Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

1977. szeptember 14. • PETŐFI NEPE • • A betakarítás gondjai az Alkotmány Termelőszövetkezetben Reile Géza temetése Kecskeméten, szeptember 15-én, csütörtökön temetik Reile Gézát, a városi tanács nyugalmazott el­nökét. Délután két órától, a vá- 'rosi tanács épületének előcsarno­kában felállított ravatalnál ró­hatják le végső tiszteletüket az elhunyt barátai, tisztelői, elvtár­sai és a város lakossága. A bú­csúztatást követően — délután négy órakor — a kecskeméti köz­temetőben helyezik örök nyuga­lomra Reile Gézát, a városi ta­nács által adományozott díszsír­helyen. Átadták az őszi BNV nagydíjait és vásárdíjait Az őszi BNV-n látható sokezer termék közül 14 kapta meg a BNV nagydiját, további 56 ter­mék vásárdíjat kapott. A díja­kat kedden a vásárváros HUNG- EXPO központjában Kelemen Lajos a fővárosi tanács elnökhe­lyettese nyújtotta át az érdekelt tárcák képviselőinek jelenlété­ben a gyártó vállalatok vezetői­nek. Kelemen Lajos beszédében utalt arra, hogy a fokozódó piaci ver­senyben csak akkor tudnak helyt állni a magyar termékek, ha szüntelenül javul minőségük. Ez külkereskedelmünk fejlesztésének alapvető tényezője. A BNV lehe­tőséget ad termékeink verseny- képességének felmérésére, a ha­zai és külföldi termékek össze­hasonlítására. BNV-nagydíjat kapott a cse­mege tengeri konzerv. A Kecs­keméti Konzervgyár étkezési cé­lokra nemesített hibridkukoricá­ból készíti. A konzerv megőrzi a kukorica eredeti színét, ízét, fel­bontás után azonnal is fogyaszt­ható, de ízesítve köretnek, sava­nyúságnak is kiváló. A C- és Á- vitamint, továbbá tiamin, ribofla­vin és niacin vitaminokat tar­talmaz. A lipcsei és a bronói vá­sáron már aranyérmet nyert. A vásári díjak odaítélésénél a vásárdíj bizottság a benyújtott több száz pályázatnál elsősorban az exportképességét, az import- megtakarítás lehetségét, a fel­merült igények és a gyártási ka­pacitás összhangját vette figye­lembe. Több olyan vásárdíjra benevezett terméket találtak, amelyek konstrukciójukban, kivi­telezésükben, formatervezésükben versenyképesek lesznek a világ­piacon is. Sok ilyenkor' a tennivaló a me­zőgazdasági üzemekben. Meg­kezdték az őszi érésű gyümölcsök szedését, a zöldségfélék betakarí­tását, készülődnek a kukoricatö­résre, a gabonafélék vetésére. Gondos munkát, szervezettséget kíván a tennivalók összehango­lása. Az idén különösen több a gond, hiszen gazdag termés ígér­kezik, azonkívül az időjárás is úgy alakult, hogy szinte egyszer­re érik minden. A napi problémákról beszélge­tünk határjárás közben a mély­kúti Alkotmány Termelőszövetke­zet elnökével, Czeglédi Jánossal. Többször szóba kerül a munka­erőhiány. A területhez viszonyít­va kevés a taglétszám, magas az átlagéletkor. Ezért a közös gaz­daság vezetőségének egyik leg­nagyobb gondja a nagy fáradság­gal megtermelt értékek betaka­rítása. — Szerencsére segítségünkre vannak a fiatalok. A szőlősze­dést kizárólag diákokkal oldjuk meg. A Budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola 360 hallgató­ja naponta mintegy ezer mázsa szőlőt szüretel. A csemegeszőlő nagyobb részét már elszállítottuk a ZÖLD ÉRT-nek. A következők­ben folyamatosan szedik a bor­szőlőt, az ezerjóval indultunk. A fiatalok szorgalmasak, jó­kedvvel dolgoznak. Kiss György, az egyik brigádvezető is ezt bi­zonygatja. Magunk is meggyő­ződünk róla, hogy jó a hangulat, vidáman és fiatalos lendülettel folyik a szüret. — A termés 70 százalékát a szerződés értelmében a Közép- Magyarországi Pincegazdaságnak szállítjuk, a többit a Kunbajai Állami Gazdaságnak, nekünk ugyanis nincs tárolónk és feldol­gozónk. A termelőszövetkezetnek 584 hektárnyi szőlője és 178 hek­tárnyi gyümölcsöse van, ebből 116 hektár az alma. Ez utóbbi szedé­sét szintén csak a diákok segít­ségére alapozzuk. Az egyik buda­pesti közgazdász középiskola fia­taljaival kötöttünk szocialista szerződést — tájékoztat az elnök. Egyúttal rá is tér, az .egyik nagy gondjukra, a göngyöleg­hiányra. Rosszkedvűen folytatja: — örülünk ugyan a nagyobb termésnek hiszen a tervezett S ezer mázsa helyett 8 ezer mázsa almát várunk, de ebbe az öröm­be üröm is vegyül. A szükséges ládamennyiségnek csupán 10 szá­zalékát ígérte a ZÖLDÉRT. F.gyébként a göngyöleghiány ál­talános gond. Az idén a háztáji gazdaságok mintegy 40 hektáron termesztettek pritaminpaprikát. Jó termés ígérkezik, átlagosan 150 mázsa hektáronként. A hűtő­ipar nem tud ládát adni, emiatt a tárolásra érzékeny paprikát pa­pírzsákokba szedik. Ez semmi esetre sem járul hozzá a minő­ség megóvásához. Sajnos, a göngyöleghiányra, mindenütt panaszkodnak a szö­vetkezetekben, valamennyi gaz­daságban. Addig, míg a termelés fellendítése érdekében számos in­tézkedés történt, a következő lép­csőről, a termés tárolásáról, mi­nőségének megóvásáról nem gon­doskodnak eléggé. A szántóföldi növények között első helyen áll a kukorica. A ten­gerit 1300 hektáron termesztik a bajai termelési rendszer szőrint. Itt is a tárolás okoz gondot. Sze­rencsére bevált a fóliával bélelt gödrökben történő elhelyezés. Ezt a módszert már tavaly is alkal­mazták. A gazdaságban jövőre szerke­zetváltásra kerül sor. A már em­lített munkaerő-gondok miatt a szőlőt és a gyümölcsöt átadják a szomszédos Kunbajai Állami Gazdaságnak. Itt meg [tudják va­lósítani a korszerű művelést. És mit termelnek a következő években az Alkotmány Termelő- szövetkezetben? Erre a kérdésre így válaszol az elnök: — Csak a teljesen gépesíthető növényeket vetjük. Búzát, kuko­ricát, kendert, lucernát, napra­forgót. Fejlesztjük az állatte­nyésztést, a szarvasmarha- és a baromfiágazatot. Az idén először annyi tömegtakarmányunk van, hogy nem kell vásárolni. A mélykúti Alkotmány Terme­lőszövetkezet az elmúlt három esztendőben mérleghiányos volt. A veszteséges gazdálkodás egyik okozója — a vezetési hibákon * túlmenően —, hogy a szőlőt és a gyümölcsöst nem tudták megmű­velni kézi munkaerő és gépek hiányában. A szerkezetváltás te­hát indokolt. Az idén már nye­reséges lesz a gazdálkodás az ed­digi értékelések alapján. Tavaly júniustól új vezetőség van a közös gazdaság élén. Az elnök abban bízik a vezetőséggel és a tagsággal együtt, hogy a kö­vetkező esztendőkben' sikerül for­dulatot elérni, a gazdálkodás fo­lyamatosan nyereséges marad. K. S. T ávirattömeg a neutronbomba gyártása elleni tiltakozásul Sebestyén Nándorné nyilatkozata A világ békeszerető közvélemé­nyével együtt a magyar béke­mozgalom, egész társadalmunk munkahelyi gyűléseken, brigádér- tekezieteken, ifjúsági és más po­litikai rendezvényeken juttatja kifejezésre mélységes felháboro­dását és tiltakozását & neutron- bomba ellen. Az ország minden részéről folyamatosan nap mint nap százával érkeznek a tiltako­zó táviratok, levelek, állásfogla­lások az Országos Béketanácshoz, ahol Sebestyén Nándorné főtit­kár a tiltakozó akcióról a követ­kező nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — A neutronbomba elleni vi­lágméretű tiltakozásba kontinen­sünk békeszerető erőivel együtt cselekvő kiállással kapcsolódott be a magyar nép, békemozgal­munk. Az események szónokai, a táviratok, levelek megfogalmazói sokféle formában, de egyazon tar­talommal „nem!”-et mondanak a Carter-kormánynak a fegyverke­zési hajsza új szakasza megin­dítására irányuló terveire. Eddig már több százezren írtak alá til­takozó nyilatkozatokat hazánk­ban. Ilyen állásfoglalásokat kap­tunk a Csepel Autógyárból, til­takoztak a Magyar Gyapjúfonó és _ Szövőgyár, a Magyar Optikai Művek különféle gyáregységei, a mátraalji és tatabányai szénbá­nyák dolgozói. Az alföldi olajbányászok bá­nyásznapi nagygyűlésükön juttat­ták kifejezésre felháborodásukat. Felemelték szavukat a mezőgaz­dasági dolgozók is. Távirat érke­zett többek között a fegyverneki a_ kondorosi és az okányi terme­lőszövetkezetektől. Megdöbbené­süknek, tiltakozásuknak adtak hangot egészségügyi intézmények kollektívái, számos kutatóintézet tudományos munkatársai; egész tagsága nevében táviratot küldött a Kisiparosok Országos Szövetsé­ge és a Kiskereskedők Országos Szövetsége. Nyilatkozatban fogal­mazták meg tiltakozásukat1 az or­szág különböző részein működő kulturális intézmények, művelő­dési házak, klubok dolgozói, a KISZ nyári táborainak fiataljai. — Külön kell szólnom arról — mondta az Országos Béketanács főtitkára —, hogy a budapesti 62. számú postahivatal irányító osz­tályának szocialista brigádjai fel­hívással fordultak az amerikai édesanyákhoz: az élet,* az embe­riség nevében emeljék fel tilta­kozó szavukat a neutronbomba gyártása ellen. Az MTA Közpon­ti Fizikai Kutató Intézetének dol­gozói felhívással fordultak a vi­lág tudósaihoz, hogy együttesen lépjenek fel a tömegpusztító fegy­verek kiagyalása, a tudomány­nak embertelen célokra felhasz­nálása, fondorlatosán megszer­kesztett gyilkos szerszámok gyár­tása ellen. A Magyar Vöröske­reszt Vas megyei küldöttértekez­letéről 32 ezer ember nevében juttatták el az OBT-hez azt a til­takozó táviratot, amelyben — egyebek között — ez áll: ,,..a béke féltett kincse minden jó- akaratú embernek. Alkotni — az emberiség javára — csak nyu­godt légkörben lehet. Követel­jük, hogy az amerikai kormány a háborús hisztéria helyett he­lyezkedjék az enyhülést akarók álláspontjára, a fegyverek gyár­tására eddig költött, milliárdok- ban mérhető tetemes összegeket fordítsa inkább saját népe meg az éhezők és a természeti ka­tasztrófák által sújtott népek megsegítésére, az emberiség ja­vára. Tiltakozunk az amerikai kormánynak a neutronbombával kapcsolatos megbotránkoztató lé­pése ellen, mélységesen elítélünk minden ilyenfajta cselekedetet!” — Tiltakozik az ifjúság is. KISZ-szervezetek sokaságától na­ponta érkezik távirat a béketa­nácshoz. A legfrissebbek közül való az AUTÓKER Vállalat KISZ-bizottságának levele, amely­nek megfogalmazói felhívással fordulnak valamennyi KlSZ-szer- vezethez, hogy csatlakozzanak a neutronbomba és a szárnyasraké­ta gyártását elítélő — nemzetközi visszhangot keltett — DIVSZ-fel- híváshoz. „A békeszeretö embe­reknek — írják — minden ere­jüket e tömegpusztító fegyverek bevezetése ellen kell mozgósíta­niuk. Senki és semmi ne térít­hesse el az emberiséget arról az útról, amely a békés egymás mel­lett élés politikájának megvaló­sításához, a békéhez vezet”. — Az OBT-hez érkezett táv­iratok, tiltakozások küldőinek, aláíróinak száma már a múlt hé­ten meghaladta a százezret. A társadalmi, politikai megmozdu­lások során több gyűlés i$ volt. Békéscsabán a több mint 30 ezer aláírást tartalmazó levelezőlapo­kat nagygyűlés keretében adták át az Országos Béketanács kép­viselőjének. — A békemozgalom nemzetkö­zi és hazai zászlóbontása óta el­telt csaknem három évtizedben már nagyon sokszor sikerült le­fognunk a fegyverpártiak, a há­borús erők kezét. Most is azért dolgozunk, hogy Helsinki szelle­me hiánytalanul érvényesüljön, jótékonyan befolyásolja, a nem­zetközi kapcsolatokat, hogy új generációk nőhessenek fel béké­ben, a ma és a holnap emberi­sége ne rettegjen rakétáktól, bombáktól — fejezte be nyilat­kozatát Sebestyén Nándorné. A pálfai . iskolások... • \ A ma diákjai még csak készü­lődtek az évnyitóra, amikor Tas­son, a Duna mentén őszes hajú, hajdani tanítványok adtak . talál­kát egymásnak. Azokba Bács me­gyeiek emlékeztek egykori isko­laéveikre, akik 1950-ben Tolná­ban, a SZÖVQSZ pálfai vezető­képző iskolájában készültek fel — sokan mint leendő fmsz-veze- tők — a szövetkezeti élet szerve­zésére, irányítására. Páliéra az ország különböző vidékéről akkortájt 273-an sereg­lettek össze, hogy felvértezzék magukat ismeretekkel, hasznosít­ható tapasztalatokkal az elkövet­kező évekre. Nem volt könnyű dolog elkezdeniük a tanulást. Egy grófi kastély elhagyott helyisé­geiben teremtettek maguknak szállást, ahol estelenle egy agg­regátor akadozva szolgáltatott némi fényt. De Király Mihály, * Németh András, Boda József és a többiek, Misota István és Bo­kor József igazgatók lelkesedé­sükkel túltettók magukat a kez­deti nehézségeken. Munkájuk mellett még arra is volt gondjuk, hogy a kastély istállóját tornate­remmé alakítva megteremtsék a testedzés lehetőségét, sőt röplab­da- és futballpá'lyát is építettek szabad idejükben. Az első pálfai téesz szervezéséből ugyancsak részt vállaltak. Most, 27 év múltán emlékez­tek, s pár kellemes órát töltöttek együtt az egykori tanítványok és tanárok, akik közül a legtöbben — mint Ispánovits Márton, Piu- kovics Miklós, Déri Péter és még mások — ma is a szövetkezeti mozgalom vezetői, sőt közülük többen, a volt tanítványok, taní­tóként tevékenykednek — a szó legnemesebb értelmében — gaz­dasági és kulturális téren, a kö­zépszintű vezetők nevelésében. A rendhagyó találkozón egyi­kük — immár ősz fejjel — talá­lóan jegyezte meg: „Az tudja ér­tékelni a jelent, aki a múltat is ismeri”. Lelkesedésük, azóta megőrzött töretlen szorgalmúi: ma is követ­ni való, jó példa. K. A. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A fotoszintézis* mint energiaforrás A növények a napfény ener­giájának a felhasználásával kis- energiájú széndioxidból és vízből nagyobb energia tartalmú szer­ves anyagokat építenek fel. Eb­ben az értelemben minden zöld növény tulajdonképpen energia­átalakító, illetve energia tároló. A növényekben elraktározott nap­energia egy része akkor szaba­dul fel, amikor a növényi anyag­csere-folyamatokban lebontódnak a fotoszintézis során felépült anyagok. De ha a növényt — pél­dául a fát — elégetjük, voltakép­pen akkor is napenergiát szaba­dítunk fel, annak a napenergiá­nak egy részét, amelynek révén a növény a szerkezetét felépítet­te, amely ebben az „építmény­ben” elraktározódott. A zöld növényi felületre érkező sugárzási energiának azonban leg­feljebb 3 százaléka raktározódik el a növényekben, a fotoszintézis hatásfoka így eléggé kicsi, mind­össze 3 százalék. Az elméleti szá­mítások szerint azonban a foto­szintézis hatásfoka jóval nagyobb is lehetne, mintegy 14 százalé­kos, amely már komoly techni­kai lehetőségeket kínálna. Elkép­zelhetők olyan fotoszintetizáló rendszerek, amelyekben napfény hatására a széndioxidból nagy mennyiségben keletkeznének re­dukált anyagok, amelyekből ké­sőbb, a felhasználás helyén oxi­génnel összehozva — tehát el­égetve —, az elnyelt energia visz- szanyerhető. - ­Még érdekesebb lenné a foto­szintézis segítségével történő köz­vetlen energia-átalakítás/' Mivel a fotoszintézisben á fényenergiá elektronokat mozgat, olyan rend­szerek kidolgozása is lehetséges­nek tűnik, amelyekben az elekt­ronmozgás külső vezetőkben, te­hát áramkörben ménné végbe, így a fotoszintézissel közvetlenül' •nyerhetnénk elektromos áramot. Mindez csak elvi lehetőség, amely nem a közeljövőben való­sul meg, hiszen még a növényeik­ben végbemenő fotoszintézis fo­lyamatát sem ismerjük minden részletében. A fotoszintézis folyamatait ta­nulmányozzák — nagy technikai felszereltséggel — az NDK Tudo­mány^ Akadémiájának Geneti­kai Intézetében. A biofizikusok analóg számítógépek és matema­tikai modellek segítségével vizs­gálják a fotoszintézis részleteit. (MTI Külföldi Képszolgálat —­KS> Csipkék Szlovákiából • Szép hagyományai vannak Szlovákiában a kézimunkának: a Sp»4- nia Dolina-i csipkék híre az ország határain túlra is eljutott. Újjáépítés Vietnamban* Több mint ezer különböző új ipari, mezőgazdasági és közleke­dési létesítményen dolgoznak je­lenleg a Vietnami Szocialista Köztársaság építőiparának mun- kásái. Sikereikkel nagymértékben hozzájárulnak a népgazdaság új­jáépítéséhez és korszerűsítéséhez. Az év első hónapjaiban mint­egy 90 ipari üzem készült el és kezdett folyamatosan üzemelni. Quang Ninh tartományban a kö­zeljövőben adják át a Szovjet­unió segítségével épült ércdúsí­tó kombinátot, valamint , több ce­mentüzemet. A lakásépítés is rendkívül gyors ütemben folyik. Tavaly több mint 600 ezer négyzetméter lakásterü­letet adtak át. A háború alatt elpusztult lakóépületek helyén ma már sok helyütt új lakóne­gyedek állnak. (DUDAPRESS-— VNA) A trák kultúra nyomában A Bolgár Tudományos Akadé­mia megbízásából régészek, tör­ténészek, építészek, művészettör­ténészek és geodéták 1972 óta kutatják Bulgária őslakóinak, a trákoknak egykori településeit, régészeti emlékeit. öt kutatóexpedíció foglalkozott már a trák törzsek hatásával a Fekete-tenger nyugati partján ta­lálható ókori ■görög városállam, Apollonia — a mai Szozopol — életére és kultúrájára. A leletek azt bizonyítják, hogy már az első görög gyarmatosítók és a trákok között kialakult a kapcsolat. Számos görög sírban találtak trák használati tárgya­kat. Az antik Apollonia kikötő­jében végzett víz alatti kutatások is érdekes eredménnyel jártak. A tengerfenéken 50 — az i. e. XIV—VII. századból származó — kőből készült hajóhorgonyzó he­lyet találtak. A horgonyokat* a szozopoli múzeumban őrzik. Nyo­mára jutottak egy trák település­nek is Apollonia közelében. A kutatók egy másik csoportja a Sztrandzsa-hegy vicékén — Bal- garovo közelében — fedezett fel kőből rakott sírkamrákat, ún. dolmeneket, illetve ezek marad­ványait, amelyek a hajdani trák törzsek magas kultúrájáról ta­núskodnak. A kutatások fényt dej rítenek arra, hogy a trákok je« lentősen hozzájárultak a göröft kultúra fejlődéséhez. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom