Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
PETŐFI NÉPE 9 1977. augusztus 13. REKORDTERMÉS BÚZÁBÓL VASKŰTON Korszerű módszerekkel Évről évre jobb eredményeket érnek el a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetben a szántóföldi növény- termesztésben, valamint a tehenészetben is. A szövetkezet földjeinek egy része sülevé- nyes, homokdombokkal tarkított, azt mondják erre:- nyugtalan terület. Esztendők óta a búza termésátlaga nem érte el hektáronként a 39 mázsát. Mintegy két hete befejezett betakarítás után most már elmondhatják, a vaskúti szövetkezet eddigi legnagyobb termését, hektáronként átlagosan 49 mázsa búzát tudtak a magtárakba szállítani. Hogy miként érték el a rekordtermést, erről Penoff László, a téesz főmezőgazdásza, a következőket mondotta: — Már az ősszel mindent megtettünk annak érdekében, hogy javítsuk az eddigi termésátlagot. A vetést október 26-ra befejeztük, ami egyben annyit jelent, hogy optimális időben fejeztük be e fontos munkát. Búzából korábban elsősorban Bezosztáját, Kavkázt és Aurórát termesztettünk. Tavaly fajtaváltást határoztunk el. Az Auróra 'és Kavkáz mellett nagy területen a jugoszláv, Száva fajtát termesztettük, ez utóbbit takarmánybúzának. Egyébként az idén további módosításokra került sor, ugyancsak jugoszláv fajtákat, a Rana 1, 2, valamint hármas jelzésűeket és a Partizánkát termesztjük, valamint szegedi és martonvásári fajtákat, A Száva fajtával kiemelkedő terméseredményeket értek el, ebből hektáronként csaknem hatvan mázsa termett. Az étkezési búzák átlagtermése .viszont csak 47 mázsa volt. A termésátlagokat végső soron a 100 hektárnyi homokos területen termelt, s csupán 28 mázsa átlagot adó Libelulla rontotta le. Nagyon lényeges volt a műtrágyázás és lombtrágyázás kombinációjának a termésátlagokra gyakorolt hatása. — A szövetkezetben már koráb- 1 • A gépből kigördül a henger alakú bála. ban használtuk a kukoricatáblákra az osztrák Anilag cég készítményét, az Agromax biokatalizátort lombtrágyázásra. E szer 13 mikroelemet tartalmaz a nitrogén, foszfor, és kálium mellett, valamint baktériumtenyészeteket, enzimeket, vitaminokat, Ezt a virágzás időszakában helikopterről szórtuk a búzára, összehasonlító táblákat is hagytunk, olyanokat, amelyeket nem kezeltünk a biokatalizátorral, s kiderült, hogy ott, ahol az Agromaxot használtuk, 18 százalékkal nagyobb lett a búza hozama. Ebből a szerből 8—lU litert adtunk hektáronként. Mivel növényvédő szerrel keverhető, így gyakorlatilag a kiszórás többlet- költséget nem eredményez. A biokatalizátort úgy használjuk, hogy a talaj- és levélvizsgálatok által meghatározott v műtrágyameny- nyiségnek csak a felét juttatjuk a talajba, a többit a biokatalizátorral pótoljuk. Tíz liter Agromax költsége egyébként megegyezik 200 kiló vegyes műtrágya hatóanyag költségével. Mindent ösz- szevetve, úgy látjuk, ez a műtrágyázás olcsóbb, és hatékonyabb is. Hasonló tápanyag-utánpótlást valósítanak meg a termelőszövetkezetben a kukoricatáblákon is, s az idei terméseredmények után mondják ki majd a végső szót, hogy a jövőben a már említett módszer szerint használják-e az Agromax biokatalizátort. A szövetkezetben 240 hektáron termesztettek búzát, amelynek betakarítására tizenöt napot for• A tömörítőhengereket lánckerék forgatja. Hiba- lehetősége rendkívül csekély, az alkatrészeket hazai gyártmányokból pótolni lehet. Beépítettek egy bálaszámlálót is. • Ilyen egyszerű a kötözőszerkezet, a zsineget egy csövön vezetik be a. gépbe, s ezután a bálára teke- redik — mutatja Penoff László. A hatékonyabb termelést segítik A párt csoportok munkájának tapasztalataiból A termelésben dolgozó, pártcsoportok munkájának hatékonyságát jól ki lehet mutatni az eredményekben. Például, ha azt vizsgáljuk, hogy kezdeményezéseik során mit értek el a szocialista brigádokkal összefogva. A bajai járásban tanulmányoztuk, hogyan dolgoznak a pártnak ezek a kollektívái. Sok hasznos kezdeményezéssel találkoztunk. Érdemes közülük megemlíteni néhányat. dítottak. Oj gépeket is vásároltak, elsősorban a rakodás gyorsítási hoz és könnyebbé tételéhez. A csehszlovák gyártmányú 35 mázsa teherbírású rakodógéppel óránként ötven tonna terményt tudtak teherautókra rakni. A gép alkalmas még homok, sóder és granulátum rakodásához is. Az országban eddig még sehol sem használt NSZK gyártmányú bálázógép dolgozik a téeszben. A Claas-Rollant—85 bálázógépet az IKR-től kapták kipróbálásra. A gép kör alakú, vagy inkább henger formájú bálákat készít, 3-tól 8 mázsáig a beállítástól függően szalmából, és szénából egyaránt. „Csodálatos gép”, mondta Vámos Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke, mivel nagyon egyszerű, és teljesítménye duplája az eddig használt, egyébként kockabálákat készítő gépeknek. A traktor vontatású berendezés felszedő szerkezetével a szalmát zárt forgóhengerek által körülvett térbe juttatja, ahol az előre beállított értéknek megfelelően tömörödik. A szakemberek szerint a legcsodálatosabb része a gépnek a kötözőszerkezet, amely egyszerű, praktikus és hibásodási lehetősége nincs. Nem csomóz, hurkol, hanem a hagyományos zsineget rácsavarja a tömörített, henger alakú bálára és az a többszöri rá- tekerés után megfeszül. A gép által készített bálák kemények, nem esnek szét, jól szállíthatók és kazlazhatók. , Cs. I. A bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet szarvasmarhatenyésztő ágazatában a tizenegy személyből álló pártcsoport kezdeményezte a szálas takarmányok gondosabb betakarítását, a legelőtelepítést. Munkaerő hiányában az állatgondozók vállalták, hogy szabad idejük alatt segítenek a szalmabetakarításban. A tenyésztői színvonal emelésének eredménye, hogy míg 1975-ben 2485 liter volt a tehenenkénti átlagos tejhozam, tavaly már 2825 literről számolhattak be. Az idén újabb 400 liter növekedést határoztak el. Az ágazat a termelési értéket — a kommunisták példa- mutatása nyomán — másfél millió forint értékben növelte. Ugyanebben a gazdaságban mű hely csarnok építését tervezték, de nem találtak kivitelezőt. A tizenhat tagú pártcsoport kezdeményezésére vállalás született. A néhány függetlenített szakemberen kívül a traktorosok és a mezőgazdasági gépjavítók is rendszeresen besegítettek az építkezésbe. Csaknem négymillió forint megtakarítást értek el Ily módon, ugyanakkor időben elkészült az új • műhelycsarnok, amelyben korszerűbb munkakörülmények között dolgozhatnak a szövetkezeti tagok. Hasonló kezdeményezéseket tovább sorolhatnánk az említett termelőszövetkezetből. A pártcsoportok jó munkája, a kommunisták példamutatása is elősegítette, ‘ hogy a termelőszövetkezet múlt évi eredményei alapján elérte a kiváló címet. A bácsalmási Petőfi Termelő- szövetkezet sertéstelepének dolgozói* a pártcsoport kezdeményezésére vállalták, hogy segítenek az építőknek a korszerűsítésben. Az iparszerű sertéstenyésztéssel foglalkozó közös gazdaságok társulása — az ISV — által kezdeményezett újítás alapján 300 sertéssel tudnak többet értékesíteni, ami 600 ezer forint terven felüli bevételt jelent. Ugyancsak vállalást tettek a nagy teljesítményű szárítóüzem előbb történő üzemibe helyezésére, amely 300 ezer forint többlet-jövedelmet biztosított az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezet tagjainak. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát takarmánykeverő üzemének kommunistái pártmegbízatásként vállalták a termelési feladatok túlteljesítését. A 47 ezer tonnás évi tervet ezerrel „fejelték meg”. Ebből származóan 3,6 millió forint értékű termelésnövekedést értek el. Ezzel egyúttal a háztáji állatállomány jobb ta- ‘karmányellátását segítették. Ebben az üzemben nagyobb gondöt fordítottak — a korábbi évekkel ellentétben — a minőségre. Nem véletlen, hogy 1976. évi munkájuk alapján elnyerték a Kiváló ü|zem címet. Hasonló munkasiker született a kombinát borászati üzemében, ahol a kilenc személyből álló pártcsoport aktív, kezdeményező, példamutató munkájának hatáEffcNlifc 1 Q Egy emelkedő következett, És • talán a leghosszabb az egész útvonalon. Szemjon sebességet váltott és hallgatta a motorzúgást. A motor egyenletesen, nehezen dolgozott. Az emelkedő csúcsán ismét sebességet váltott, most lefelé ereszkedett. Egy kanyar következett, itt meglátott egy személyautót, meg négy embert. Az egyik világító rendőrbotot emelt a magasba. A lejtő még nem. ért véget, szabálysértés lenne itt megállni, ezt még az újdonsült sofőrök is tudják. Lemegyek a lejtő végéig, és majd ott megállók — határozott Szemjon, de a rendőrbotos férfi még közelebb lépett az út széléhez. Nem lehetett kikerülni, annál is kevésbé, mert a másik három egymástól néhány lépésre állva, az egész utat elzárta. Terpeszállásban áll-. tak, mint a külföldi filmekben a rendőrök. A bot fénysávjai figyelmeztetően villogtak, és Szemjon fékezni kezdett. A botos férfi rendőrsapkát és harmattól csillogó köpenyt viselt. — Nyisd ki az ajtót — utasította a rendőr. Szemjon meglátta a századosi rangjelzést a váll-lapján. — Az iratokat, a menetlevelet, a kulcsot! — követelte a százados. A kulcs vajon miért kell neki, töprengett Szemjon, de azért odanyújtotta az igazolványát, a menetlevelet és a kulcsot is. A sok éves sofőri munka közben megtanulta, hogy rendőrtől nem szokás kérdezni. Három rendőr gyorsan végigment a buszon és szemügyre vette az utasokat. Az egyikőjük visszajött, a vezetőfülke mellett megállt, a másik kettő meg az iratokat kezdte ellenőrizni. Keresnek valakit. Lehet, hogy megszökött egy bűnöző. Az esti újságban mindig elolvasta a bűneseteket. Melyik utasról lehet szó, törte a fejét. Talán a kövér férfi, a tanárnő szomszédja? De rögtön el is szé- gyellte magát, amiért rosszat gondolt egy emberről, pusztán azért, mert az Is mérnökjelvényt visel, mint az a másik férfi. — Elnézést, de... szólt megütközve egy asszony az utasok közül. — Hallgasson! — parancsolt rá az egyik. Lehet, hogy akit köröznek, fegyvert visel, és ha lövöldözni kezd? Szemjon elhatározta, hogy figyelmezteti a századot. A fülkénél álló rendőr miatt nem láthatta, mi történik az utastérben. Megpróbált megfordulni, de a százados nyomban ráripakodott: — Ne mozduljon! Szemjon lenézett a századosra és elcsodálkozott — a szokásos kék rendőrségi váll-lap helyett bordót viselt, ilyent a hadseregben hordanak. Mint mindenki, aki már leszolgálta a katonaidejét, Szemjon is jól ismerte a rangjelzéseket, a paszományokat és a fegyvernemi jelzéseket. Nem mintha folyton a változásokat figyelte volna, de érdekelte, hogy volt ez, amikor még ő szolgált, és mit változott, a férfiak ez iránt sosem közömbösek. Moszkvában a rendőrség új egyenruhát kapott, de egyáltalán nem ilyent. Szerette volna, de mégsem merte megkérdezni, hogy miért bordó váll-lapos a ruhája, de abban a pillanatban meglátta a pisztoly sötét csövét. — Ha már ilyen találékony vagy — mondta a százados —, akkor tartsd a szád! Szemjon nem látta a szemét. Mélyen a fejébe húzta a sapkáját, de a hangja nagyon fiatalosan csengett. Szemjon szemügyre vette sovány nyakát, vékony vállát, a pisztoly csöve remegett, a vezetőfülke magas, ezért felfelé kellett tartania a revolvert és hamar elfáradt a keze. Fiatalok, futott át Szemjon agyán, túl sok rablásról szóló f-ilmet nézhettek meg. — Hagyjátok abba. fiúk — mondta olyan nyugodtan, ahogyan csak tudta. — Nem ússzátok meg szárazon. — De még mennyire megússzuk — vágta rá. Ezt kár volt mondanod, gondolta Szemjon, a hallgatás az igazán félelmetes, amíg az ember nem tudja, mekkora a'veszély. A hangjából ítélve ez a „veszély” mindössze tizenhét esztendős lehetett. — Ne mozduljanak — parancsolták a rablók az utastérben. Az első üléseken a félelemtől megdermedt asszonyok maguk nyújtották oda a táskájukat. (Folytatjuk) sára javult a technológiai fegyelem, tervszerűbbé vált a munka. Ez az üzem is elérte a kiváló szintet. Bácsalmáson, a Bajai Finom- posztó Vállalat helyi üzemében a pártcsoport nagyrészt villanyszerelőkből áll. Megállapították, hogy a gépek többségében nagyobb villanymotorok vannak, mint amilyenre szüksége van a termelésnek. Ezeket kisebb áramigényűre cserélték ki. A termelés nem csökkent, de 450 ezer forint értékű villamos energiát takarítottak meg. A szövődéi pártcsoport kezdeményezte a minőség javítását, az állásidő csökkentését, a műszakváltás gyorsabb és tervszerűbb megszervezését. A számítások szerint ezzel kereken félmillió forint megtakarítást értek el. Ugyancsak kezdeményezték. hogy a hulladékanyagot megfelelő válogatással felhasználják. Ezzel mintegy évi 650 ezer forint értéket takarítanak meg. A bácsbokodi vajüzem hat év óta újjáépítésre vár. A rekonstrukcióhoz csak ez évben fognak hozzá. Itt az I-es számú pártcsoport tíz tagból áll. Az üzem zavartalan működése nekik köszönhető. A szakemberekből álló pártcsoportok kezdeményezték a jó módszereket, s takarékossági intézkedéseket, ezzel a zavartalan üzemelést oldották meg. Egy túrógyártó helyiséget és két, 40 ezer literes tejtartályt létesítettek házilagos kivitelezésben. A feldolgozó részlegben levő pártcsoporttal együttműködve 890 ezer forint jövedelem-többletet teremtettek az üzemnek. A termelési pártcsoportok munkájáról az előbbiek nem adhattak teljes képet. Csak néhány villanásban mutattunk rá, hogyf milyen fontos munkát végeznek. Nagy felelősséggel vesznek részt elsősorban a munkaterületüket érintő döntések előkészületében; meghozatalában és főleg végrehajtásában. Jelentős szerepük van a dolgozók hangulatának formálásában. Ma már gyakori jelenség, hogy: a párttitkárt vagy a gazdasági vezetőt megkeresik egy üzemen belül a pártonkívüiiek olyan termelési részlegből is, ahol a kis létszám miatt nincs pártcsoport, esetleg párttag sem. Hivatkoznak arra, hogy ők is tesznek valamilyen vállalást a más termelési részlegben dolgozó kommunisták példájára. A kezdeményezések többségének nagy jelentőséget ad az is, hogy nem csupán egy évre szólnak, kihatással vannak az elkövetkezendő esztendőkre. Jó hatást váltanak ki a termelés növelésére. Ez egyúttal munkasike- reket jelent és a dolgozóknak is nagyobb jövedelmet biztosít. A kezdeményezések rangot, elismerést teremtenek a termelési pártcsoportoknak. Segítik a szocialista munkaverseny kibontakozását. Határozott cselekvésükkel, segí ten iaka rásuk ka 1, felelősségtudatukkal viszik előre a termelést. Járásunkban a pártcsoportok munkája azóta javult sokat, mióta a pártvezetőségek az év végi taggyűléseken rendszeresen értékelik tevékenységüket és a pártmegbízatások teljesítését. A tagkönyvcserével kapcsolatos elbeszélgetések, s a kölcsönös véleménycserék még jobban elmélyítették a párttagokban a felelősségérzetet. A párttagság azóta jobban igényli a konkrét megbízatásokat, ezeket legjobban a pártcsoporton belül lehet ellenőrizni. A munka folyamatos. Mindenütt meg léhet találni a leghelyesebb munkamódszereket, amelyek elősegítik a pártcsoportok hatékonyabb munkáját. Szabó Imre a járási pártbizottság első titkára A cimbalom szerelmese, versek megzenésítője Bizonyára sokan emlékeznek még arra a nemrégiben lezajlott rádió-vetélkedőre, amelyen a kitűnő kecskeméti csapat azért szorult a második helyre, mert tagjai nem tudták megmondani, hogy a Befútta az utat a hó című dal Ady Endre kedvenc nótája volt. A riporter szájából akkor az is elhangzott, hogy pedig ennek szövegét bajai költő írta. Nos, ezzel kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy ez' az annak idején rendkívüli népszerűségnek örvendő dal a bajai Tóth Kálmán költő szövegére készült; ám ezzel még korántsem merül ki a mű bajai vonatkozása. Ugyanis aki megzenésítette a ■költeményt, nem más, mint Állaga Géza, aki hosszú esztendőkön keresztül élt a Sugovíca-parti városban, és ott is holt meg, tragikus körülmények között, a század második évtizedében. Ha már így alakult, hogy az ország nagy nyilvánossága előtt került szóba az egykor oly any- nyira kedvelt nóta — és vele kapcsolatban a vers —, akkor talán nem árt egy rövid cikk keretében felidézni a zeneszerző személyét a mai olvasók előtt. Hiszen a fiatalabb nemzedék tagjai, de ma már az idősebbek közül is bizonyára sokan nem tartják számon azt a férfiút, aki-pe- dig valamikor nem kis szerepet játszott hazánk zenei életében. Itt jegyezzük meg, hogy helyeseljük a Bajai Műsor szerkesztőinek ötletét; ők ugyanis legutóbbi számukban siettek tájékoztatni saját olvasóikat a tévében elhangzott mondatok hátteréről, dr. Sólymos Ede kandidátus tollából. Állaga Géza zeneszerző és cimbalomművész Bács-Bodrog vármegyében. Öbecsén született 1841-ben. Az apja haladó gon- dolkozású tisztviselő és politikus volt. Mint országgyűlési képviselő, ö is aláírta 1848-ban a Habs- burg-ház trónfosztásáról szóló történelmi jelentőségű határozatot. Ezért később halálra ítélték; csak nagy nehézségek árán tudta elkerülni a halált. Egy ideig Baján volt főjegyző később. A fia, Géza a bécsi konzervatórium növendékeként tanult, majd idehaza a Nemzeti Színház gordonkása lett. Rövid ideig a Népszin/, . . ház karnagya is volt, majd a bajai tanítóképző zenetanára. Közben zeneszerzéssel is rendszeresen foglalkozott. Operetteket írt, megzenésített színpadi műveket, többek között Tóth Kálmán és Vörösmarty Mihály darabjait. A legelső zongoradarabja, a Bajai emlék című, 1860-ban látott napvilágot a Hölgyfutár kulturális mellékleteként. Az évek során mint a cimbalom hazai szakértőjét és művészét ismerték széles körben. Hozzájárult ehhez az is, hogy Czimbalom családi körben címmel folyóiratot szerkesztett, s külön könyvet jelentetett meg erről az akkoriban ugyancsak felkapott érdekes hangszerről. Ilyen irányú ténykedése közben szoros kapcsolatba került a múlt század egyik leghíresebb hangszerkészítő mesterével, Sekunda Józseffel, aki e hangszert továbbfejlesztette, s éppen Kecskeméten mutatta be egy országos kiállítás keretében. A Kecskeméti Lapok 1972. szeptember tizenötödikéi száma szerint „Sekunda nagyszerű fúvó hangszere és czimbalma” is gazdagította a tárlatot. A kitűnő hangszerkészítő munkái is hozzájárultak hát ahhoz, hogy Állaga Géza egyre nagyobb sikereket érjen el cimbalomjátékával. Megérhette a derék férfiú, hogy a halhatatlan zeneszerző és zongorista, Liszt Ferenc tapsolt játékának; s azt is, hogy több alkalommal a „nemzet csalogányát", Blaha Lujzát kísérte szereplése közben. Népszerűségét fokozták a megzenésített Tóth Kálmán-versek, többek között a már említett Befútta az utat a hó kezdetű is. Élete utolsó négy esztendejét Baján töltötte, és sok-sok szenvedés után ott is halt meg 1913- ban, eléggé elhagyatottan, keserűen és csalódottan. Az egykori híres-neves művész és zenepedagógus így vált hamar elfeledné, s csak a ma kultúrát szerető embereinek adatott meg ismét, hogy — most már legalább emlékévet — törődjenek vele. Jól teszik hát a bajaiak — pedig nem is csak az 6 ügyük ez —, ha a mai emberek előtt ismét igyekeznek ismertté tenni Állaga Géza nevét. Varga Mihály
