Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1917. augusztus 12.

Mindig jobban

Beszélgetés Balog Bélával, a növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatójával

A hatékony, megelőző védekezés érdekében hozták létre még 1955-ben a tassi növényvédő állomást. A környék egyetlen kastélya adott szállást az akkor újonnan alakult intézménynek és azóta is ott működik. Napjainkra kibővült tevékenysége, egy központi határozat a talajvédelmet is az állomás feladatává tette, ellátják majd a talajerő-gazdálkodási és meliorációs munkákat is.

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Emberölés Városföldön

így kinőtte kereteit, szűknek bizonyulnak az ódon épület falai. Ezért jövőre Kecskeméten egy talajlaboratóriumot építenek, amit tovább bővítve 1980-ig felépítik az új növényvédő állomást. A munkát ha szőkébb keretek között, addig is folytatni kell. A gyors és pontos növényvédelmi előrejelzés nélkül az üzemek nem tudnák megszervezni a hathatós védelmet.

— Munkánk eredményességét bizonyítja, hogy eddig nem történt nagyobb fertőzés a megyében — mondja Balog Béla, a növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatója. — Csak az alma- fa-varasodás okoz gondot, mivel az időjárás kedvez a gombabetegségek terjedésének. A szőlőültetvények főként a megye állami gazdaságaiban szépen fejlődnek, a rendszeres permetezésekkel elejét vették a peronoszpóra, liszt- harmat, a szürkepenész valamint a szőlőmoly elterjedésének. A paradicsomvész elleni védekezést is meg kell kezdeni az üzemekben. Mindehhez segítséget nyújt a központi előrejelzés, amely 12 növényféleségre terjed ki, a többire mi magunk készítjük el a védekezési módokat. Az jelenti a legnagyobb feladatot, problémát ebben a munkában, hogy sok az elhagyott szórvány gyümölcs- és szőlőültetvény, ezek gócai a fertőzés terjedésének. így gyakrabban kell permetezni, ami többletköltséget jelent a gazdaságoknak. Ha nem ezt tennék, jelentős károk keletkezhetnének az ültetvényekben.

— Szerteágazó a növényvédő állomás munkája. Azonos időben több mindenre kell figyelni, megállapítani, hogy mikor rajzanak a kártevők, szaktanácsokkal ellátni a termelőket; mindemellett még másra is jut idő?

— Munkánk részét képezi a technológiai fejlesztés, vagyis az új növényvédő szerek a gyümölcsérést gyorsító anyagok kipróbálása is. Vizsgáljuk, hogy a gyárak által elkészített védéke- ző anyagok az egészségre ártalmasak-e és milyen hatásuk van a környezetre. Több újfajta növényvédő gépet is kipróbálunk abból a célból, hogy hogyan lehetne kevesebb vízzel kijuttatni

a permetlevet úgy, hogy hatása ne csökkenjen. Ha erre sikerül hathatós módszert kidolgozni, akkor jelentős költségeket takaríthatnának meg a gazdaságok, és kisebb gondot jelentene a víz- szállítás.

— Most román, magyar és amerikai rovarcsalogató készítményeket is kipróbálunk. Azt szeretnénk megállapítani, melyiknek a szaga vonzza jobban a bogarat. Ennék az lenne az előnye, hogy a rovarcsapdák felállításával is meg lehetne semmisíteni a kártevőket, s feleslegessé válna a permetezés, ami az egészséges környezetvédelmet is szolgálná. Ezenkívül az önköltség csökkentésének az egyik módja is lehet.

— A felhasznált növényvédő szerek 40 százaléka egyébként gyomirtó, 30 százaléka gombaölő, és ugyanennyi a rovarölő. Mindez azonban csak 5—6 százaléka a termelési költségeknek. Ettől jóval több a műtrágyáé, amely a 4(1—48 százalékot is eléri. Itt visszatérek a környezetvédelemre. A gyomirtó szereket nem lehet helyettesíteni a biológiai védekezési módszerekkel. A kapa volna az egyetlen megoldás, ezt viszont már rég túlhaladta a fejlődés. A gombaölő szereknél ugyanez a helyzet, csak a rovarölő szereket lehet bizonyos mértékig helyettesíteni. Ez viszont annyira elenyésző hányadát adja a növényvédelemnek, hogy megfontolandó érdemes-e foglalkozni vele, vagy legalábbis milyen mértékig, a nagy költségek miatt.

— Vannak olyan gyomirtó szerek, amelyek évekig is kifejtik hatásukat a talajban. Ez akadálya a vetésváltásnak, mit tesznek ez ellen?

— Mint már említettem, mi próbáljuk ki a növényvédő szereket és vannak biztató eredmények. Van olyan gyomirtó — természetesen a kereskedelemben még nem kapható — amiből néhány deka is elegendő egy hektár bepermetezésére. Mégis elsősorban nem ettől függ, hogy egy mezőgazdasági üzemben hogyan oldják meg a vetésváltást. Elsősorban az agronómusok- nak kell megtervezni az adott területen termesztendő növény faSzölőpermetezés a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban.

ját. a védekezés módszereit és hogy a növények milyen sorrendben kövessék egymást. Természetesen nekünk is az a célunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan védekezőanyagok kerüljenek forgalomba, amelyek csak egy adott gyomot vagy betegséget pusztítanak, mert ez is egyik módja lenne a hasznos madarak és bogarak megmaradásának, vagyis a biológiai védelemnek és közvetlenül a környezetvédelemnek.

— Önök ellenőrzik a határállomásokon a mezőgazdasági termékek exportját, importját, hogy megfelel-e a növényegészségügyi előírásoknak. Miből áll ez a munka?

— Tavaly több, mint 20 ezer vagon terményt és terméket ellenőriztünk. Szerencsére kevés volt a kifogásolható szállítmány. Az alkalmazottak 70 százaléka növényvédelmi szakmérnök, akik értik szakmájukat és azonnal felfedik, ha hibát találnak. Munkájukat segíti a viszonylag jól felszerelt biológiai, analitikai, karantén és kémiai labor. Ez utóbbi munkatársai vizsgálják szúrópróbaszerűen, hogy a zöldségben és gyümölcsben találhatók-e szermaradványok. Ha ezt észlelik, nem engedik forgalmazni az árut.

— Korábban különféle szervek foglalkoztak a talajvédelemmel, most egy központi intézkedéssel ezt a munkát is az állomás feladatává tették. Mit jelent ez?

— Évente csaknem 15 ezer tonna szervestrágya halmozódik fel a megyében, amit hasznosítani kell. Ezzel jelentős mennyiségű műtrágyát és pénzt lehet megtakarítani. Ugyanakkor a már többször említett környezetvédelmi szempontból sem közömbös, hogy a szervestrágya szennyezi-e a vizeket. A tervek szerint az idén a megye gazdaságai mintegy 5 ezer hektárra juttatják ki robbantásos módszerrel az istálló- trágyát. A munka elvégzéséhez mi képeztük ki a robbantómestereket.

— A későbbiekben feladatunk lesz, hogy az általunk elvégzett

Felelősséggel dolgozni

A megye tanácsi szerveinél működő hivatali pártalapszervezetek titkárai nemrég tapasztalatcsere-értekezleten vettek részt. Alkalmuk nyílt arra, hogy munkájukhoz, napi politikai tevékenységükhöz hasznos információkat szerezzenek, a kipróbált, helyes módszereket megismerjék. Egyúttal közreadták saját tapasztalataikat is megvitatás, minősítés céljából.

£

S3

Sztankó Iíárolyné, a dunapataji Nagyközségi Tanács pártalapszer- vezetének titkáraként résztvevője volt az eszmecserének. Mostani beszélgetésünk akár folytatása, vagy kiegészítése is lehetne az ottani felszólalásnak. Akkor a tanácsi munka pártirányításában jelentkező sajátos tennivalókkal foglalkozott, meggyőzően, hozzáértéssel. Persze csak néhány kérdésre tudott röviden kitérni, hiszen rajta kívül még jó néhányan éltek a hozzászólás jogával.

— Ezúttal miről tenne említést, van-e változás munkájukban?

— Nehéz kiragadni egyetlen dolgot. Mégis: jelenleg a pártpropaganda helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló központi és megyei pártbizottsági határozatok helyi megvalósításának előkészítése, megszervezése foglalkoztat bennünket elsősorban. Abból indulunk ki, hogy a párt politikájának érvényesítéséhez, a tanácsi munka eredményes végzéséhez, az állampolgárokkal való színvonalas kapcsolattartáshoz az apparátus minden egyes tagjának rendelkeznie kell megfelelő politikai műveltséggel. Persze differenciáltan. A vezetőknek szélesebb körű, mélyebb politikai ismeretek szükségesek. Felmértük helyzetüket és így már pontosan tudjuk: kik, milyen képzési formán kezdik a tanulást és kik azok, akik továbbképzéséről gondoskodni kell.

— A propagandatevékenységünk része a pártsajtó rendszeres olvasása, előfizetése. Örömmel mondhatom, ezen a téren sikerült előrelépnünk. Minden vezetőnek, érdemi ügyintézőnek jár a párt központi, illetve megyei lapja. Szeretnénk elérni, hogy a Pártéletnek, Társadalmi Szemlének, Nemzetközi Szemlének is több előfizetője legyen. Végül még egy ehhez a kérdéshez tartozó tennivalónkról: A központi bizottság határozatának helyi megvalósítását úgy kívánjuk elősegíteni, hogy pártszervezetünk minden tagja a hivatali feladatok színvonalas ellátása mellett aktívan részt vesz az agitációs munkában, megértetik környezetükkel céljainkat, biztosítják az aktív, politizáló munkahelyi légkör állandósulását.

— Egy változásról is szólnom kell. Az irányító pártszerv döntése alapján hivatali pártalap- szervezetünk a jövőben egyesülni fog a községi lakókörzeti párt- szervezettel. A mi számunkra ez a változás azt jelenti, hogy új módszereket teremtve és természetesen az eddig beváltakat megtartva, mint önálló pártcsoport tovább folytatjuk tevékenységünket. Munkánk, felelősségünk van bőven és lesz is, hiszen a tanácsi pártszervezetek vagy pártcsoportok olyan politikailag fontos helyen működnek, ahol naponta kell dolgozni a párt

talajvizsgálatok alapján javaslatot tegyünk a földek műtrágyázására is. A munkánk akkor válik majd hatékonnyá, ha elkészül a talajláboratóriumunk.

— Miként szervezik meg a talajminta vételét, hogy tévedés ne fordulhasson elő és a kapott érték megfeleljen a valóságnak?

— A talajmintavétel az üzemek feladata, így rajtuk múlik, hogy mi se tévedjünk. A szabályos mintavételről bemutatókat tartunk. Az ezeken való részvétel az üzemek érdeke. A gazdaságok igényei szerint adunk szaktanácsot ha például azt akarják, hogy egy adott területen 80 mázsa kukorica teremjen, akkor a beküldött talajminták vegyelem- zése alapján megmondjuk milyen és mekkora adagú műtrágyára van szükség ennek eléréséhez.

— Evek óta gond, hogy a helytelen tárolás miatt a műtrágya 15—20 százaléka megy veszendőbe. Ha utánaszámolnánk, jelentős összegekre rúgna a veszteség, A másik hasonló probléma, hogy még napjainkban sem megoldott a hígtrágya kezelése. Mi a teendő ön szerint?

— Javaslom, hogy addig is, amíg teljesen kialakulnak az agrokémiai centrumok — 15 ilyent terveznek a megyében — a gazdaságokban legalább prizmázzák és takarják be a műtrágyát. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban Kiskunfélegyházán, Izsákon, Mélykúton, Kalocsán, Kiskunhalason, Bácsalmáson már megalakult illetve szervezik az agrokémiai centrumokat, aminek létrehozásához az üzemek adják a gépeket.

— A hígtrágya kezelésének szakszerű megoldása is a jövő „zenéje”, jelenleg még csak mintegy 10 százalékát használják fel az üzemek trágyázásra öntözővízhez keverve, vagy egyéb módon. Ennek hatékony megoldása a legnagyobb feladata a növény- védelmi és agrokémiai tevékenységünknek is. Reméljük, hogy munkánk eredménnyel jár.

— Köszönjük a beszélgetést.

Bőn» Zoltán

politikájának gyakorlati megvalósításán.

— A tanácsi munka pártirányításában rangos helye van a káder- és személyzeti munkának. Az apparátusban dolgozó kommunisták hogyan tettek eleget ennek a követelménynek?

— A személyzeti tevékenységet minden évben taggyűlésen értékeltük. Rendszerint a tanácselnök készített számvetést a tapasztalatokról. Legutóbbi n ünő- sítésünk: a tanács káderutár.pót- lási és -képzési tervét jó ütemben teljesítjük, egyre javul az apparátus politikai, szakmai fel- készültsége. A személyi kérdésekben hatékonyan együttműködünk a hivatali vezetéssel. Közös a felelősségünk, közös a munkánk is. Ma már természetes, hogy új munkatársak felvétele előtt előre kérik a párt véleményét. Korábban elég sok gondot okozott ennek a helyes gyakorlatnak a hiánya. Különösen a költségvetési üzemnél jelentkeztek negatív jelenségek, a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény figyelmen kívül hagyása, de gazdálkodási rendellenességek is. Pártszervezetünknek határozottan kellett közbelépnie, hogy a szükséges változások bekövetkezzenek.

— A jövőben még nagyobb figyelmet fordítunk a jól végzett munka érdemi elismerésére. Ezen a téren is voltak és még olykor

ELŐSZÖR került olyan helyzetbe az újságíró, amikor legszívesebben nem írná le a bűnügy két főszereplőjének a nevét. Nem azért, mintha bármelyiket is szánná, sajnálná az ember, hiszen régen felnőttek, tehát sorsukért, cselekedeteikért felelősek. Viszont a vádlottnak tizenkét, a sértettnek pedig hat gyereke van. Ez az a körülmény, ami gondolkodásra késztet. Ha mégis megírjuk, hogy ki volt ez a két ember, azt azért tesszük, mert — idézzünk a bírósági Ítélet indoklásából — .,a vádlottnak összesen 12 gyereke van, akiknek az eltartásáról nem gondoskodik, a gyerekeket nem is ismeri...” A másiknál, a hatvannyolc éves sértettnél ezt olvassuk: „Hat gyermeket nevelt fel, akik már mind felnőttkornak és önállóak.” Ez utóbbinál mégis elegendőnek tartjuk, ha csupán a monogramot tüntetjük fel.

Nézzük ezek után, hogy milyen az az ügy, amelyben a közelmúltban hozott ítéletet a megyei bíróság? Beke Sándor, Kecskemét, Városföld 216. szám alatti lakos, 43 éves segédmunkás 1977. január 3-án megölte élettársát, a hatvannyolc éves özvegy M. J-nét. A holttestet egy zsákba dugva a kis- szobában levő sezlon alá tette, s azt január nyolcadikán reggel találták meg. Bekét a rendőrség őrizetbe vette, majd letartóztatták.

AZ ESETNEK természetesen előzményei voltak, s ezeket a nyomozás, majd a tárgyalás során részletesen feltárták. Beke Sándor az általános iskola négy osztályát végezte el, azután szüleinek segített a földművelésben. Tizenhét éves korától letartóztatásáig hat munkahelye volt, legutóbb a Göngyölegellátó Vállalatnál dolgozott a mút év júniusában, azóta alkalmi napszámokat vállalt csupán. Huszonöt évvel ezelőtt, 1952- ben megnősült, s házasságából hat gyermeke született. Közülük kettőt felesége nevel, négy állami gondozásban van, egyéves kora óta. A hat gyerek anyját 1961-ben otthagyta, de törvényesen nem váltak el. Hosszabb-rövidebb ideig házasságon kívül együtt élt két asszonnyal, s ezekből az együttélésekből három gyerek született. „A házasságon és együttéléseken kívül további három gyereke született különböző kapcsolatokból. Összesen 12 gyereke van, akiknek az eltartásáról nem gondoskodik, a gyerekeket nem is ismeri...” — olvashatjuk a bírósági ítélet Indokolásában. Beke Sándor primitív, sivár érzelmi életet élő ember, aki hosszú idő óta erősen iszik, idült alkoholista.

Ez az ember már évek óta ismerte M. J-nét, akinek a férje

1974-ben halt meg. Beke több ízben fuvarozott az idős asszonynak, majd eljárt hozzá és napszámos munkát végzett neki. A múlt év februárjában véglegesen odavannak is nehézségek. Ahhoz, hogy az apparátus tagjai jó légkörben, teljes odaadással dolgozzanak, jó ha mindenki tudja — aki többletmunkát produkál, azt előnyben kell részesíteni azzal szemben, aki csak „kipipálja” a hivatali órákat.

— Eddig a közös munkájukról, közéleti tevékenységükről esett szó. Hivatali munkája, egyéni célkitűzései?

— Hivatali beosztásom szerint igazgatási előadó vagyok, szabálysértési ügyekkel foglalkozom az ipar és a kereskedelem területén. Ezen túl szociálpolitikai ügyekkel is. Csak egy-két dolgot említek. Nemrég intézkedni kellett a Szelidi üdülőterületen levő egyik vendéglátó egység megnyitásában. Az üzlet azért tartott zárva, mert nem volt személyzete. Az üzemben tartó szabadszállási termelőszövetkezettel végül is egyezségre jutottunk. A közelmúltban egy fényképész kisiparos működési engedélyt kért

Nem egyszerű ügy, hiszen nincs pillanatnyilag üres helyiség. Remélem sikerül megoldást találni, ugyanis Dunapatajon nincs állandó fényképész. A kereskedelem terén gondunk, hogy alacsony az üzlethálózat technikai felszereltsége. Ugyanakkor további problémát jelent a Szelidi üdülőterület miatti idényjelleg is. Ami a szabálysértési ügyeket illeti: aránylag magas a társadalmi tulajdont károsítók száma. Ezekben az esetekben a pénzbírság kiszabásakor nem fog vékonyan a ceruzám... Érdekes, változatos egyben felelősségteljes is a hivatali feladatom. Emberekkel foglalkozom és ehhez megértés, türelem is kell.

— Tavaly befejeztem tanulmányaimat a Marxista—Leninista Esti Egyetemen. Ezzel középfokú politikai végzettséget nyertem.

1975. decemberében választottak meg a most egyesülő pártalap- szervezet titkárának. Voltak akik akkor úgy vélekedtek, hogy egy fiatal nőnek nehezen megy majd a tekintély, a bizalom megszerzése. Ügy érzem, bár nem köny- nyen, de azért sikerült. Célom? Szeretném szakmai téren is továbbképezni magam. Ügy tudom, hogy a Tanácsakadémia helyett újonnan szervezett Államigazgatási Főiskolának valamikor a megyében is indul egy kihelyezett levelező osztálya. Oda szeretnék majd felvételt nyerni. Addig is hasznosítom az időt az árkalkulációs tanfolyam elvégzésével. További terveim? Sok van. Legtöbb a munkámmal kapcsolatos, de azért van egy nagyon is egyéni törekvésünk: tizenöt hónapos fiunk felnevelése. Nehezen tudnám a hivatali munkát, a politikai, közéleti tevékenységet élesen elhatárolni a családtól a magánéletünktől. Valahogy együtt van minden, azt gondolom így van rendjén.

Sz. A*

költözött a tanyába, s mint élet« társak éltek a 68 éves asszonnyal* aki kifogásolta a férfi gyakori részegségét. Veszekedtek, rendszeresen vitatkoztak, de tettlegessé- gig soha nem fajult a helyzet. A* asszony többször panaszkodott ismerőseinek Beke Sándor iszákos- sága miatt, de mégis eltűrte, nem küldte el a tanyájából.

A MAR EMLÍTETT napon, 1977. január 3-án, hétfőn Beke Sándor a reggeli vonattal Kecskemétre utazott, ahol orvoshoz akart menni. A rendelőben azonban sokan voltak, ezért a férfi csavargóit, ivott: rumot, nagy- fröccsöt. Délután kettő körül ért ismét haza a városföldi tanyába. Amikor belépett a konyhába, az asszony látta rajta a részegséget, s az újságban le nem írható szavakkal fogadta. Beke emiatt dühbe gurult, kezébe vett egy kemény tárgyat és azzal fejbe vágta élettársát, aki elvesztette eszméletét és a földre hanyatlott. A férfi lehajolt hozzá és a nyakát szorongatta, de az asszony még élt, hörgőit. Miután erről Beke Sándor meggyőződött, elővett egy vastag kötelet, s az asszony nyakára csavarta. özvegy M. J-né pár percen belül meghalt. A tettes a halottat egy zsákba dugta, a zsák száját az asszony lábánál összekötötte és a konyhából nyíló kisszobá- ba húzta, s ott a heverő alá tette.

Ezután kifeszítette a szekrények ajtaját. Pálinkát keresett és talált. A fél liter pálinkát és a két deci rumot megitta és lefeküdt. A következő napokon vonattal járt be Kecskemétre, baromfiakat vitt magával, azokat eladta, a pénzt italra költötte. Pénteken este az egyik szomszédnak feltűnt, hogy nem látja az asszonyt a tanya körül már napok óta. El is ment az épülethez, de az ajtót zárva találta. A gyanús körülményt jelentette a rendőrségen, s másnap reggel a körzeti megbízott több személlyel behatolt a tanyába, özvegy M. J-né holttestét megtalálták. Beke ezen a reggelen is Kecskemétre utazott, baromfit adott el, ivott, majd találkozott Fekete István nevű ismerősével, akit hívott, menjen ki vele a tanyába. Amikor azonban a városföldi állomáson Beke leszállt, a rendőrség már várta.

A bűncselekmény elkövetését beismerte és szines mesét mondott el arról, hogy őt az asszony megtámadta, egy fadarabbal fejbe vágta, s erre ő is kénytelen volt megütni. De M. J-né ismét neki rontot't és két kézzel markolta a nyakát, muszáj volt védekezni vele szemben, ő is megfogta a nyakát, mire az asszony lerogyott, de még élt. Ekkor ő — mármint Be— ke — mesterséges lélegeztetést alkalmazott, de sikertelenül. Végül megsajnálta a szenvedő asszonyt, ■ hogy könnyítsen rajta, megfojtotta — hangzott a mese. A bíróság természetesen nem hitte el ezeket, hiszen Bekén ütésnek nyoma sem volt...

A MEGYEI BÍRÓSÁG Beke Sándort emberölés bűntette miatt 15 évi szigorított börtönre ítélte, s további tiz esztendőre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Ugyanakkor kötelezte, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát, amit a börtönben kell foganatosítani. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a bün- tetötanács, hogy Beke hosszú évek óta züllött életmódot folytat, a cselekmény elkövetésekor is ittas volt, s a nála jóval idősebb élettársát brutális módon ölte meg. A nagy számú súlyosbító körülménnyel szemben enyhítőként csupán a vádlott beismerését értékelhette a bíróság. Az ítélet méft nem jogerős. G. S.

Tisza-kutatás

A Magyar Tudományos Akadémia mintegy 50 tagú kutatócsoportja a Kiskörei Vízlépcső térségében, a Mártély-Sasér tájvédelmi körzetben, valamint a lakiteleki holtágban végez kutatásokat.

A Tisza-kutatás részben a holtág, részben a környező erdők zoológiái, hydrobiológiai és botanikus feltárására irányul. Későbbi feladata pedig a terület tájrekonstrukciójának elősegítése lesz. Képünkön: korszerű fénymikroszkóppal is vizsgálják a Tisza vizétí