Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! É ■ /»CfOF/ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 231. szám Árat 90 fillér 1977. október 1. szombat A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége % _ jóváhagyta az új alkotmány tervezetét MOSZKVA. (MTI) Pénteken a moszkvai Kreml­ben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KE főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság el­nöke tájékoztatta az elnökség tagjait az új szovjet alkotmány- tervezet össznépi vitájáról és az annak során elhangzott javasla­tokról. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége az alkot­mánybizottság által eléje terjesz­tett alkotmánytervezetet a társa­dalmi vita során elhangzott ki­egészítő és módosító javaslatok figyelembevételével jóváhagyta. Az alkotmány-tervezetet a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának kedden megnyíló rendkívüli ülés­szaka elé terjesztik. Enrico Berlinguer Budapestre érkezett November 7-ig teljesítik szovjet expörttervüket A Villamos Berendezés és Készülék Művek Elekt­romos Készülékek és Anyagok Gyárának kalo­csai gyáregységében töb­bek között azt ajánlották föl a brigádok a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kez­deményezett munkaversenyben, hogy a szovjet' exportkötelezett­ségüknek november 7-ig eleget tesznek. Krausz László főköny­velő és Jéri Bálint üzemvezető arról tájékoztatott, hogy a baráti ország által rendelt 35 ezer bel­sőtéri fénycsöves lámpatestből már csak 3 ezer kiszállítása van hátra a jeles évforduló napjáig. Ezt a mennyiséget a gyáregység kollektívája október 15-ig útnak indítja a Szovjetunióba. A kalocsai EKA-gyáregység közössége az idén 492 millió fo­rintos terv teljesítésén dolgozik. Az első félévi elképzelések si­keres valóra váltása után ered­ményesen zárták a harmadik ne­gyedévet is. Szovjet, csehszlovák, NDK és lengyel megrendelésre 130 millió forint értékű árut ál­lítanak elő az idén a gyáregység dolgozói. A harmadik és a ne­gyedik negyedévre betervezett azonos nagyságú, 125 millió fo->- rintos termelési értékből egyaránt 40 milliót tesz ki a szocialista export. A tőkés kivitel egyelőre nem számottevő, de a jövő évi tervben már szerepel 80 millió forintos nyugatnémet megrende­lés is. Egy NSZK-beli céggel szaba­don sugárzó 20 és 40 wattos lámpák előállítására kötöttek szerződést. A megállapodás sze­rint kooperációs kapcsolatot lé­tesítenek. aminek keretében a tőkés fél technológiát és alkat­részgyártó gépeket ad át, vala­mint szállít is alkatrészeket az általa kért termékekhez. A szer­ződést 3 millió lámpa kiszállítá­sára kötötték meg 1980-ig, de a kölcsönösen előnyös együttmű­ködést hosszabb távra tervezik. Az esztendő utolsó három hó­napjának feladataival kapcsola­tosan Jéri Bálint üzemvezető el­mondta, hogy gondjaik vannak. Az ütemes termelést és készáru­kibocsátást egyebek közt csoma­golóanyaghiány veszélyezteti. Sú­lyos problémákat okozhat a gyár­egység kollektívájának, ha a Villamosszigetelő és Műanyag­gyár . kiskunfélegyházi egysége nem szállítja az eddigieknél pon­JUBILEUMI MUNKAVERSENY tosabban a náluk készülő alkat­részeket. A gondokról ejtve szót, a fő­könyvelő és az üzemvezető be­ruházási nehézségekről is tájé­koztatott. Az épülő automata festőműhelyt már a múlt év vé­gére át kellett volna adniuk a kivitelezőknek, de legfeljebb csak a jövő esz.tendő kezdetén kezd­hetik meg ott az üzempróbákat. A korszerű festőüzem kapacitá­sára nagy szükség lesz a gyár­egységnek az 1978. évi, tőkés ex­pót ttal bővülő termelési felada­tok teljesítéséhez. A. T. S. 9 Munkában a ponthegesztő. • A nagy tel­jesítményű présgépet háromműsza­kos termeléssel használják ki az EKA- gyáregységben. Képünkön: Illés Józsefné és Istella László kezeli. 9 Ezen a szerelő- szalagon lengyel exportra készítik a lámpatesteket. (Méhcsi Éva felvételei.) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására pénteken Budapestre érkezett Enrico Berlinguer, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára, An- selmo Gouthier, a párt tit­kársága tagjának kísére­tében. Enrico Berlinguert a Feri­hegyi repülőtéren Kádár Já­nos, valamint Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Katona István, a KB tagja, a KB osztályvezetője és Berécz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője fo­gadta. (MTI) Edward Gierek és Jaroszewicz Budapestre látogat A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Bu­dapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) A mezőgazdasági ismeretterjesztésről A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Választmánya tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában tartotta vezetőségi ülését. A tanácskozáson megvi­tatták a mezőgazdasági, élelmezésügyi, erdészeti és vízügyi ismeretterjesztés eredményeit, és a to­vábbi tennivalókat. Dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár, a választmány elnöke köszöntötte a jelenlevőiket, köztük a me­gyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztály tagjait. Az ismeretterjesztés helyzetéről szóló be­számolót előzőleg írásban megkapták a résztvevők. A jelentésből kitűnik, hogy a korszerű termelési módszerek széles körű megismertetésében jelentős eredményeket ért el Bács-Kiskun megyében a szer­vezet. Fél évtized alatt csaknem 1600 előadást tar­tották. A kistermelők körében végzett ismeretter­jesztő munikát kiemelt feladatként kezelték. 1976 október és 1977 március között négyszáz előadást tartottak számukra. Ennek nagyobbrésze a zöldség- és gyümölcstermesztés témakörét ölelte fel. Az írásos előterjesztést dr. Szegedi Sándor, a megyei szakosztály elnöke több fontos ténnyel egé­szítette ki. Elsősorban a megyében szervezett sza­badegyetemekre hívta fel a figyelmet. 1968 óta si­keresen rendezik meg Baján a vízgazdálkodási nyá­ri egyetemet. Ebben nagy segítségére van a szer­vezetnék a Budapesti Műszaki Egyetem Bajai Víz­gazdálkodási Főiskolai Kara, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a Hidrológiai Társaság bajai szervezete. Az agrártudományi szabadegyetemet Kalocsán rendezik meg immár tíz esztendeje, ősz­től tavaszig hat előadást tartanak neves szakem­berek. A TIT-nek nagy segítségére van a szerve­zésben a Magyar Agrártudományi Egyesület. A vitában számos észrevétel, javaslat hangzott el, amely főként a szákosztály munkamódszerei­nek további javításához adott segítséget. Dr. Soós Gábor felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megyében kedvező feltételek alakultak ki az ismeretterjesztésben. A párt. és az állami veze­tés nagy gondot fordít a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar, az erdőgazdálkodás és a vízügy korsze­rűsítésére. Indokolt is ez, hiszen Bács-Kiskun szá­mottevő szerepet tölt be az ország élelmiszerter­mesztésében, ellátásában. Jelentős szellemi bázis áll rendelkezésre. Az említett ágazatokban több, mint négyezer szakember dolgozik. Közülük sokat be lehet vonni az ismeretterjesztésbe. Nagyon lé­nyeges a jó szervezés. Olyan témákban hívjuk ösz- sze az érdekelteket, amelyek tényleg fontosak szá­mukra. Felhívta a figyelmet a más társadalmi szerveze­tekkel való együttműködésre. Elsősorban a Haza­fias Népfronttal és a Magyar Agrártudományi Egye­sülettel lehetne szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. A feladatokról szólva rámutatott, hogy elsősor­ban a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rend­szerek eredményeinek ismertetése fontos, de nem szabad megfeledkezni a kisárutermelés segítéséről sem. Ez utóbbi is korszerűsödik bizonyos keretek! között, jelentős termelési értéket ad, az országban ötmillió embert érint, a megyében a lakosság 70 százalékát. A következőkben megtárgyalták a VII. Országos Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Vándorgyűlés elő­készületeit. K. S. Ülést tartott az Elnöki Tanács Zene, zene... A mai napot — immár ha­gyományosan — o zene mű­vészetének szentelik világszer­te. A kezdeményezés az UNESCO-é, a haszna mind­nyájunké; akik a zenei világ­nap alkalmából szervezett jó koncertet élvezhetünk, zenei rendezvényt hallgathatunk a hangversenytermekben, vagy a rádióban. A zene mindenkié kodályi jelmondat ugyanis nemcsak pedagógiai értelemben lesz évről évre érvényesebb ha­zánkban és a földkerekség va­lamennyi országában. A zenei kultúra ábécéjét igaz ugyan, hogy az iskolákban kell elsa­játítani, s csak az így szerzett tudás birtokában lehet az egyes műveket valóságos mélységükben, • bonyolultsá­gukban értékelni és élvezni. Van azonban egy másik út is, a zenehallgatás útja. Nem szabad azt sem figyelmen kí­vül hagyni, hogy a zenei kul­túra a hallott dallamok, a dú­dolható, ismételhető és to­vább adható dalok, énekek, hangszerszólók közvetítése ré­vén terjedt tovább évezredek alatt. Magyarán szólva az ál­landó zenei közeg is formál­ja, neveli az embereket, akik a puszta hallás útján is egy­re mélyebbre hatolhatnak a dallamvilág gazdag univerzu­mába. A „zenei közeg" pedig egy­re létezőbb környezeti jelen­ségünkké vált. Gondoljuk csak meg; húsz­harminc évvel ezelőtt még csak igen-igen_ rossz hangmi­nőségű, recsegő rádiók jelen­tették a családi otthonok ze­nei hangforrásait. A lemezját­szók drágák, „fátyolos” han- gúak voltak, kevés ember érezte is őket a lakás nélkü­lözhetetlen tartozékának. A technikai fejlődés jóvol­tából azonban ma már való­ságos hangversenytermek va­rázsolhatok otthonunk falai közé. A sztereó, vagy a leg­újabb quadrofon rendszerű lemezjátszó, kazettás és sza­lagos magnetofonok, a rádió, a benne rendszeresített URH sztereó műsorokkal, a Hi—Fi; azaz szuper hangminőségű hangzást előállító berendezé­sek sora egyre több lakásban található meg. Igényeljük őket, mert életünk tartozékai­vá lettek. És a gyerekek, akik az állandó családi zenei kö­zegben nevelkednek, kisko­ruktól megszokják a muzsi­kát ... Számukra bizonyára köny- nyebb is énekórát tartani az iskolában, mint talán a mai A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módosí­totta az 1963. évi 36. sz. törvény- erejű rendeletnek az Állami-díj­ra és a Kossuth-díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A módosí­tás értelmében mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer és a jövőben — a nagy díj mellett egyeséges elnevezéssel Állami-dí­jat és Kossuth-díjat adnak ki. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapel­veit figyelembe véve a módosí­tó rendelkezések biztosítják a mezőgazdasági rendeltetésű föl­dek hatékony védelmét a gyors­ütemű iparosodás és városiasodás viszonyai között. Az új rendelke­zések a legértékesebb mezőgaz­dasági földek más célra történő felhasználását csak kivételesen indokolt esetben teszik lehetővé, anyagilag érdekeltté teszik a be­ruházókat a földek takarékos fel- használásában, valamint tovább­fejlesztik a művelési kötelezett­ség ellenőrzésének és a művelés­ből való kivonás engedélyezésé­nek rendszerét. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, vé­gül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) felnőttek számára volt egy­kor. A zene tehát, nyugodtan el­mondhatjuk: világjelenség lett. Mindenki, akarva-aka- ratlan részesül belőle. Jelen van a hangforrásokban, és je­len van, mint választási lehe­tőség. A rádióműsorokban, a hanglemezboltok polcain, ahol békésen megfér egymás mel­lett barokk muzsika és konk­rét zene, az indiai szitár hang­ja és a beat-zenekari szinteti­zátoré, az ősi, régi népdal és az operaária... Nem zavar­ják egymást... Ezt legfeljebb csak bennünk tehetik —, ha nem tudunk válogatni közöt­tük ízlésünk, műveltségünk szerint. Ügy tűnik tehát, hogy kö­zel vagyunk ahhoz, hogy a ze­ne valóban mindenkié legyen. Napjainkban már a muzsika „befogadásának" kultúráját kell megtanulnunk a bőség zavarától feszélyezetten ... P. M. Zöldségárusítás és gyümölcskereskedelem a megyében Senkinek nem mondunk újat azzal, ha megállapítjuk: az idén zöldségből és gyümölcsből egy­aránt rekordtermésnek örvendez­hettünk. Ilyen kedvező termelési háttér mellett joggal merül fel a kérdés: hogyan tett és tesz ele­get a megye zöldség-gyümölcs kereskedelme a lakosságot ellátó feladatainak? Ezt vizsgálta he­teken át a közelmúltban a me­gyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának kereskedelmi felügyelő­sége is. Az ellenőrző 1 vizsgálat két állami és 11 szövetkezeti vállalat 44 boltjára, valamint hat magánkereskedő üzletére terjedt ki. Az üzletek felerésze nagy for­galmú és központi fekvésű, a másik része pedig kisebb tele­pülésen levő, illetve perembolt. A sokrétű felmérés számos fontos kérdésre adott választ. Megállapították az ellenőrök, hogy az ellátás általában tartó­san kiegyensúlyozott, az érdekelt vállalatok, szövetkezetek árufor­galmi munkája többségében megfelelő, a kínálat elfogadha­tó volt. A kereskedelmi szervek áruforgalmi munkája szinte szektortól függetlenül igazodott ahhoz a követelményhez, hogy a vevő minden tekintetben kifo­gástalan kínálatból válogathas­son. A központi üzletek áruvá­lasztéka bőséges, míg a perem­boltoknál ennek gyakran korlá­tot szab a szűkös eladótér. Meghatározó .szerepet tölt be az ellátásban a ZÖLDÉRT, amely saját bolthálózatán kívül egyéb kereskedelmi szerveknek is szál­lít. Emellett főként a BÉK-nél igen jelentős a termelőktől való közvetlen felvásárlás, ami első­sorban a minőség szempontjából előnyös. Számottevő mennyiségű árut hoztak forgalomba az érintett kereskedelmi szervek az országos befőzési paprika és paradicsom értékesítési akció keretében, ami egyúttal a lakosságnak tekinté­lyes anyagi megtakarítást jelent. A ZÖLDÉRT például az akció ideje alatt 71 vagon paradicso­mot és 39 vagon lecsópaprikát értékesített. A ZÖLDÉRT áraitól némely ÁFÉSZ- és tsz-bolt, továbbá a magánkereskedelem olykor eltér ugyan, a 10—15 százalék eltérés azonban az áruk minőségében, frdsseségében is kifejezésre jut. Ár és minőség összhangja per­sze nem .mindenütt érvényesül kellőképpen. A boltok mintegy 30 százalékánál tapasztalták az ellenőrök, hogy a fonnyadt árut — többnyire a ZÖLDÉRT üzle­teiben — eredeti áron igyekeztek értékesíteni. Azzal a tsz-eknél kialakult gyakorlattal sem lehet egyetérteni, hogy a selejtes, rom­lott áru értékének az 50 százalé­kát a boltvezetőkkel téríttetik meg. Ez ugyanis óvatos beszer­zéshez, illetve a minőségileg már kifogásolt áruk további ér­tékesítéséhez vezet. Kettős haszonnal járt az az intézkedés, hogy a nyáron a kis­kertek mellett ideiglenes felvá­sárlóhelyeket létesítettek. Az árut így megkímélték a törődés­től, fonnyadástól, s a kistermelők­nek sem kellett sorban állniuk,’ Helyes eljárásnak bizonyult, hogy a megyében 21 zöldség- gyümölcs bolt vasárnap is nyit­va tart. A vizsgálat a forgalomba ho­zott zöldség-gyümölcs minőségét a boltok 30 százalékánál kifogá­solta. Az ellenőrzött 128 tételből 28 nem felelt meg a kívánalmak­nak. Próbavásárlással ellenőriz­ték a fogyasztói árak alkalmazá­sát, s az esetek 10 százalékában tártak fel a vásárlók érdekét sértő cselekményt (árdrágítás, hamis mérés, téves számolás, stb.). Ezek elkövetőivel szemben a felügyelőség 11 alkalommal kezdeményezett eljárást, és 12 ezer forint pénzbírságot szabott ki. A vizsgált boltok 22 százalé­kában nem tartották be az egész­ségügyi előírásokat, nem volt megfelelő a személyi higiénia. Sajnálatosan jellemző tény pél­dául, hogy az ellenőrzött ötven bolt közül mindössze egyben (!) volt lehetőség a gyümölcs mosá­sára. összegezésül, és levonva a ta­nulságokat, a vizsgálat jegyző­könyve hangsúlyozza: ahhoz, hogy a zöldség-gyümölcs keres­kedelem munkája kifogástalan legyen, a vállalatok és szövetke­zetek vezetőinek az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani a minőség és az ár összhangjára. A fogyasztói érdekek maradéktalan védelmét pedig a rendszeres és hatékony hálózati ellenőrzésnek kell elősegítenie. Ami a további zavartalan zöldség-gyümölcs el­látást illeti, az erre hivatott ke­reskedelmi szervek a készletek télre történő tárolásával teszik lehetővé a lakossági igények megfelelő kielégítését, egészen a jövő évi primőrök piacra kerülé­séig. ..... J. T. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom