Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

IDŐJÁRÁS t5bb alkalommal meg Várható időjárás ma estig: Időn­ként kissé megnövekvő felhőzet, észa­kon néhány helyen átfutó zápor, egélénkQló, változó Irányú szél, melegedő idő. A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában plusz 1— plusz S, a szélvédett helyeken az ország északkeleti részén 0—mí­nusz 2 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok Az országgyűlés őszi ülésszaka VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 230. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember 30. péntek Elutaztak az indiai kommunista vezetők a megyéből A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának vendégeiként hazánkban tartózkodó in­diai kommu­nista vezetők Bács-Kiskun megyei láto­gatásuk má­sodik napját a kalocsai já­rásban töltöt­ték. Gopal Benarjee, az Indiai Kom­munista Párt Központi Végrehaj tó Bizottságá­nak tagja, Nyugat-Ben- gál pártszer­vezetének el­ső titkára és David Pandi- ni, az Indiai Kommunista Párt Nemze­ti Tanácsá­nak tagja Ter­he Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága tit­kárának kíséretében csütörtökön reggel Kalocsára utazott. A kalocsai városi pártbizott­ságon Szvorény János első titkár tájékoztatta a vendégeket Kalo­csa társadalmi, gazdasági és po­litikai helyzetéről, a párt tö­megkapcsolatairól. Az indiai pártküldöttség ezután a kalocsai népművészeti házat tekintette meg, majd a hartai Erdei Ferenc Tsz-be látogatott, ahol Túri Ist­ván, a járási pártbizottság tit­kára, Mátrai Károly, a járási hi­vatal elnökhelyettese, valamint a nagyközség és a termelőszövetke­zet vezetőd fpgadták. Hegedűs Lajos tsz-élnök a Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulójára mezőgazdasági • Látogatás az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet házitcsztattzemében. (Tóth Sándor felvétele.) munkaversenyt kezdeményező Erdei Ferenc Termelőszövetkezet gazdálkodásáról, Harta társadal­mi életéről, kommunális fejlődé­séről tájékoztatta az Indiai Kom­munista Párt képviseletében megjelent vezetőket. Délután Solton a több szomszédos me­zőgazdasági nagyüzem összefogá­sával létesített szövetkezeti tej­üzemet tekintették meg, majd a Közép-magyarországi Pincegaz­daság solti vendégházában talál­koztak a küldöttség tagjai a me­gye és a kalocsai járás vezetői­vel. Az indiai kommunista veze­tők kétnapos Bács-Kiskun me­gyei látogatásuk befejeztével a késő esti órákban Soltról utaztak vissza Budapestre. Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai,. a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülés­szakot. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését, majd Apró Antal indít­ványára elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A polgári törvénykönyv módosításáról és egységes szö­vegéről szóló törvényjavaslat; 2. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolója; 3. Interpelláció. Ezt követően —r a napirendnek megfelelően — dr. Korom Mihály igazságügyminiszter előterjesz­tette a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításá­ról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. (Az expozét la­punk 3. oldalán ismertetjük.) A vitában elsőként dr. Juhász Tibor, a Bács-Kiskun megyei Ügyvédi Kamara elnöke, az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának előadója szólalt fel — idézve a' bizottság álláspontját. Hangsúlyozta: a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság nagy felelősséggel elemez­te a tervezet valamennyi fejeze­tét. Ismertette a bizottság által javasolt módosításokat és kiegé­szítéseket. A személyhez fűződő jogok megsértésénél például a képmás védelme ne illesse meg az eltűnt személyeken kívül a súlyos bűncselekmény miatt bün­tető eljárás alatt álló személye­ket sem. Ez a kiegészítés a sú­lyos bűncselekmények földerítését kívánja megkönnyíteni. Egyetértett a bizottság a szel­lemi alkotásokhoz fűződő jogok kiterjesztésére vonatkozó törvény- módosítással, amely újabb jogi eszközzel segíti a műszaki fej­lesztést. A bizottság a fogyasztók érde­keinek fokozottabb érvényesítése érdekében felvette: a szavatos­sági jogokra megállapított határ­idők eltelte után is lehessen kár­térítést kérni. Az előadó tolmácsolta a bizott­ság indítványát, hogy a szerző­désszegésről, s azon belül a hi­bás teljesítésről szóló paragrafu­sokat a következőkkel egészítsék ki: ha a szavatossági jogok ér­vényesítésére megállapított ha­táridőn belül a hibás árut kicse­rélik, akkor ne lehessen az áru addigi használatáért díjat kérni. A vitában még nyolc képvise­lő szólalt fel, majd ismét Korom Mihály kapott szót, összefoglal­va a ❖itát, válaszolt az elhang­zott észrevételekre, javaslatokra. Örömmel szólt egyebek között a törvényjavaslat általános és egy­értelműen kedvező fogadtatásáról. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság polgári törvényköny­véről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szöve­gének tervezetét — a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt — általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta, törvény­erőre emelte. A napirendnek megfelelően ez­után dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. (A beszámolót a 3. oldalon ismer­tetjük.) A beszámolóhoz három képvi­selő szólalt fel, majd a határo­zathozatal után Simon Ernőné Somogy megyei képviselő, a Nagyatádi Cérnagyár munkásnője interpellált az egészségügyi mi­niszterhez. Az alkoholisták gyógy­kezelésével kapcsolatos eljárás rendkívül bonyolult, hosszadal­mas, és túl bürokratikus. Konk­rét példa kapcsán elmondotta, hogy a munkaterápiás intézetbe való elhelyezéshez 21 megkere­sésre, 23 válaszra és 9 határozat kiadására van szükség. Az ügy­ben csupán az illetékes egész­ségügyi osztályon 42 irat szüle­• Az ülésteremben. (MTI-fotó — Szebellédy Géza felvétele — KS.) tett. Foglalkozik-e az alkohol«!» vonó kúrával kapcsolatos eljárás egyszerűsítésével a minisztérium? — kérdezte a képviselő. Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter elmondotta, hogy az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos bonyodalmakat isme­rik, az eljárás egyszerűsítése fo­lyamatban van. Utalt arra, hogy a munkaterápiás intézetbe tör­ténő beutalásra bírói döntés alap­ján kerül sor, s ebben a folya­matban az orvos csak egy, de na­gyon fontos láncszem. Döntése meghozatalánál rendkívül nagy felelősséget vállal: nem csupán a diagnózist állapítja meg, körül­tekintően kell mérlegelnie, hogy a kényszerelvonás az adott eset­ben a legmegfelelőbb gyógyító eszköz-e, Mindez időt, gondos vizsgálatot igényel. Ez azonban nem mond ellent annak, hogy az eljárás egyszerűsíthető, s egysze­rűsíteni is kell. Az egészségügyi miniszter vá­laszát az interpelláló képviselőé» az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülés­szaka — amelyen az elnöki tisz­tet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sa­rolta — véget ért. (MTI) Lázár György az Iraki Köztársaságba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Szaddam Husszein­nek, az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsa alelnökének meghívására hivatalos látogatásra az Iraki Köz­társaságba utazik. (MTI) OKTÓBER ELSEJÉN Kezdődik a politikai képzési év a KISZ-ben Koszorúzás, úttörőgárda-avatás a Fegyveres Erők Napján Kecskeméten szeptember 29-én délelőtt ünnepélyes keretek kö­zött helyezték el a fegyveres tes­tületek koszorúit Kossuth Lajos szobránál. Mint minden évben, ezen a napon tettek ünnepélyes esküt a kecskeméti Szalvai Mi­hály Űttörőgárdá pajtásai. A száznyolcvan úttörő a Kossuth- szobor előtt sorakozott fel, majd Jakucs Gábor, az úttörőgárda zászlóalj parancsnoka fogadta a jelentést. Ezután Érsek György, a KISZ városi bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszédet, felidézve azokat a történelmi dá­tumokat, amelyek a magyar nép történetében a legrangosabb he­lyet foglalják el; az 1848-as sza­badságharcot, az 1919-es Tanács- köztársaságot és a felszabadulást. A pajtások ünnepélyesen esküt tettek, majd elvonultak a szobor előtt- Délután honvédelmi prog­ramokon szórakoztak az úttörők, laktanyalátogatáson, vettek részt, illetve úttörő, KISZ, katonafia­lok találkozóján. A fegyveres testületek elhelyezik a megemlékezés koszorúit • Az úttörőgárda ünnepélyes eskütétele. (Tóth Sándor felvételeL) A KISZ-tagok alapvető köte­lessége, hogy legjobb képessé­geik szerint tanuljanak illetve dolgozzanak. A követelmény alig­ha teljesíthető állandó tanulás nélkül. A szakmai képzés termé­szetesen nem elég, lépést kell tartani a világ eseményeivel. A politikai képzés ezért nagy súly- lyal esik latba a KlSZ-szerveze- tek mozgalmi munkájának ser­penyőjében. Az alapokat — az elv szintjén — a KISZ KB 1974. október 30-i határozata fogal­mazta meg. A gyökeres különb­ség az, hogy a politikai oktatás helyébe a képzés lépett, lehető­séget teremtve a más-más korú, érdeklődésű és funkciójú ifjú­kommunisták egyre növekvő tu­dásszomjának maradéktalan ki­elégítésére. Szalóki Józsefnével, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkárával és Mészáros Ist­vánnal, politikai képzési felelős­sel sorra vettük, hogy az októ­ber elsején kezdődő '„tanfolya­mok” keretében milyen témák­kal foglalkoznak a KISZ-tagok. •Megvitatják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából például az ,.Üj kor nyitánya”, a „Békés egymás mellett élés jegyében” vagy a „Megbonthatatlan barát­ság” kérdéscsoportját. A jövő évi XI. Világifjúsági Találkozóval foglalkozik a „Harcba boldog jö­vőért megyünk” című előadás. A legszélesebb képzési forma az ifjúsági vitakör, amelyben az általános politikai műveltség nö­velése, fejlesztése a . cél. Mivel különböző felkészültségű fiatalok vesznek részt a kör vitáiban, megnő a jelentősége az előadó személyének. Magas szintű tájé­kozottsággal kell bírnia, és érte­nie kell a fiatalok nyelvén is. Ma már tendencia, hogy KISZ-tag párttagok vállalják a propagan­dista szerepét, pártmegbízatás­képpen. Ami a tanintézeteket il- ( leti. elsősorban a tartalom javí­tása a cél, míg a dolgozó KISZ- szervezetek legfontosabb felada­ta, hogy minél több kört szer­vezzenek. Természetesen a KISZ-en kívüli fiatalok is részt vehetnek a témák megvitatásá­ban. Az alapelv az, hogy a fej­lett szocialista társadalom fel­építése nem szervezeti hovatar­tozás kérdése, és mindenkitől megköveteli a magasszintű szak- mai-p>olitikai műveltséget, kép­zettséget. A május 15-én befejeződő kép­zési év során legkevesebb tíz kérdést kell megtárgyalniuk az ifjúsági vitaköröknek. Ahhoz, hogy jó munkát végezzenek, ér­dekessé tegyék a foglalkozáso­kat, seregnyi lehetőségük van: a többi közt tudományosan ki­dolgozott új módszerek, korsze­rű szemléltető eszközök segítik az előadókat. Az időközben fel­merülő időszerű témákról soron ‘ kívül is készítenek központi ki­adványokat. Az ifjúsági vitakör mellett a Ki lián-kör, az aktivisták köre és a titkáriképzés egészíti ki a po­litikai képzés rendszerét. A Ki- lián-körökben a leendő KISZ-ta- gokkal ismertetik meg az ifjú­sági szövetség múltját, a nagy elődök életútját. Az aktivisták körének munkájában az alap­szervezeti vezetőségi tagok és — mint az az elnevezésben is ben­ne van — az aktivisták vesznek részt. A titkárképzés részint a jelenlegi titkárokat készíti fel, részint pedig azokat, akik moz-. galmi munkájuk alapján esetle­gesen mint jövőbeni titkárok jö­hetnek szóba. B. j. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom