Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-13 / 190. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TÖBB TEJ, HÚS, ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS A LAKOSSÁGNAK PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 190. szám Ára: 90 fillér 1977. augusztus 13. szombat Púja Frigyes látogatása a szonginói biokombinátban Teljesítik vállalásaikat a szocialista brigádok A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére meghirdetett munkaverseny-felhíváshoz a megye valamennyi ipari és mezőgazdasági üzeme csatlakozott. Az azóta eltelt jó néhány hónap elegendő arra, hogy a vállalatoknál, gazdaságoknál felmérjék az eddigi eredményeket és ha valahol szükséges, a terveknek megfelelően korrigálják az esetleges hiányosságokat. Az alábbiakban néhány mezőgazda- sági üzem munkaverseny-eredményeiről adunk számot. Púja Frigyes külügyminiszter, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik a Mongol Népköztársaságban, pénteken délelőtt felkereste az Ulánbátortól mintegy 25 kilométerre, magyar közreműködéssel épült szonginói biokombinátot. Púja Frigyes, akit elkísért Szonginóba mongol kollégája, M. Dügerszüren is, találkozott a biokombinátban az intézet mongol és magyar vezetőivel, megtekintette a laboratóriumokat. Szonginó után a magyar kormány külügyminisztere az ulan- bátori forradalmi múzeumban tett látogatást, majd a kora délutáni órákban Dél-Gobi megyébe, országjáró körútra indult. Púja Frigyes mongóliai látogatását követően a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazik, Ho Dam miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter meghívására. (MTI) A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben 32 brigád csaknem ötszáz tagja vállalta, hogy élen járnak a termelésben és a tanulásban. A Petőfi brigád még az év elején ígérte, hogy a búzabetakarítási veszteséget 3 százalék alá csökkentik, ezt sikerült is teljesíteniük. Jó termésátlagokat értek el, ami annak is köszönhető, hogy az őszön a legoptimálisabb időpontban tették földbe a gabonát, a kombájnok szakszerű javítása nyomán pedig nem volt szükség kényszerpihenőre az aratás időszakában. A betakarítást a korábbi éveknél kevesebb alkatrész fel- használásával oldották meg. Ez több mint 60 ezer forint megtakarítást eredményezett a gazdaságnak. A szövetkezet szocialista brigádjai jól végezték a borsó betakarítását is. A 600 hektáron termett konzervipari alapanyagot a tervezett 29 munkanappal szemben 22 alatt helyezték biztonságba, amit a Kecskeméti Konzervgyár is elősegített azzal, B A párás, meleg időben állandó munkája van a növényvédőknek a nagyüzemi ültetvényen. Képünkön: a helikopterhez beosztott brigád tagjai töltik a légi permetezőgépet az Izsáki Állami Gazdaságban. (Méhesi Éva felvétele) Űj paradicsomfajtákat mutattak be Paradicsomtermesztési tapasztalatcserét tartottak tegnap Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. A kutatók bemutatták az új fajtajelölteket. Meghívták a tanácskozásra az ország minden részéből a jelentősebb paradicsomtermesztő mezőgazdasági nagyüzemek, kutató- intézetek, felvásárló és feldolgozó vállalatok vezető szakembereit. Természetesen részt vettek a tanácskozáson a termelési rendszerek képviselői is. A megjelenteket dr. Balázs Sándor, az intézet igazgatója köszöntötte, hangsúlyozva a paradicsomtermesztés jelentőségét, majd Bálái Béla, a kutatással foglalkozó témafelelős, tartott beszámolót a legújabb eredményekről. Elmondta, hogy a mennyiségi igények mellett egyre inkább a minőség javítását is szorgalmazTapasztalatcsere Kecskeméten zák. A hazai és a nemzetközi piacon egyaránt kérik a színben gazdagabb fajtákat. A nemesítési törekvések is ezt célozzák. Négy olyan fajtajelöltjük van, amely 15—20 százalékkal gazdagabb festőanyagban, mint a régebbi fajták. Ezeket az úgynevezett színgénes paradicsomokat már nagyüzemi kísérletben termesztik 20—20 hektáron. A Kecskeméti Konzervgyár, mint feldolgozó üzem, ellenőrzi a minőséget. Négy, gépi szedésre alkalmas — úgynevezett kocsánynélküli sza- kíthatóságú —■ fajtajelöltjük is van már. Ezeket is termesztik már nagyüzemben. A Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban tizenkét fajtát, illetve fajtajelöltet próbálnak ki gépi szedésre. Ebből négy a már említett magyar fajtajelölt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez utóbbiak állják a versenyt a nemzetközi mezőnyben. Egyöntetűen érnek és a betegségekkel szemben ellenállóbbak, mint a külföldi fajták. A nemesítési törekvések a korábbi érésű fajták előállítását szorgalmazzák. Magyar- ország a paradicsomtermesztő zóna északi vonalán van, tehát a korábbi betakarítás fontos. A nemesítésnél az is szempont, hogy egymás után érő fajtákat állítsanak elő folyamatos betakarítás miatt. A tapasztalatcsere résztvevői ellátogattak a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságba, ahol megnézték, hogyan váltak be a gépi szedésre alkalmas új, hazai fajtajelöltek. Ezenkívül tanulmányozták a kutatóintézet egyéb paradicsomnemesítési kísérleteit. K. A. hogy a beszállított, összesen 238 vagon borsószemet azonnal átvette. A termés 80 százalékát I. osztályú minőségben, 20 százalékát pedig II. osztályúként. Ez a tervezettel szemben több mint 2 millió forintos többletbevételt jelentett az üzemnek. Nem marad le a tehenészeti telep brigádja sem. A múlt évihez hasonló szarvasmarhalétszám mellett 24 százalékkal több tejet fejtek, megközelítve ezzel a 4000 literes átlagot. Mindezt a jószágok gondosabb ápolásával, a fegyelmezett munkarend betartásával sikerült megvalósítani. A jó munkát segítette, hogy a kollektíva valamennyi tagja még az év elején elvégezte a szarvasmarhatenyésztői tanfolyamot. A többi termelési ágazat, és kisegítő üzemek szocialista brigádjai a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez hasonlóan szintén időarányosan teljesítették vállalásaikat, így minden remény megvan arra, hogy az év végén is hasonló eredményekről adnak majd számot a kiskunfélegyházi termelőszövetkezet dolgozói. A bácsbokodi Arany Kalász Termelőszövetkezetben 22 szocialista brigád vesz részt a munkaversenyben. A dolgozók többsége ebben a gazdaságban is a terven felüli hozamokra, az árbevételek növelésére, a költségek csökkentésére tett felajánlást, ami összességében több mint 6 millió forint megtakarítást, illetve bevételt jelent a szövetkezetnek. A félévi értékelések a várt eredményt hozták. Tehenenként 2—300 literrel fejtek több tejet, mint egy évvel korábban, búzából pedig 8 mázsával takarítottak be többet a tervezettnél hektáronként. Természetesen ezt segítette a szövetkezet vezetőségének hathatós támogatása, amelyet a szocialista brigádmozgalomnak: nyújt. A versenybizottság tagjai a brigádvezetőkkel együtt minden hónapban értékelik a munkát, és ha valahol szűk-* séges, módosítanak. A Kalocsai Állami Gazdaság dolgozói elsők között csatlakoztak a felhíváshoz. A vállalásaik is jelentősek. A tehenenkénti tejhozamot a tavalyi 4500 literről az idén 5000 literre kívánják emelni, ami 330 ezer liter többletet jelent. Kukoricából 70 mázsás hektáronkénti átlagtermésre számítanak, búzából is több termett a tervezettnél, ennek elle- -nére 8 nap alatt végeztek az aratással. Az elmúlt évhez képest 100 százalékkal növelik az olajipari növények exportját, és csaknem ezer óra társadalmi munkát vállaltak a szocialista brigádok. Ez csaknem 6 millió forintot jelent a gazdaságnak. Mint a fentiekből kitűnik, a versenymozgalom meghozta a várt eredményeket. Ez nemcsak az adott gazdaságnak, vagy a kollektívájának válik a hasznára, hanem mindannyiónknak, mert a fogyasztók is több és jobb áru közül választhatják ki az ízlésüknek legmegfelelőbbet. B. Z. Előkészületek a cukorrépa feldolgozására Az esőzések nyomán szépen fejlődik a cukorrépa, az elmúlt év azonos időszakához képest erőteljesebb a növények egészséges, szép lombozatot „neveltek”, s a mezőgazdasági nagyüzemekben az augusztusi határszemlék eredményét az agronómusok biztatónak tartják. Az idei szezonban eredetileg 130 ezer hektárra terveztek cukorrépát a gazdaságok, a kijelölt termőterületen el is vetették a magokat, azonban nem sokkal azután a belvizek és a kedvezőtlen időjárás miatt sokfelé ki kellett szántani az elpusztult növényeket. Így mindent egybevetve — a legújabb összesítések szerint — 120 ezer hektáron nevelődik a cukorgyári alapanyag. Idén 800 mezőgazdasági üzemben termesztenek cukorrépát. Megfigyelhető, hogy a gazdaságok mindinkább közel kerülnek a cukorgyárakhoz, miután ezzel csökkenteni lehet a szállítási költségeket és lehetővé válik a répa optimális időben való átvétele. Az ország 11 cukorgyárában megkezdték a műszaki előkészületeket a szeptember elején kezdődő cukorrépa-feldolgozási szezonra. A tavalyinál több nagyteljesítményű gépet alkalmaznak! majd áz átvételnél, ezzel folyamatosabbá teszik a cukorrépa fogadását. Utolsó szakaszba érkeztek a műszaki karbantartó munkálatok a répafeldolgozó gyári részlegekben, a mérnökök szerint zavartalan lesz az üzemek indítása, a termelők az előzetes megállapodások alapján folyamatosan küldhetik majd az alapanyagot. (MTI) 1 Növekedett a megyében a tojóhibrid-állomány PERCENKÉNT HETVEN TOJÁS Évről évre több tojást szállítanak a megye gazdaságai, áfé- szei a felvásárlóknak A legnagyobb átvevő a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. Az elmúlt évben 135 millió tojás érkezett a vállalat két gyárába. Áz idén az első félévben a halasi gyáf 50, a kecskeméti pedig 44 millió tojást vett át, 16 millióval többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ennek egy részét megyén kívüli gazdaságok szállítják, viszont a nagyobb része Bács-Kiskun nyolc nagyüzeméből és húsz áfészéből származik. A vállalat terve szerint az év végéig összesen 145 millió lesz a tojásfelvásárlás, 1980-ban viszont már 180 millióra számítanak. A megye nagyüzemeiben több, mint 16 ezer vegyes hasznosítású — vagyis tojástermelő és húshasznú — baromfi van, valamint negyedmillió tojóhibrid. Hatvanezer Tetra SL hibridet tart a ja- kabszállási Népfront Szakszövetkezet, ahonnét az év végéig mintegy nyolcmillió tojást szállítanak a baromfifeldolgozóba. A duna- szentbenedeki Üj Hajnal 11, a csávolyi Egyesülés 25, az érsek- csanádi Búzakalász Termelőszövetkezet pedig 150 ezer Shaver tojóhibridet tart egyszerre a korszerű telepeken. Ezek a megye legnagyobb tojástermelő gazdaságai, de közülük is kiemelkedik az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet fél évvel ezelőtt átadott, 40 millió forintos költséggel épített, tojásgyárnak is mondható telepe. A teljesen automatizált érsekcsanádi telepen az elmúlt félévben a berendezések megfelelően működtek, csupán a hőkicserélővei volt némi gond. Ezt az esztendőt a próbaüzem időszakának tekintik, hiszen olyan berendezéseket és technológiát alkalmaznak, amelyre hazánkban még nincs példa. A telep tervezett évi termelése 35—36 millió tojás, amelyet még az idén nem érnek el. Az első félévben 13 millió tojást szállítottak el Érsekcsa- nádról. A hat ól mindegyikében több, mint 25 600 Shaver tojóhibridet helyeztek el az emeletes ketrecekben. Az épületrészekbe folyamatosan telepítették az állományt, az egyenletes tojástermelés érdekében. A mostani félév jelenti az első időszakot, amikor már teljes kapacitással dolgozhatnak, s terveik szerint ebben a hat hónapban csaknem 20 millió tojást tudnak majd elszállítani. Kisebb szerelési munkák még adódnak a telepen. Ezek közé tartozott az áramtermelő generátor üzembe helyezése, amelyet a hálózati áram esetleges kimaradásakor használnak. Az ENER- GOMASEXPO szovjet vállalat gépésztechnikusa, Anatolij Iva- nyenko két hétig dolgozott a 200 kilowattos aggregátoregység javításán és üzembe helyezésén. Ez igen fontos része a telepnek, hiszen a tojásgyárban mindenütt elektromos berendezések találhatók, s áramszünet esetén csak ezzel tudják megoldani az elektromos energia pótlását. A szövetkezet a Bólyi Állami Gazdaságból kapja á Shaver naposcsibéket. Húsz hétig saját telepükön nevelik, utána kerül a tojóházba, ahol 50—60 hét alatt 260—280 darab a tojástermelése. A csirkenevelő telepen is rekonstrukcióba kezdtek, s az elkövetkezendő két év alatt mintegy 5 millió forintot költenek korszerű berendezések vásárlására, az épületek átalakítására. Minden költséget — a hibridek nevelésére fordítottakat is — beleszámítva, egy tojást a szövetkezetben 1,40 forintért állítanak elő. A jelenlegi nyereségszintjük 6 százalék körüli, amit az elkövetkezendő hónapokban, években tíz százalékra szeretnének növelni. Cs. I. • A. Ivanyenko üzembe helyezi a 200 kilowattos aggregátoregységet. • A megye legnagyobb, s legkorszerűbb „tojásgyára” az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben. • Percenként 70 tojás érkezik a szalagokon, ímei lyet felvételünkön Szabó Istvánná és Szarka Mihály né a tárcákba tesz. t
