Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

4 9 PETŐFI NÉPE 0 1977. augusztus 16. Faragóné „próbatétele” Faragó Sándornét júliusban fölvették a Magyar Szocialista Munkáspártba. A megnyerő egyé­niségű fiatalasszony a Kiskun- majsai Cipész Szövetkezetben dolgozik, adminisztrátor. — Amikor az ajánlói javasol­ták a fölvételét, az emberi érté­keit ' S politikai érettségét mér­legek • arrtf is hivatkoztak, hogy sikeres* n megoldotta a . feladatot, amelyei tavaly ősszel a pártalap- szervezettől kapott. — Kránicz Judit, a szövetkezet tizenöt tagú alapszervezetének titkára mondta ezt el Faragónéról. Elbeszélte azt is, hogy milyen feladat, „próba­tétel” elé állították a párttagje­lölt asszonyt. — Dolgozik nálunk egy szocia­lista brigád, amely Kiss Gyula nevét viseli. A névadó hivatásos katonatiszt volt, Kiskunmajsán született és Budapesten halt hősi halált 1956-ban. A rádiót védte az ellenforradalmárok ellen. A régebben szép közösségi munkát végző brigád a múlt esz­tendőben visszaesett. A széthúzás jelei mutatkoztak a kollektívá­ban, s elhanyagolták még a vál­lalt és teljesített feladatok nap­lóbeli jegyzését is. Természetesen a pártalapszervezet fölfigyelt a kis közösség bomladozésára, és elhatároztuk, hogy együtt tartjuk a társaságot. Faragó Sándorné szeptember­ben jött vissza dolgozni a gyer­mekgondozási szabadságról. Az alapszervezet nevében mint párt­tagjelöltnek neki adtam azt a megbízatást, hogy patronálja a Kiss Gyula brigádot, segítse őket ötletekkel, amivel kell. Képes­nek tartottuk rá, hogy lendületet visz a brigádba, és nem is csa­lódtunk benne. — Először úgy látszott, hogy minden könnyen megy majd — emlékezett vissza találkozásunk­kor a fiatal asszony. — Jutka, a párttitkár előzőleg már beszélt Börcsök Imrénével, a Kiss Gyu­la brigád vezetőjével, s jelezte, hogy majd jövök. Börcsökné örült is nekem. De voltak a bri­gádban, akik azt modták: épp egy irodás patronál bennünket? Amikor kértem, hogy betekint­hessek a brigádnaplóba, volt aki azt mondta: ahhoz nincs joga brigádon kívülinek. Éreztem, hogy csak akkor fogadnak be a közösségbe, ha bebizonyítom: irodista és fizikai dolgozó egyfor­ma ember, a szövetkezetben sem különböztet meg bennünket sen­ki. s én sem tartom magam kü­lönbnek náluk. A megalapozatlan ellenérzés- eloszlatásában a párttitkárnő is segített, elbeszélgetett a brigád­tagokkal. Helyes lépésnek bizo­nyult, hogy Faragóné kérte a föl­vételét a brigádba, sőt még négy új tagot hozott az „irodások” közül. A brigádvezető továbbra is Börcsökné maradt, Faragó Sán­dorné a napló vezetésére vállal­kozott. Az ötletei, ténykedése nyomán ismét életre kapott a Kiss Gyula brigád, s megőrizték a szocialista címet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére a szövetkezet kollektívá­ja azt ajánlotta föl, hogy no­vember végéig teljesítik a ter­vet. A Kiss Gyula brigád terme­lésben dolgozó tagjai eszerint végzik munkájukat, az irodai al­kalmazottak pedig pontos admi­nisztrálással segítik a közös ügyet. Ha sürgős munkát kell vé­gezni a szalagon, akkor ott, a gyártásban is számíthatnak rá­juk. A nőkből álló kis közösség el­vállalta a jubileumi munkaver­senyben, hogy a kirakatok rende­zésével részt vesz a szövetkezet termékeinek reklámozásában. Az arany és ezüst formatalpas * női alkalmi szandálok kiállítása után rövid idő alatt több tucatra ka­pott megrendelést a méretes rész­leg. Korábban vesződséges úton, külső szakemberrel rendeztette a szövetkezet a kirakatokat. — Tíz—tíz óra társadalmi munkát ajánlottunk föl fejen­ként, s ezt már majdnem min­denki teljesítette a brigádból — hallottam Faragó Sándornétól. A szakember-utánpótlás segí­tése végett egy általános iskolai végzős osztályt patronált a bri­gád. Igyekeztek megismertetni és megszerettetni a fiúkkal-lányok- kal a cipőipari munkát. Nem eredménytelenül, mert akadt fia­tal az osztályban, aki tanuló­nak jelentkezett a s?övetkezethez. A tizenkilenc nem huszonkilenc! Szén-milliárdosok A kazahsztáni geológusok hoz­zákezdtek a Karagandai-medence mélyen fekvő szénrétegeinek fel­tárásához. Jelenleg a kitermelés még a felszínhez közel, jóval ki­sebb mélységben folyik. A most elkezdett geológiai vizsgálatokkal előkészítik a mélyen fekvő szén­rétegek bonyolultabb kiaknázá­sát. A geológusok által felmért készletek kitermelése több évti­zedre ellátják Kazahsztán kohá­szati üzemeit és villamos erő­műveit fűtőanyaggal. A becslések szerint ugyanis a föld mélyében még többszáz milliárd tonna szén rejtőzik. (BUDAPRESS—APN) Mire gyűjtenek a lengyelek? Lengyelországban egyre több szó esik a növekvő vásárlási igé­nyekről. Az egyik szociológus va­lóságos „igényrobbanásról” tesz említést, amely természetesen együtt jár az állampolgárok lo­kozott takarékoskodásával is Ezt kutatta nemrég egy len­gyel újságíró, amikor megkérdez­te egy varsói ház lakóit: mire gyűjtenek, miért takarékoskod­nak? A válaszok a következők voltak: Elsősorban gépkocsira gyűjt 17 család, 21 családban automata mosógépre; 16-ban sztereó-beren­dezésre; 9-ben külföldi vakációra; 20-ban színes televízióra, 9-ben a felnőtt gyerekeknek lakásra teszik félre a pénzt. Hogy a pontatlanul, vagy fele­lőtlenül végrehajtott intézkedés mily kellemetlenséggel járhat, azt bizonyára sokan érezték már a saját bőrükön. Ezeknek az em­bereknek a számát gyarapította nemrég a Kecskemét, Irinyi u. 19. számú házban lakó Kocsi Lászfóné. A kétgyermekes fiatalasszony az egyik szerdai koraeste, mun­kából tért haza a II. emelet 6-os számú lakásában, s az előszobá­ban szinte bokáig érő vizet ta­lált. Rögtön tudta: leolvadt a hűtőgépe. Aztán felkapcsolta a villanyt, de nem égett. Gondolta, valami okból áramszünet van, s türelmesen várt. De amikor ész­revette, hogy a többi lakás, meg a lépcsőház is fényárban úszik, gyanította, más a baj. A ténye­ket végül a szomszédoktól tudta meg, akik elmondották, hogy a DÉMÁSZ emberei napközben kapcsolták ki az áramot, s hagy­tak is neki szóbeli üzenetet, mi­szerint a cégnél jelentkezzen az áramszolgáltatóval kötött szer­ződéssel. Kocsiné — , aki családjával idén márciusban költözött az új, modern lakásba — majd szét­robbant a dühtől, hogy a lakó­társaktól kénytelen tájékozódni, s hogy minden előzetes értesítés és indokolás nélkül tették velük ezt. A bosszúságot csak fokozta, hogy a hűtőgépben tárolt csak­nem valamennyi élelmiszer al­kalmatlanná vált a fogyasztás­ra, így a bölcsődés, meg az isko­lás gyermeke sem lakhatott jól azon az estén. A lakásban egyéb­ként hamarosan sötétség és csend honolt. De a nyugovóra térés után álmatlanul töltött órák kö­vetkeztek ... Olvasónk másnap reggel nem a munkahelyére sietett, hanem a DÉMÁSZ kecskeméti kirendelt­ségéhez, ahol kiderült, tévedés áldozata, ugyanis a 19-es számú ház helyett, a 29-es számúban, pontosabban annak az övével megegyező emeleti lakásban kel­lett volna kikapcsolni a villanyt, ott, ahol ezen ' szolgáltatást csak igénybe vették eddig, de az elfo­gyasztott energiáért díjat nem fi­zettek. Mindezek ellenére a cég bocsánatot sem kért, sőt Kocsi- nét hibáztatta, mert a fogyasztói szerződésben valóban a 29-es házszám volt feltüntetve. (A tel­jesség kedvéér jegyezzük meg, hogy e nyomtatványra a — DÉMÁSZ írja az adatokat a fo­gyasztó személyi igazolványában, illetve a lakásügyi irataiban levő adatok alapján.) Summa summárum: a végzetes félreértés azóta tisztázódott, s Kocsiéknál zavartalan az áram­szolgáltatás. Nem tudjuk azon­ban. részesült-e a család kárté­rítésben, s hogy legalább utólag kértek-e tőlük elnézést a történ­tekért? De azt határozottan ál­lítjuk, hogy ilyen sajnálatos eset­nék nem szabad többé bekövet­keznie! Talán ezen írásunkkal is segít­hetjük az illetékeseket a kellő tanulság levonásában és az ezzel kapcsolatos döntéseikben, szük­séges teendőikben! # A korszerű műszerekkel felszerelt moszkvai szív- kórházban. 0 Sorozatban készülnek a műtőlámpák. Továbbá egységes röntgendiagnosztizáló rendszert kívánnak megvalósítani, valamint komplex műsze­reket a klinikai-diagnosztizáló laboratóriumok szá­mára. Mindezek az intézkedések az egészségügyben összhangban vannak a fizikában elért eredmények­kel. Ultrahangos műszereket, izotópokat, optikai kvantumgenerátorokat alkalmaznak a gyógykezelés­ben. Az orvosok reális lehetőséget kapnak, hogy emberek milliói egészségét ellenőrizzék, megelőz­zenek különféle betegségeket azok kezdeti stádiu­mában. A szocialista országok elhatározták, hogy együt­tes erővel oldják meg h jövőben az egészségügy számos problémáját. Ez új feladatot ró az orvostudományra, a szocia­lista országok tudósaira. További alap- és alkal­mazott kutatásokat kell végezni az elméleti és kli­nikai orvostudomány számos területén, növelni a tudományos kutatási és kísérleti fejlesztési munka hatékonyságát, a lehető legrövidebb idő alatt al­kalmazni kell a gyakorlatban az egészségügy leg­újabb vívmányait. A szocialista közösség jelentős tapasztalatra tett szert a kooperáció különböző területein, beleértve az egészségügyet is. Ezt az együttműködést meg­könnyíti, hogy a szocialista országok egészségügyé­nek több közös vonása van: az állam tartja a ke­zében az egészségügyet, a gyógykezelés ingyenes, mindenki számára hozzáférhető, s a megelőzést tartják egyik legfontosabb feladatának. A munkamegosztás a szocialista közösség országai között objektív szükségszerűséggé vált, a lakosság egészségének 'javítását segíti elő. Minden ország végez tudományos kutatásokat, s nagyon fontos, hogy megismerkedjünk ezekkel a kutatásokkal, megértsük és felhasználjuk őket, hogy ne végez­zük el azt, amit már mások elvégeztek. A szocialista országok közösségének a legígérete­sebb tudományos felfedezések hasznosításában szer­zett kollektív tapasztalata arra ösztökél bennünket, hogy az egészségügyi berendezések egységes rend­szerét hozzuk létre. Az elkövetkező években a szocialista államok­ban a kórházakat és klinikákat korszerű, új beren­dezésekkel kell felszerelni, létre kell hozni az egész­ségügyi ipari bázisát, tovább kell javítani a lakos­ság egészségügyi ellátását. Megszámlálhatatlan probléma vár megoldásra az orvosiműszer-ipar fejlesztése terén, s abban épp­úgy részt vesznek a különféle minisztériumok és főhatóságok, mint tudományos kutatóintézetek, ter­vezőirodák, vállalatok, tudományos akadémiák. Mindennek eredményeképpen korszerű, új műsze­rek, sőt olykor egész műszerkomplexumok állnak az orvosok rendelkezésére. Az elmúlt ötéves tervidőszakban az orvosi műszer­iparban egységes tudományos-műszaki szemléletet alakítottak ki. Koordinálják a tudományos kutatá­sokat, az egyes műszerek gyártását. A koordináció­nak van még egy nagy előnye: az egyes műszere­ket különféle berendezéseknél alkalmazhatják, s bármely KGST-tagállam vállalata ráállhat a ter­melésükre. Egy-egy konkrét tudományos kérdés megoldásá­ban újabban több ország szakemberei vesznek részt. Egységes műszert készítettek a beteg intenzív meg­figyelésére. Automatikusan működő diagnosztizáló berendezéseket készít a Drezdai Orvosi Akadémia és a szovjet Orvostudományi Műszeripari Intézet. Magyar, NDK-beli és csehszlovák szakemberek olyan gépkomplexumot szerkesztettek, amely egy­idejűleg négy beteg szívműködését ellenőrizheti. Szovjet és magyar konstruktőrök elkészítették az SZM 2.1 monitort, amelynek segítségével vizuáli­san követhetik és automatikusan mérhetik a súlyos betegek pulzusát. A szocialista országokban a 600, 100(1 és .‘1000 férő­helyes, különböző profilú kórházak mellett orvosi rendelőket, profilaktikai központokat nyitnak. Ezek hatalmas vállalatokhoz hasonlíthatók. Ahhoz, hogv ilyen mammutszervezet életképes legyen, csakis automatizált rendszerre épülhet, s ez vonatkozik mind diagnosztizáló berendezéseire, mind pedig egyéb, a gyógykezelést szolgáló rendszereire. Elekt­ronikus műszerek állnak majd az orvosok rendel- kezésére, amelyek segítségével a szervezet funk­cióit lehet ellenőrizni. Sőt, a lakosság egészségére vonatkozó adatokhoz is hozzájuthatunk majd. A szocialista közösségben egységes elektronikus szá­mítógéprendszert vezetnek be, s az egészségügyben tervezett rendszerek ennek szerves részeivé lesz­nek. A mostani tervidőszakban négy fő iránj'ban dol- goznak. Először is. egységes elektronikus diagnosz­tizáló berendezés megvalósítására törekszenek, má­sodszor: az. intenzív terápiához és reanimációhoz szükséges komplex műszerek megszerkesztésére. Vannak, akik egy éven belül szeretnék kielégíteni bizonyos igényeiket: 6 esetben lakást cse­rélnének nagyobbra; 11-ben bú­torcserét terveznek, keltőben automata mosógép, 3-ban színes tv, 5-ben sztereó-berendezés, 3- ban gépkocsi, 7-ben külföldi uta­zás, 7-ben magnetofon, 4-ben konyhai robotgépek és nagyobb hűtőgép és 9-ben téli bunda a gyors spórolás célja. Általános irány: a korszerűbb, minőségileg jobb cikkek iránti kereslet. Az átlagkereset jelenleg Len­gyelországban körülbelül 4000 zloty. Számítások szerint 1980- ban eléri a 4700 zlotyt, aminek eredményeképpen növekszik a piacra, i kereskedelemre irányuló „nyomás”. Míg 1970-ben egy lengyel éven­ként 13 800 zlotyt költött, 1976- ban már csaknem 25 000 zlotyt; öt év alatt hozzávetőleg megkét­szereződtek a vásárlásai. Ezek a tények meghatározott feladatokat állítanak a termelők elé is. Je­lentős termelésnövekedés nélkül az ipar nem képes a gyorsan növekvő igényeket kielégíteni. Az igények növekedését ele­mezve a lengyel kormány elha­tározta az országos tartalékok be­vetését a beruházások finanszí­rozására. Az idén 26 milliárd, 1980-ban pedig 104 milliárd zlotyt használnak fel erre a célra. (BUDAPRESS—INT ERPRESS) Gazdátlanok a bezárt temetők? Szabó József levelezőnk nem kis felháborodás közepette ta­pasztalja, hogy Kecskemét régi — a Leninvárosban és a Hege­dűs köz mellett levő — temetői­ben enyhén szólva tarthatatlan állapotok uralkodnak. No, szeren­csére nem arról van szó, hogy az évek óta bezárt két temető sírjai túlságosan elhanyagoltak, vagy azokat avatatlan kezek dúlták fel. A környezeti látvány miatt van ok az elkeseredésre, a düh­re. Néhány példa erre: A Hegedűs közi temető szá­mottevő területe szeméttároló- helyként is szolgál,' ugyanis ótt szinte f torhyosulnaki a - papírzacs­kókba és nylontasakokba csoma­golt háztartási, hulladékok. Meg néha a különféle törmelékek, sőt az állati tetemek is — ez utób­biak addig, míg el nem rothad­nak teljesen, vagy szét nem mar­cangolják őket a kóbor kutyák. Egyébként a legyek valósággal rajzanak errefelé, s csak talál­gatni lehet, mily mértékben ter­jeszthetik a fertőzést. Egy biz­tos • mielőbb véget kell vetni en­nek a közegészségügyileg megen­gedhetetlen helyzetnek! Esetleg úgy hogy haladéktalanul felszá­molják az illegális szeméttelepet, a tönkrement kerítést mindenütt kijavítják, s megakadályozzák, hogy a temetőbe illetéktelenek is bejussanak! Az előbb említettekhez hason­lóak jellemzik a leninvárosi te­metőt is, ahová — a széttépett, letiport drótkerítésen át — csak az nem tér be, aki nem akar. De sajnos sokan — főleg tizenéves fiatalok — töltik ott szívesen a szabad idejüket és kerékpároz­nak, motoroznak, kutyákat fut­tatnak, vagy különféle tárgyak­kal — amit a környéken talál­nak — célbadobnak. Errefelé le­het találni néhány megrongált síremléket is, meg olyan sírhal­mot, melyen vandál kezek nyo­mait sejtetik a kitárolt virágok. Valamiféle „se ura, se gazdája" terület ez. „Meggyőződésem, ha az illeté­kesek körülnéznek egyszéh aj léét temetőben, alig győzik majd fel­jegyezni a sürgős tennivalókat"! —• zárul a szerkesztőségünkhöz érkezett levél. Ehhez csak azt tesszük hozzá: mi pedig remél­jük. mégsem gazdátlanok a be­zárt temetők és rendbehozataluk, őrzésük érdekében mielőbb intéz­kednek majd az érintett hatósá­gok! SZERKESZTŐI ÜZENETEK 0 A Kiss Gyula brigád néhány tagja. A kép jobb szélén Faragó Sán­dorné. a bal oldalán pedig Börcsök Imréné és Kránicz Judit látható. (Mchesi Éva felvétele.) A talpraállt Kiss Gyula brigád negyedévenként értékeli a mun­káját, s az önértékelést összeveti a szövetkezeti bizottság mérlegé­vel. A havi brigádgyűléseket rendben megtartják, sínen van a kollektíva. A brigádszellemre jellemző, hogy az idei első félévben kizár­ta az egyik tagját a kis kollektí­va. Az illető nem úgy dolgozott, ahogyan elvárták tőle, visszaélt a szövetkezet bizalmával. Egyön­tetű volt a vélemény, hogy ilyen embernek nincs helye szocialista közösségben. — Faragó Sándornénak tovább­ra is a brigádmunka erősítése a pártmegbízatása — mondta el Kránicz Judit alapszervi titkár. — Amíg 'a gyereke iskoláskorú nem lesz, más feladatot nem kap, ugyanis az a szokás nálunk, hogy méltányoljuk a kismamák foko­zott családbeli elfoglaltságát. Ket­ten, Németh Zoltánnéval képvi­selik a pártot a brigádban, s biz­tosak vagyunk benne, hogy jó politikai munkát végeznek ott a közösségi szellem, a szocialista vonások térhódítása érdekében. A. T. S. Erki Jánosné, Kiskunhalas: Érdek­lődésére közöljük, hogy a többi, mint két esztendeje érvényben levő társa­dalombiztosítási törvény értelmében visszamenőleg 1929. január elsejéig lehet figyelembe venni a szolgálati időt. Ha tehát az ön idős édesanyja az 1940—46 közötti években mezőgaz­dasági munkavállalóként dolgozott, ezt igazolhatja egykorú okirat alap­ján, vagy a helyi tanács — a mun­kaviszonya Időtartamát feltüntető és az alkalmazás minőségét is megjelölő — hatósági bizonyítvánnyal. Mint­hogy a levélben említett nyugdíjazá­si ügyben bizonyára bővebb infor­mációra Is szükség van, javasoljuk, hogy kérdéseivel forduljon a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz! (Levélcím: 6000 Kecskemét, Komszo- moi tér 7.) „Köncsögi” lakosok jelige, Helvé­cia: Bejelentésük megfelelt a való­ságnak. s az illetékesek soron kívül intézkednek annak érdekében, hogy a levelükben említett — testileg, ér­telmileg és erkölcsileg egyaránt ve­szélyeztetett helyzetű — kiskorú gyermekek a megfelelő életkörülmé­nyeket biztosító állami gondozásba kei üljenek mielőbb. Az önök értesí­tését is köszönjük! Kerekes Istvánná, Kecskemét: Le­veléből úgy tűnik, hogy szomszédja — aki egyszer kora reggel, máskor késő este működteti teljes hangerő­vel a rádióhoz, vagy lemezjátszóhoz kapcsolt hangszóróját, s ezzel zavar­ja az ön családja nyugalmát — meg­sérti a családrendeletet. illetve a szo­cialista együttélés írott és Íratlan szabályait. Az ügyben felkérésünkre tárgyalást tűzött ki a városi tanács szabálysértési hatósága, de az idé­zet lakos nem Jelent meg. kihallga­tására tehát nem kerülhetett sor. Ezért a panaszt, mint magánvádat hivatalból juttatta el a szakigazga­tási szerv a járásbírósághoz. „Kismama" Jelige, Kiskunhalas: Jogszabály írja elő. hogy a dolgozo nőt a gyermekgondozási segélyezés tartamára Is megilleti alap- es pót­szabadság. Az alapszabadság a ledol­gozott egy évnek megfelelő mértékű, tehát összesen tizenkét nap lehet, feltéve, ha a kismama legalább egy esztendeig van GYES-en. (Köz.heve- töleg legyezzük meg, hogy a mindvé­gig GYES-en töltött idő sem jár több alapszabadsággal!) A pótszabadság pedig — amely a munkaviszonyban töltött kétévenként egy nappal sza­porodik - a szolgálati idő egybeszá­mítása alapján határozható meg. Fontos tudni, ha a nő GYES idején Innét szül. s folyamatosan veszi Igénybe a gyermekgondozási szabad­ságot. akkor is csak a munkában töltött egy évnek megfelelő alap- es pótszabadságra Jogosult. Mindezt sza­mára kötelező kiadni, lehetőleg ak­kor, amikos visszatér munkahelyére. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét Szabadsúg tér 1 'a Teiefon: 12-516 SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS i*. . .. ... Együttműködés a gyógyászatban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom