Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 180. szám Ára i 90 fillér 1917. augusztus 2. kedd Befejeződött a búza aratá­sa, s a nagyüzemek ezekben a napokban összegezik az eredményt, a betakarítás ta­nulságait. Bács-Kiskun álla­mi gazdaságai már előbb vé­geztek ezzel a munkával. Adataik szerint összesen 10,8 ezer hektáron átlagosan 50 mázsánál magasabb búzater­mést értek el, Sükösdön 50,7, Kiskunhalason 50,9, Ka­locsán 52,4, Baján 53,2, Bácsalmáson pedig 60,1 má­zsa mag termett hektáron­ként az állami gazdasági bú­zaföldön. Az év első felének időjárása nem volt a legkedvezőbb a nö­vénytermesztésre. A hetekig tar­tó aszály éppen a szemképződés időszakában érte a gabonanö­vényt, és a nedvességhiány Befo­lyásolta a fejlődését. Ilyen előz­mények után igen szembetűnő a megyei átlagot meghaladó búza­termés a megye állami gazdasá­gaiban, jelzi, hogy 1977-ben a fejlett mezőgazdasági nagyüzem­mé k ismét előbb léptek a szántó­földi növénytermesztésben. A magasabb fokú szakértelem, T erményfelvásárlás Több mint tizenhétezer vagon gabona a raktárakban A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat csaknem 23 ezer vagonnyi termény átvételére szerződött. Eddig 17 500 vagon­nyit vett át. Ebből 13 200 vagon az étkezési búza. Az árpából mintegy húsz, a takarmánybúzá­ból tíz százalékkal többet vettek át a felvásárlótelepek, mint amennyire szerződtek. Ez azt bi­zonyítja, hogy a megye számos mezőgazdasági nagyüzemében több gabonát takarítottak be, mint amennyit előzőleg becsül­tek. A búzaaratás befejeződésével megcsappant a forgalom az át­vevőhelyeken. A gabonaipar az eddigi 900—1000 helyett mintegy 400—500 vagonnyi termést vesz át naponta. A mennyiség tovább csökken, hiszen az aratásból csak a rozs van hátra. Néhány helyen már megteltek a raktárak. A ba­jéi körzeti üzem Duna-parti tár­háza is tele van már búzával. Hasonlóképpen Kiskunfélegyhá­zán és Kunszentmiklóson is meg­szűnt az átvétel, illetve a bértá­rolási megállapodások szerint a mezőgazdasági nagyüzemek rak­táraiba kerül az új termés. A raktár-gondokat csak némileg enyhíti, hogy a csepeli szabadki­kötőben is tárolnak majd mint­egy 400 vagon, Bács-Kiskun me­gyéből származó búzát. Ebből 200 vagonnyit már el is szállítottak. A gabonaipar szárítóberende­zéseit az idén viszonylag keveset üzemeltették. Ez részben annak is köszönhető, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek jelentős ré­sze már rendelkezik saját beren­dezéssel, és ezért raktározásra alkalmas terményt szállított. A malmok megkezdték az új búza őrlését. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a termés jó minőségű, a szabványoknak meg­felelő lisztet ad. Egyelőre az óbúza lisztjével keverve használ­ják fel kenyérsütésre. • Megtelt a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat bajai körzeti üzemének Duna-parti tárháza is. Ez már az utolsó szállítmányok egyike. Itt a nyári vásár! Hírül adtuk már. hogy az idén augusztus 1-től 13-ig rendezik meg e ruházati kereskedelem hagyomá­nyos nyárvégi vásárát. Megyénkből a kecskeméti és kiskunfélegyházi Centrum Áruhá­zak példáján érzékeltetjük az áru­sításba vont cikkek mennyiségét és választékát. A két Centrum nagyjából azonos árukat kínál, amelyek összes értéke 8.4 millió forint. A leggazdagabb készlet kö­tött fehérneműkből áll rendelke­zésre (értékük 3,2 millió forint), de alig marad el ettől a konfek­cióáruk 2,5 millió forintban „meg­testesülő” ajánlata. Megközelíti az egymillió forintot a nyári vásárra szánt cipők, szandálok értéke. S végül igen bő választék szerepel a két hét során méteráruból — divatos selymekből, jerseyből és pamutanyagokból, stb. — a Cent­rumok kínálatában. Mint az áruházvezetők örömmel közölték, évek óta nem volt ilyen színvonalú és összetételű áruvá­laszték a nyárvégi vásárok törté­netében. És mivel már a hétfői el­ső napon például a kecskeméti Centrum Áruházban alig lehetett a vevőktől mozdulni, a lapzárta időpontját megelőző tudakozódá­sunkra az volt a válasz, hogy Kecskemét és Kiskunfélegyháza Centrum Áruházainak első napi forgalma minden bizonnyal meg­közelíti majd a másfél millió fo­rintot. J. T. Átlagon felüli eredmények az állami gazdaságokban a sokéves termelési tapasztalat- gyűjtés mellett a követelmények­nek megfelelő gabonafajta-ösz- szetétel, a bő termés gyors ara­tására, kicséplésére alkalmas nagy teljesítményű kombájnok használata a legfőbb magyarázat az előrelépésre. Legújabban az aratást követő munkafolyamatok meggyorsítására fordítottak nagy figyelmet a megye állami gazda­ságai. Bebizonyosodott, hogy a gyors gabonaaratás csupán félsiker, ha a termény összegyűjtése után a szalma még hetekig a tarlón ma­rad, és akadályozza a talajmun­kát, másodvetést. Ráadásul a szalma értékes melléktermék, amelyet elégetni, veszendőbe hagyni pazarlás. Az állami gaz­daságok az idén e melléktermék összegyűjtésének meggyorsításá­ban, s e mezőgazdasági-ipari alapanyag hasznosításában is előbbléptek. Nagy költséggel, szinte valamennyi állami gazda­ság olyan teljesítményű gépeket vásárolt, amelyek képesek az SZK—5, SZK—6, az E—512, E— 516, a Claas dominátor és John Deere arató-cséplőgépek után a szalmát gyorsan összegyűjteni, bálázni és biztonságba helyezni. Az állami gazdaságok példája a szövetkezeteket is ösztönzi hasonló feladat megoldására. Kiskunfélegyházán a Lenin, Vá­rosföldön a Dózsa Tsz, s rajtuk kívül a megyében több szövetke­zeti gazdaság valósítja meg a ter­ménybetakarítás minden részfel­adatának a gépesítését, hiszen termelési érdekeik egybeesnek. K. A. • Balogh József főszerelő az aratás utáni karbantartást végzi a Városföldi Állami Gazdaság kombájnján. (Tóth Sándor felvételei.) • A gépesített szalmagyűjtés korszerű munkaeszköz segítségével. ÉV VÉGÉRE NÖVEKSZIK A FELVEHETŐK LÉTSZÁMA Óvodák a nyári szünetben Az óvodákban — csakúgy, mint vala­mennyi oktatási intézményben — a nyári hó­napok alatt kerítenek sort a felújítások, tata­rozások munkálataira, hogy szeptemberben a foglalkoztató helyiségekben ismét tisztán és kicsinosítva fogadhassák a gyerekeket. Mészáros Sándortól, a városi tanács művelődésügyi osztálya vezetőjétől arról érdeklődtünk; miként készülnek fel a kecske­méti óvodák az őszeleji évkez­désre. Elmondta, hogy a megyeszék­helyen jelentős fejlesztések után még mindig zsúfoltak a gyer­mekintézmények és évről évre nem kevés azoknak az aprósá­goknak a száma, akiknek óvodai jelentkezését az illetékesek kény­telenek elutasítani. A Kecskemé­ten működő 19 tanácsi és hét üzemi-intézményi óvodában ösz- szesen kétezerhétszáz kisgyereket tudnak fogadni. Az eredeti ter­vek szerint 1977 szeptemberére háromszázzal szerették volna nö­velni a városi foglalkoztató ter­mek befogadóképességét, de az elképzelések nem váltak valóra. A 200 személyes széchenyivárosi óvoda és a Hosszú utcai intéz­mény hetvenöt fős bővítése az építőipar szervezési és kapacitás­beli nehézségei következtében sajnos nem készül el a tanévkez­désre. Belépésük csak az év vé­gére várható. Így állt elő az a helyzet, hogy sok szülő csupán ^gyermeke előfelvételéről kap majd értesítést és néhány hó­napig még magának kell viselnie az apróságok elhelyezésének gondját. Az intézménybővítések hatásá­ra azonban az év végére csök­kenni fog Kecskeméten, ha nem is a termek zsúfoltsága, de a visszautasítottak száma, s a jo­gos igények többségét várhatóan ki tudják majd elégíteni. A megyeszéknelyen a vakáció hónapjaiban két csoportra oszt­• A kecskemé­ti Épület- karbantartó és Szolgál­tatóipar! Szövetkezet szakemberei dolgoznak a Mikszáth Kálmán kör­úti óvodában. Munkájuk eredménye­képpen korszerű központi fűtés szolgáltat meleget télen. va végzik az óvodák nyári tata­rozását. Az intézmények egy ré­szében július 25-én fejezték be a munkálatokat, a fentmaradókból pedig augusztus 25-én távoznak majd a festők, takarítók, szere­lők. így lehetőség nyílik arra, hogy azok a szülők is mentesül­jenek a gondoktól, akik semmi­képpen nem tudták megoldani gyermekeik felügyeletét az óvo­dák bezárása idején. Indokolt esetben a szomszédos intézmé­nyek fogadták be a kicsinyeket. A következő tanévre való fel­készülésbe igen sokfelé bekap­csolódtak az óvodákat segítő, patronáló üzemek, vállalatok szocialista brigádjai is, és jelen­tős társadalmi munkával járul­nak hozzá az épületek belső és külső csinosításához, újjá varázs­lásához. A tatarozások tervsze­rűen haladnak, fennakadás egyet­len intézményben sincs. A Kecskeméten létrehozottlár- sadalmi bizottság tagjai augusz­tus 29-én ülnek össze a már be- érKezett felvételi kérelmek meg­vitatására. A határozatokat szep­tember első napjaiban vehetik kézhez az érdekelt szülők. Igaz ugyan, hogy sokuknak még né­hány hónapig várniuk kell, de döntő többségük kedvező választ kap majd. Az esetleges fellebbe­zéseket szeptember 7-ig kell el­juttatni a városi tanács művelő­désügyi osztályára. Ami a későbbi fejlesztéseket illeti, a jövő év elején kezdi meg működését a Kossuth és a Törek­vés Termelőszövetkezet egy-, il­letve kétcsoportos üzemi óvodája, amelyek elsősorban a külterüle­ten lakó szülők gyermekeit fo­gadják be. Jó ütemben épül a Nyitra utcai KISZ-óvoda, s a közeli jövőben kötik meg az ugyancsak 75-ös befogadóképes­ségű Rendőrfalusi intézmény épí­tési szerződését. Mindkettőt 1978 szeptemberében szeretnék átadni. P. M. AZ USA IS RÉSZT VETT AZ AGRESSZIÓBAN Líbiai nyilatkozat a harcok körülményeiről • ízelítő az áru-----és vevő — bőségből. (Méhes! Éva felvétele.) A Líbia ellen másfél héttel ez­előtt végrehajtott agresszióban az egyiptomi fél oldalán részt vett az Egyesült Államok is — közölte hétfőn Tripoliban Abdusszalam Dzsallud, a líbiai legfelsőbb né­pi kongresszus legfelsőbb titkár­ságának tagja. A líbiai vezető politikus új­ságírók előtt kijelentette: bizo­nyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Államok közvetett és közvetlen módon is szerepet vál­lalt az egyiptomi támadásban. Dzsallud emlékeztetett arra, hogy az agressziót közvetlenül megelőző időszakban Líbia fö­lött négy amerikai, pilóta nélküli felderítő repülőgépet lőttek le. Dzsallud közlése szerint a har­cok kirobbanása után az Egye­sült Államok úgy döntött, hogy fegyvereket szállít Egyiptomnak, „mivel Egyiptom ereje nem volt elegendő a Líbia elleni agresszió­hoz”. A líbiai vezető arra is emlékez­tetett, hogy az egyiptomi légierő lerombolta a líbiai Tobruk légi­bázisát, jóllehet Líbia egyetlen egyiptomi katonai támaszpont el­len sem intézett támadást. „Nincs szándékunkban agressziót elkö­vetni senki ellen, sem közvetve, sem közvetlenül nem lázítunk senki ellen, mert hitünk szerint a forradalom belülről fog jönni” hangoztatta Dzsallud. A tervezett egyiptomi—líbiai politikai és katonai találkozóról szólva a líbiai vezető megállapí­totta, hogy a politikai eszmecse­re tervét Szadat egyiptomi elnöki elvetette, az egyiptomi hadifog­lyok kicserélésével kapcsolatban pedig idézte Moamer Kadhafi líbiai államfő kijelentését, ami szerint Líbia kész visszaengedni hazájukba az egyiptomi foglyo­kat, az ilyenkor szokásos összea formalitások mellőzésével. (AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom