Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. szeptember 1. Hogyan készül az óriásteleszkóp? A csillagászati távcsövek tükreit különlegesen öntött, nagy üvegtötmbökből készítik. A rendkívüli minőségi követelményeknek megfelelő üveget hosszú, bonyolult munkafolyamatokban formálják távcső-tükörré. A tükörfelület alakjának a lehető legnagyobb pontossággal szabályos mértani formának, általában forgási parabolidnak kell lennie, különben a távcsőbe érkező csillagfény nem gyűlik össze a megfelelő képpontokban. A nagy pontossági követelményeken kívül további nehézségeket okoz a hatalmas tükrök szállítása a távcső felállítása helyére, hiszen a csillagvizsgálók többnyire a távoli, magas hegységekben vannak. Nagy gond a hatalmas szerkezet megfelelő alépítményének az elkészítése: az igen nagy tükrök üvegtömbjei esetében még a hatalmas saját súly miatti alakváltozással és a külső hőmérséklet okozta méretváltozásokkal is számolni kell. A nagyméretű tükrös távcsövek készítésének egy új sokat ígérő lehetőségét vitatták meg nemrégiben a Szovjetunió Tudományos Akadémiája fizikai és csillagászati osztályának ülésén. A szakértők azt javasolták, hogy több kisebb, különálló tükörből • A hagyományos módszerrel négy évig dolgoznak a 3,6 méter átmérőjű, fél méter vastagságú, 14 tonna súlyú tükör elkészítésén. A Max Planck Intézet dél-spanyolországi obszervatóriumában állítják majd fel. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Gazdaságpolitikai célok, - politikai eszközök Az alapszervezeleket irányító pártszervezetek beszámolóiban, jelentéseiben gyakran olvashatjuk, hogy a pártszervezetek figyelme mindinkább a gazdasági munka irányába fordul. Számadatokkal is bizonyítják, hogy a vezetőségi ülések és a taggyűlések napirendjein elsőbbséget kaptak a gazdasági kérdések. Vannak olyan elképzelések és elméletek, amelyek szerint a Föld légkörének hőmérséklete, különösen a nagyvárosok és az ipar hatására, egyre növekszik. Ezzel' kapcsolatban számításokat végeztek, és meghatározták a hőmérséklet világméretű alakulását 1881-től napjainkig. Azt tapasztalták, hogy átmeneti emelkedés után jelenleg a hőmérséklet megint csökken. Így a világméretű emelkedés elmélete csak egy rövid, 2—3 évtizedes időszakra volt építsenek óriási csillagászati távcsöveket. Ezeket a 0,5—1 méter átmérőjű kisebb tükröket elektronikus vezérlő- és számítórendszerek állítanák be úgy, hogy a sok kisebb tükör egyetlen hatalmas forgási paraboloid-felületet alkosson. Ha a terv a gyakorlatban is beválik, eddig elképzelhetetlen méretű és teljesítményű csillagászati távcsöveket lehet majd készíteni. érvényes, és az emelkedés nem volt több 0,25 Celsius-foknál. Jelenleg a földfelszín közelében mért hőmérséklet értéke a nyolcvan évvel ezelőttivel azonos. összehasonlítva 67 pár mérőállomás adatait, megállapították, hogy a városok hőmérséklete ma gasabb, mint a környező falvaké, 0.24 Celslus-fokkal emelkedett az ..elmúlt 40 év során. A városok hőmérséklete növekedésükkel arányosan emelkedik. • Könnyen hibát vétenénk azonban, ha ebből a növekvő arányból olyan következtetést vonnánk le, hogy a gazdasági munka pártirányításában napjainkban minden rendben van, a testületek előtt szereplő gazdasági napirendek arányának növekedésével azonos mértékben javult a pártszervezetek ilyen irányú tevékenysége, vagy ilyen arányban fejlődött munkájuk hatékonysága. A pártszervezetek többsége napjainkban már jól érzékeli az e területen rá háruló feladatokat, s egyre nagyobb biztonsággal segítik a gazdasági vezetést üzemük, vállalatuk, gazdaságuk tervének teljesítésében. Ami a párt- szervezetek e tevékenységében ugyancsak fontos, elsősorban a politikai munka eszközeivel segítik a párt gazdaságpolitikájának megvalósítását. Ugyanakkor elég gyakori, hogy egyes pártszervezetek termelést segítő munkája egysíkú, a politikai munkát leegyszerűsítő, gyakran a gazdasági munkával azonosító, tehát módszereiben és tartalmában sincs, vagy alig tapasztalható előrelépés. Az egyes pártszervezeteknek a gazdasági munka pártirányításával és -ellenőrzésével kapcsolatos hiányosságai elsősorban arra vezethetők vissza, hogy nem könnvű a politikai munkát megítélni, ezt ugyanis nem lehet mechanikusan tonnákban és mennyiségi mutatókban kifejezni., Ennek ellenére gyakran azonosítják a gazdasági tevékenység eredményeivel. Az azonos ..mérce” a pártvezetők egy részét arra ösztönzi, hogy minél többet „produkáljanak”, s félreérthetetlenül bizonyítsák, hogy a gazdasági eredményekben a pártszervezetnek is vannak érdemei. Ügy vélik, az eredmények elérésének leggyorsabb és legkézzelfoghatóbb módja, ha „kézbe veszik” az irányítást, utasít- gatnak, intézkednek, ezzel nem egyszer megsértve a gazdasági vezetők önállóságát, jog- és felelősségkörét. A politikai és a gazdasági munka között szoros kölcsönhatás van, de a köztük levő kapcsolat nem mechanikus. A gazdasági munka eredményessége sokféle tényező függvénye' — az irányítás rendszere, az alkalmazott technológia, a műszaki és a munkafegyelem stb. —, s a politikai munka is közé tartozik. A piílitikai munka azonban önmagában, vagy a termelés többi tényezőinek ellenére tartósan nem lehet eredményes, tehát éppen ezért színvonalát, hatékonyságát nem lehet kizárólag gazdasági mutatókkal mérni. Ez konkrét elemzést, vizsgálatot követel, vagyis mindazoknak a tényezőknek a számbavételét., amelyek a párt- szervezet speciális tevékenységi köréhez tartozik, így a gazdasági döntések kialakításában való részvétel, az emberi feltételek megteremtésében betöltött szerep, a dolgozók mozgósításában kifejteti munka, az ellenőrzés stb. A gazdasági munka irányításával, ellenőrzésével, a termelés hatékonyságával, az alkalmazott technológia megválasztásával kapcsolatos elemzések, döntések, a konkrét intézkedések kidolgozása, tervezése és bevezetése elsődlegesen a gazdasági vezetők feladata, A politikai munka lényege az emberi viszonyokkal való foglalkozás,' Ennek köre rendkivüí széles és sokoldalú, kiterjed a gazdasági élet minden területére. • Csak néhány példát erre! Eg.v-egy korszerű termék és technológia bevezetése embereket érint, amivel a politikai munkában számolni kell. Ahhoz, hogy az új győzedelmeskedjen emberek tömegeit kell meggyőzni annak hasznosságáról, előnyeiről, vagy ahogyan gyakran mondjuk, meg kell változtatni szemléletüket. A korszerű termelés és termék- szerkezet kialakítása rendszerint szétszórja a régi munkakollektívákat. új munkamegosztás alakul ki. A politikai munka feladata, hogy ez az átrendeződés ne rontsa a muhkahelyi légkört, vagyis a legkisebb zökkenőkkel járjon. Az újra a korszerűbbre való áttérés egyben azt is megköveteli. hogy növekedjen a munkások szakmai, általános és politikai műveltsége. A jól felkészült munkás érzi munkája értelmét. Enélkül a legfejlettebb technika sem hozza meg a várt eredményt. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a gazdasági munka akkor eredményes igazán, ha a gazdasági vezetés és á pártszervezetek azonos célért dolgoznak a maguk sajátos eszközeivel. Hogyan alakul ki ez a nézetazonosság a mindennapi élet gyakorlatában? A közös vállalati célt a párt gazdaságpolitikai törekvései határozzák meg. Ez az az elvi alap, amelyen az egységes szemlélet és cselekvés létrejön. Hiába való lenne azonban erre tárni és semmit nem tenni érte. A gazdasági vezetés felelősséggel tartozik a párt gazdaságpolitikájának végrehajtásáért, ugyanígy a pártszervek és pártszervezetek is. A pártszervezetek felelőssége abban van, hogy gondos politikai előkészítéssel minden gazdasági vezető és párttag ügyévé tegyék a Központi Bizottság határozatait. Így válhatnak azok a dolgozók körében tudatosan vállalt cselekvési programmá. • A meggyőzés a legcélravezetőbb módszer a pártszervezetek gazdaságszervező munkájában, de időről időre arról is meg kell győződniük, hói tartanak egyes párthatározatok végrehajtásában, a terv teljesítésében. A pártszervezetek jelentős részében a pártellenőrzés fogalmát leegyszerűsítik a gazdasági vezetők beszámoltatására. Napjainkban mind több pártszervezet szakít ezzel a gyakorlattal, mert a pártellenőrzés tárháza ennél sokkal gazdagabb. Célravezető az ellenőrzést képező témát jól ismerő szakemberek bevonása, a párttagság, a tömegszervezetek tagjainak, a jól dolgozó munkáskollektívák véleményének kikérése, röviden a pártellenőrzés demokratizmusának fejlesztése. Ahogyan a feladatok előkészítésének, szervezésének, a munka folyamatának szakaszaiban a tömegekkel való foglalkozásban, a tömegekre való támaszkodásban van a pártszervezetek igazi ereje, úgy ez érvényes a pártellenőrzésre is. M. S. Növekszik-e a Föld hőmérséklete? Gabcikovo — Nagymaros Jövőre, 1978-ban kezdik építeni az egyik legjelentősebb csehszlovák-magyar közös beruházást, a Gabcikovo—Nagymaros közötti vizierőmü-rendszert. A beruházás összes költsége 13,6 milliárd csehszlovák korona, s ebből Csehszlovákia hétmiliiárd koronát vállalt magára. A vízi erőmű a csehszlovák gazdaságnak körülbelül évi 1,8 milliárd kilowattóra villamos energiát termel majd. Ennek előállítására — hőerőművekben — 2,3 millió tonna barnaszénre lenne szükség. A kilenc évre tervezett építkezés teljes befejezése után a Duna oldalcsatornájaként egy új hajóút keletkezik. Ez megkerüli a Rajka—Gönyű közötti gázlós részt — amely a Vaskapu után a legnehezebb dunai hajóút. A Gabcikovo—Nagymaros közötti „vízlépcső" feleslegessé teszi a Duna rendszeres hajózhatóvá tételéhez szükséges karbantartást — a meder évenkénti kotrását, S ezzel több millió koronát takarítanak meg. A hajózási időalap kihasználása 60 százalékkal növekszik, ezenkívül a csatorna hasznára lesz a mezőgazdaságnak is. (BUDAPRESS—PRAGO- PRESS) i: Képzettség és munka Hatszor annyi ésszerűsítési javaslatot adnak be a középfokú végzettséggel rendelkező munkások, mint az ugyanolyan munkakörben dolgozó, de iskolázatlan társaik. Erre a következtetésre jutott egy munkacsoport, amelyik azt vizsgálta, milyen mértékben hat a képzettség! szintje a szovjet dolgozók munkájának hatékonyságára. Ha a képzést egy iskolaosztállyal növelik — ez a gépgyártásban 1,5—2, a fémkohászatban 0,5—0,7, a könnyűiparban 1,5— 2,2 százalékos munkatermelékenység emelkedéshez vezet. A tanulás egyre nagyobb társadalmi elismerése és a munkásokkal szemben támasztott követelmények nyomán fokozatosan’ növekszik a továbbtanuló munkások száma. Az elmúlt tanévben például — folyamatos termelőmunka mellett — több mint tízmillióan vettek részt főiskolai, vagy technikusi oktatásban. (BUDAPRESS—APN) „Vércsináló” hormon Feltártuk a termelést növelő tartalékokat Az egészséges ember mintegy 5 liter vérében 23 miíliószor millió (ezermilliárd) a vörösvértesiek száma. S egy-egy vörösvértest élettartama — amit nyomjelző izotóp segítségével hajszálpontosan megállapítottak — átlagosan 110 nap. Ez annyit jelent, hogy a szervezetnek másodpercenként 24 millió elpusztult vö- rüsvértestet kell „eltemetnie”, feldolgoznia, illetve másodpercenként ugyanennyi „vadonatúj” vö- rösvértestet kell „életbe indítania”. Ehhez óriási teljesítőképességű szaibályozóberendezés kell, amely az elhalás és újjáképzödés gyors üteme ellenére is mindig állandó szinten tartja a keringő vérben a vörösvértestek számát. Ha valamilyen okból, akár azért, mert a csontvelőben kevés vörösvértest termelődik, akár azért, mert a vörösvértestek a keringő vérben nem érik el a 110 napos „aggastyánkort”, hanem „csecsemőkorban”, vagy életük „delén” elpusztulnak, rohamosan csökkenhet a vörösvértestek mennyisége. Furcsa, de szervezetünkben nincs erre a célra „számláló” berendezés, csak olyan automatizmus, amely a csökkenést érzékeli: ennek arányában csökken a térfogategységnyi vér által szállított oxigén mennyisége. Az oxigénhiányt pedig sok sejtünk megsínyli, különösen az az idegsejtjei. Üjabban rájöttek, hogy a vér oxigénhiányát elsősorban a vese speciális sejtjei érzékelik. Kiderült, hogy a vesében valamilyen serkentőanyag• Vörösvértestek — elektronmikroszkóppal nagyítva. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) nak kell termelődnie, amely az átáramló vér oxigénhiánya esetén arra készteti a csontvelőt, hogy új vörösvértesteket dobjon a keringésbe. Amerikai kutatók vérből és vizeletből egyaránt kivonták azt a hormont, az erit- roproteint, amely mind kísérleti állatban, mind emberben vörös- vértest-termelésre serkenti a csontvelőt. Sőt, sikerült is 2 milliomod gramm tiszta eritropro- teint kivonni 500 liter vérből. A kutatók elvben eljutottak odáig, hogy az eritroproteint embergyógyászati célra is fel lehetne használni, csillagászati ösz- szegbe kerülne azonban a szükséges mennyiség kinyerése vágóhídi vérből. Hatásos mennyiség előállítására tehát más módszereket kell találni, ez azonban még a jövő feladata. A makaróni feltalálója A nápolyi élelmiszerkutatók hosszú és alapos nyomozással kiderítették, hogy a spagetti és a makaróni feltalálója egy bizonyos Marco Aroni, a makaróni az ő nevét őrzi. \ Marco Aroni a XVIII. században élt Nápoly környékén, és egy lacikonyha tulajdonosa volt. A különböző formájú metélt tésztákat már akkoriban is ismerték és kedvelték. A kis lacikonyha híres volt róluk. A tulajdonos „papi tincseknek” és „ku- tyafüleknek" nevezte ezeket a tésztákat. A hagyomány szerint egy napon Aroni kislánya metélt tésztával játszott, vékony, hosz- szú tekercseket formált belőle és ruhaszárító kötélre akasztotta szárítani őket. Aroni elvette a gyermektől a vékony tekercseket, forró vízben megfőzte és paradicsommártással összekeverte őket. Az étel íze kitűnő volt, vendégeinek is megnyerte tetszését. Aroni konyhája mind népszerűbbé vált, s végül jó áron vevőre talált. Aroni a kapott összegből megalapította a világ első makarónigyárát. Amikor termelőszövetkezetünk, a nagy baracskai Haladás ez évi feladatait meghatároztuk, pártve- zetőségünk abból indult ki, hogy a gazdasági alapok jók. Az elmúlt tíz évben jelentős beruházásokat valósítottunk meg a termelés fejlesztése érdekében. A lenti időszakban 47 millió forintot költöttünk gépekre, 13,7 millió forintot épületekre, a meliorációra pedig 3 milliót. Kialakítottuk a sajátosságainknak megfelelő termelési szerkezetet. Elsősorban a gabona- és a takarmánytermesztésre tértünk át. Foglalkozunk még ipari növényekkel és kertészkedéssel. Az állattenyésztésben a sertés, valamint a szarvasmarha- és a juhágazatot fejlesztettük. Ezt segítette az 1975-ben létesült szá- lastakarmány-feldolgozó és szárítóüzemünk. amely 34 millió forintba került. Évi termelési értéke eléri a 28 millió forintot. Csatlakoztunk több termelési rendszerhez. Jelentősebb eredményeket értünk el a búza-, kukorica-, a lucernatermesztésben, valamint a szarvasmarha-hizlalásban. Gazdaságunk 1973—74 és 75-ben egymás után háromszor nyerte el a kiváló szövetkezet címet. Reális feltételek Mindezeket figyelembe véve pártvezetőségünk úgy ítélte meg, hogy reális feltételek vannak a termelés gyorsabb továbbfejlesztéséhez. Az elképzelések szerint az 1975-ös évhez viszonyítva az idén 13—15 százalékos termelés- növekedést kívánunk elérni. Kiemelten a növénytermesztésben 35 százalékot. Ez utóbbinak pótolnia kell az állattenyésztés alacsonyabb tervszámait, mivel a tehenészetben teljes állomány- cserét hajtunk végre, emiatt nem számolhatunk az 1975-ös eredményekkel. Pártvezetőségünk együttműködve a gazdaság irányítóival, arra törekedett, hogy felmérje azokat a termelést növelő tartalékokat, amelyeket eddig még nem, vagy csak részben hasznosítottunk. Más szóval kamatoztatni akarjuk azt a szellemi tőkét, amelyet több éven keresztül befektettünk, vallva azt, hogy ez a leggyorsabban és a leggazdaságosabban megtérülő beruházás. Egységes értelmezés alapján kidolgoztunk egy olyan programot, amely nemcsak megalapozta az idei tervek teljesíthetőségét, hanem önbizalmat is adott arra, hogy továbblépjünk, nagyobb lendületet adva a gazdaság fejlődéséhez. Tudomány és technika Néhány fontos feladatot megemlítek a cselekvési programból. Kezdem a tudomány és technika alkalmazásával. Termelési főágazatonként elemeztük, hogyan Lehetne hatékonyabbá tenni a munkát. A növénytermelésben és a kertészetben például alkalmazzuk a lombtrágyázást. Ennek megvan a technikai feltétele, mivel saját repülőgéppel rendelkezünk. Az elmúlt évi kísérletek azt bizonyítják, hogy ezzel a módszerrel 10—12 százalékos terméstöbbletet lehet elérni. Ugyancsak döntés született a szőlőültetvényeink hozamnövelése érdekében. Intenzívebbé tettük a tápanyagutánpótlást. Tovább folytatjuk a szőlőrekonstrukciót, a magasművelési mód kialakítását. Elhatároztuk, hogy a növény- termelés valamennyi ágazatában tudományos alapon végezzük a tápanyagutánpótlást, a már korábban elkészített genetikai térkép alapján. Gondoskodunk a rendszeres talajvizsgálatról. Ennek alapján állapítjuk meg, hogy mennyi tápanyagra van szüksége a növénynek. Mindez nemcsak a terméshozam növelése, hanem a költségek csökkentése érdekében is történt. Az állattenyésztésben is előreléptünk. A sertéseknél például 28 nap után leválasztjuk a malacokat, 84 napos korban hízóba állítjuk a jószágokat, alkalmazzuk a herceghalmi kutatóintézet által ajánlott takarmánytápokat. Mindez az év első negyedében már kimagasló, tíz százalék feletti eredménynövekedést hozott. A szarvasmarha-hizlalásban a takarmány költség 10 százalékos csökkentését érjük el azzal, hogy az abrak egyharmadát saját előállítású kukorica növény liszttel pótoljuk. A gépesítési főüzemág meghatározó szerepet tölt be gazdaságunkban. Ezért igen fontos feladatnak tartjuk a költségek csökkentését itt is. Elemzéseket végeztünk. Kiderült, hogy mintegy 15—20 százalékkal tudjuk csökkenteni a költségeket. A tagokkal egyetértésben Feladatainkat csak a tagsággal összefogva oldhatjuk meg, ezért nagyon fontosnak tartjuk a véleménynyilvánítást, az üzemi demokrácia érvényesülését. Párt- szervezetünk cselekvési programjában kiemelt helyet kapott an• A gépműhely Bánki Donát szocialista brigádja az egyik műtrágya- szóró gépet javítja. (Méhes! Éva felvétele.) nak hangsúlyozása, hogy rendszeresebbé kell tenni, kisebb kollektívák részvételével a termelési tanácskozásokat, illetve brigád gyűléseket. Ezek fő témája mindenekelőtt a tervek megismertetése, a soron levő feladatokra való mozgósítás, az előző időszakban végzett munka értékelése, az eredmények mellett a hibák számbavétele is. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy tagjaink jól fogadták ezeket a tanácskozási formákat, amelyeken az első számú és beosztott gazdasági vezetők, valamint pártvezetők is részt vesznek. Bátran, őszintén nyilvánítanak véleményt a szövetkezeti gazdák. Máris számos észrevétel, javaslat hangzott el az eddigi tanácskozásokon. Több mint egymillió Nagyon fontosnak tartjuk a szocialista brigádok munkáját. A szövetkezetekben levő tíz brigád tagságunknak csaknem 50 százaléka, a mintegy 200 ember jő közösségformáló tényezőnek bizonyul. Vállalásaik forintértékben is nagy jelentőségűek, hiszen meghaladják az egymilliót. Ezenfelül, ha a minőségi munkáért érzett felelősségre, a kommunista műszakok szervezésére, egymás segítésére gondolunk, máris bizonyítható, hogy milyen nagy jelentősége van a mozgalomnák. A cselekvési programban fontos feladat a pártcsoportok részére a termelés ellenőrzése, segítése. Pártcsoportjaink termelési! ágazatokra épülnek fel, ismerik a tervet, tisztában vannak saját munkaterületük tennivalóival. Párttagjaink tájékozottabbak, több információval rendelkeznek, tehát feladatuk segíteni a párton- kívüli dolgozókat az esetleges téves nézetek és a munka során jelentkező ellentmondások reálül megítélésében. Pártszervezetünk termelésirányító és segítő munkájának eszközei, módszerei korántsem csaló az előre kidolgozott határozatok-i ra épülnek. A napi munka során,1 a tapasztalatok tárházából meí rítve, újabb formákkal gazdagodik. Kozna István _, ; párttitkár y