Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

s # PETŐFI NÉPE • 1917. augusztus 20. Kellemes érzés olyan faluba érkezni, ahol bármerre néz a lá­togató, az út mentén, a házak előtt, a parkokban mindenütt gondosan ápolt fákat, tarka vi­rágokat, frissen nyírt pázsitot láthat. Eszerint rangsorolva Bács- Kiskun megye községeit, kétségte­len, hogy évek óta Felsőszentiván és Császártöltés vezet a listán. S mint kiderült, nemcsak a rövidebb-hosszabb ideig ide lá­togató vendégnek tetszik a szép környezet, de érthetően az itte­niek is jól érzik magukat. Ezen­kívül is sok összetevője van an­nak, hogy például Császártöltés lélekszáma az elmúlt években emelkedett, s jelenleg 3800-an élnek a kiskőrösi járáshoz tartozó községben. Több gyerek születik a faluban, csökken az elköltözők száma. Cserjés Sándor sem lett hűtlen szülőfalujához. A nyugdíj- korhatárhoz közeledő tanácselnök mindössze hat év megszakítással itt él, dolgozik. — Huszonegy éve vagyok Csá­szártöltés tanácselnöke, azelőtt hat évig Fülöpszálláson dolgoz­tam szintén a helyi tanácsnál — mondta beszélgetésünk elején. — Hat év óta szülőfalum megyei tanácstagja vagyok, s ugyancsak az 1971-es választásoktól a me­gyei tanácstagok kiskőrösi járási­városi csoportjának vezetésével is megbíztak. A helyi tanácsokat képviselik A hat évvel ezelőtt életbe lé­pett új tanácstörvény paragrafu­sai között olvasható először az azóta már közismert fogalom: tanácstagi csoport. Tagjainak fel­adatáról, munkájáról nemrég egy félig tréfás, de találó jellemzést hallottam: „Kis képviselők.” Me­gyei szinten végzett munkájuk ugyanis hasonlít az országgyűlési képviselőkéhez. A tanácstagi cso­portok a helyi tanácsokat képvi­selik, ennek érdekében tájékozód­nak a megyei tervekről, valamint a helyi tanácsok helyzetéről. Vé­leményezik a megyei tanácsülés napirendjén szereplő kérdéseket, ellenőrzik a járási hivataloknál a községi tanácsok szerveinek tá­mogatását, figyelemmel kísérik a megyei tanács, határozatainak végrehajtását, a munkájuk során együttműködnek a társadalmi és tömegszervezetekkel. Éves munkaterv szerint A kiskőrösi járási-városi cso­portnak tizenhárom tagja van, közülük tízen a járás községeit, hárman pedig Bács-Kiskun me­gye legújabb városát képviselik — folytatta a beszélgetést Cserjés Sándor. — Éves munkaterv sze­rint dolgozunk. A decemberi cso­portülésen már tudjuk azt, hogy a következő évben milyen témá­kat tűz napirendjére a megyei ta­nács, s ennek alapján állítjuk össze a mi tervünket. _ Egy példával illusztrálom mun­kamódszerünket: idén az első ne. gyedévben az ipar helyzetét tár­gyalta meg a megyei tanács. Az ülést megelőzően két-három hó­nappal felkérjük a városi tanács, valamint a járási hivatal szak- igazgatási szervét, hogy készítse­nek tájékoztató jelentést a város, illetve a járás iparának helyze­téről. Miután ez elkészült, s meg­kapjuk a megyei tanácsülés írá­sos anyagát, felveszem a kapcso­latot dr. Dehény Sándorral, a járási hivatal titkárságának ve­zetőjével, s közösen kijelölve egy napot, összehívjuk a csoport tag­jait. Elsőként a városi tanács, il­letve a járási hivatal jelentését tárgyaljuk meg, majd megvitat­juk a megyei tanácsülés anyagát, így összehasonlítási alapunk is van, s véleményem szerint ezért olyan érdekesek, izgalmasak a csoportülések. Ugyancsak az idén, a közmű­velődés helyzetéről tanácskozva a csoport tagjai közül például ki­lencen mondták el véleményüket javaslatukat. Vagy például mi­előtt a megyei tanács vb napi­rendre tűzte volna a kiskőrösi járási hivatal munkájának ér-' tékelését, a csoportülésünkön több mint tízen fejtették ki vélemé­nyüket ebben a témában. Hama­rosan még egyszer visszatérünk erie, mielőtt a megyei tanácsülés ele kerülne ez a napirend. A megyei tanács vb legutóbbi ülésén Cserjés Sándor egyebek között a Kiskőrös környéki szőlő- telepítések felújításának problé­májáról, valamint arról beszélt hogy milyen intézkedésekre lenne szükség a tanácsi vezetők meg­felelő utánpótlása érdekében. — Igen, de amit elmondtam, nemcsak az én véleményem volt hiszen erről sokat beszélgettünk a csoportülésen is. Általában szű- ,..k°rben is megbeszéljük ha 'ííl,aki a megyei tanács­ülésen el akarja mondani vélemé nyet, persze enélkül is bárki fel­szólalhat ott. Mindig máshelyütt Mint azt a tanácstagi cso­mTnnfJ610. Kel,mondta. Üléseiket mindig máshol tartják, így lehe­Íobbank nyíUk arra’ h°gy minél *b.a" megismerjek egymás te­rületet, az ottani eredményeket gondokat. Eszmecseréjük közben ®?k "kos.otlet- javaslat hangzik el Nemreg, amikor éppen Csá­szártöltésen tartották a megyei tanácstagi csoportülést, Cserjés Sándor ismertette a, falu fejlődé­sét, terveit a résztvevőkkel, akik "agy elismeréssel hallgatták, hogy a IV. ötéves tervidőszakban egye­bek kozott például 10 kilomé­ternyi út épült Császártöltésen minden ház előtt van víz- és vil­lanyhálózat, s jó néhány utca S ol«n betonjárdán köz­lekedhetnek az emberek. „-pZ .v-ötéves tervben" a kultu­év,SJ"íeZmTyeÍket Vesztik. Az ev veg«!g négy tanteremmel bő- vtk ,a? iskolát, jövőre tornaié­ig ma h 3 jel-enfegi négy he- foe ^ r"ar hét feremben foglalkoznak az óvodásokkal. Jövőre kez­dik a művelő­dési ház felújí­tását is. — Mindehhez persze kevés lenne az évi 300 ezer forin­tos községfej­lesztési hozzá­járulás — je­gyezte meg a tanácselnök. — Az épülő tan­termekhez, s a tornateremhez — a megyei tá­mogatás mellett — valamennyi­en felajánlot­ták két napi keresetüket, ami összesen 1 millió forintot jelent. Korábban Kecelen ta­nácskozott a járási-városi csoport. A kul- túrkombinát helyét nézték meg, másutt a helyi termelő- szövetkezet üzemegységei­be, Kiskőrösön az IGV-be lá­togattak el. Is­merik a járás, s a város ered­ményeit, a megvalósításra váró feladato­kat. Mindeze­ket összefüggé­seiben látva, felkészülten foglalják el he­lyüket a me­gyei tanácsülés termében. Tárnái László Ahova szívesen jönnek a gyógyító fiatalok — Milyen juttatásokban része­sülnek itt a pályakezdők? — ér­deklődünk az igazgatónál. — A havi bérük egységesen 2500 forint, amihez bizonyos szak­mákban (röntgen stb.) munkahe­lyi és veszélyességi pótlék járul. Orvosszállásunkon lfjO forint té­• Bal oldali képünk: az orvosszálló kényelme«^ komfortos szobái. • Az alsó képen: ebéd a kórházi bölcsiben. (Mchesi Éva felvételei) i Szinte a várost jelképezi már a kis­kunhalasi Semmelweis Kórház ké­pünkön látható monumentálisán szép új épülettömbje. Ha nem is mondható „párját ritkítónak” — hiszen számos korszerű, ilyen rendeltetésű épület található már az országban, — a maga nemében egyedi, sajátságosán halasi jellegzetesség. A 811 ágyas kórház gyógyító gárdája rövidesen új, fiatal erők­kel gyarapodik. Még májusban tizennégy szakorvosi állásra hir­dettek meg pályázatot. Az egész­ségügyi ellátásnak csaknem min­den ágazatához kerestek, vártak szakembereket; a legtöbbet a se­bészeti, az ideg-elme, illetve a csecsemőosztályra. A pályázati határidőt a kórház vezetői jú­nius 20-ban jelölték meg, de a beérkezett jelentkezések alapján már két héttel korábban döntés született az orvosi állások ügyé­ben. Huszonegy pályázó közül kel­lett a szükséges tizennégyet ki­választani. A pályázók szeptem­berben végző orvostanhallgatók, akik avatásuk után, október 1-ével foglalhatják majd el be­osztásukat. A pályázó fiatalok személyesen is megjelentek a kór­házban, a főorvosokkal együtt lá­togatták végig az osztályokat. így állt össze a szubjektivitástól men­tes kép — beszélgetések, a szak­mái tapasztalatok kicserélése ré­vén — a leendő orvosok maga­tartásáról, életfelfogásáról, szak- képzettségéről, végső soron a vál­lalni kívánt feladatra való alkal­masságukról. A Semmelweis Kórház már ré­gebb idő óta igen hasznos, ki­próbált és gyümölcsöző kapcso­latban áll a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemmel. Túl azon, hogy az egyetem az új halasi kórház főorvosi karába hat sze­mélyt adott, megnyilvánul a köl­csönhatás a progresszív betegel­látásban, vagy konzílium-kéré­sekben is. Ennek mindenképp a beteg látja hasznát. A súlyosabb eseteket gyakran Szeged fogadja. Ha pedig a páciens nem szállít­ható, onnét érkezik professzor ta­nácsot adni, esetleg operálni. A Magyar Gyermekorvosok Társa­ságának Dél-magyarországi De- centruma több ízben is Kiskun­halason tartotta tudományos ülé­sét. Dr. Makay László kórház- igazgató tagja a SZOTE állam­vizsga-bizottságának. Mindezeket annak magyaráza­tául említettük meg, hogy a pá­lyázók többsége a szegedi egye­temről kerül, s áll majd ősszel Halason a gyógyítás szolgálatába. rítés ellenében kapnak lakószo­bát. Ha a férj és a feleség is kórházi dolgozó, együttes elhe­lyezésükre is van lehetőség. — Az újonnan munkába álló fiatal erők alkalmazásának hasz­nát miben látja? — Égető szükség van kórhá­zunkban a fiatal orvosokra, akik szakosodva, a tudományágak eredményeit kamatoztatni tudják. Elsősorban a szakorvosképzés te­kintetében jelent ez a megoldás az intézménynek segítséget. Szá­mos tennivaló vár orvosainkra, hiszen nemcsak a gyógyító mun­kában tevékenykednek, hanem olyan szerte ágazó feladatok el­végzése is kötelességük, mint a területi ellátás, a szűrővizsgála­tok, különleges szakmai gondozás és tanácsadás, az üzemegészség­ügyi ellátás, az ápolónőképzés, az intézeten belüli, valamint a külső orvosok továbbképzése. Nagy segítséget jelentenek az ősszel munkába álló „friss” egészségügyi szakemberek a kör­zeti orvosi ellátásban is. Megér­kezésük után ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy az osztályról felszabaduló, szakmailag jól kép­zett orvosok — önkéntes vállalás alapján — gyermekkörzeti gya­korlatot folytathassanak. Már a közeljövőben két kollégánk is vé­gez majd gyermekkörzeti orvosi tevékenységet. Előnye __ ennek, hogy a kórházi helyzettel ismerő­sek, tudják: meddig és mire vál­lalkozhatnak a „területen”. A kórház orvosai egyébként is gya­korta helyettesítik a szolgálatból valamilyen oknál fogva kieső kör­zeti orvosokat. — Ha már itt tartunk, szól­junk a káderutánpótlás helyzeté­ről is. . . n, . ., . . i — Ennek előmozdítására több­féle képzési mód is a rendelkező?, sünkre áll. így a négyosztályos Szilády Áron Egészségügyi Szak- középiskola, vagy a múlt év óta működő hároméves egészségügyi szakiskola. Ezenkívül van egy kétéves — munka melletti — tanfolyam, amelynek ápolónőhall­gatói fizetést kapnak, s a heti egyszeri elméleti oktatást kiegé­szítő gyakorlati foglalkozásokon nyernek eredményes szakmai kép­zést. Végül pedig az általános ápolónői alapképzés után a sza­kosodásra is lehetőségük van, tíz­hónapos továbbképzés keretében. Hasznos könnyítés az ápolónők felelősségteljes munkájában az is, hogy a kórház mellett 25 szemé­lyes bölcsőde létesült, ahol ki­csinyeiket napközben elhelyezhe-? tik. A kiskunhalasi Semmelweis Kórházban folyó szakmai munka joggal vívott ki megyénk határ rain túl is elismerést és tekin­télyt. Az intézményben 746-ar* * * ügyelnek a komplex feladatok minél tökéletesebb elvégzésére. Ha pedig ehhez a kiegészítő egészségügyi tennivalókat — kü­lönleges. gondozás, ernyőfényké­pezés és egyebek — is hozzávesz- szük, akkor csaknem ezerszázan őrködnek az itt ápoltak egészsé­ge fölött. Ez a népes szakgárda egészül ki az utolsó évnegyedben a meghirdetett állásokat elnyert tizennégy fiatallal. Bizonnyal mindenki hasznára, javára. Jóba Tibor A 70. PARAGRAFUS Apa és fia egy cél érdekében „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampol­gárának kötelessége.” (Idézet a Magyar Népköztársaság Alkotmányából) * — Huszonöt éves szolgálatom alatt annyiszor idéztük ezt az alapvető állampolgári kötelessé­get, hogy már-már elkoptatottnak tűnik. — mondta mosolyogva Gö­rög Sándor őrnagy, aki immár 25 éve teljesít szolgálatot a Ma­gyar Néphadseregben. — Ez az egyetlen mondat pedig sok em­bernek önként vállalt hivatása, s akik erre tették életüket, így is nevelik a fiatalokat. A hivatásszeretet, a katonaélet iránti elkötelezettség korán kez­dődött Görög Sándor életében. Még 1952-ben az ifjúsági szövet­ség felhívására 17 éves korában önként jelentkezett repülőnek. Felvették, de a sors úgy hozta, hogy tüzér lett. — Amikor szóvátettem ezt a szakmai „átváltást”, kioktattak, amelyet még most is nagyon jól észben tartok. Azt mondta nekem egy öreg, munkásból lett tiszt: „Nem az a lényeg, hogy mit csi­nálsz, hanem hogyan csinálod.” Ebben benne volt a hivatás iránti megbecsülés, kötelességvállalás, lemondás, de a munka szépsége is. * Valóban. Görög Sándor őrnagy 1954-ben lett a Magyar Néphad­sereg hivatásos tisztje. Két év alatt, mert kiváló volt minden vonatkozásban. Végigjárta a ka­• Az apa: Görög Sándor őr­nagy .., tonaí beosztások szinte valameny- nyi lépcsőfokáT, s hogy kiválóan, azt bizonyítják kitüntetései, kö­zöttük a Kiváló Szolgálatért Ér­demrend, amelyet az 1965-ös ár- vízvédelemben végzett munkájá­ért kapott. Tulajdonosa a Mun­kás-Paraszt Hatalomért Emlék­éremnek is. _ — Az ellenforradalom után so­kan leszereltek, de én akkor úgy döntöttem, ha már katona let­tem, az is maradok. Nehéz, de • ...cs fia, ifjú Görög Sándor hallgató. szép a hivatásos katona élete, a hadseregben levő megkötöttsége­ket úgy megszokja az ember, hogy nem tud szabadulni tőlük. Ügy érzem, nem elég beszélni a haza védelméről, de tenni is kell érte. A pártalapszervezetben, amelynek 1961 óta vagyok tagja, s jó né­hány éve titkára, sokszor beszé­lünk erről. Görög Sándor őrnagy tényle­gesen sokat tett nemcsak mint katona, hanem mint apa is, a hazáért. Két fia van, s közülülc az idősebb, ifjabb Görög Sándor a katonai hivatást választotta életpályájának. Jelenleg a Le- ningrádi Térképészparancsnoki Főiskola harmadéves hallgatója. Szabadságát tölti itthon, s mi sem természetesebb annál, hogjr belátogasson a laktanyába, ismer­kedjen a csapat munkájával. — Miért lettem katona? Min­dig laktanya mellett laktunk, hi­szen édesapám katona volt, édes­anyám pedig a tiszti étkezdén dol­gozott. Magam döntöttem úgy az érettségi után, hogy katona le­szek. Én is úgy jártam, mint édesapám. Páncélosnak jelentkez­tem, s mégis térképész leszek. Nem bántam meg én sem ezt a szakmai változást, hiszen mind­egy, hogy hol, milyen körülmé­nyek között teljesítem kötelessé­gemet. Ifjú Görög Sándor hallgató ed­dig valamennyi félévben kiváló minősítést kapott, s miután 1975 óta — bevonufásától kezdve — tagja a pártnak, ő a pártössze­kötő az iskolán. Tanulnivalója bőven van, hiszen a térképcsiná- lás minden csínját-bínját meg kell ismernie. Büszke is rá az édesapja, ugyanis nemrégiben, amikor kint járt Leningrádban, az iskola parancsnoka csak jót mondott a fiúról. S milyen hivatást választ Gö­rög István, a kisebbik fiú? Még nem döntött, de minden valószí­nűség szerint katona lesz ő is. Jelenleg a közlekedésgépészeti szakközépiskolában tanul. A Görög család életútja való­ban összeforrott a Magyar Nép­hadsereggel, a haza védelmével: Tettek, s még tesznek is sokat, hogy az alkotmány írott betűje valósággá váljon. Gémes Gábor [ • Cserjés Sándor gyakran felkeresi az építkezése­ket, s a munkálatokról — ezúttal az általános iskola bővítéséről — érdeklődik. (Méhes! Éva felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom