Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dr. Maróthy László látogatása Baján PETŐFI NÉPE Tegnap reggel egynapos látogatásra Bács-Kiskun megyébe érkezett dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára. A vendégeket Kecskeméten, a megyei pártbizottság székhá­zában Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára fogad­ta. Jelen volt a fogadáson dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Terbe Dezső és Katanics Sándor, a me­gyei pártbizottság titkárai, valamint Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 205. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember 1. csütörtök • Megérkezés Kecskemétre. Dr. Maróthy Lászlót fogadja Horváth István. Paradicsomdömping a konzervgyárban A Kecskeméti Konzervgyár idei árbevételi tervét egymiiliárd- harminchatmillió forintban álla­pították meg. Ezt az év első felé­ben veszélyeztette, hogy jelentős fagy- és egyéb elemi károk érték a mezőgazdaságot. A szárazság miatt a szerződésben lekötött 930 vagon zöldborsóval szemben csak 270 vagonnal érkezett a gyárba. A gyümölcs .jó részét az említett fagy vitte el. Az év második fele azonban kedvezően alakult, s a zöldségfélék rég nem látott jó termést hoztak. A gyár 420 va­gon uborkát várt a gazdaságok­tól. s már eddig 411 vagonnal szállította le. A becslések szerint még legalább negyven vagonnal érkezik. Fehérpaprikából 210 va­gonra szerződtek. Alig tartanak a szezon közepén, és 160 vagon­nal már beérkezett. Pritarnin- paprikából is 240 helyett mintegy száz vagonnal többet kell feldol­goznia majd az üzemnek. — Ilyen augusztus még nem volt a gyár történetében — újsá­golta Bárány András főmérnök. — Igazi főidény. A 183 millió fo­rintos havi termünkkel szemben 210 millió forint, értékű árut dol­goztunk fel. A paradicsom okoz­ta a P gyobb meglepetést, ösz­szesei >0 vagonra szerződtünk a ga; okkal, és a mai napig BlOt ettünk át. Ez 400 vá­gom .óbb, mint amennyit a gon«. ,an kidolgozott szállítási ütem szerint vártunk. Ez azért következett be, mert a nagy me­legben a termés egyszerre érett a földeken. Nem küldhettük vissza a termelőket, ily módon naponta átlagban 30 vagon paradicsom­mal többet vettünk át a terve­zettnél. Mindez nagy megterhelést je­lent a konzervgyárnak, amelynek vezetői és dolgozói nagy megér­tést tanúsítottak a termelő gaz­• Tizen­két órás műszak­ban 500—600 tonna paradi­csomot dolgoz­nak fel. (Pásztor Zoltán felvé­telei.) • Alig egy hónap alatt a Kecskeméti Konzervgyár a leszerződött 4500 vagon paradicsom 44 százalékát már felvásárolta. daságok iránt. Megmozdult az egész üzem kollektívája. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz.teletére folyó munkaverseny keretében pótlólag azt is felajánlották, hogy éjjel­nappal, ünnepnapokon is dolgoz­nak, vállalva a nyújtott műsza­kokat is. Még augusztus 20-án sem tartottak munkaszünetet. Naponta néhány órára a műhe­lyekben használatos munkakö­penyt öltik magukra az irodai dolgozók is, s a különböző üzem­részekben segítenek a paradi- csomfeldolgozásban, pótolva a hiányzó munkaerőt. A becslések szerint 1100 va­gonnal több paradicsom feldol­gozására kerül sor az idén, mint amennyit előirányoztak. A gyár dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a jó termést meg­mentsék, vagyis, hogy az való­ban a népgazdaság gyarapodását szolgálja. Fontos azonban az, hogy ehhez a termelő gazdaságok is megértő segítséget nyújtsanak. A feldolgozókapacitás ugyanis napi 120 vagon, tehát véges. Ha pedig sokáig áll a gyár udvarán a paradicsom, akkor tönkremegy. Viszont a földeken a növény szá­rán 4—5 napot még jobban ki­bír minőségromlás nélkül, mint leszedve, s ládákba rakva. Ezért lényeges, hogy a szállítási ütemet az elkövetkező hetekben a mező- gazdasági üzemek nap, mint nap egyeztessék a gyárral. * ti. O. A fogadást követően Horváth István tájékoztatta dr. Maróthy Lászlót Bács-Kiskun megye helyzetéről, az ipar és a mező- gazdaság eredményeiről, az ötö­dik ötéves terv célkitűzéseinek eddigi megvalósításáról és a kő­vetkező évek feladatairól. A fo­gadás után dr. Martóhy László Bajára indult, ahová elkísérte Horváth István, Terbe Dezső és Németh Ferenc. Baján, a városi pártbizottság épületében a vendéget és a kí­séretében levő megyei vezetőket Papp György, a városi pártbi­zottság első titkára fogadta, je­len volt a fogadáson dr. Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke és Szabó István, a KISZ városi bi­zottságának titkára is. Ezután Papp György tájékoztatta a Po­litikai Bizottság tagját a város helyzetéről, a gazdasági munká­ról, városfejlesztésről. A tájékoz­tató után gyárlátogatás követke­zett. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregységében Balogh Ti­bor igazgató, Czik Márton, a gyáregység pártvezetőségének tit­kára és Müller Róbert KISZ-tit- kár fogadták dr. Martóhy Lászlót és kíséretét. A KISZ KB első tit­kára a gyárlátogatást a műhely- csarnokok megtekintésével, az ott dolgozókkal való beszélge­téssel kezdte. A forgácsoló üzem bejáratánál Szörényi L ászióné diszpécser, a városi pártbizottság tagja, a gyári pártvezetőség if­júsági felelőse virágcsokorral kö­szöntötte a magasrangú vendé­get, aki élénken érdeklődött az itt folyó munka iránt. Kérdései­re Balogh Tibor és Czik Márton válaszoltak. Örömmel tett eleget dr. Maróthy László Párducz La­jos köszörűs, szocialista brigád- vezető kérésének, hogy látogatá­sának elmékét írja be a brigád­naplóba. A Politikai Bizottság tagja elismerő szavakkal további Tájékoztaló a megyei pártbizottságon. jó munkára biztatta a 16 tagú KISZ-brigádot. Az üzemlátogatás után került sor arra a tájékoztatóra, amely­nek során Balogh Tibor ismertet­te dr. Martóhy Lászlóval a he­tedik éve működő gyáregység ed­digi eredményeit. Elmondta, hogy idei tervét a gyáregység a ter­vezett 413 millió forint'termelési érték helyett 486 millióra akarja teljesíteni. Ehhez nagyban hoz­zájárul az, hogy csatlakoztak a csepeliek felhívásához és mun- kaverseny-vállalásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének közelgő 60. évfordulójára. Ebéd után a bajai hűtőházat kereste fel dr. Martóhy László, akit Vásárhelyi György igazga­tó, Hományi Kálmán párttitkár és Tumó János KISZ-titkár fo­gadott a hűtőház bejáratánál, majd Vásárhelyi György tájékoz­tatta a vendéget az üzemben fo­lyó munkáról. A hűtőház mun­katermeinek megtekintése után az épülő húskombinátot kérést« fel a Politikai Bizottság tagja; akit Horváth István, a húskom­binát igazgatója tájékoztatott « beruházásról. Az esti órákban dr. Maróthy László aktívaülést tartott a ba­jai KISZ vezetőképző iskolában; Az ülésen a KISZ megyei bizott­ságának tagjai, a városi és járá­si KlSZ-aktivisták vettek részt; Vacsora után a Politikai Bizott­ság tagja, a KISZ KB első tit­kára vissza utazott Budapestre. G. S. • Baján, a Kismotor- és Gépgyár galvánUzemében a munka Mente­iével ismerkedik dr. Maróthy László. A tavalyinál több szőlőszedő kombájn dolgozik Bács-Kiskunban Az ország bortermésének több mint 40 százalékát adó síkvidéki szőlőültetvényeken, Bács-Kiskun megye kertgazdaságaiban meg­kezdődött az előszüret. Ennek alapján még várni kell az idény­kezdéssel, a hűvös nyár miatt ugyanis késve érik a homoki sző­lő. A mostani napfényes időjárás kedvez a cukorképződésnek, na­ponta 1—1,5 fokkal édesednek a szemek. Így előreláthatóan két hét múlva megkezdődhet a nagy- szüret. A téli fagyok ellenére jó köze­pes a tőkék terhe: 2,2 millió má­zsa szőlő vár betakarításra. A ta­karás nélküli magasművelésű szőlőültetvényeken az idén is 80—100 mázsás hektáronkénti termést várnak a bortermelő gaz­daságok. Betakarítására tovább­növelték a gépparkot és a feldol­gozó kapacitást. A mostani szü­retkor már 18 szőlőszedő kom­bájn dolgozik a nagyüzemi ültet­vényeken. A szüretelőgép-tulaj­donos állami gazdaságok segítsé­get adnak, a társ-termelőszövet- kezeteknek is. Ennek ellenére SZÜRETI ELŐZETES még az idén is szükség lesz a tár­sadalmi munkaerőre, a középis­kolások szüreti segítkezésére. A hagyományos telepítésű szőlők­ben, főidényben, 4—5 ezren szűr retelnek majd naponta. A présházakban is megtörtén­tek az előkészületek a szőlő foga­dására, s ezzel egy időben ürítlll a hordókat a pincékben is. V. E. A népek emlékezete • Irány a raktár. Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-én 4 óra 45 perckor a hitlerista német csapatok átlépték a lengyel határt, és megkezdődött Len­gyelország lerohanása. Ez volt a második világháború kezde­te. Annak a háborúnak, amely az emberiség történetében a legnagyobb véráldozatokat kö­vetelte, nemcsak a pusztító fegyverek által, de oly módon is, amit csak a népirtás szó fejez ki pontosan. Az elpusz­tult milliók között ott iioltak a fajgyűlölet áldozatai és a világ jobb sorsáért küzdő, ha­ladó eszméket valló emberek legjobbjai, a meggyőződésü­kért kivégzett mártírok és az öntudatlan kisgyermekek egy­aránt. A hitleri német fasiz­mus és kiszolgálói mérhetet­len szenvedést zúdítottak az emberiségre. Lényegében hat esztendőnek kellett eltelnie, mire — a japán kapituláció napján, 1945. szeptember 2-án — véget ért a Lengyelország lerohanásával elkezdődött má­sodik nagy világégés. Szomorú és értelmetlen aktusa volt en­nek a befejezésnek a két ja­pán városra ledobott atom­bomba, amely egyúttal egy újabb korszak, az atomkor „nyitányaként” is felfogható, ami szinte előre vetítette bal­jós árnyékát az elkövetkező évtizedekre. Azért is fel kell idéznünk ezt az időszakot, mert tanul­ságai napjainkig szólnak, s mint a hírekből, tudósítások­ból is értesülünk, még mindig kisért a pusztítás, a háborúk réme. Nem halt ki az a káros és fertőző eszmeáramlat sem, amely különbséget tesz ember és ember között, a népirtás újabb lehetőségeit latolgatja, és teszi is, ahol erre az eszkö­zei elegendőek. Rhodesia a leginkább érzékelhető példa erre, de sajnos hasonló körül­mények olykor még a fejlet­tebb — demokráciájukra büsz­ke — kapitalista országokban is megtalálhatók. Még van ta­laja a fasiszta és félfasiszta ideológiáknak, még — vagy már — megint működnek a különböző, nem egyszer hitle­ri pózokat és jelszavakat is átvevő szervezetek nyugati és tengerentúli országokban. Nem ok nélkül nyilvánítot­ta a Béke-világtanács szep­tember 1-ét nemzetközi anti­fasiszta nappá. A világméretű tiltakozás napja ez, amely a háborús veszedelmek új Taszí­tása ellen irányul és az a cél­ja, hogy gátakat emeljen a fegyverkezési hajszát ismétel­ten elindítani szándékozók út­jába. Különösen a neutron- bomba és más tömegpusztító fegyverek ellen irányuló nagy­hatású akciók, társadalmi, tö­megszervezeti és békemozgal­mi megmozdulások bontakoz­nak ki ezekben a napokban. Ügy is mondhatnánk, hogy „résen van” az emberiség, és nem hagyja magát félrevezet­ni a hadiiparosok, az erőszak alkalmazását üzletnek tekintő monopóliumok és politikai ki­szolgálóinak félrevezető szóla­maitól. Olyan „kíméletes” ha­dieszközre sincs szükség, ame­lyikkel a földi tárgyakat meg lehet menteni, mivel „csupán” az embereket irtja ki kegyet­len fájdalom és szenvedés árán. A világméretű tiltakozás, az erőteljes sajtóvisszhang is jel­zi, hogy ma már nem lehet becsempészni az emberek többségének tudatába olyan eszméket és illúziókat, ame­lyekkel végső kimenetelükben a saját fennmaradásukat, lé­tüket is megkérdőjelezik. Em­lékezzünk: a II. világháború kirobbantóinak, a hitleri had­vezetés és propagandistáinak taktikája is a népek éberségé­nek kijátszása és elaltatása volt. Csak később, hatalmuk tudatában mutatták ki igazi arcukat, a totális háború min­den brutalitását, amely a pol­gári lakosságot sem kímélte. Vajon mit várhatna az embe­riség napjainkban egy sokkal pusztítóbb fegyverekre alapo­zott újabb világégéstől? Ezt a kérdést teszik fel a békemoz­galom szónokai a világ min­den táján és felelnek is rá. Szembeállítva az emberiség számára lehetséges egyetlen megoldást az enyhülés és bé­kés egymás mellett élés poli­tikáját azokkal a ködös és fél­revezető hangokkal,' amelyek újabb fegyverfajták bevezeté­sének szükségességét szeretnék becsempészni a világ tudatá­ba. A népek emlékezetére kell apellálnunk, a józan felisme­résre, és megálljt kiáltani a béke ellenségeinek tervei, mesterkedései ellen. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom