Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ1 MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 208. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember I. vasárnap Losonczi Pál látogatása Csongrád megyében Losonczi Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke szombaton kétnapos látogatásra 1 Csongrád» megyébe érkezett. A megyehatáron Komócsin Mi­hály, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára, és Perjési László, a megyei tanács elnöke fogadta. Kíséretükben délelőtt a szentesi Árpád Termelőszövetke­zetet kereste fel. Az Elnöki Tanács elnöke dél­után Szögedre utazott. A Gabo­natermesztési Kutató Intézet szék­házában az intézet vezetői tájé­koztatták a gabonatermesztési kutatások legújabb eredményei­ről. Losonczi Pál Csongrád me­gyei tartózkodásának első napi programja a szegedi Felszabadu­lás Termelőszövetkezetben tett látogatással fejeződött be. (MTI) A VÖRÖSKERESZT MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE Számot adtak négy esztendő munkájáról • Dr. Vajtai István megnyitja a megyei küldöttértekezletet. Tegnap tartották meg Kecske­méten a Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei szervezeté­nek küldöttértekezletét. A ta­nácskozást dr. Vajtai István, a Vöröskereszt megyei vezetőségé­nek elnöke, a megyei tanács vb egészségügyi osztályvezetője nyi­totta meg, üdvözölve a megjelen­teket, köztük Katanics Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, Czank Jánost, az MSZMP KB munkatársát, dr. Pesta Lászlót, a Magyar Vörös- kereszt országos vezetőségének tagját, dr. Major Imrét, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, va­lamint Sági Ferencnét, aki több évtizedes egészségnevelő munká­jáért 1973-ban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának „Flo­rence Nightingale" emlékérmét érdemelte ki. Ezután Ágoston András, a Vö­röskereszt megyei titkára tartot­ta meg beszámolóját, a IV. kong­resszus határozatainak végrehaj­tásáról, s a vezetőség előtt álló feladatokról. A szervezet szerte­ágazó tennivalóit felsorolva szó­lott egyebek közt arról, hogy a két kongresszus között eltelt idő­szakban tervszerűen fejlődött az egészségügyi létesítmények, illet­ve az ellátás hálózata. Gyarapo­dott a kórházi ágyak száma, ja­vult az egészségügyi ellátottság. Beszámolt az előadó a megye egészségügyi létesítményeinek az utóbbi időszakban történt fej­lődéséről: kórházépítésről, re­konstrukciókról, bővítésekről, s az új megyei kórház építési munkáiról. Említést tett arról is, hogy megyénkben az idős korú lakosság aránya az országos át­lagnál magasabb és az öregek több mint két százaléka feltétlenül gondozásra szorul. A szociálpoli­tikai intézkedések hatására hely­zetük javult; a helyes segélyezési elvek alkalmazásával, s a csök­kent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával nőtt a gondos­kodás színvonala. Az öregek nap­közi otthonainak száma egyéb­ként 28-ról 39-re emelkedett. Jelentősen fejlődött a házi be­teggondozó hálózat is a tervidő­szakban, s erre jellemző adat, hogy a hivatásos gondozók szá­ma az 1970. évi héttel szemben napjainkban már ötvennel több. Az ellátásnak ez az ága főként a külterületen, a tanyavilágban je­lent az egészségügyi ellátáson túl humánus gondoskodást. — A megyei vezetőség a jó ügy gazdájának felelősségével végezte el négy év tevékenységé­nek kritikai elemzését, s az év első felében lezajlott vezetőség­és küldöttválasztó taggyűlések, valamint a járási és városi kül­döttértekezletek tapasztalatait és ajánlásait is figyelembe véve te* szí meg jelentését a megyei kül­döttértekezletnek — folytatta Ágoston András. Az egészséges életmódra neve­lésről szólva elmondotta, hogy ennek sokrétű kérdéseit változa­tos formákban igyekeztek nép­szerűsíteni. Az ismeretterjesztő előadások száma négy év alatt az ötszörösére nőtt, a résztvevők száma pedig megháromszorozó­dott. Az aktivisták, tanfolyamveze­tők, előadók által segédanyag­ként igen jól használható havi vöröskeresztes folyóiratnak, a Családi Lapnak az évenkénti (Folytatás a 2. oldalról.) Család és iskola Holnap reggel ünneplőbe öl­tözött diákok sietnek az isko­lába, véget ért a nyár, a va­káció és megkezdődik a „rend­szeres élet", a tanítási év. Érinti ez a gyerekeket és a szülőket egyaránt, hiszen ott­hon, a családokban is vissza kell térni a megszokott idő­beosztáshoz. Reggelente ponto­san csörög az ébresztőóra, es­ténként tehát az iskolások már nem nézhetik kései órákig a televíziót sem. Jó is talán, hogy réget ér a Strogof Mi­hály című sorozat, s remélhe­tően a legközelebbi hasonló, a fiatalság által is kedvelt „film­eposzt” a műsor szerkesztők már úgy időzítik, hogy ne vál­hasson családi nézeteltérés forrásává ... A lényeg tehát az, hogy a szülőknek is ritmust kell vál­taniuk. Nem elegendő, hogy az iskola és csak az iskola eről­tesse ki a gyerekekből az át­állást a szabadságról a rend­szeres munkára. Otthoni segít­ség nélkül ez bajosan megy, hiszen — így vagyunk vala­mennyien — természetünk mindig húzódzkodik egy kis­sé a fegyelmezett időbeosztás­tól. A szülői ház ugyanis nem­csak a tanulásban tud segéd­kezet nyújtani a fiataloknak. A gyerekek eredményes előre­haladásában igen nagy szere­pe van az otthon rendszeres­ségének, következetességének és nyugalmának. Sok család­ban elfeledkeznek arról, hogy a tanulóknak is ,elegendő pi­henésre van szükségük szelle­mi és fizikai fáradtságuk fel­oldására. A gyerekek kérésé­nek engedve nem parancsol­ják őket időben ágyba; meg­engedik, hogy sokáig játsza­nak, televíziót nézzenek, mondván, ha elfárad, elálmo- sodik a gyerek, majd úgy is szól... Ez azonban rendszerint túlságosan későn következik be. Reggel azután nyűgös az ébredés, s a fiatalok fáradtan, álmosan mennek az iskolá­ba ... Nem• beszélve arról, hogy megszokják a rendszertelensé­get, ami pedig szöges ellentét­ben van a tanintézetek szük­ségszerű rendjével, fegyelmé­vel. Másszóval ne feledkezzünk meg arról, hogy gyermekeink fizikai és szellemi munkát vé­geznek. Arról, hogy az iskola ugyancsak egy sajátos munka­hely, ahol a tanulóknak köte­lezettségeket kell teljesíteniük. A fejlődésben levő ifjú szer­vezet még akkor is igényli az elegendő pihenést, kikapcsoló­dást, ha a gyerekek látszólag a legélénkebben tiltakoznak ■az időben való lefekvés, a kor­látozott idejű játék és egyéb céltudatos szülői szándék ellen. A családok és az iskolák kö­zötti jó kapcsolat tehát nem­csak azt jelenti, hogy alkal­manként érdeklődünk fiaink, lányaink előmenetele iránt, el­látogatunk a tanári fogadó­órákra, nyílt tanítási napokra, vagy szülői értekezletekre. En­nél többről is szó van. Nem kevés erőfeszítést igényel az, hogy szakítsunk időt velük való közös tanulásra, de az sem, hogy ne vigyük haza ma­gunkkal a munkahelyi bősz- szúságok, kimerültség előidéz­te ingerültséget. Vagy lega­lábbis igyekezzünk ezt nem éreztetni gyermekeinkkel. Az idegesség ugyanis „ragadós”, a szülők szóváltásai, vitái, a nyugtalan otthoni légkör igen erősen rontja a fiatalok tanu­lási kedvét, magatartását... Pedagógiai alapigazság: a család jobban nevel, mint az iskola. Az úgynevezett „kettős nevelést”, azaz az otthon és az osztálytermek szellemi és idegrendszeri légkörénen, el­lentmondását a gyerekek alig- alig tudják magukban felolda­ni, és ennek kedvezőtlen kö­vetkezményei kihatnak egész életpályájukra. P. M. Ezen a napon népünk a kemény, áldozatos — sokszor veszélyes — munkát végző bányászokat kö­szönti. A föld mélyének kutatói munkásosztályunk legedzettebb, legharcosabb rétegei közé tartoznak, akik nem fogadnak semmit ingyen, bőséggel rak­ják társadalmunk asztalára mindazt, amit elvárnak tőlük. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaver­seny kibontakozása időszakában is az elsők között tették le a voksot. A szénbányászat dolgozói fel­ajánlották, hogy az év végéig 290 ezer tonna sze­net adnak terven felül a népgazdaságnak. A bá­nyásznapig vállalásukból 250 ezer tonnát már tel­jesítettek is. Az olajbányászok hasonlóan kimagasló eredményeket mondhatnak magukénak. Az idénre előirányzott 250 ezer méter kutató és feltáró fúrás időarányos részét eddig 14 500 méterrel teljesítették túl csupán az Alföldön. Itt említjük meg, hogy az Alföld sokáig érintet­len terület volt a bányászat szempontjából. Tizenöt év óta azonban Bács-Kiskun megye népe is kö­szöntheti saját bányászait. Sőt, a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelö Vállalat szanki üzemében lezajlott bányásznapi ünnepségen már nyugdíjas bányászokat is üdvözölhettek. Fehér László üzem­egységvezető pedig ünnepi beszédében méltán je­lentette ki: Az „arany homokon” felállított fúró­tornyok a föld mélyében is kincsre, termékeny ta­lajra találtak. Szeretettel búcsúztatták Molnár József üzemegy­ségvezetőt nyugdíjba vonulása alkalmából, ugyan­akkor 61 bányászí törzsgárda taggá avattak. Hat­van vállalati kiváló dolgozó, Szakács József be­rendezéskezelő pedig a Bányászat Kiváló Dolgozó­ja kitüntetésben részesült. Fáik Miklós, a szanki üzem vezetője pedig a kiérdemelt elismerés átadá­sakor nyugodt szívvel mondhatta: Bács-Kiskun olajbányászai eredményesen, megfelelő ütemben dolgoznak V. ötéves tervük végrehajtásán. A ter­vezett 28 350 méter fúrással szemben 30 654 métert értünk el. Kőolajtermelési előirányzatunkat 100,7, földgáz értékesítési tervünket 115,8 százalékra tel­jesítettük. A nehéz munkában derekasan helytálló bányá­szainkat meleg szeretettel köszönti Bács-Kiskun egész lakossága. N. O. Véget ért az agrárgazdasági konferencia Szombaton délelőtt folytatta munkáját a III. országos agrár- gazdasági konferencia Kecskemé­ten. A Megyei Művelődési Köz­pontban tartott tanácskozás el­nökségében helyet foglalt dr. Ko­vács Imre, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, dr. Patay János, a SZÖVOSZ elnök- helyettese. Jelen volt Erdélyi Ig­nác, a megyei pártbizottság tit­kára, valamint dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke. A vitában felszólalók számos értékes tapasztalatról számoltak be és hasznos javaslatokat tettek a termelési integrációk, a korsze­rű üzemszervezés módszereire vo­natkozóan. Dr. Márton Jánosnak, az ag­rárgazdasági társaság alelnökének összefoglalója után Kazareczki Kálmán, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Agrárgazdasági Társaságának elnöke mondott zárszót. Hangoztatta, hogy a résztvevők nagy száma, valamint az élénk vita bizonyította, meny­nyire időszerű téma a mezőgaz­dasági termelés integrálása és- szervezése. Az erről szóló vitát csak abbahagyni lehet, de befe­jezni nem, hiszen az élet formál­ja a végrehajtás módszereit. A III. országos agrárgazdasági konferencia teljes anyagát a Gaz­dálkodás című folyóirat közeljö­vőben megjelenő különszáma is­merteti. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanácskozás tapasztalatai közkinccsé váljanak. Jubileumi munkaverseny Társadalmi munkában a szocialista brigádok Hagyomány már, hogy a szo­cialista munkaverseny résztvevői társadalmi munka-felajánlásokat is tesznek az üzem, a város fej­lesztésére, vagy éppen egymás­nak segítenek lakásépítésben, stb. Természetesen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére tett vállalása­ikból sem maradt ki a közös­ségért végzett önzetlen munka. Bölcsőde épül Aki az Eszak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat előtt jár, jóleső érzéssel gyönyörködhet a mindig friss, virágtól pompázó kis parkocskában. Ezt társadal­mi munkában létesítették és ápolják az üzem dolgozói. Nem túlzás, ha azt mondjuk, ők tették a legtöbbet a virágos Kecske­métért mozgalom sikeréért. Ter­mészetesen nem ez az egyedüli társadalmi megmozdulásuk. A vállalat 35 brigádja, s rajtuk kí­vül valamennyi dolgozója fel­ajánlotta, hogy a jubileum tisz­teletére folyó munkaversenyben új, hatvanszemélyes bölcsődével gazdagítja a várost. A kiskecskeméti bölcsőde ter­veit az igazgató irányításával a vállalat műszaki dolgozói készí­tették el. A szállítási részleg is elvégezte már a földmunkákat és a tereprendezést. Az építőbrigá­dok pedig tegnap láttak hozzá a falak felhúzásához, s olyan ütem­ben haladtak előre, hogy min­den valószínűség szerint ma, va­sárnap estére el is készülnek ve­le. Ezzel nem ért véget a Vízmű dolgozóinak önzetlen tevékenysé­ge, ugyanis teljesen a kulcsát­adásig társadalmi munkában ké­szítik el a bölcsődét. A külön­böző szakipari részlegek dolgo­zói szocialista szerződésben meg­határozott ütemben végzik mun­kájukat az építkezésen. Amikor elkészül a létesítmény, Kiskecs- kemét lakosságának bölcsődei gondjai hosszú időre megoldód­nak. N. O, Ifjúsági park Kiskunhalason a város társa­dalmi munkában való építésé­nek, rendezésének több mint két évtizedes hagyománya van. A mozgalom története alatt össze­sen mintegy ötvenhárom millió forint értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága. Külö­nösen kiemelkedő volt az elmúlt évi teljesítmény, amelynek érté­ke meghaladta a 11 millió forin­tot. A város fejlesztésére tett tár­sadalmi munka-felajánlásokat a városi tanács költségvetési üze­me fogja össze. Ezért a tervek­ről és eredményekről itt érdek­lődtünk Dóczi Károlynétól: — Az idei társadalmi munka programok közül kiemelkedik az ifjúsági park építése. A létesít­mény egy részét már májusban birtokba vehették a fiatalok. Az eddigi munkákban és a további­akban egyaránt elsősorban az üzemek KISZ-esei tevékenyked­nek lelkesen. Az állami gazda­ság dolgozói egy óvodai csoport elhelyezésére alkalmas épületet alakítottak ki nemrég egy meg­üresedett tanteremben. Az egy üzem — egy iskola, il­letve az egy üzem — egy óvoda mozgalom keretében a patronáló vállalatok munkás kollektívái ebben az évben is elvégezték a szükséges kisebb karbantartási munkákat, javításokat és játéko­kat készítettek a kicsinyeknek. Zs. Ä. A városban és a gyárban Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gép­gyárának dolgozói, szocialista brigádjai az évek folyamán már nagyon sokszor bebizonyították, hogy mennyire magukénak ér­zik munka- és lakóhelyüket. Ta­lán nincs is a városban olyan gyermekintézmény, amelynek csinosításában, felszerelésének bővítésében ne vettek volna rész a gyár szocialista brigádjai, A virágtartók, -játszótéri beren­dezések készítése mellett már többször közreműködtek iskolai fásításban, a környezet szebbé, egészségesebbé tételében is. Az MHSZ-lőtér építése, a gyári sporttelep kialakítása, valamint a gyár körüli fásítás is az önkén­tes kollektívák nevéhez fűződik. A közelmúltban értékelték a szocialista brigádok első félévi társadalmi munkáját, s megálla­pították, hogy a gyár 63 brigád­jának 587 tagja hat hónap alatt 3400 órát dolgozott az előbb em­lített feladatok elvégzésében. Külön említésre méltó a vasas centenárium tiszteletére szerve­zett kommunista szombat, me­lyen a gyár dolgozói közül 717- en 5283 órát dolgoztak. A társadalmi munkavállaláso­kat értékelő jelentés elismerés­sel emlékezett arról is, hogy a szocialista brigádok tagjai milyen jelentős segítséget nyújtanak egy­másnak a családi házak építésé­nél. O. L. j • Az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat építőbrigádjai tár­sadalmi munkában a kiskecskeméti bölcsödét építik szabad szombat­jukon. (Tóth Sándor felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom