Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

1977. augusztus 17. 9 PETŐFI NÉPE • 3 ! í BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Metróépítők Apostagon és Dunaegyházán Szoros, baráti szálak fűzik egy­máshoz a fővárosi Metró építőit és a Dunarpenti Tsz tagjait. Nemcsak a munkában számíthat­nak egymás segítségére, ha egy mód van rá, j közösen töltik a szabad idejüket is. Most, augusz­tus 20-át, alkotmányunk ünne­pét kívánják | emlékezetessé ten­ni. Ezen a njapon Apostagon és Dunaegyházán munkás-paraszt találkozón vesznek részt a metró­építők és a t£z dolgozói. A ked­ves vendégek nem érkeznek üres kézzel: maguk készítette hinták­kal és lengőtekékkel járulnak hozzá a községek játszótereinek a csinosításához. Ünnepélyes fo­gadtatásukról pedig a vendéglá­tók gondoskodnak. : Eperfák és selyemhernyók Vietnamban A selyemhernyó szövőmirigyé­nek megszáradt váladéka a se­lyemszál. A hernyó ebből építi fel gubóját a bebábozódáskor. Faj­ták sierint a gubót alkotó szál hossza 200—1500 méter, a háború előtt Vietnamban átlagosan 400 méter hosszú volt. A háború fo­lyamán azonban a vietnami se­lyemlepke „elkorcsosult”, a gubót alkotó szál 150 méterre csökkent. Ezért saigoni genetikusok olyan fiancia és japán fajtákkal párosí­tották, amelyek 2500—2800 méter szálat adnak. E fajták azonban nem szaporák — évente csak egyszer petéznek —, a trópusi klímát is rosszul tű­rik, ezért a genetikusok az idegen fajtákat előbb akklimatizálták,' nemzedékről nemzedékre fokoza­tosan szoktatva őket a nedvesség­hez és a meleghez. A harmadik generációjuk már tűrte a vietna­mi klímát. Ezeket a szaporább és — főleg a hazai betegségekkel szemben — ellenállóbb helyi faj­tákkal keresztezték, s ily módon olyan hibridet kaptak, amely évente többször párosodik, s egy- egy nősténye kb. 250 petét rak le. A hernyó 30 napos léte alatt át­lagban 13 gramm eperfalevelet fo­gyaszt és naponta megháromszo­rozza a súlyát. Gubójából 3000 méter hosszú szál gombolyítható le. A selyemhernyók eper In levél­lel táplálkoznak. Mivel .i \ ietna- mi eperfa aprócska fajta, a geneti­kusok az ugyancsak törpe japán fával keresztezték, és érdekes mó­don óriás levelű hibridet kaptak. Növényi hormonnal kezelve, az új hibriddugványok 10 nap alatt gyökeret eresztenek, az eddigi 3 hónap helyett. Mindezekkel a sai­goni genetikusoknak sikerült a t'.sztaselyemipar termelését meg­tízszerezniük. 0 Képünkön: szedik az új eperfahibrid leveleit. Falumúzeumok - múzeumfalvak A falu elmúlt századokból szár­mazó emlékeit — az ősi paraszt­házakat, istállókat, malmokat, ta­nyák zsellérházait — éppen olyan gonddal őrzik, s igyekeznek minél tovább fenntartani a Német De­mokratikus Köztársaság műem­lékvédelmi hatóságai, mint a tör­ténelmi városok műemlékeit. A Harz-hegységben, Thürin- giában, Mecklenburgban számta­lan ilyen építmény várja a láto­gatókat. Sokhelyütt egész telepü­léseket helyeztek a műemlékvé­delem szárnyai alá. Ilyen például a Spreewald egyik faluja, Lehde, amelynek jellegzetes, fából ké­szült házait helyi és környékbeli bútorokkal, berendezési tárgyak­kal, edényekkel rendezték be, s ma már az egész falu múzeum. A vogtlandi Landwüst falucskában a lakosság kezdeményezésére ren­dezték be a múzeumot. Schwerin megye egyes helységeiben sikerült a falvak történelmi magját kor­hűen helyreállítani. Restaurálták a középkori paraszti erődítmé­nyeket a szászországi Pulsnitzban is. Priessnitzban egy XVIII. szá­zadból való falusi tanácsháza, Délnyugat-Thüringiában az egy­kori favázas parasztházak idézik a letűnt múlt emlékét. (BUDA- PRESS—PANORAMA) Kenyérvágóért - „Omnia-Lux“ 0 Bulgáriában a textilipar fej­lesztésének alapja a műszálter- melés. Képünkön: a műszálgyár­tás egyik központja, a Vidiin művek. kívül egyes új cikkféleségek: iro­daszerek, facsavarok, szőrmepa­pucsok is mindinkább kereset­tek. A magyar áruszállítások vá­lasztéka is (kempingcikkek, ,.Kukta”-főzőedény, vegyszerek, élelmiszeripari termékek) tovább bővül. Az elmúlt évben Budapesten megrendezett bolgár, és a Szó­fiában megrendezett magyar lám­pakiállításnak köszönhető, hogy 1977-ben a világítótestek cseréjé­re vonatkozó megállapodás is lórejött. Az idei tervekben a ke­reskedelmi felszerelések cseréje is szerepel: a bolgár kenyérvágó gépek, konyhai tűzhelyek és egyéb árucikkek ellenében Ma­gyarország „Omnia-Lux” eszp­resszó gépeket szállít. A bolgár—magyar külkereske­delem gyakorlatának érdekes formája a nagy áruházak közötti árucsere megszervezése. Irona Szokolova A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti külkereskedelmi kapcsolat, a köz- fogyasztási cikkek cseréje állan­dóan nő. A közfogyasztási cikkek cseré­je az általános gazdasági együtt­működés kereteiben valósul meg. A két ország külkereskedelmi minisztériumai évente jegyző­könyvet írnak alá, amelyben meghatározzák a cikkek mennyi­ségét és fajtáit. A kölcsönös szállítások növe­kedéséről az utóbbi évek adatai tanúskodnak: míg 1973-ban 400 ezer rubel volt az export és im­port értéke 1976-ban már 2 mil­lió 800 ezer rubel, 1977-re pedig még további 30 százalékos emel­kedést irányoztak elő. A kölcsönös megértés a bizto­sítéka annak, hogy Bulgária és Magyarország között a közfo­gyasztási cikkek kölcsönösen elő­nyös kereskedelem, főképpen az árucikkek választékának kiszéle­sítésével tovább növekszik. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar piacon hagyomá­nyos bolgár árucikkeken (gyer­mekjáték, kozmetikai-illatszer- cikkek, élelmiszeripari termékek) Közös érdek a vegyszeres védekezés Érik a szőlő Bács-Kiskun me­gyében. Egyes csemege-, vagy kettős hasznosítású fajták szedé­sét megkezdték, mivel az időjá­rás változása ezeknek az érését siettette leginkább. Az igazi szü­ret jóval később, szeptember má­sodik, harmadik hetében kezdő­dik, ez tűnik ki az állami és szö­vetkezeti gazdaságok betakarítási ütemtervéből. Kecskemét környékén a Helvé­ciái Állami Gazdaság számít ar­ra, hogy legkorábban hozzáfog­hat a több mint 800 hektár üze­mi ültetvény termésének betaka­rításához. Eleinte kéziszedéssel, szeptember 10-e után géppel is szüretelnek, hogy október máso­dik felére befejezhessék. A Kis­kunhalasi Állami Gazdaság 1300 hektár ültetvényének termését a nagyüzem állandó dolgozóin kí­vül majd építőtáborozó diákok, később szőlőkombájnok is szüre­telik. Ebben a nagyüzemben szep­tember 12-től október végéig ter­vezik a szőlő betakarítását. Az állami és szövetkezeti gaz­daságok gyors ütemben készítik elő a szüreti felszerelést. Az el­múlt hetekben kijavították a szállítóeszközöket is. A meleg, párás időjárás miatt azonban mindennél fontosabbnak tartják a vegyszeres védekezést, hogy az üzemi ültetvényt megóvják a gombakártevőktől. A szakszövetkezetek tagsági gazdaságaiban, a háztáji szőlők­ben sajnos, a szüret közeledté­re abbahagyták a permetezést. Holott a termés éréséig még len­ne alkalom a vegyszeres védeke­zésre. Az időjárás viszontagsá­gait, a fagyot, a csapadékhiányt, helyenként a jégverést tűrhetően vészelte át a szőlő. Az üzemi és a háztáji ültetvényen mind ezek után megmaradt termést a to­Mi van a kirakatban? Fogas kérdést tett jel egy kül- jöldi turista a minap: „Hogy van az, hogy itt az emberek olyan jól öltözöttek, de a kirakatokban alig látni igazán divatos, szép hol­mit?" Ha a kirakatokat illetően nem is vagyunk egészen egy vé­leményen, megfigyelését mégis lényegében reálisnak tartom. Némi magyarázattal szolgál az Országos Piackutató Intézet egy a közelmúltban megjelent tanul­mánya, amely az úgynevezett „láthatatlan importtal” foglalko­zik. Eszerint a lakosság birtoká­ban levő ruházati cikkek tekin­télyes része nem a hazai üzle­tekből származik. Miért nem? Erről szakmai kö­rökben eltérőek a vélemények. Egyesek szerint iparunk nem ké­szít igazán korszerű ruházati ter­mékeket. Ennek azonban ellene szól, hogy a magyar cipőipar, konfekcióipar árui piacot talál­nak a divatot leginkább követő országokban is. Mást gyártunk exportra, és mást belföldre? Ese­tenként igen. Bizonyos vélemé­nyek szerint azért, mert a mi kereskedőink elavult ízlésű, gon­dolkodású emberek, akik nem szívesen vállalják az új kockáza­tai, esetleg túlságosan korosak is ahhoz, hogy megértsék és méltá­nyolják a fiatal vagy fiatalos íz­lésű vevők igényeit. Biztos va­gyok benne, hogy ez így, általá­nosságban szintén nem igaz. Am a ruházati cikkek forgal­mának számai mégis figyelmez- tetőek. Tavaly például a keres­kedelem értékesítése messze el­maradt a tervezettől, és nagy készletek halmozódtak fel. 1976-ot a ruházati szakemberek fekete esztendőként emlegetik. De az idén sem látványos az értékesítés fejlődése, bár már­ciusban kiemelkedően sok ruha­nemű kelt el, áprilisban már is­0 Rendszeres permetezéssel most védik az üzemi ültet­vényt. (Méhcsi Éva felvételei.) • Töltik a növényvédő szeres tartályt az Izsáki Állami Gazdaságban. • Szüreti előkészület Kecelen, a Szőlőfürt Szakszövet­kezet borászati üzemében. vábbi gondos permetezéssel, vegy­szeres védekezéssel meg kellene menteni. A termelők és a népgaz­daság közös érdeke ez. K. A. mét mérséklődött a forgalom- emelkedés. Vásárlásaink mennyisége bizo­nyára összefügg jövedelmünk alakulásával is. Tény, hogy 19Tó­ban a lakosság pénzbevétele ki­sebb mértékben nőtt, mint az előző években, de vajon miért éppen a ruházati forgalomban tükröződött ennek hatása? Való­színűleg azért is, mert ruhatá­runk felfrissítése nem a legége­tőbb szükségletünk, sok minden egyebet fontosságban eléje soro­lunk. Am bármennyi tényezőt is igyekszünk mérlegelni, mégis az az érzésünk: a ruházati cikkek kínálata kevésbé van összhang­ban a kereslettel, mint más áru­csoportoké. Megkérdeztem diva­tosan öltözködő fiatalokat: hol vásárolnak? Elgondolkoztató vá­laszokat kaptam. Például: „A bi­zományiban időnként pompás cuccokat lehet kifogni, csak ál­landóan figyelni kell, mi érke­zik”. Vagy: „Mi lányok, az egye­temen magunk varrunk!” Mások maszek butikokat látogatnak, di­vatos fürdőruhát, táskát, cipőt, farmert, pamutgarbót szüleikkel hozatnak külföldről. Azt mond­ják: ritka szerencse, ha üzletben, áruházban igazán kedvükre va­lót találnak. A megszólaltatottak természe­tesen a vásárlóközönségnek csak egy töredékét képviselik, véle­ményükre, tapasztalataikra — különösen egy ilyen „fekete esz­tendő” után — mégis figyelni kell. Általában egyszerűen, cél­szerűen és kényelmesen szere­tünk öltözködni; bizonyíték erre a farmer és a pamut ingek nép­szerűsége. Ez a kívánság össz­hangban van mai életformánkkal, szokásainkkal. És ha nincs teljes összhangban a kínálattal, akkor nem az igény, hanem a kínálat hibáztatható. G. Zs. Beton - hamuból Az égőpala hamujának fel- használásával készült fagyálló beton kétszer olyan tartós, mint amit cementből gyártanak. A gyártástechnológiát a Tallinni Műszaki Egyetemen dolgozták ki. A Baltikumi Állami Körzeti Hő­erőmű kéményeibe épített elekt­romos légszűrők által kivont ha­mu szolgál ez újfajta cement alapanyagául. Szeptemberben kezdik az idei Sabin-oltásokat Megjelent az egészségügyi mi­niszter rendélete a járványos gyermekbénulás elleni ez évi vé­dőoltásokról. A rendelkezés ér­telmében a védőoltásokat az idén a szokásosnál korábban — a hű- léses megbetegedések gyakoribbá válása és az (influenza-járványos időszak előtt 4- már ősszel elvég­zik, hogy ezzeÜ is megelőzzék a légúti fertőzések esetleges terje­dését az oltásra kerülő gyerme­kek között. A járványos gyermekbénulás elleni oltóanyagot a korábbi gya­korlatnak megfelelően ezúttal is úgynevezett Sabin-cseppek for­májában, három részletben, szá­jon át adják.; Tekintettel arra. hogy a betegséget három külön­böző vírus okozhatja, teljes vé­dettséget az bitás csak akkor biztosít, ha a gyermek a külön­böző vírus-vakcinákat a rende­letben megjelölt időszakokban maradéktalamjrl megkapja. Az oltásokra az idén első alka­lommal szeptember 19. és 24. kö­zött kerül sor. Második alkalom­mal az oltóanyagot október 31. és november 5. között adják, míg a harmadik vakcinatípus oltási ideje december 12. és 17. között lesz. | A rendelet értelmében az ol­tásra kijelölt időszakokban azo­kat a gyermekeket kell beoltani, akik 1974. október 1-e és 1977, június 30-a között születtek, il­letve akik az oltás idejére elérik a 11 hetes oltási korhatárt. A de­cember közelii, harmadik oltási időszak alkalmával tehát azokat a csecsemőket is be kell oltani, akik 1977. július 1. és 1977. szep­tember 30-a között születtek. A Sabin-védőoltások miatt a kanyaró és a himlő elleni védő­oltások már augusztus 22-től szü­netelnek. Akiket azonban a Sa- bin-oltások rriiatt nem részesíte­nek kanyaró és himlőoltásban azok az elmaradt kanyaró és himlőoltást íjtólag fogják meg­kapni. A járványos gyermekbénulás elleni vakcinával lázas gyerme­ket általában nem szabad beol­tani. Azt azonban, hogy adható-e az oltás vagy nem, minden eset­ben az orvos dönti el. Ezért az oltásra kötelezett gyermekeket az értesítésben megjelölt időpont­ban feltétlenül vigyék el az or­voshoz. A Sabin-oltások időpontjáról és helyéről az érintett gyermekek hozzátartozóit minden alkalom­mal írásban értesítik. (MTI) A 9. számú Volán Vállalat ba­jai üzemének ezüst koszorús If­jú Gárda szocialista brigádja azon túl, hogy teljesíti a munka­versenyben vállalt felajánlásait, patronálja az újonnan épült ba- jaszentistváni óvodát is. A közel­múltban kiselejtezett gumiab­roncsokból készítettek a kicsiknek bújkálókat, az elmúlt napokban pedig elkészült a második játék­autó, amelyen már két kormány­kerék van, de felszerelték műsze­rekkel, prizmákkal és visszapil­lantó tükrökkel is. Az autók a kicsik legkedöeltebb játékszerei — írta levelében Kerekes Ferenc tud Isítónk. Erdősi László brigádtag a legújabb autó vezetőivel. Érik a szőlő 1 ** BRIGÁDFELAJÁNLÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom