Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1917. augusztus 12. Mindig jobban Beszélgetés Balog Bélával, a növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatójával A hatékony, megelőző védekezés érdekében hozták létre még 1955-ben a tassi növényvédő állomást. A környék egyet­len kastélya adott szállást az akkor újonnan alakult intéz­ménynek és azóta is ott működik. Napjainkra kibővült tevé­kenysége, egy központi határozat a talajvédelmet is az állo­más feladatává tette, ellátják majd a talajerő-gazdálkodási és meliorációs munkákat is. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Emberölés Városföldön így kinőtte kereteit, szűknek bizonyulnak az ódon épület fa­lai. Ezért jövőre Kecskeméten egy talajlaboratóriumot építenek, amit tovább bővítve 1980-ig fel­építik az új növényvédő állomást. A munkát ha szőkébb keretek között, addig is folytatni kell. A gyors és pontos növényvédelmi előrejelzés nélkül az üzemek nem tudnák megszervezni a hathatós védelmet. — Munkánk eredményességét bizonyítja, hogy eddig nem tör­tént nagyobb fertőzés a megyé­ben — mondja Balog Béla, a nö­vényvédelmi és agrokémiai állo­más igazgatója. — Csak az alma- fa-varasodás okoz gondot, mivel az időjárás kedvez a gombabe­tegségek terjedésének. A szőlőül­tetvények főként a megye állami gazdaságaiban szépen fejlődnek, a rendszeres permetezésekkel ele­jét vették a peronoszpóra, liszt- harmat, a szürkepenész valamint a szőlőmoly elterjedésének. A paradicsomvész elleni védekezést is meg kell kezdeni az üzemek­ben. Mindehhez segítséget nyújt a központi előrejelzés, amely 12 növényféleségre terjed ki, a töb­bire mi magunk készítjük el a védekezési módokat. Az jelenti a legnagyobb feladatot, problé­mát ebben a munkában, hogy sok az elhagyott szórvány gyümölcs- és szőlőültetvény, ezek gócai a fertőzés terjedésének. így gyak­rabban kell permetezni, ami többletköltséget jelent a gazdasá­goknak. Ha nem ezt tennék, je­lentős károk keletkezhetnének az ültetvényekben. — Szerteágazó a növényvédő állomás munkája. Azonos időben több mindenre kell figyelni, megállapítani, hogy mikor rajza­nak a kártevők, szaktanácsokkal ellátni a termelőket; mindemel­lett még másra is jut idő? — Munkánk részét képezi a technológiai fejlesztés, vagyis az új növényvédő szerek a gyü­mölcsérést gyorsító anyagok ki­próbálása is. Vizsgáljuk, hogy a gyárak által elkészített védéke- ző anyagok az egészségre ártal­masak-e és milyen hatásuk van a környezetre. Több újfajta nö­vényvédő gépet is kipróbálunk abból a célból, hogy hogyan le­hetne kevesebb vízzel kijuttatni a permetlevet úgy, hogy hatása ne csökkenjen. Ha erre sikerül hathatós módszert kidolgozni, ak­kor jelentős költségeket takarít­hatnának meg a gazdaságok, és kisebb gondot jelentene a víz- szállítás. — Most román, magyar és amerikai rovarcsalogató készít­ményeket is kipróbálunk. Azt szeretnénk megállapítani, melyik­nek a szaga vonzza jobban a bo­garat. Ennék az lenne az előnye, hogy a rovarcsapdák felállításá­val is meg lehetne semmisíteni a kártevőket, s feleslegessé vál­na a permetezés, ami az egész­séges környezetvédelmet is szol­gálná. Ezenkívül az önköltség csökkentésének az egyik módja is lehet. — A felhasznált növényvédő szerek 40 százaléka egyébként gyomirtó, 30 százaléka gombaölő, és ugyanennyi a rovarölő. Mind­ez azonban csak 5—6 százaléka a termelési költségeknek. Ettől jóval több a műtrágyáé, amely a 4(1—48 százalékot is eléri. Itt visszatérek a környezetvédelem­re. A gyomirtó szereket nem le­het helyettesíteni a biológiai vé­dekezési módszerekkel. A kapa volna az egyetlen megoldás, ezt viszont már rég túlhaladta a fejlődés. A gombaölő szereknél ugyanez a helyzet, csak a rovar­ölő szereket lehet bizonyos mér­tékig helyettesíteni. Ez viszont annyira elenyésző hányadát adja a növényvédelemnek, hogy meg­fontolandó érdemes-e foglalkozni vele, vagy legalábbis milyen mér­tékig, a nagy költségek miatt. — Vannak olyan gyomirtó sze­rek, amelyek évekig is kifejtik hatásukat a talajban. Ez akadá­lya a vetésváltásnak, mit tesz­nek ez ellen? — Mint már említettem, mi próbáljuk ki a növényvédő sze­reket és vannak biztató eredmé­nyek. Van olyan gyomirtó — természetesen a kereskedelem­ben még nem kapható — amiből néhány deka is elegendő egy hektár bepermetezésére. Mégis elsősorban nem ettől függ, hogy egy mezőgazdasági üzemben ho­gyan oldják meg a vetésvál­tást. Elsősorban az agronómusok- nak kell megtervezni az adott te­rületen termesztendő növény fa­Szölőpermetezés a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. ját. a védekezés módszereit és hogy a növények milyen sorrend­ben kövessék egymást. Természe­tesen nekünk is az a célunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan védekezőanyagok kerülje­nek forgalomba, amelyek csak egy adott gyomot vagy betegsé­get pusztítanak, mert ez is egyik módja lenne a hasznos madarak és bogarak megmaradásának, vagyis a biológiai védelemnek és közvetlenül a környezetvédelem­nek. — Önök ellenőrzik a határál­lomásokon a mezőgazdasági ter­mékek exportját, importját, hogy megfelel-e a növényegészségügyi előírásoknak. Miből áll ez a mun­ka? — Tavaly több, mint 20 ezer vagon terményt és terméket el­lenőriztünk. Szerencsére kevés volt a kifogásolható szállítmány. Az alkalmazottak 70 százaléka növényvédelmi szakmérnök, akik értik szakmájukat és azonnal fel­fedik, ha hibát találnak. Munká­jukat segíti a viszonylag jól fel­szerelt biológiai, analitikai, ka­rantén és kémiai labor. Ez utób­bi munkatársai vizsgálják szúró­próbaszerűen, hogy a zöldségben és gyümölcsben találhatók-e szermaradványok. Ha ezt észle­lik, nem engedik forgalmazni az árut. — Korábban különféle szervek foglalkoztak a talajvédelemmel, most egy központi intézkedéssel ezt a munkát is az állomás fel­adatává tették. Mit jelent ez? — Évente csaknem 15 ezer tonna szervestrágya halmozódik fel a megyében, amit hasznosíta­ni kell. Ezzel jelentős mennyisé­gű műtrágyát és pénzt lehet meg­takarítani. Ugyanakkor a már többször említett környezetvédel­mi szempontból sem közömbös, hogy a szervestrágya szennyezi-e a vizeket. A tervek szerint az idén a megye gazdaságai mintegy 5 ezer hektárra juttatják ki rob­bantásos módszerrel az istálló- trágyát. A munka elvégzéséhez mi képeztük ki a robbantó­mestereket. — A későbbiekben feladatunk lesz, hogy az általunk elvégzett Felelősséggel dolgozni A megye tanácsi szerveinél működő hiva­tali pártalapszervezetek titkárai nemrég ta­pasztalatcsere-értekezleten vettek részt. Al­kalmuk nyílt arra, hogy munkájukhoz, napi politikai tevékenységükhöz hasznos informá­ciókat szerezzenek, a kipróbált, helyes mód­szereket megismerjék. Egyúttal közreadták saját tapasztalataikat is megvitatás, minősítés céljából. £ S3 Sztankó Iíárolyné, a dunapataji Nagyközségi Tanács pártalapszer- vezetének titkáraként résztve­vője volt az eszmecserének. Mostani beszélgetésünk akár folytatása, vagy kiegészítése is lehetne az ottani felszólalásnak. Akkor a tanácsi munka pártirá­nyításában jelentkező sajátos tennivalókkal foglalkozott, meg­győzően, hozzáértéssel. Persze csak néhány kérdésre tudott rö­viden kitérni, hiszen rajta kívül még jó néhányan éltek a hozzá­szólás jogával. — Ezúttal miről tenne említést, van-e változás munkájukban? — Nehéz kiragadni egyetlen dolgot. Mégis: jelenleg a párt­propaganda helyzetéről, fejleszté­sének feladatairól szóló központi és megyei pártbizottsági határo­zatok helyi megvalósításának elő­készítése, megszervezése foglal­koztat bennünket elsősorban. Ab­ból indulunk ki, hogy a párt po­litikájának érvényesítéséhez, a tanácsi munka eredményes vég­zéséhez, az állampolgárokkal való színvonalas kapcsolattartás­hoz az apparátus minden egyes tagjának rendelkeznie kell meg­felelő politikai műveltséggel. Per­sze differenciáltan. A vezetőknek szélesebb körű, mélyebb politi­kai ismeretek szükségesek. Fel­mértük helyzetüket és így már pontosan tudjuk: kik, milyen képzési formán kezdik a tanu­lást és kik azok, akik tovább­képzéséről gondoskodni kell. — A propagandatevékenysé­günk része a pártsajtó rendszeres olvasása, előfizetése. Örömmel mondhatom, ezen a téren sikerült előrelépnünk. Minden vezetőnek, érdemi ügyintézőnek jár a párt központi, illetve megyei lapja. Szeretnénk elérni, hogy a Párt­életnek, Társadalmi Szemlének, Nemzetközi Szemlének is több előfizetője legyen. Végül még egy ehhez a kérdéshez tartozó tenni­valónkról: A központi bizottság határozatának helyi megvalósítá­sát úgy kívánjuk elősegíteni, hogy pártszervezetünk minden tagja a hivatali feladatok szín­vonalas ellátása mellett aktívan részt vesz az agitációs munká­ban, megértetik környezetükkel céljainkat, biztosítják az aktív, politizáló munkahelyi légkör ál­landósulását. — Egy változásról is szólnom kell. Az irányító pártszerv dön­tése alapján hivatali pártalap- szervezetünk a jövőben egyesülni fog a községi lakókörzeti párt- szervezettel. A mi számunkra ez a változás azt jelenti, hogy új módszereket teremtve és termé­szetesen az eddig beváltakat megtartva, mint önálló pártcso­port tovább folytatjuk tevékeny­ségünket. Munkánk, felelőssé­günk van bőven és lesz is, hi­szen a tanácsi pártszervezetek vagy pártcsoportok olyan politi­kailag fontos helyen működnek, ahol naponta kell dolgozni a párt talajvizsgálatok alapján javasla­tot tegyünk a földek műtrágyá­zására is. A munkánk akkor vá­lik majd hatékonnyá, ha elkészül a talajláboratóriumunk. — Miként szervezik meg a ta­lajminta vételét, hogy tévedés ne fordulhasson elő és a kapott ér­ték megfeleljen a valóságnak? — A talajmintavétel az üze­mek feladata, így rajtuk múlik, hogy mi se tévedjünk. A szabá­lyos mintavételről bemutatókat tartunk. Az ezeken való részvé­tel az üzemek érdeke. A gazda­ságok igényei szerint adunk szak­tanácsot ha például azt akarják, hogy egy adott területen 80 má­zsa kukorica teremjen, akkor a beküldött talajminták vegyelem- zése alapján megmondjuk mi­lyen és mekkora adagú műtrá­gyára van szükség ennek elérésé­hez. — Evek óta gond, hogy a hely­telen tárolás miatt a műtrágya 15—20 százaléka megy veszendő­be. Ha utánaszámolnánk, jelen­tős összegekre rúgna a veszteség, A másik hasonló probléma, hogy még napjainkban sem megoldott a hígtrágya kezelése. Mi a teen­dő ön szerint? — Javaslom, hogy addig is, amíg teljesen kialakulnak az ag­rokémiai centrumok — 15 ilyent terveznek a megyében — a gaz­daságokban legalább prizmázzák és takarják be a műtrágyát. A Kecskemét-szikrai Állami Gazda­ságban Kiskunfélegyházán, Izsá­kon, Mélykúton, Kalocsán, Kis­kunhalason, Bácsalmáson már megalakult illetve szervezik az agrokémiai centrumokat, aminek létrehozásához az üzemek adják a gépeket. — A hígtrágya kezelésének szakszerű megoldása is a jövő „zenéje”, jelenleg még csak mint­egy 10 százalékát használják fel az üzemek trágyázásra öntöző­vízhez keverve, vagy egyéb mó­don. Ennek hatékony megoldása a legnagyobb feladata a növény- védelmi és agrokémiai tevékeny­ségünknek is. Reméljük, hogy munkánk eredménnyel jár. — Köszönjük a beszélgetést. Bőn» Zoltán politikájának gyakorlati megva­lósításán. — A tanácsi munka pártirá­nyításában rangos helye van a káder- és személyzeti munká­nak. Az apparátusban dolgozó kommunisták hogyan tettek ele­get ennek a követelménynek? — A személyzeti tevékenysé­get minden évben taggyűlésen értékeltük. Rendszerint a tanács­elnök készített számvetést a ta­pasztalatokról. Legutóbbi n ünő- sítésünk: a tanács káderutár.pót- lási és -képzési tervét jó ütem­ben teljesítjük, egyre javul az apparátus politikai, szakmai fel- készültsége. A személyi kérdések­ben hatékonyan együttműködünk a hivatali vezetéssel. Közös a fe­lelősségünk, közös a munkánk is. Ma már természetes, hogy új munkatársak felvétele előtt előre kérik a párt véleményét. Koráb­ban elég sok gondot okozott en­nek a helyes gyakorlatnak a hiá­nya. Különösen a költségvetési üzemnél jelentkeztek negatív je­lenségek, a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény figyelmen kívül hagyása, de gaz­dálkodási rendellenességek is. Pártszervezetünknek határozot­tan kellett közbelépnie, hogy a szükséges változások bekövetkez­zenek. — A jövőben még nagyobb fi­gyelmet fordítunk a jól végzett munka érdemi elismerésére. Ezen a téren is voltak és még olykor ELŐSZÖR került olyan hely­zetbe az újságíró, amikor legszí­vesebben nem írná le a bűnügy két főszereplőjének a nevét. Nem azért, mintha bármelyiket is szán­ná, sajnálná az ember, hiszen ré­gen felnőttek, tehát sorsukért, cselekedeteikért felelősek. Vi­szont a vádlottnak tizenkét, a sér­tettnek pedig hat gyereke van. Ez az a körülmény, ami gondol­kodásra késztet. Ha mégis meg­írjuk, hogy ki volt ez a két ember, azt azért tesszük, mert — idéz­zünk a bírósági Ítélet indoklásá­ból — .,a vádlottnak összesen 12 gyereke van, akiknek az eltar­tásáról nem gondoskodik, a gye­rekeket nem is ismeri...” A má­siknál, a hatvannyolc éves sértett­nél ezt olvassuk: „Hat gyermeket nevelt fel, akik már mind felnőtt­kornak és önállóak.” Ez utóbbinál mégis elegendőnek tartjuk, ha csupán a monogramot tüntetjük fel. Nézzük ezek után, hogy milyen az az ügy, amelyben a közelmúlt­ban hozott ítéletet a megyei bí­róság? Beke Sándor, Kecskemét, Városföld 216. szám alatti lakos, 43 éves segédmunkás 1977. január 3-án megölte élettársát, a hatvan­nyolc éves özvegy M. J-nét. A holttestet egy zsákba dugva a kis- szobában levő sezlon alá tette, s azt január nyolcadikán reggel ta­lálták meg. Bekét a rendőrség őrizetbe vette, majd letartóztat­ták. AZ ESETNEK természetesen előzményei voltak, s ezeket a nyo­mozás, majd a tárgyalás során részletesen feltárták. Beke Sándor az általános iskola négy osztályát végezte el, azután szüleinek segí­tett a földművelésben. Tizenhét éves korától letartóztatásáig hat munkahelye volt, legutóbb a Gön­gyölegellátó Vállalatnál dolgozott a mút év júniusában, azóta al­kalmi napszámokat vállalt csu­pán. Huszonöt évvel ezelőtt, 1952- ben megnősült, s házasságából hat gyermeke született. Közülük ket­tőt felesége nevel, négy állami gondozásban van, egyéves kora óta. A hat gyerek anyját 1961-ben otthagyta, de törvényesen nem váltak el. Hosszabb-rövidebb ideig házasságon kívül együtt élt két asszonnyal, s ezekből az együtt­élésekből három gyerek született. „A házasságon és együttéléseken kívül további három gyereke szü­letett különböző kapcsolatokból. Összesen 12 gyereke van, akiknek az eltartásáról nem gondoskodik, a gyerekeket nem is ismeri...” — olvashatjuk a bírósági ítélet Indokolásában. Beke Sándor pri­mitív, sivár érzelmi életet élő em­ber, aki hosszú idő óta erősen iszik, idült alkoholista. Ez az ember már évek óta is­merte M. J-nét, akinek a férje 1974-ben halt meg. Beke több íz­ben fuvarozott az idős asszony­nak, majd eljárt hozzá és napszá­mos munkát végzett neki. A múlt év februárjában véglegesen oda­vannak is nehézségek. Ahhoz, hogy az apparátus tagjai jó lég­körben, teljes odaadással dolgoz­zanak, jó ha mindenki tudja — aki többletmunkát produkál, azt előnyben kell részesíteni azzal szemben, aki csak „kipipálja” a hivatali órákat. — Eddig a közös munkájukról, közéleti tevékenységükről esett szó. Hivatali munkája, egyéni célkitűzései? — Hivatali beosztásom szerint igazgatási előadó vagyok, sza­bálysértési ügyekkel foglalkozom az ipar és a kereskedelem terü­letén. Ezen túl szociálpolitikai ügyekkel is. Csak egy-két dolgot említek. Nemrég intézkedni kel­lett a Szelidi üdülőterületen le­vő egyik vendéglátó egység meg­nyitásában. Az üzlet azért tartott zárva, mert nem volt személyze­te. Az üzemben tartó szabadszál­lási termelőszövetkezettel végül is egyezségre jutottunk. A közel­múltban egy fényképész kisipa­ros működési engedélyt kért Nem egyszerű ügy, hiszen nincs pillanatnyilag üres helyiség. Re­mélem sikerül megoldást találni, ugyanis Dunapatajon nincs ál­landó fényképész. A kereskede­lem terén gondunk, hogy ala­csony az üzlethálózat technikai felszereltsége. Ugyanakkor továb­bi problémát jelent a Szelidi üdülőterület miatti idényjelleg is. Ami a szabálysértési ügyeket il­leti: aránylag magas a társadal­mi tulajdont károsítók száma. Ezekben az esetekben a pénzbír­ság kiszabásakor nem fog véko­nyan a ceruzám... Érdekes, vál­tozatos egyben felelősségteljes is a hivatali feladatom. Emberekkel foglalkozom és ehhez megértés, türelem is kell. — Tavaly befejeztem tanulmá­nyaimat a Marxista—Leninista Esti Egyetemen. Ezzel középfokú politikai végzettséget nyertem. 1975. decemberében választottak meg a most egyesülő pártalap- szervezet titkárának. Voltak akik akkor úgy vélekedtek, hogy egy fiatal nőnek nehezen megy majd a tekintély, a bizalom megszer­zése. Ügy érzem, bár nem köny- nyen, de azért sikerült. Célom? Szeretném szakmai téren is to­vábbképezni magam. Ügy tudom, hogy a Tanácsakadémia helyett újonnan szervezett Államigazga­tási Főiskolának valamikor a megyében is indul egy kihelyezett levelező osztálya. Oda szeretnék majd felvételt nyerni. Addig is hasznosítom az időt az árkalku­lációs tanfolyam elvégzésével. További terveim? Sok van. Leg­több a munkámmal kapcsolatos, de azért van egy nagyon is egyé­ni törekvésünk: tizenöt hónapos fiunk felnevelése. Nehezen tud­nám a hivatali munkát, a politi­kai, közéleti tevékenységet élesen elhatárolni a családtól a magán­életünktől. Valahogy együtt van minden, azt gondolom így van rendjén. Sz. A* költözött a tanyába, s mint élet« társak éltek a 68 éves asszonnyal* aki kifogásolta a férfi gyakori ré­szegségét. Veszekedtek, rendsze­resen vitatkoztak, de tettlegessé- gig soha nem fajult a helyzet. A* asszony többször panaszkodott is­merőseinek Beke Sándor iszákos- sága miatt, de mégis eltűrte, nem küldte el a tanyájából. A MAR EMLÍTETT napon, 1977. január 3-án, hétfőn Beke Sándor a reggeli vonattal Kecs­kemétre utazott, ahol orvoshoz akart menni. A rendelőben azon­ban sokan voltak, ezért a férfi csavargóit, ivott: rumot, nagy- fröccsöt. Délután kettő körül ért ismét haza a városföldi tanyába. Amikor belépett a konyhába, az asszony látta rajta a részegséget, s az újságban le nem írható sza­vakkal fogadta. Beke emiatt düh­be gurult, kezébe vett egy kemény tárgyat és azzal fejbe vágta élet­társát, aki elvesztette eszméletét és a földre hanyatlott. A férfi le­hajolt hozzá és a nyakát szoron­gatta, de az asszony még élt, hör­gőit. Miután erről Beke Sándor meggyőződött, elővett egy vastag kötelet, s az asszony nyakára csa­varta. özvegy M. J-né pár percen belül meghalt. A tettes a halot­tat egy zsákba dugta, a zsák szá­ját az asszony lábánál összekötöt­te és a konyhából nyíló kisszobá- ba húzta, s ott a heverő alá tette. Ezután kifeszítette a szekrények ajtaját. Pálinkát keresett és ta­lált. A fél liter pálinkát és a két deci rumot megitta és lefeküdt. A következő napokon vonattal járt be Kecskemétre, baromfiakat vitt magával, azokat eladta, a pénzt italra költötte. Pénteken es­te az egyik szomszédnak feltűnt, hogy nem látja az asszonyt a ta­nya körül már napok óta. El is ment az épülethez, de az ajtót zárva találta. A gyanús körül­ményt jelentette a rendőrségen, s másnap reggel a körzeti megbí­zott több személlyel behatolt a tanyába, özvegy M. J-né holttes­tét megtalálták. Beke ezen a reg­gelen is Kecskemétre utazott, ba­romfit adott el, ivott, majd talál­kozott Fekete István nevű isme­rősével, akit hívott, menjen ki vele a tanyába. Amikor azonban a városföldi állomáson Beke le­szállt, a rendőrség már várta. A bűncselekmény elkövetését beismerte és szines mesét mondott el arról, hogy őt az asszony meg­támadta, egy fadarabbal fejbe vágta, s erre ő is kénytelen volt megütni. De M. J-né ismét neki rontot't és két kézzel markolta a nyakát, muszáj volt védekezni ve­le szemben, ő is megfogta a nya­kát, mire az asszony lerogyott, de még élt. Ekkor ő — mármint Be— ke — mesterséges lélegeztetést al­kalmazott, de sikertelenül. Végül megsajnálta a szenvedő asszonyt, ■ hogy könnyítsen rajta, megfojtot­ta — hangzott a mese. A bíróság természetesen nem hitte el ezeket, hiszen Bekén ütésnek nyoma sem volt... A MEGYEI BÍRÓSÁG Beke Sándort emberölés bűntette miatt 15 évi szigorított börtönre ítélte, s további tiz esztendőre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Ugyanakkor kötelezte, hogy kény­szerelvonó kezelésnek vesse alá magát, amit a börtönben kell fo­ganatosítani. Súlyosbító körül­ményként vette figyelembe a bün- tetötanács, hogy Beke hosszú évek óta züllött életmódot folytat, a cselekmény elkövetésekor is ittas volt, s a nála jóval idősebb élet­társát brutális módon ölte meg. A nagy számú súlyosbító körül­ménnyel szemben enyhítőként csupán a vádlott beismerését ér­tékelhette a bíróság. Az ítélet méft nem jogerős. G. S. Tisza-kutatás A Magyar Tudományos Akadé­mia mintegy 50 tagú kutatócso­portja a Kiskörei Vízlépcső térsé­gében, a Mártély-Sasér tájvédel­mi körzetben, valamint a lakite­leki holtágban végez kutatásokat. A Tisza-kutatás részben a holt­ág, részben a környező erdők zoo­lógiái, hydrobiológiai és botanikus feltárására irányul. Későbbi fel­adata pedig a terület tájrekonst­rukciójának elősegítése lesz. Ké­pünkön: korszerű fénymikrosz­kóppal is vizsgálják a Tisza vizétí

Next

/
Oldalképek
Tartalom