Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: válto­zóan felhős Idő, számottevő csapa­dék nélkül. Napközben megélénkülő északnyugatias szél. Hajnalban erős párásság, helyenként köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—6 fok között, helyenként talajmenti fagy. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 13—18 fok között várható. (MTI)_______________■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 224. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember 23. péntek Kádár János Jugoszláviába érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására csütörtökön Jugoszláviába érkezett. Elkísérte Kádár Jánost Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Halász József, hazánk belgrádi nagykövete. Sztane Dolainc, a JKSZ KB El­nöksége Végrehajtó Bizottságá­nak titkára, Beriszlav Badurina, a jugoszláv köztársasági elnök kabinetfőnöke és Vito Gaspare- vics, a Jugoszláv SZSZK buda­pesti nagykövete fogadta. Úttö­rők virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket. Kádár János és a kíséretében levő személyiségek Udvarról sze­mélygépkocsikon az Eszék mel­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács Elutazásakor a Keleti pálya­udvaron megjelent Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság tit­kárai, Borbély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság tit­kárai, Púja Frigyes külügymi­niszter, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Urbán Lajos közlekedés- és pos­taügyi államtitkár. A búcsúztatásnál jelen volt Bosko Szrdanov, a JSZSZK bu­dapesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Az MSZMP KB első titkárát a Baranya megyei Udvar magyar— jugoszláv határátkelőhelynél Falusi könyvtárak Fontos lépés volt a város és falu közötti különbségek csökkentésében a járási könyvtárhálózatok megszerve­zése. Az 1953-ban megnyitott, vagy egységes irányításba so­rolt falusi könyvtárak többsé­ge súlyos gondokkal küszkö­dött. Egyikre-másikra alig illett a megnevezés: néhány tucat könyv szomorkodott el­dugott polcokon, vagy vala­melyik hivatali szekrény al­ján. A gazdasági, kulturális elő­rehaladással együtt növeked­tek: serkentették, lehetővé tették a fejlesztést és része­sültek a gyarapodó javakból. Mind általánosabbá vált a felismerés: a könyvtár álla­pota értékmérő! Kezdetben mesét, Jókait, Míkszáthot kért a látogatók többsége. Az olvasási kedv fel­élesztése volt és lehetett a cél. Az iparosítás, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, az általános műveltség növeke­dése új igényeket támasztott, más módszereket követelt. Bács-Kiskun megyében az országosnál lassabban fejlő­dött a könyvtárügy, kevesebb volt a szakképzett könyvtáros, rosszabbak a feltételek. Az 1975-ös országos össze­sítés szerint a Bács-Kiskun megyei falusi könyvtárak el­látottsága, tevékenysége kö­zepesnek mondható. A tanácsi és szakszervezeti hálózatban ■tízezer lakosra átlagosan 2700 kötet jut, itt alig több 2200-nál. Baranya, Nóg- rád, Komárom, Somogy (!), Szolnok, Vas, Veszprém és Zala kiemelkedik a sorból. A nyugat-dunántúli megyékben a falvak előbbre tartanak a városoknál. A vonatkozó párt- és álla­mi irányelvek, a megyei ta­nács 1973-ban hozott határo­zatai kedvezően befolyásolták a könyvtárügyet, hozzájárul­tak a velük kapcsolatos néze­tek tisztázódásához, működési feltételeik javításához. A falusi könyvtárak alapte­rülete Bács-Kiskunban négy éve a kidolgozott norma felét sem érte el. Azóta több új, vagy most kialakított könyv­tár létesült, jó néhányat bő­vítettekCsászártöltésen — például"— egy 25 négyzetmé­teres szobából 66 négyzetmé­teresbe költöztek. Pálmonosto- rán ötszörösére növekedett a hely. Kedvezőbbek a körül­mények Jánoshalmán, Tisza- alpáron, Bugacon, Garán, La­kiteleken, nem panaszkodhat­nak a tassiak, nagybaracskai­ak, borotaiak. A kívánatostól a legtöbb he­lyen eléggé távol vannak. Kü­lönösen Izsákon és Kerekegy­házán nagy a zsúfoltság. A tanácsok keresik a bővítés, építés lehetőségeit, de tucat­nyi akadály lassítja a megva­lósítást. Az eddigi vásárlások alap­ján teljesíthetőnek látszik az V. ötéves tervben meghatáro­zott állománygyarapítás, bár néhány helyen tavaly csök­kentették a beszerzési kerete­ket. Ágasegyházán 11 ezerről ötezerre, Jakabszálláson, La- josmizsén egyharmadára, Kis- kuhmájsán, Orgoványon a fe­lére zsugorodott a leggyorsab­ban megtérülő beruházásra fordítható pénz. Az idei adatok valamivel kedvezőbbek. Mind többen követik az olyan községek pél­dáját, mint Homokmégy, Du- navecse, Dusnok, Kunpeszér, Jástszentlászló, Tiszakécske, a növekvő igényekkel arányo­san, vagy azt megközelítően módosítják a beszerzési kere­tüket. Sok függ a könyvtárostól. Jobbak a kapcsolatok, kor­szerűbbek a katalógusok, ahol jól képzett szakember dolgo­zik, ahol valóságos alkotó­munkát végez az intézmény megkedveltetéséért. Biztató, hogy kevesebb a személyi változás, divatos kifejezéssel, a fluktuáció, mint a müvelő- désiotthon-hálózatban. Nem kevésbé örvendetes, hogy a megyei tanács határozata óta tízzel több a függetlenítettek száma. Most negyvenhaton látják el főhivatásként nagy­szerű feladatukat. A falu urbanizálódása, a helyi értelmiség kialakulása, az iparszerű termelés megho­nosodása naponta új és új igé­nyeket kelt. Csak érdemi ösz- szefogással, még nagyobb se­gítséggel, a szakmai színvonal további emelésével teljesíthe­tik a követelményeket a falu­si könyvtárak. Néhány nagy­községben — például Tisza- kécskén, Jánoshalmán — a jelző csupán helymeghatáro­zás. Szolgáltatásaik jó városi mércével is korszerűek. E fo­lyamat gyorsítható, gyorsítan­dó! H. N. • Az egyik szegedi korai fajta törését megkezdték a fülöpszállási kísérleti telepen. A szaporító­anyag megóvása érdekében a szedés kézzel történik. • Az egyik amerikai fajta 35 centiméteres csöveit tanulmányozza Kiss Sándor, a kísérleti telep vezetője. • Ezen a szerelősoron végálláskapcsolókat állítanak elő az ÉVIG bajai gyárában. (Méhesi Éva felvétele) piaci érzékenységgel a- hazain kí­vül külföldi piacon is hosszabb távon jól értékesíthető terméke­ket vesz át a fővárosi társgyár­tól. A bajai- EVIG-gyár jelenlegi 120—130 millió forintos termelé­sét 1980-ig körülbelül a kétsze­resére növelik. Ehhez 60 millió forintos beruházásra van szük­ség, ami fele-fele arányban szol­gálja a termelőterület növelését és a géppark bővítését-korszerű- sítését. A már elkezdett beruhá­zás keretében 1500 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokot építenek, melynek alapozását a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat határidőre elvégezte. A munkálatokat folytató KIPSZER a jövő hónap elején építi tovább az üzemcsarnokot. Létesítenek egy szociális épületet is, melyet a jövő évben ad át rendelteté­sének a BÁCSÉP. A rekonstruk­ciós jellegű beruházás során kompresszorházat ''epítenek, -• s korszerűsítik a festőműhelyt. Az egész beruházás befejezésének határidejét a jövő esztendő vé­gére tűzték ki. A főmérnök el­mondta, hogy a következő ötéves tervben előreláthatólag tovább folytatják a fejlesztést. A géppark színvonalának eme­lésére hároméves tervet dolgoz­tak ki, amely gépcseréket és a berendezések számának növelését tartalmazza. Pótlólagos automa­tizálásra és célgépesítésre töre­kednek, s korszerűsítik a szer­számműhelyt és a tmk-t. Az épülő új üzemrészt Bosch-rend- szerű szerelőszalagokkal és kor­szerű technológiákkal rendezik majd be. Óvári Tibor főmérnök elmond­ta, hogy a termelés tervezett bő­vítéséhez a jelenlegi 240 fizikai dolgozó helyett 400-ra lesz szük­ségük. A létszám ilyen mértékű növelésére 1980-ig engedélyt kaptak az illetékes szervektől. Elsősorban a saját nevelésű szak­emberekre alapoznak. Ez idő sze­rint lakatos és elektrolakatos szakmunkásokat nevelnek, ami­hez jól felszerelt tanműhelyt alakítottak ki. A jövőben forgá­csoló .szakmunkásokat is képezni akarnak, hogy a gyár és a válla­lat ilyen irányú szükségleteit ki­elégítsék. A. T. S. Kutatók és termelők együttműködése A Szegedi Gabonatermesz­tési Kutató Intézet nemcsak kalászosok, hanem kukorica nemesítésével is foglalkozik. A hazaiakon kívül külföldi faj­tákkal és fajtajelöltekkel is. Ez utóbbiak közül főként ame­rikai ésv jugoszláv tengeri sze­repel a kísérletekben. Az in­tézet' fülöpszállási telepén a napokban kukoricatermesztesi bemutatót tartottak, amelyre meghív­ták a kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek föagronómusait, nö­vénytermesztési ágazatvezetőit. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy az intézet ismertesse az ország minden részére kiterjedő kísérletei­nek eredményeit és egyúttal jelezze, hogy melyek azok az új fajták, amelyek az eddiginél többet ígérnek, alkalmasak nagyüzemi termesz­tésre, más szóval gyors elterjedésre számíthatnak. A bemutató előtt a fülöpszálló- si pártszékházban megvitatták a szakemberek a kukoricával kap­csolatos agrotechnikai kutatások legújabb eredményeit. Harmati István, az intézet tu­dományos osztályvezetője, arról adott számot, hogy a tőszám, a víz-, és tápanyagellátás, az ön­tözés, a talaj minőség mennyire befolyásolja a terméseredménye­ket. Az intézet fontos feladata ennek vizsgálata. Ezen túlmenő­en, új fajták előállításával is foglalkoznak a kutatók. Az idén is elismerték három új hibridjü­ket. Ságvári telepükön 34 fajta és fajtajelölt paramétereit vizsgál­ják. Több szegedi kukorica ki­váló termőiképességű. Az egyik zágrábi fajta is kitűnően bevált. A Pioneer 3780-as szaporításra engedélyezett amerikai hibrid szintén jó eredményeket mutat A fülöpszállási kísérleti tele­pen is több ígéretes fajtát mutat­tak be a tapasztalatcsere résztve­vőinek. Bebizonyosodott hogy gondos agrotechnikával el lehet érni a 80—120 mázsa hektáron­kénti átlagot májusi morzsoltban számítva. Egyes új fajtákban még ennél több lehetőség is rej­lik. Öntözéssel 15—30 mázsával emelhetők a hektáronkénti ho­zamok. A fülöpszállási tapasztalatcsere tanulsága, hogy még jelentős tar­talékaink vannak a termesztés­ben. A kutatás eredményeinek gyors elterjesztését segíti, hogy a kísérleti intézet együttműködési megállapodást kötött valamennyi kukoricatermesztési rendszerrel^ Ez a kooperáció elősegíti, hogy a legújabb agrotechnikai tapasz­talatok, nemesítési eredmények a lehető leggyorsabban megvaló­suljanak a gyakorlatban. A ter­melési rendszerek ugyanis alkal­masak arra, hogy egy-egy új faj­tát, vagy jó tapasztalatot egyik évről a másikra elterjesszenek. K. S. . * Az Egyesült Villamosgépgyár néhány éve vette át, s szervezte 6. sz. gyárává- a Bajai Vegyes­ipari, Javító és Szolgáltató Vál­lalatot. A vidéki „terjeszkedés” a vállalatnak azzal a szándéká­val függött ősze, mely szerint az V. és majd a VI. ötéves tervben bővíti a készülékgyártást. E terv megvalósításához a fővárosban nem áll elegendő munkaerő ren­delkezésre. Jelenleg a cég összter­meléséből körülbelül 400 millió forintot tesz ki a készülékgyártás, s ezt az elképzelések szerint 1985-ig egymilliárd forintra eme­lik. Az elgondolás megvalósítá­sában komoly szerep jut a bajai gyárnak. A bajai egység beépítése az ÉVIG szervezetébe azzal kezdőd- dött, hogy a vállalati szolgálta­tásból megkapta a dinamók javí­tását. Második lépésként letelepí­tették Budapestről a féklazító mágnes, az olajos- és a száraz motorindítók, a végálláskapcsoló család, valamint a köszörű éí polírozó gépcsalád gyártását. Ezeket a termékeket már meg­honosították a bajai EVIG-üzem- ben, s megértek a feltételek olyan újabb készülékek termelésére. Óvári Tibor főmérnök arról tájékoztatott, hogy 1979—80-ban átveszik a daruvezérlő ülés komplett gyártását — e termék alkatrészeinek többségét már jelenleg is Baján készítik —, s kábelgarnitúrákkal és újabb kap­csolóberendezésekkel bővítik a termékszerkezetet. A készülékek az Egyesült Vil­lamosgépgyár keresett és gazda­ságos gyártmányai. Idehaza je­lentős mennyiségben használják fel őket a népgazdasági fontos­ságú nagyberuházásoknál. Több vállalat, például a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a Ganz- MÁVAG termékeibe beépítve közvetett exportként értékesül számos EVIG-cikk, s figyelemre méltó a közvetlen kivitel is tő­kés és szocialista országokba. Te­hát a bajai szerelvénygyár kellő A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta • a kor­mányt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormány- küldöttségének magyarországi hivatalos baráti látogatásáról. A Minisztertanács a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. Borbándi János miniszterel­nök-helyettes jelentést tett a magyár—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság XI. ülésszakáról. A kormány el­fogadta a jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kaocso- latok bizottságát, hogy dolgoz­zon ki intézkedési tervet az ülés­szak jegyzőkönyvéből és a tár­gyalásokból adódó feladatok végrehajtására. Az egészségügyi miniszter, va­lamint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke beszámolt a né­pesedési helyzet alakulásáról és a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatairól. A kormány a beszámolót elfo­gadta és felhívta ay illetékese­ket, hogy következetesen folytas­sák a határozat végrehajtását. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszter je­lentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjá­nak 1976. évi teljesítéséről. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztette a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás fej­lesztésének távlati, az 1975— 1990-es időszakra kidolgozott fej­lesztési koncepcióját. A kormány az előterjesztést elfogadta. A nehézipari miniszter javas­latára a kormány jóváhagyta a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakasza nagyberuházás első ütemének megkezdését. A kormány, a SZOT Elnöksé­gével és a KISZ Központi Bi­zottságával egyetértésben, hatá­rozatot hozott a szocialista mun­kaverseny egyes kérdéséinél« szabályozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) KUKORICATERMESZTÉSI BEMUTATÓ FÜLŐPSZ ÁLLÁ SON Hatvanmilliós beruházással fejlesztik az ÉVIG bajai szerelvénygyárát • Kádár Jánost és feleségét Biszku Béla, az MSZMP PB tagja bí* csúztatja a pályaudvaron. (MTI-fotó: Vigovszkl Ferenc felvétele—Telefotó—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom