zés az, hogy a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a Kecskemét városi kommunális síKsnnyvízzel 500 hektáron takarmáríjdélék ön­tözhet ők. Nagyon sok vita hangzik el ma­napság azzal kapcsolatban, ho­gyan tudnánk még hatékonyabb munkát végezni a korszerű ügy­intézés és annak egyszerűsítése érdekében, melyet párt- és állami határozatok is előírnak, és amely­ben sok helyi kezdeményezés is született. Nem mindenütt oldha­tó még a korszerű technika alkal­mazása — ezt nem is vitatjuk —, vagy ahol ezt alkalmazzák, még ott is csak kezdeti eredményekről beszélhetünk. Éppen ezért érde­mel még ma is nagyobb figyel­met a hagyományos ügyvitel, s ezen belül a gyorsírással végez­hető munka hatékonysága. Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy a korszerű ügyintézés­ben a gyorsírás adta lehetőséget nem. merítettük ki, s még az adott lehetőséggel sem élünk. Pedig ez minden munkahelyen adva van, csak éppen a gyorsírásban rejlő előnyök ismeretének hiánya gá­tolja az előrehaladást. Könnyen, vagy nehézkesen ? Sok munkahelyen e szakkép­zettséggel rendelkezőket csak úgy tartják nyilván, mint gépírókat, pedig általában áki tanulta, együtt sajátította el az iskolában a gyorsírást és a gépírást is. A vállalatoknál és Intézményeknél viszont nem élnek azzal a lehe­tőséggel, hogy ezt a teljes szakmai tudást kihasználják. Miniden területen bizonyos idő­re van szükség áhhoz, hogy vala­ki bedolgozza magát új munka­körébe, jól felhasználja és alkal­mazza a tanult ismereteket. A gyors- és gépíró munkájának az a rendeltetése, hogy tehermente­sítse a vezetőket, a munkatársa­kat a kezelési és irodai feljegy­zések rögzítésének nehézkes mun­kája alól, és velük szorosan , együttműködve biztosítsa a haté­kony és tevékeny információs munkát. A kérdés az, mennyire használják ki a munkahelyeken a gyorsírók szakmai tudását? Az a tapasztalat, hogy nem él­nek ezzel a lehetőséggel kellőkép­pen. A gyakorlati munkában egy­re kevesebbet, vagy egyáltalán nem tartanak igényt erre a tu­dásra. Ily módon az iskola pad­jaiból kikerült fiatalok elfelejtik, amit tanultak, s elvesznek, mint gyorsíró szakemberek képességük teljes kihasználása szempontjából. Csak az iskolának tanultunk ? Pedig évente megyénkben csak­nem százötven, gyorsírásból-gép- írásból érettségit tett fiatal kerül ki az életbe, tele ambícióval, szakmai szeretettel. Általában a munkahelyen a gépírás a lényeg, a gyorsírási szaktudásra csak a felvételnél kíváncsiak. Felmerül a kérdés: hogyan hoz­za így meg gyümölcsét a négy év alatt befektetett munka, miért ta- nuljun és miért tanítjuk, ha csak formailag van rá szükség? A munkahelyeken tapasztalt helyte­len szemlélet 'következtében így feleslegesen dolgozott tanár és diák egyaránt. A befektetett mun­ka csakis úgy térül vissza társa­dalmunknak, ha a mindennapi életben, a hivatalokban — és mindenütt, ahol erre szükség van — hasznosítják ezt a szép, érde­kes és mindenekelőtt hasznos munkát. Igaz, sokan a mechanikus hang- rögzítésben látják a korszerű és gyors ügyintézés feltételeit. Való­ban, ennek sok előnye van, de nem minden esetben? A magnó bármilyen korszerű is, mégis ne­hézkesnek bizonyul, amikor egy tartalmi sűrítményben kell közre­működnie, például egy jegyző­könyv kivon atolásában. Ugyanis mire visszahallgatjuk, a hosszú szalagot, addig a gyorsíró a- jegy­zetéből a kért részeket megjelöli és perceken belül tudja adni a kivonatot, a lényeget. De vonat­kozik ez egy-egy levélszövegre, átvett vagy átadandó üzenetre, gondolkodást is kívánó helyze­tekre. Időmegtakarítás Manapság sokszor felmerül a kérdés: hogyan tudnánk egysze­rűsíteni, gyorsítani az ügyinté­zést? Lényegesen gyorsabbá le­hetne tenni azzal is, ha az ügyin­téző felkészülve a válasszal, a le­velet vagy feljegyzést a gyorsíró­nak lediktálja. A megtakarított időt így további alkotó munkára lehetne fordítani. Ez már takaré­kosság! Kinek van ebből haszna? Mindenkinek. Ha ilyen módszer­rel dolgoznánk, el lehetne kerülni a sok munkatorlódást, a határ­időcsúszásokat, Érdemes ezen gondolkodni. Hasznos volna az is, ba felis­mernék a munkahelyek illetékes vezetői, hogy a gép- és gyorsíró számára is nélkülözhetetlen a rendszeres, kitartó — szakszerű vezetés mellett végzett — ön­nevelés és továbbképzés, amelyet a mindennapi munka mégkövetel. Ei.nek szervezett kereteit, a gyors­írók szakmai továbbképzését, a Gyorsíró és Gépíró Szövetség he­lyi csoportjai tudják biztosítani.­Reméljük, hogy e figyelemfel­hívásunk megértésre talál, az ér­dekelt vállalatok és intézmények vezetői kellőképpen mérlegelik és egyre több helyen veszik fontoló­ra fejtegetéseink indokoltságát. / G. J. HÍREK. HÍREK w— LEVLAP . , j— *----v * a uiuucsaabra szán» oiaaiar«« a f eladói rész fölé emblémát nyomtattak. „TÖRŐDJÖN TÖBBET EGÉSZSÉ­GÉVEL!” Ez — természetesen — fontos. Ámde az sem hallgatható el, hogy ekepp csak a lap első fele használható Írásra, lévén a túloldal foglalt. Ki­sebb helyre kevesebb szöveg raeend, következésképp kevesebb bosszúságot okozható - nemcsak jó hírekkel teli üzeneteket líSn^Arembléma mon­danivalója tehát akként magyarázható: úgy törfidjön többet egészségével, hogy kevesebbet írjon. 61 ..D*!,Ha nem Sikerül (márpedig nem szokott sikerülni) az egy-oldalnvira tömörítés, a szöveg kénytelen-kelletlen a túlső térfélen, az emblémában folv- tatodik. Amin ugyebár nehezebben silabizálhatók a betűk — romlik a szem. Pedig, int az intelem: „Törődjön többet egészségével!” Mindent megfontolva — át kellene fogalmazni a közismert Jelszót, az effcle ötletek kiagyalóira való tekintettel. „Törődjön többet a mások egeszsegevel is!” — ezt kellene rányomtattatni. A plakátokra tudniillik, ahová valók. ’ Ha megjelennek a falragaszok, megírjuk. Nyilt, postai levelezőlapon. NAPTAR 1977. október 26., szerda Névnap: Dömötör Napkelte: 6 óra 19 perc. Napnyugta: 16 óra 37 perc. Holdkelte: 16 óra 31 perc. Holdnyugta: 5 óra 32 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: október 24-én a középhőmérséklet 12,1 (az 50 éves átlag 9,5), a legmagasabb hőmérsék­let 18,5 Celsius-fok volt, a nap 5 órát sütött. Tegnap reggel 7 órakor 8,0, 13 órakor 16,7 fokot mértek, a reg­geli legalacsonyabb hőmérséklet 5,7 Celsius-fok volt. — Éves tervének november 7-re történő teljesítését vállalta a Petőfi Nyomda kiskunfélegyházi telepe — három szocialista bri­gád javaslatára. A felajánlás si­kerét jól szolgálta a hét végén megtartott kommunista műszak. — Bács-Kiskun megyei pálya- választási hetek. Ma délután két órai kezdettel a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Köz­pontban Szabó László, az Oktatá­si Minisztérium főosztályvezetője tart előadást, melynek témája az iskola, az úttörőcsapat és a csa­lád szerepe a gyermekek pálya- választásában. — Ma délelőtt Kiskunhalason tartja ülését a Helyiipari és Vá­rosgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága. Megtárgyalják a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisztele­tére tett vállalások teljesítését, majd az üzemi demokrácia hely­zetéről szóló tájékoztatót vitatják meg. — Háromszázan voltak hétfőn este Kecskeméten, a Megyei Mű­velődési Központban a műszaki és természettudományi stúdió elő­adásán. Dr. Botár Csaba diavetí­téssel egybekötött előadást tartott a Szovjetunióról. Az európai kör­utazás sorozat következő előadá­sa London és környéke címmel november 15-én lesz. — A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium légügyi osztálya közli: megállapították, hogy a MALÉV 203-as járatának repülő­gépe 1977. szeptember 21-én 19 óra körül Bukarest közelében a leszálláshoz meghatározott repü­lési magasság be nem tartása miatt járt szerencsétlenül. A megadott magasságtól való elté­rés okát eddig nem sikerült tisztázni; felderítésére tovább folynak a vizsgálatok. (MTI) Meghalt Vető József Mély fájdalommal és megren­düléssel tudatjuk, hogy Vető Jó­zsef, a Népszabadság szerkeszti bizottságának volt tagja, a Tükör nyugalmazott főszerkesztője, Ró­zsa Ferenc-díjas újságíró életé­neik 68. évében szívroham követ­keztében elhunyt. Emlékét kegyelettel megőriz­zük. Temetéséről később intéz­kednek. A Népszabadság szerkesztősége, az Üj Tükör szerkesztősége; a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Sebes Sándor köszöntése Sebes Sándort, a Magyar Szol cialista Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának tagját, fl párt, a magyar és a nemzetközt munkásmozgalom kiemelkedői régi harcosát 75. születésnapja alkalmából az MSZMP Köz pon­ti Bizottsága és Központi Elleni őrző Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság el­ső titkára és Brutyó János, á KEB elnöke köszöntötte. Átadták a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság üdvözlő levelét és ajándékát (MTI) MŰSOR: MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1977. OKTOBER 26. 18 órakor a Pedagógus klubbani Tudománytörténeti sorozat II. Az orvoslás tudománnyá alakulása. Előadó: Benedek István professzor. ! KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Október 26. szerda du. 3 óra: TÍZ KILO ARANY Ifjúsági B-bérlet Kelemen Színpadon este fél 8-kori AIGISZTOSZ MOZI — Kálmán Imre születésének 95. évfordulóján hétfőn Bécs 18. kerületében leleplezték a zene­szerző mellszobrát. A meghitt ünnepségen jelen volt Kálmán Imre özvegye, valamint az oszt­rák főváros és a Magyar Nagy- követség küldöttsége. (MTI) — Az első háromnegyed évben 4,6 millió totó- és 21 millió lot. tószelvény fogyott el Bács-Kis- kunban. Különösen a totóeladás ívelt fel — az idén egymillió­val több szelvényt töltöttek ki a fogadók, mint tavaly. — Növekszik az intézménye­sen tisztított útfelület Kecskemé­ten. Három éve 862 és fél ezer négyzetméter, az idén pedig 890 ezer négyzetméternyi felületet tisztítanak rendszeresen a Kom­munális és Költségvetési Üzem dolgozói. — Megújuló múzeum. Száz esz­tendeje, hogy Tiszafüreden meg­nyitotta kapuit a Kiss Pál Múze­um elődje, a helyi Régészeti Egy­let. A tiszai táj irodalmi, régé­szeti és néprajzi dokumentumait, emlékeit őrző intézmény a fel- szabadulás után erőteljesen fej­lődött, 1949-ben falumúzeum rangjára emelték. Gyűjteménytá­ra 1953-ban került jelenlegi he­lyére, a klasszicista stílusú kú­riába, amely a szabadságharc tá­bornokának, Kiss Pálnak a nevét vette fel. A centenárium alkal­mából megújul a múzeum. — Újabban belga exportra is szállít szövetet a győri Richards Finomposztógyár, százhúszezer négyzetinétert az idén. Tőkés pia­con egyébként ebben az eszten­dőben 700 ezer négyzetméterrel több anyagot értékesítenek, mint az elmúlt évben. 1977. október 26.: KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor PIEDONE HONGKONGBAN 50 százalékkal felemelt helyárúi Az Ifjúsági bérletek nem érvényesek« Színes, magyarul beszélő olasz kalandfilm KECSKEMÉT ARP AD: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor A BÉKE ELSŐ NAPJA Magyarul beszélő szovjet film MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor A VÍZILÓ ÉS A NAPOCSKA Színes szovjet mesefilm-ossz eállít 4t nőm PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Prelszinger András Igazgató Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-619, 12-616 (központi): 11-709, Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj: havi 20,— forint Postautalványon, valamint átutalással KHI 215—95162 jelzőszámlár» Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással. 6001 Kecskemét Külső-Szegedi út 6. Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 065 x HU ISSN 0133-235X .J "iné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom