Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-18 / 245. szám

«fin, yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 245. szám Ára: 90 fillér 1977. október 18. kedd Háromezer-kétszáz tonnával több zöldség, gyümölcs exportra Az idén 21 ezer hektáron ter­mett paprika, paradicsom, zöld­borsó, uborka, káposzta és egyéb zöldségféle Bács-Kiskun megyé­ben. A kétezer hektáros vetéste­rület-növekedés, az utóbbi hóna­pok viszonylag kedvező időjárá­sa, új, nagy hozamú fajták ter­mesztése, a mezőgazdasági dolgo­zók jó munkája következtében egyes kertészeti növények kiemel­kedő termést hoztak. A tavaszi fagytól károsított csonthéjas gyümölcsfajok termés­veszteségét számos gazdaságban pótolta a téli almafajták átlagon felüli termése. Mindez a mező- gazdasági nagyüzemek pénzügyi helyzetét is befolyásolta. A HUN- GAROFRUCT külkereskedelmi vállalat megyei kirendeltsége pedig szeptember 30-ig 3229 ton­nával több gyümölcsöt és zöldség­félét exportált, mint tavaly egész esztendőben. A Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztársaság, Cseh­szlovákia, Lengyelország és Né­met Szövetségi Köztársaság úti­céllal a harmadik negyedév vé­géig 62 616 tonna zöldségféle és gyümölcs hagyta el Bács-Kiskun megyét, és a külkereskedelmi vállalat megyei kirendeltsége 98 százalékát teljesítette egész évi export-előirányzatának. A szocia­lista országokba irányuló szállítás mennyiségének növekedésén kívül. Veteránok í Nem szükséges magyaráz­nunk, hogy mit jelent, milyen tartalmat hordoz a címként választott latin eredetű szó. Olyan idős embereket szok­tunk veteránoknak nevezni, akik régi és kipróbált harco­sai, a hazai, sőt a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lomnak, akik szemtanúi, cse­lekvő részesei voltak a század első évtizedeiben lezajlott, tör­ténelmet formáló forradalmak­nak. Ezekben a gyakran nem fegyveres harcokban, de, ille­gális munkában, üldöztetések során szilárdult bennük vég­legesre a kommunista esz­mékhez való hit, a kizsákmá­nyolás elleni könyörtelen harc vállalása és végigvitelének szükségessége. A veteránok itt élnek kö­zöttünk, megbecsült és köz- tiszteletben álló tagjai társa­dalmunknak, a városnak, a községnek s nem utolsósor­ban a pártnak. Nagyobb poli­tikai ünnep előtt az újságíró is szívesen fordul hozzájuk, amikor a múltat kutató szán­dékkal arra keres választ, hogy miként vezetett egy-egy munkás, vagy hivatalnok, eset. leg paraszt ember sorsa a Jubileumi munkaverseny az ipari szövetkezetekben 0 A Kecskemé­ti Fémipari Szövetkezetben a jubileumi munkaverseny során a lakosság körében közkedvelt háztartási létrák készí­tésénél műanyag kötőelemek helyett tartósabb, alumínium elemek beépítésével az első háromnegyed­évben 836 ezer forintot takarítottak meg. Ugyanakkor 12 perccel rövidítették le egy-egy létra gyártási idejét. (Tóth Sándor felvétele) MAGYAR—AFGÁN MEGÁLLAPODÁSOKAT Írtak alá Losonczi Pál tárgyalásai Mohammed Dauddal A hivatalos látogatáson Afganisztánban tartózkodó Losonczi Pál vasárnap és hétfőn megbeszéléseket folytatott Mohammed Dauddal, az Afgán Köztársaság elnökével. A vasárnapi tár­gyalások befejeztével megállapodásokat írtak alá az afgán külügyminisztérium épületében. Losonczi Pál vasárnapi és hétfői programjában vidéki látogatások is szerepeltek. 0 Exportra készítik a szállít­mányt a ZÖLDÉRT kecskeméti telepén. háromnegyed év alatt 7,3 száza­lékkal több kertészeti termék ke­rült tőkés exportra. Még jelentősebb lett volna az eredmény, ha láda-, vasúti jár­mű és egyéb eszközök hiánya nem hátráltatja a kereskedelem munkáját. Nagyon megérett az idő a kecskeméti zöldség-, gyü- mölcshűtőtároló bővítésére, az ed­diginél nagyobb teljesítményű tároló létesítésére. Különösen az értékes csonthéjas gyümölcsfajok minőségének megóvásában jelen­tene nyereséget a hűtőtároló. Megfelelő kapacitású hűtőtároló birtokában a zöldség-, gyümölcs­kereskedelem nincs annyira ki­szolgáltatva a külföldi piac ár­ingadozásainak. Ezekben a napokban a téli al­ma szállítása a legnagyobb fel­adata a HUNGAROFRUCT me­gyei kirendeltségének. Jánoshal­máról kedden közvetlenül indul nagyobb szerelvény a Szovjetunió által vásárolt téli almával, hogy megfelelő időben a rendeltetési helyére érkezzen. Egy-egy irány­vonat egyszerre három-négyszáz tonna gyümölcsöt tud továbbíta­ni átrakás nélkül Jánoshalmáról, a szovjet kereskedelmi partnerek­nek. K. A. műhelytől, az íróasztaltól, a szántóföldektől a világformá­ló eseményekben történő rész­vételig. Ilyenkor rendkívüli életút világosodik meg az ér­deklődő előtt. Előkerülnek az immár sárgára, barnára érett fényképek, a fiókokban őrzött kitüntetések, s míg a reszke- teg ujjak végig mutatják a képen látható, még fiatal em­bereket, egy-egy sóhaj jelzi: közülük többen már nem él­nek. Igen, amint halad az idő, egyre fogyatkoznak a veterá­nok. A képzeletbeli névsorból újabb és újabb nevek mellé kell odatenni egy dátumot. S nem a „hálátlan” utókor vét­ke, ha esetleg életében nem kereste fel. az újságíró, nem készült róla nagy riport. Ta­pasztalat ugyanis, hogy moz­galmunk veteránjai nem olyan emberek, akik kérkednének múltjukkal, érdemeikkel. Elő­fordult, hogy a közvetlen szomszédok is csak az újság­ból, a veteránnal készített ri­portból tudták meg, hogy a mellettük élő idős ember — aki fát vág, kukoricát mor­zsol, szőlőt permetez — vala­mikor Buggyonij lovashadse­regében szolgált, s a lovashad­sereg fergetegében vágtatva üldözte a fehéreket. Hogy az a kar, amely ma gereblyét, kaszát emel, néhány évtized­del ezelőtt kardot markolt és tomboló paripán ülve valahol Az év elején a megye vala­mennyi ipari szövetkezetének közössége csatlakozott a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisztele­tére tett versenyfelhívásához. Bács-Kiskun 49 szövetkezetében összesen 371 szocialista brigád határozta el, hogy munkasike­reikkel köszönti a jeles évfordu­lót. A kis közösségek munkahelyen­ként vállalásokat tettek az 1977. évi terv teljesítésére, illetőleg az előirányzatok év vége előtti — több helyen a november 7-ig történő — elérésére. Az exportáló ipari szövetkezetek kollektívái felajánlották, hogy a tőkés és a szocialista exportkötelezettsé­güknek határidőre és jó minősé­gű termékekkel tesznek eleget. Az építőipari szövetkezetek az előirányzat 10 százalékos túlszár­nyalására tettek ígéretet. A la­kossági szolgáltatásokat végző egységek 9 százalékos túlteljesí­tést vállaltak. Születtek felaján­lások új termékek előállítására, a hazai és a külföldi piacon egy­aránt értékesíthető cikkek gyár­tására. valamint a lakossági áru­alapok bővítésére is. A verseny- felajánlások közül természetesen a dolgozók művelődésére és a szocialista életmód formálására tett vállalások sem hiányoztak. Már az első félévi termelési eredmények arról tanúskodtak, hegy a szövetkezeti brigádok áll­ják a szavukat. Az ipari szövet­kezetek nettó árbevétele 1 milli­árd 206 ezer forint volt az első hat hónapban, 13 százalékkal ma­gasabb. mint a múlt év azonos időszakában. A nvereség_ elérte a 120 millió forintot, s tíz száza­lékkal volt nagyobb a tavalyinál. Az éoítőipari szövetkezetek 15 százalékkal termeltek többet, mint tavaly az első félévben, s átadtak 129 lakást. A tőkés ex­port csaknem 50 százalékkal volt több, mint a múlt év első felé­ben. A szocialista országokba szállított áru értékét 28 százalék­kal növelték az ipari szövetkeze­tek. A lakossági szolgáltatások 12 százalékkal haladták túl a ta­valyi első félévit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére indított verseny a III. negyedévben is lendületesen foly­tatódott. A brigádok és a szövet­kezeti kollektívák teljesítették a Oroszországban, vagy Spa­nyolországban szállt szembe a sötét erőkkel. Megbecsüljük-e mozgal­munk veteránjait? A kérdés szónoki, hiszen a választ meg­találjuk abban a nyugodt és kiegyensúlyozott légkörben, amelyben ők is és társadal­munk minden becsületesen, szorgalmasan dolgozó tagja él. Maguk a veteránok — ezt is tapasztalatból tudjuk — nem a kitüntetések számán és „sú­lyán” mérik le megbecsülésük fokát, hanem azon, hogy lát­ják: volt értelme, haszna an­nak a küzdelemnek, amelyet évtizedeken át folytattak. Azért harcoltak, amit most maguk körül látnak, a fejlő­désért, a haladásért . a mun­káért, a szocialista építőmun­káért. A közelmúltban az egyik járási pártbizottság kirándu­lásra hívta meg a területén élő veteránokat. Külön busz- szal utaztak az öregek, s az egyik résztvevő elmondta ne­kem, milyen nagy élmény volt látni például Baján a megújuló várost, a környéken tenyésző szőlő. és gyümölcs- telepítéseket, a patika tiszta­ságú üzemeket, tapasztalni, hogy az ott dolgozó emberek nem egyszerűen csak munka­helynek tekintik a pincészetet, az üzemet, hanem félteni va­ló otthonuknak, dédelgetett tulajdonuknak. Olyan meg­selejtmentes termelésre, a mun­kaidő jobb kihasználására, az anyaggal és energiával való ta­karékosságra, a munka haté­konyságának növelésére tett vál­lalásaikat. A KISZÖV adatai sze­rint szeptember végéig mintegy 76 százalékát teljesítették a ter­melési felajánlásoknak. Az idő­arányos tervnél jobb eredményt értek el a lakossági szolgáltatá­sok növelésében. Sikerrel jártak az exportnövelő törekvések, a III. negyedév végéig már 86,2 százalékát teljesítették a terve­zett és a terven felüli felajánlott értékesítésnek. Kedvezően ala­kult a nyereség, jó eredménye­ket értek el az ésszerű takaré­kosságban. Huszonegy ipari szövetkezet­ben tartottak eddig kommunista műszakot, melynek bevételét gyermekintézmények támogatá­sára ajánlották fel. A brigádta­gok körülbelül 34 ezer társadal­mi munkaórát dolgoztak közössé­gi célokért. A jubileumi murtkaversenyben számos ipari szövetkezetben szü­lettek sikerek, közülük is kiemel­kedik a Mélykúti Vegyesipari, a Lajosmizsei Kefe-. Seprű-. Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó, a Kalocsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet a tőkés export növe­lésével. a Jánoshalmi Bácska Építő és Vegyesipari az építke­zések határidő előtti befejezésé­vel, a Kecskeméti Épületkarban­tartó és Szolgáltatóipari, vala­mint a Kecskeméti Fémipari, a Duna menti Szolgáltatóipari Szö­vetkezet a lakosság ellátásában végzett munkájával. A. T. S. A magyar—afgán tárgyaláso­kon részt vettek Losonczi Pál hivatalos kíséretének tagjai; dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Roska István külügymi­niszter-helyettes, dr. Osztrovszki György, az Országos Atomener­gia Bizottság elnöke, dr. Mikó József, Afganisztánban akkredi­tált nagykövetünk, valamint to­vábbi hivatalos személyek. A tárgyalások afgán résztvevői voltak: Mohammed Khan Dzsa- lalar kereskedelmi miniszter, Ali Ahmed Khoram tervezési mi­niszter, Abdul Szamad Gausz külügyminiszter-helyettes, Moh- mad Rahim Sherzoy, Afganisztán Magyarországon akkreditált nagykövete és más hivatalos sze­mélyek. A szívélyes, baráti légkörű tár­gyalásokon eszmecserét folytat­tak időszerű nemzetközi kérdé­sekről, különös tekintettel a kö­zép-ázsiai térség helyzetére, a kétoldalú kapcsolatokról, azok fejlesztésének lehetőségeiről és tájékoztatták egymáít országuk belső helyzetéről. A hivatalos tárgyalások befe­jezése után a külügyminisztérium épületében magyar—afgán doku­mentumokat írtak alá. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Mohammed Khan Dzsalalar ke­reskedelmi miniszterrel két ok­mányt írt alá: a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó jegyző­könyvet, valamint a két kormány közötti közúti fuvarozási megál­lapodást. Ezt követően dr. Bíró József és Ali Ahmed Khoram afgán tervezési miniszter aláírta a két kormány közötti tudomá­nyos és műszaki együttműködési egyezményt. Dr. Mikó József nagykövet és Mohammed Ibrahim Azim közegészségügyi miniszter- helyettes a két kormány közötti egészségügyi egyezményt, Szé­kács Imre, a TESCO vezérigaz­gatója és Nabi Szalehi, a terve­zési minisztérium gazdasági és műszaki együttműködési bizott­ságának elnöke pedig a tudomá­nyos és műszaki együttműködési egyezményhez kapcsolódó mun­katervet. Vasárnap délben, a hivatalos afgán—magyar tárgyalások befe­jezése, majd a dokumentumok aláírása után dr. Osztrovszki György akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia nevében koszorút helyezett el a Kabulban nyugvó Stein Aurél sírjára. A koszorúzásnál jelen volt dr. Mi­kó József nagyikövet. Az 1862-ben Budapesten szüle­tett Stein Aurél Angliában foly­tatott indológiai-ianisztikai ta­nulmányokat. Több tudományos expedíciót vezetett Közép- Ázsiában és kutatási eredményei az egész akkori tudományos vi­lág nagy elismerését váltották kL' Díszdoktorrá avatta a camb-' ridge-i és az oxfordi egyetem, 1912-ben az angol királytól megkapta a „Sir” címet. 1943- ban, 81 éves korában Kabulban halt meg. Losonczi Pál vasárnap délután a kabuli múzeumba látogatott, majd az egyetemi klinika sugár­terápiái intézetét kereste fel. Az Elnöki Tanács elnökét, akit programjára elkísért Mohammed Khan Dzsalalar kereskedelmi miniszter, Ahmed Ali Motamedi, a múzeum igazgatója ismertette meg az afgán történelem, kultú­ra emlékeivel. A múzeum megtekintése után a látogatók emlékkönyvébe a következőket írta: „Maradandó élmény számomra az évezredes afgán történelem és kultúra kincseinek megismeré­se.” A kabuli egyetemi klinikán az egyetem rektora mutatta be az Elnöki Tanács elnökének a ma­gyar tervek alapján felépített sugárterápiái központot, amely a magyar fél által adományozott kobaltágyúval pár héten belül megkezdi gyógyító tevékenységét, Losonczi Pál a kobaltágyú meg­tekintésekor bejelentette, hogy Magyarország hárommillió forint értékű diagnosztikai berendezé­seket és felszereléseket adomá­nyoz az egyetemi klinika sugár­terápiái központjának. A hétfői programban is szere­pelt vidéki utazás. Az Elnöki Ta­nács elnöke a Kabultól mintegy 150 kilométerre fekvő Dzsalala- badba utazott, ahol megtekintett egy állami mintagazdaságot. Losonczi Pál a délutáni óráik­ban tért vissza Kabulba, ahol este díszvacsorát adott Moham­med Daud afgán köztársasági elnök tiszteletére. (MTI) TAVALY: KÉT ÉS HÁROMNEGYED MILLIÁRD FORINT FORGALOM Korábban beszámoltunk már arról, hogy Kecskeméten, a város tanácsa legutóbbi ülé­sén megvitatta a kereskedelmi ellátás hely­zetét és meghatározta a fejlesztéssel kapcso­latos feladatokat. Az alábbiakban a téma néhány fontosabb részletéről ejtünk szót. Kereskedelem a megyeszékhelyen A fejlődés szükségszerűen hoz­ta magával a bolti kereskedelem­ben és a vendéglátásban dolgo­zók számának növekedését. Más­fél évtized alatt a bolthálózatban foglalkoztatottak száma 745-ről nyugodva tértem haza — mondta az idős asszony — mintha határszemlén jártam volna egy bőségesnek ígérke­ző termés előtt. Említettük, hogy mozgal­munk veteránjai múltbeli ér­demeikért nem igényelnek . megkülönböztetett elbánást. A velük történt beszélgetések so­rán szinte kivétel nélkül mondták, hogy amit tettek kö­telességből tették. „így diktál­ta a becsület” — jegyezte meg egyikőjük, amikor azt kérdez­tük tőle, milyen elhatározás­sal kapcsolódott tizenhét éve­sen a munkásmozgalomba? Igen. valóban a becsület diktálta így, az a becsület, amely akkor is, most is csak a legjobbakat jellemzi. Az a becsület, amely nekünk köte­lességként szabja meg, hogy a veteránok életében ne csak a szerénységet vegyük észre — mint ahogyan elsősorban nem is ezen mérik az érdemeket — hanem azt, hogy a velük való törődés arányban legyen az­zal a kiemelkedő munkával, amit a kommunista és mun­kásmozgalomban kifejtettek, becsületből. Ne csak akkor keressük fel őket, ha ünnepe­lünk, hanem a hétköznapokon is. Mert ahhoz, hogy most munkánk eredményeit ünne­pelhetjük, ők fiatalkori éveik­nek nemegyszer tízezer hét­köznapját is végigharcolták. G. S. 2079-re, míg a vendéglátó dolgo­zók létszáma a korábbinak há­rom és félszeresére emelkedett. Egy-egy város kereskedelmi fej­lettségének igen fontos mutatója a bolti kiskereskedelem és a ven­déglátó hálózat alapterületének nagysága. Az utóbbi 15 év alatt mindkettő a korábbinak csaknem a háromszorosára emelkedett, s az előbbi 1975 végén 39 ezer, az utóbbi 19 ezer négyzetmétert tett ki. Az egy üzletre jutó alapterü­let a száz négyzetméteres orszá­gos átlaggal szemben a főváros­ban 126,- a megyeszékhelyeken 138. Kecskeméten pedig 148 négy­zetméter. A vendéglátást tekintve viszont — szembeállítva e négy arányt — Kecskemét 133 négyzet- méterrel a legmostohább helyzet­ben van. A bolti kereskedelemben 1975- ben ezer lakosra országos átlag­ban 332 négyzetméter, Bács-Kis- kim megyében 334, Kecskeméten 440 négyzetméter jutott, s a vá­ros ezzel a mutatószámmal elérte a felsőfokú központok középme­zőnyét. A vendéglátóhelyi alapte­rület ezer lakosra jutó hányada ezzel szemben az , összes megye- székhely között nálunk a legki­sebb (209 négyzetméter). Annak megállapítása mellett, hogy a szo­cialista kereskedelmet a magán- kereskedők hasznosan egészítik ki, nem lehet vitás, hogy Kecs­keméten szükség van mind a bolti, mmd pedig különösen a vendég­látóhelyi alapterület mielőbbi nö­velésére. Előreláthatólag a hálózat alap­területe 1990-ig mérsékeltebb ütemben gyarapodik, mint az el­múlt. 15 évben, teljesítőképessége azonban a jelenleginél jóval na­gyobb lesz, hiszen többségében nagy alapterületű, korszerűen fel­szerelt üzletek, áruházak épülnek majd. A közeljövőben kezdődik az UNIVER 2900 négyzetméter alapterületű ÁBC-áruházának építése a városközpontban. Az áruház tetőteraszán presszót is kialakítanak. Az épület folytatá­saként még a tervidőszakban újabb nagy tejivó, óra-ékszerbolt, antikvárium és divatszaküzlet is helyet kap. A PIÉRT Hornyik János utcai kirendeltségének ki­költözését követően az épület he­lyén a Kéttemplom közihez ha­sonló üzletsort alakítanak majd ki. * Ami a város kiskereskedelmé­nek eladási forgalmát illeti, az 1960—1975. között folyó áron megnégyszereződött, s 1975-ben megközelítette a két és fél, a kö­vetkező évben pedig már a két és háromnegyed milliárd forintot. A város lakosságának ellátásá­ban nagy szerepe van a piacnak,' amelynek felhozatala 1975-ben meghaladta az 50 millió forintot. Ismeretes, hogy épül már az ed­diginél minden tekintetben jobb körülményeket nyújtó új piac­csarnok. A kereskedelem gondjai közé tartozik a húskészítmények, a töl­telékáruk forgalmában esetenként mutatkozó hiányosság. Ezt a maj­dan megépülő Bajai Húskombi­nát. illetve a kiskunfélegyházi vágóhíd bővítése enyhíti, ellensú­lyozza. Addig is azonban segíte­niük kell a helyi kisüzemeknek az ellátásban, kapacitásuk jobb kihasználásával. Hangsúlyt kapott a téma kere­tében az üzlethálózat külső meg­jelenésének gyakorta nem eszté­tikus volta. E körülmények javí­tására a tanácstagokból külön bi­zottság alakult. (A tanácsülésen egyébként részt vettek az érde­kelt vállalatok, szakszervezetek vezetői is.) Végső összegezésként a testület tagjai egyetértettek abban, hogy a lakosság életszínvonalának nö­veléséhez szükséges a kereskedel­mi munka további javítása, töké­letesítése. Ebben a munkában a tanácsnak, a végrehajtó bizott­ságnak, a tisztségviselőknek, s az érintett szakigazgatási szerveknek a jövőben is élen kell járniuk. J. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom