Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-25 / 199. szám
YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Púja Frigyes hazaérkezett — ----------- illII npMiiitmK.L.aB——BMMM AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 199. szám Ára: 90 fillér 1977. augusztus 25. csütörtök Szerdán hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter, aki Ho Dam miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson járta Koreai Népi Demokratikus KözJubileumi verseny társaságban, előzőleg pedig a Mongol Népköztársaságban, ahova a kormány hívta meg hivatalos, baráti látogatásra. Púja Frigyest a Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügymi- nisztériumi államtitkár fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió, B. Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és O Szang Kvon, .a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Képünkön: Púja Frigyes a megérkezés pillanataiban a Ferihegyi repülőtéren. a kommunális költségvetési üzemekben Tito elnök a Szovjetunióból Koreába utazott Joszip Broz Tito, jugoszláv államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meghívására baráti látogatást tett a Szovjetunióban, szerdán elutazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A jugoszláv vendéget a Szovjetunióban Mihail Szolomencev, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke búcsúztatta. Tito tegnap megkezdte hivatalos baráti látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Érkezésekor a repülőtéren Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára fogadta. A meleg baráti üdvözlés után a két államfő ellépett a koreai néphadsereg díszegységei előtt. Ezután a két államfő gépkocsin a fővárosba hajtatott. (TASZSZ, KCNA) Érik a fűszerpaprika Hatezerhatszáz hektáron érik a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat főtermékének nyersanyaga: a fűszerpaprika. A mostani területbővítéssel kilépett tájkörzetéből a világhírű fűszer- növény, s a Tiszántúlra terjed ki határa. A gyár hagyományos körzetében — Kalocsa környékén — a szokottnál nagyobb területen, 3740 hektáron díszük, a többi a megyében másutt és a Tisza II. vízlépcső melletti nagyüzemi földeken kapott helyet. Szerencsés időjárási feltételekkel párosult a termőterület növelése, mindenütt bőséges termést ígérnék a bokrok. A partnergaz- daságokból hatezer vagon őrleménynek valót vár az ipar, amely hétfőtől folyamatosan érkezik a gyár telepeire. Az első idei szállítmányt, mintegy ezer kilogrammot, Miskén, a háztájiból vették át. A hét végére Kis- kunmajsa, Csólyospálos, Katymár és Dunapataj fűszerpaprika-termelői jeleztek szállítmányt. Fogadására felkészült az ipar, a termelő gazdaságokkal közösen bővítették a szárítókapacitást és növelték a malom teljesítőképességét is. A városi tanácsok kommunális költségvetési üzemei igen fontos feladatokat látnak el. Gondoskodnak a köztisztaságról, a parkok rendbentartásáról, a közintézmények karbantartásáról és még sok egyébről, ami a lakosság jó közérzetének is alapja. Dolgozóik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére csatlakoztak a csepeli dolgozók munkaverseny felhívásához. Néhány költségvetési üzem vezetőjétől arról kértünk tájékoztatást, hogyan sikerült tervezett feladataiknak eddig eleget tenni, mire készülnek az év hátralevő részében. mmmam Pólyák Péter, a kecskeméti kommunális költségvetési üzem vezetője elmondta, hogy idei legnagyobb feladatuk a főtér felújításának keretében új zöldövezet létesítése. Az egész vállalati kollektíva felajánlotta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a megrendelt munkát minden akadályt leküzdve, határidőre, jó minőségben végzi el. Május í-re a kitűzött időpontra befejezték a térfelújítás első szakaszát. A második félévben várhatóan a szovjet emlékmű körüli és a Nemzeti Bank előtti terület park- felújítására kerüli sor, s ezt a munkát is a terveknek megfelelően időben kívánják elvégezni. Emellett nagy feladat vár a vállalat dolgozóira, ugyanis az ősz folyamán a városban szétszórt üzemrészeket egy új, saját erőből felújított központi telephelyre költöztetik. Ennek végrehajtása is szerepel a brigádok jubileumi munkaverseny vállalásaiban. Az öröm mellett azonban sóik gondjuk is van — mondotta Pólyák Péter. — Legfőbb problémájuk a munkaerőhiány, különösen a köz- tisztasági részlegnél. Ezen gépesítéssel igyekeztek segíteni. Kecskemét rohamos fejlődése, az új városrészek gyorsütemű növekedése azonban sürgősen megköveteli, hogy a meglevő gépparkot —, amely jelenleg is igen kevésnek bizonyul — a városi tanács mielőbb tovább növelje. A kalocsai költségvetési üzem ugyancsak munkaerőhiánnyal küzd. Ezt a városi tanács társadalmi munkák szervezésével igyekszik pótolni. Az első félévben négyezer folyóméter járdát, új utakat építettek, s folyamatban van a peremkerületek út- és csapadékvíz csatornáinak felújítása. Fontos feladataik közé tartozik emellett a műemlék-épületek karbantartása, a Szabadság tér korhű felújítása, amelynek keretében tervezik a XI. századbeli bazilika romjainak feltárását. Az építőipari részleg az első félévben befejezte a bútoráruház építését és két utca közművesítését. Jelenleg kétezer méter közút, 500 méter zárt csatorna, tizennégy lakás építése van folyamatban, s november 7-re kívánják átadni a művelődési és ifjúsági házat. A jubileumi verseny keretében eddig határidőre végezték el három bölcsőde és hat óvoda felújítását, most a Hunyadi János Fiúkollégium rendbehozásán fáradoznak. Zsidó Gábor, a kiskunfélegyházi Városi Tanács költségvetési üzemének vezetője arról adott számot, hogy a jubileumi munkaversenyben dolgozó kollektíva első félévi árbevételi tervét időarányosan teljesítette. Ápolták a város mintegy 160 ezer négyzet- méternyi parkterületét, a Károlyi Mihály, a Gárdonyi, a Szeder és az Eper utcában 1600 méter hosz- szú járdát építettek. Félmillió forintos költséggel befejezték a régi egészségház renoválását. Májusban végeztek a városi tanács épületének másfél millió forint értékű felújításával. Gátőrön rendbehozták az általános iskolát, Alpáron bővítették a községi könyvtárat, valamint a városi tanács üdülőjét. Amikor számot vetettek az első félév eredményeivel, nem gondolták, hogy hamarosan megsokszorozódik munkájuk. Július 31-én igen nagy kár érte a várost' több, mint 15 ezer négyzet- méternyi üvegfelületet tört ösz- sze a jégverés, a palatetőt 400, a cseréptetőt pedig 300 négyzetméternyi területen kell pótolni. Azonnal megkezdődött a károk helyreállítása. Az üzem Kossuth és Gagarin brigádja vállalta, hogy a tetőfedő munkákat augusztus 20-ra elvégzi. Reggel 6-tól este 6-ig dolgoztak, s amit vállaltak, azt teljesítették. A köztisztasági dolgozóknak is nagyon sok munkát adott a vihar. Egy hétig nyújtott műszakban hordták a város utcáiról a letört gallyakat, törmelékeket. A parkok virágaiból is sokat tönkretett a jég, amelyeket új palántákkal pótoltak. A kiskunhalasi Városi Tanács kommunális költségvetési üzeme az első félévben 19,2 millió forint értékű munkát végzett, s ezzel tervét teljesítette. Legfőbb feladatok a város állami épületeinek és közintézményeinek karbantartása volt. Az idén feladatkörük távhőszolgáltatással bővült. Az üzem 22 brigádja a jubileumi munkaversenyben vállalta, hogy éves tervét — a munka minőségének további javítása mellett — 10—12 százalékkal túlteljesíti. Táborzárás Még nincs kimutatás arról, hogy az építőtáborozók hány forint értékű munkát végeztek a nyáron; az öt turnus idején. De egy-két héten belül táblázatok szemléltetik majd, hogy a negyvennyolc központi szervezésű tábor majdnem negyvenezer, két hétre önként szegődött munkása ennyi ezer tonna gyümölcsöt szedett, eny- nyi ezer hektáron végezte el a növényápolást, ennyi kilométer utat épített, ennyi folyóméter árkot tisztított. A mérhető teljesítmények rubrikákban sorakoznak majd, a legjobb eredményekért dukáló emlékzászlók, oklevelek pedig vitrinekben díszelegnek. Arról senki sem készít táblázatot, hogy hány vízhólyagot fakasztottak a csákánynyelek, hogy a tűző napon hány hát égett le — pedig ezek az adatok is hozzátartoznak az öt turnushoz, pontosabban a szakmunkástanulókhoz, a középiskolásokhoz és az egyetemistákhoz, akik becsülettel helytálltak önként vállalt munkájuk frontján. A lényeg pedig éppen ez a helytállás, amelyet semmiféle táblázatba beszorítani nem lehet, mert nem mérhető adatokkal. Sok építőtáborban jártam az idén, seregnyi fiatallal váltottam szót. Munkáról, munka- körülményekről, munkakedv- röl. Nem mondhatom, hogy nem hallottam panaszt, de azt sem, hogy csak panaszt hallottam. A beszélgetések központjában egy lényeges szerepelt, az, amit a hétköznapi szavak így mondanak; „ha vállaltuk, csináljuk is meg, legjobb tudásunk szerint." S ez sokkal több, mintha imponáló számsorokkal büszkélkedtek volna a táborozok. Több, mert azt az érzést fejezi ki, amelynek hatására ki-ki száz százalékon felül teljesíti a normát — önmaga kedvéért. Azért, hogy bizonyítsa; leégett háttal, sajgó tenyérrel is teljes erőbedobással dolgozik, mert vállalta. Ma már elvétve található az országban „romantikus", a húsz évvel ezelőttihez hasonló tábor, s az akkori résztvevők — ma már veteránok — meglehet csöppet zavartan állnának a hideg-meleg vizes, jószerivel mindenfajta komforttal ellátott jelenlegi épületekben. A látszat könnyen azt súgja: ilyen körülmények között lehetetlen rosszul dolgozni. Persze azért a romantika egy fajtája megmaradt, s talán a legfontosabb: a munka romantikája. S az eredmények ebből is származnak, a végső soron egyszerűen megfogalmazható érzésekből: csináljuk ma jobban, mint tegnap. Meg abból is, hogy a diákok érzik: felnőttként kezelik őket, számítanak munkájukra. Lehet, hogy ezek apróságok, de hadd szögezzük le: nélkülözhetetlen segítői, lendítői a munkakedvnek, fontos részei a munkára nevelésnek. S az építőtáborok gazdasági célkitűzései mellett éppen a munkára nevelés az, ami miatt lényegesnek, fontosnak kell tartsuk mindahányat. A kimutatások néhány nap múlva készülnek csak el. De már most leszögezhetjük azt, hogy az idei építőtáborok is jól szolgálták a gazdasági, a pedagógiai — s ami ebből a kettőből következik — politikai célkitűzéseinket. S ezért dicséretet érdemel mindenki, irányító és résztvevő, aki becsülettel kivette részét a munkából. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk — stílusosan az építőtáborokban megszokott nyelven —, hogy „teljesítették a normátMinden értelemben. B. J. IPARI HÁTTÉR A MEZŐGAZDASÁGNAK Alumínium szerkezetek a szövetkezetek részére • Az idén gyártott gyümölcsszedő állványok utolsó példányait adja át Molnár István, a Május 1. brigád tagja Fazekas János meósnak. A Kecskeméti Fémipari Szövetkezet évente átlag 2500—2600 tonna alumíniumot használ fel termékéi készítéséhez. Ennek kelendőségét az is bizonyítja, hogy évről évre nagyobb megrendelést kapnak, melyek teljesítése nagy erőfeszítést igényel a kollektívától. A lehetőségekhez képest fokozódó gépesítés, a dolgozók szakmai gyakorlatának növekedése, a szocialista brigádmozgalom és még sok más tényező nyújt segítséget ahhoz, hogy az igényeket határidőre, megfelelő minőségben kielégíthessék. — A múlt évben 188 millió forint volt az árbevételünk, az idén viszont már el kell érnünk a 200 milliót — mondja Sándor József elnök. — Megvannak-e a tervek végrehajtásához szükséges feltételek? — A korábbi évekhez viszonyítva alapanyag-ellátásunk jónak mondható. TMK-részlegünk mindent megtesz a gépek állásidejének rövidítéséért, a szükséges javítások gyors elvégzéséért. A gépeket kezelő szocialista brigádok tagjai pedig a munkaidő jó kihasználásával igyekeznek biztosítani az ütemes termelést. S most, az első félévi számvetés után már nyugodtan következtethetünk arra, hogy december végére — vagy még előbb — elérjük a tervezett 200 millió forintos árbevételt. — Milyen termékekkel segítik a mezőgazdasági termelést? — Azt is mohdhatnám, hogy szinte nincs is olyan termékünk, amelynek — közvetve vagy közvetlenül — ne lenne köze a mezőgazdasági termeléshez. Az egyre szélesebb körben használatos, s a zöldségprogram megvalósítását előmozdító fóüaváz-szerkezet gyártását 1968-ban kezdtük. Nem áll rendelkezésemre pontos adat, de ha az eddig készített vázakat összefüggő területre telepítenénk, befedne legalább 400—500 hektárnyi területet. Egyébként: míg tavaly 15 millió forint értékű vázszerkezetet vásárolt tőlünk a mezőgazdaság és a külkereskedelem, addig az idén már 30 millióra növekedett az igény. Ebből hazai megrendelésre 14,5 millió fo• A fóliavázszerkezet alkatrészeinek készítésén dolgozik Rauscher István hegesztő, a háromszoros aranyjelvényes Zalka Máté brigád tagja. rint értékű vázszerkezetet gyártunk, amelyből már több, mint 6 milliót túlteljesítünk. Jól halad a szállítás a jugoszláv és csehszlovák partnereink részére is.. A másik, közvetlenül a mező- gazdaság részére készülő gyártmányunk a gyümölcsszedő állvány. Ezt a saját konstrukciójú, alumínium csőből készülő terméket 1970 óta gyártjuk, és évente átlag ezer darabra van szükség. Ebben az évben a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövetkezetnek szállítottunk, amely mint rendszergazda osztotta el a gyümölcstermesztő gazdaságoknak. Egyébként ezt használják a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, a kecskeméti Törekvés Tsz-ben és más megyei gazdaságokban is. A jövő évi szállításra pedig szerződést kötöttünk a miskolci Vas Nagykereskedelmi Vállalattal. Néhány árunk közvetve kerül kapcsolatba a mezőgazdasággal. A ZÖLDÉRT-vállalatok részére például perforált oldalú zöldségszállító konténereket készítünk. Ebből az idén ötszázat adunk át a megrendelőknek. O. L. Felkészülés az őszi csúcsforgalomra Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a vasúton egy-két hónap kivételével egész évben tart a csúcsforgalom, s ősszel a napi fuvarozási feladatokon kívül, elsősorban a megnövekedett mezőgazdasági szállításokkal tetőzik. Ezért van szükség arra, hogy a torlódó őszi szállítási feladatok végrehajtását megfelelően előkészítsék, mind a vasút vezetésében, mind a végrehajtó szolgálatban alaposan megszervezzék. Ezt a célt szolgálta a MÁV-vezérigazgatóságon szerdán tartott aktívaértekezlet, amelyen Szűcs Zoltán vezérigazgató beszámolója alapján a vasút szakmai vezetői az autóközlekedés és a hajózás képviselőivel közösen beszélték meg az őszi forgalom sikeres lebonyolításának feltételeit, a hozzá szükséges intézkedéseket. A tanácskozáson részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is. Az „évközi csúcsforgalmat” jelzi, hogy a hét hónap alatt elszállított 76,3 millió tonna áru mintegy 400 ezer tonnával haladta meg a MÁV amúgyis szoros tervét, s több mint 1,6 millió tonnával a tavalyi teljesítményt. A hátralevő négy hónapban 45,2 millió tonna áru elfuvarozása vár a vasútra, amely további 600 ezer tonna áru terven felüli továbbításával is számol. A belföldi forgalomban várhatóan 22 millió tonna árut kell elszállítani. Elsősorban a mezőgazdasági fuvarozás, főleg a 2,9—3 millió tonna cukorrépa ad nagy munkát, de a lakosság és az arról is, hogy a lakosság és az ipar téli fűtőanyaga — 4,5 millió tonna' szén, félmillió tonna koksz és 2,6 millió tonna ásványolaj —, valamint a belföldi ellátást szolgáló mintegy 6 millió tonna áru folyamatosan és időben rendeltetési helyére kerüljön. Hasonlóan sok feladatot ad az export és az import, valamint a nemzetközi forgalom zavartalan lebonyolítása.
