Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-07 / 158. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. július 7, ..............................v.v#v.vav.v.v.v.v.v.%%%v.*.v>X«X*X*X«>>X«X»X*>X*X*X*>X*>X<»X A traktor - univerzális erőgép Traktoron a mezőgazdaságban használt, vontatásra és munkagépek üzemeltetésére alkalmas erőgépet értünk. Hosszú időn keresztül — az első, gőzzel működő traktort a múlt század végén készítették — nem' sokat* változott ez a ma oly nélkülözhetetlen erőgép: egyszerű vontató volt, amely az igába fogott állatot váltotta fel. Bár részleteiben tökéletesedett — a húszas évek elejétől belsőégésű motorral üzemelő típusok jelentek meg —, funkciójában és elrendezésében azonban a régi maradt. A nagy változás, a merőben új típusok megjelenése a legutóbbi években következett be. Az egyre nagyobb teljesítményű változatok megjelenése mellett minőségi változásoknak is tanúi vagyunk. Előtérbe került a négykerékhajtás, a traktor ma már egyre kevésbé egyoldalú vontató, hiszen a függesztett és rászerelt, illetve az erőleadó tengelyről meghajtott gépek révén egyre inkább univerzális erőgéppé válik. Ez a változás külsején, felépítésén is meglátszik. Egyre több traktortípus hagyja el a gyárakat, s ezek egymástól mind jobban különböznek. A kisebbek — melyeket kertekben, kis gazdaságokban használnak — benzinesek, a nagyobbak Diesel-motoros meghajtásúak. Ez utóbbiak több sebességűek, nem ritkaság köztük az olyan sem, amelynek összesen húsz fokozatú sebességváltója van (16 előre, 4 hátra). A kép az évente csaknem 3 millió traktort előállító, a minszki traktorgyárban készült a Szovjetunióban. Ez a gyár is lépést tartott a fejlődéssel, s ma már két fő modell alapján tízféle változatban készíti traktorait, amelyekhez a mezőgazdasági gépek és eszközök egész sora csatlakoztatható. A gyár főként a középkategóriájú — 70— 80 lóerős — tíz tonna körüli teherbíró képességű változatokat állítja elő. Űrhajósruha - földi használatra Az űrhajózás gyors fejlődése tok olyan „mellékterméket” adott, amely jól használható a földön is. A kis súlyra törekvés tette szükségessé például a miniatürizálást. Sok olyan számítástechnikai eszközt fejlesztettek ki űrkutatási célra, amely ma már általánossá vált. A földi híradástechnika, az elektronika is sokat hasznosított az űrkutatás céljára nagyobb anyagi lehetőséggel előállított készülékekből. Az orvostudományban a telemetrikus vizsgálatokat hasznosították eddig, amikor valamilyen diagnosztikai eszköz méréseit távolabbi központban dolgozzák fel. Most az űrhajósruha földi használatáról érkezett híradás, ugyanolyan űrhajósruháról, amilyennel az amerikai asztronauták a holdra léptek. Ez a földön kifogástalan biológiai szigeteld öltözéknek felel meg. Miért lenne erre szükség? Normális körülmények között* szervezet ellenáll a gyengébb baktériumos vagy vírusos fertőzésnek, mert az egészséges szervezet ellenállóképességgel rendelkezik. A védekezésben a fehérvérsejtekén kívül részt vesznek a nyirokszervek, a szervezet kötőszöveti elemei és így tovább. Bizonyos esetekben azonban például valamilyen fejlődési zavar következtében, nem alakul ki az ellenállóképesség, sőt olyan betegségek is vannak, amikor az ellene adott gyógyszerek rövidebb-hosszabb ideig megbénítják a védekező rendszert. Közismert például, hogy a szervátültetések után a kilökődési reakció megfékezésére olyan szereket adnak, amelyek meggátolják a szervezet normális védekező folyamatait. Ilyen esetekben a legkisebb baktériumos vagy vírusos fertőzés súlyos következményekkel járhat a szervezet védekező készségének a hiánya miatt, a behatoló baktériumok akadálytalanul elszaporodnak. Az ilyen betegek tehát szigorú feltételek mellett, csak sterilizált helyiségben tartózkodhatnak. Az Amerikai Rákkutató Központban sikerrel próbálták ki a képen látható biológiai szigetelő öltözéket, amelyekben a fertőzésekre rendkívül érzékeny személyek szabadon mozoghatnak sterilizált helyiségeken kívül is. A ruha ugyanolyan áthatolhatatlan műszálból készült, mint amilyen a holdon védte az űrhajósokat a sugárzástól és az esetleges fertőzésektől. Üj bolgár gyógyszer Az 1911-ben alapított Bolgár Tudományos Akadémián sikeres kutatásokat folytatnak. Az egyik legújabb tudományos siker a Bolgár Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetében született. Racho Rachev orvos és Mitko Dimitrov vegyész új gyógyszert állított elő, az antithyroidint. A gyógyszer a valamilyen ok miatt kórosan túlműködő pajzsmirigy által okozott betegségek esetén hatásos. Szakkörökben remélik, hogy a gyógyszer olyan esetekben is sikeresen alkalmazható, amit eddig csak műtéttel lehetett gyógyítani. • Képünkön: a kct feltaláló állatkísérletet végez az új gyógyszerrel. <MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Gyarapodik a szakmunkásgárda A munka hatékonyságának növelése a termelő eszközök korszerűsítésén kívül megköveteli az azokkal dolgozó emberek szakmai képzettségének magasabb szintre emelését is. Bár a szakképzetlen munkaerő szakmai fejlesztéséhez az utóbbi években kialakultak már a megfelelő keretek — a különböző időtartamú, rövidített tanfolyamok formájában —, átütő siker nem következett be a felnőtt munkavállalók „szakosításában”. A vállalatok a tanuló munkásoknak nyújtott sokféle kedvezmény ellenére csak kisebb léptekkel lépegetnek előre. Természetesen a meggyőző agitációval és anyagi áldozatokkal elért szerényebb eredmények is nagyban hozzájárulnak egy-egy üzem, vállalat szakmai színvonalának emelkedéséhez. A felnőtt szakmunkásjelöltek általában júniusban együtt vizsgáznak a szakmunkásképző intézetek tanulóival. A megye legnagyobb oktatási intézményében, a kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben például az idén mintegy 150 szakmunkásbizonyítványra pályázó felnőtt vágott neki a vizsgáknak. A szakma nélküli dolgozók szakmunkássá képzését egyebek közt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál is a kollektív szakértelem növelése egyik fontos lehetőségének tekintik, s igyekeznek kihasználni. Évről évre megszervezik a kecskeméti gyárban a Nagykőrösi Élelmiszeripari Szakközépiskola baromfiszakos kihelyezett tagozatát. A kétéves tanfolyamon átlag tizenhármán végeznek alkalmanként. Az idén, a napokban megtartott szakmunkásvizsgán kilenc vállalati dolgozó adott számot az alapozó és szakmai tantárgyakból szerzett tudásukról. A baromfiipari dolgozók eddig a közös tanulás idejének felét a szabad idejükből szakították ki, a másik felét munkaidőből kapták. Az idén még ennél is jobban kedvezett nekik a vállalat, ugyanis az oktatás teljesen munkaidőben zajlott. A felnőtt tanulókat ingyen látták el a szükséges tanszerekkel. A szakmunkásvizsga után a jó eredményt elérők pénzjutalmat kapnak, s ezen felül minden új szakmunkásnak 1,50 forinttal emelik az órabérét. A szakmunkások magasabb tudást igénylő posztokra kerülnek a termelésben. A májminősítők, a vágó és az osztályozó dolgozók például csak szakmunkások lehetnek. A Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói közül az idén 22-en az általános iskola befejező osztályait végezték A cégnek az a törekvése, hogy az alapműveltséget megszerző munkások továbbtanuljanak, szerezzék meg a szakmunkásbizonyítványt. Az új szakmunkások közül pedig a kimagasló eredményt elérőket középiskolába javasolják. Tavaly négy dolgozó folytatta így a tanulmányait. A csehszlovák—magyar együttműködés egyre bővül a környezetvédelem területén is. A magyar tapasztalatokat főképpen a folyóvizek tisztaságának védelmében tartják hasznosnak északi szomszédaink. A magyar építészek már több jól bevált tisztító berendezést építettek Csehszlovákiában, így például Moravanyban és a közép-csehországi Skutecsban. Legutóbb a morvaországi Szvitavy-ban fejezték be az építkezést. Az itt készült hatalmas tisztítóbererv-j dezés a dél-morvaországi nagyváros, Brno föld alatti vízforrását védi a szennyeződéstől. Napi 8900 köbméter víznek mechanikus és biológiai megtisztítására alkalmas és az összes szenny 94 százalékát felfogja. A beruházás részét képezi fii. Városi mélycsatornarendszer is. A brnoi víztisztítót 35 hónap alatt építette fel" a budapesti NIKEX Vállalat. (BUDAPRESS—PRAGOPRESS) Gondok a barackkal A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Tizenöt év fegyház Kecskemétet és környékét a barack hazájaként szokták emlegetni. Sajnos, manapság egyre kevésbé illik rá ez a jelző. A korábbi évekhez viszonyítva kevesebb terem a város hírős gyümölcséből. Nemcsak azért, mert az utóbbi években a fagyok megtépázták) a! termést, hanem azért is, mert egyre csökken a termőterület, amit nem ellensúlyoznak az új telepítések. összehasonlításként: 1957-ben az akkori MÉK Vállalat csaknem 2700 vagonnyi sárgabarackot vásárolt fel, többségét Kecskeméten és a megyében. A jogutód ZÖLDÉRT az idén a júniusi becslések után 750 vagonra számít, ebből 150-et a megyei fogyasztási szövetkezetektől vesz át. Ezzel szemben a szerződött mennyiség csaknem 1100 vagon volt. Mint az adatok bizonyítják, a fagyok miatt mintegy 350 vagonnal terem kevesebb barack ebben az évben. A kivitel is csaknem fele annak, mint amennyit 1957-ben szállítottak külföldre. A termés harmadát a konzerviparnak adja a megyei ZÖLDÉRT Vállalat, a többi a, lakossági fogyasztást szolgálja. A jakabszállási Népfront Szakszövetkezetben a hét végén kezdték a kajsziszüretet. A szedőknek nem sok munkájuk akad. Mint Pankotai István értékesítési ágazatvezető elmondta, az utóbbi években mindig elfagyott a termés. Az idén is csaknem 100 százalékos a kár a mintegy 60 hektáros nagyüzemi barackosban. Jó, ha a tervezett 25—30 vagon gyümölcsnek a tizede megterem. Ugyanez érvényes az őszibarackra is, csak a tagsági kertekben számolnak 30—40 százalékos terméssel. A baracktermesztés úgy tűnik, lehanyatlóban van, amit nem lehet csak a munkaerő-hiánnyal, a gyakori fagyokkal, a szórványgyümölcsösök megszűnésével magyarázni. Szemléletváltozásra van szükség, felmérni a lehetőségeket, hogyan lehetne visszaszerezni a kecskeméti baracktermesztés hírnevét. Vannak jó példák, élenjáró gazdaságok, talán át lehetne venni tőlük a korszerű terme- Vsi módszereket, tapasztalatod kát. Ezek közé tartozik a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkeze», ahol csaknem 130 hektáron termelnek sárgabarackot. Ebből 60 hektár a korszerű telepítés, az úgynevezett kaliforniai terme-1 lési forma, amely alkalmas gépi szedésre is. A gazdaságban sokat tesznek azért, hogy a barack visszanyerje hírnevét. Egy csonthéjas termesztési rendszer létrehozását tervezik. Tíz hektáron sepegtető öntözéssel kísérleteznek, a barack legnagyobb betegségének, az úgynevezett gutaütésnek a leküzdésére. Az eredmények biztatóak, az öntözött fáknak csak a 7 százalékánál jelentkezett a betegség. Dunavecsén és környékén, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, az idén is aránylag elfogadható volt a termés. Nemcsak azért, mert ezeken a vidékeken a fagy kevésbé károsította a fákat, hanem azért is, mert jobban gondozták az ültetvényeket. A gazdaságokban a tavalyinál korábban kezdték meg a barackszüretet. Eddig több mint 40 vagonnal vett át a ZÖLDÉRT a múlt évihez hasonló árakon. A fogyasztási szövetkezetek a háztáji gazdaságokból vásárolják fel a gyümölcs többségét. Jó termés mutatkozik a fülöpjakabi. a kunszállási, valamint a lajosmizsei kiskertekben, is. B. Z. Az utóbbi években egyre több olyan családi képletet ismertünk meg a bűnügyi krónikákból, amelyekben a férj mértéktelenül iszik, rendkívül durván bánik feleségével, gyerekeivel, üldözi, veri őket, akik éjszaka esőben, hóban, sárban kénytelenek menekülni az őket befogadó szomszédokhoz. A szomszéd helyet ad az üldözötteknek, de mást már nem tesz. Nem próbálja megfékezni a dühöngő apát, nem szól a rendőrségnek. Mert tapasztalat, hogy az ilyen „családi ügyekbe” senki nem avatkozik addig, amíg valami tragédia nem történik. Márpedig a tragédia az esetek kilencven százalékában előre látható, sejthető, sőt a képlet is megjósolható: valamelyik házastárs egyszer holtan marad a konyha kövezetén, az udvaron, a szobában, a másik pedig a vádlottak padjára kerül, a gyerekek a nagyszülőknél húzódnak meg, esetleg állami gondozásba veszik őket. A családi tragédia már régen előre vetette árnyékát Zelei Lászlóéknál is Szánkon, az Irinyi utca 24. szám alatt. Zelei, a harminckilenc éves (ember eddig még nem volt ugyan büntetve, de élete közel húsz esztendeje ai italozás, a tudatos züllés, a durvaság jegyében folyt. Első két házassága is ezek miatt bomlott fel. ö azonban harmadszorra is megnősült, elvette Müller Teréziát, akinek előző házasságából már volt egy gyereke, aki a Zeleivel kötött házasság idején negyedik évében járt. 1972-ben közös gyermekük született. Hozzá tartozik még Zelei jellemzéséhez, hogy munkahelyén — a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáz Termelő Vállalat, ahol 1969 óta, mint raktáros dolgozott — semmi panasz nem volt rá, munkáját nagy szorgalommal és lelkiismerettel látta el. Korábban, 1965-ben egy alkalommal motorbaleset érte és fejsérülést szenvedett. Ezt követően epilepsziás rohamok jelentkeztek nála, gyógyszereket kellett szednie, de a tudatzavarral járó rohamok így is megismétlődtek. Szeszes italt nem fogyaszthatott volna, de ő fütyült az orvosi tanácsra és munkáját befejezve alaposan felöntött. Ilyen állapotában hazatérve rendkívül durva és goromba volt feleségével, aki emiatt többször szüleihez költözött, de mindannyiszor visszatért a közös lakásba. Végül 1976 szeptemberében végleg otthagyta férjét, a szüleihez költözött. Ezen a napon Zelei László ment el közös gyermekükért az óvodába. Amikor hazaértek, idézést talált a tanácstól. Azonnal bement a titkárhoz, aki elmondta neki, hogy a felesége kérte: adja oda neki a kiskorú gyereket, mert a bóróság úgyis neki, az anyának fogja odaítélni. Közben egész nap ivott. Zelei elkeseredett, ragaszko-1 dott kisfiához, de estefelé mégis úgy határozott, elviszi a gyereket. Ketten indultak a nyolcszáz méterre lakó Müllerékhez, akik éppen vacsoráztak. Zelei oda vezette a kisfiút az ágy szélén ülő anyához és olyan kijelentést tett, hogy elhozta a gyereket, mert ez volt a felesége kívánsága. Elmondta azt is, hogy a feleségének még több minden jár a közös vagyonból, azokat is elhozhatják Müllerék. Müller Imre — Zelei László apósa — erre megjegyezte, hogy majd a bíróság intézkedik. Ekkor Zelei felesége elé lépett, pufajkája alól előrántott egy kést és az aszony mellkasába szúrt. Zeleiné Müller Terézia felkelt az ágyról, egyet lépett és összeesett. Égy perc alatt meghalt. A szúrás pillanatában a család tagjai ültek, vacsoráztak, s olyan hirtelen történt minden, hogy semmit sem tudtak tenni. Müller Imréné amikor látta a kés villanását, felkiáltott, s oda ugrott vejéhez, aki őt is mellbe szúrta. Ekkor avatkoztak közbe a. többiek: Müller Imre, Müller Sándor, Sós Ferenc és Sós Ferencné, akik közül a dulakodás közben csak Müller Sándor nem sérült meg. Végül is Belei Lászlót apósa hátulról fejbe vágta, s ártalmatlanná tette. A többiek a súlyosan sérült Müller Imrénét vezették ki, illetve orvosért üzentek. Az após egyedül maradt vejével, aki a konyhában a földön feküdt, s kezdett magához térni. Amikor fel akart ülni, az após egy sámlival ismét fejbe ütötte, s Zelei eszméletét vesztve elterült a földön. Közben megérkezett az orvos, aki Zelei Lászlóné Müller Teréziánál csak azt tudta megállapítani, hogy halott. A sérülteket a mentő kórházba vitte, az időközben újra magához tért Zelei Lászlót pedig a rendőrség vitte el, miután az orvos megállapította, hogy eszméletlensége nem epilepsziás roham következménye volt. Müller Imréné négy hónap alatt gyógyult meg, a többiek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. HÁROMSZÁZÖTVEN SZEMÉLYES ÜZEMI KONYHA ÉS ÉTTEREM A JÁSZSZENTLÁSZLÓI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Iskolát, óvodát épít a tsz-brigád Faluhelyen, kisebb településen nemcsak a családi ház építtetőknek, hanem a közületeknek is temérdek gondot okoz a kivitelező vállalat, ipari szövetkezet hiánya vagy túlterheltsége. Emiatt hónapokat, sőt éveket késik valamilyen fontos létesítmény felépítése, átadása. Jászszentlászlón a község mezőgazdasági termelőszövetkezete vállalkozott arra, hogy — erejéhez mérten — ezt a hiányt pótolja. A szövetkezet brigádja a nagyüzem gazdasági építkezésein kívül a községi tanács megrendelésére nyolc tantermes iskolát épít. Hatvanszemélyes óvoda építésére is vállalkozott a gáfcdaság brigádja, amely ez esetben az úgynevezett kőműves munkát végzi, a szomszédos szank-móricgátl Petőfi Tsz pedig az óvodaépitkezés szakipari munkáit. Az aratási idény kezdetére készült el a Jászszentlászlói Termelőszövetkezet 350 személyes üzemi konyhája, étterme, amely a közös gazdaságban dolgozók szociális ellátásának egyik fontos létesítménye. Az évek óta működő 160 személyes üzemi konyha már nem felelt meg a követelménynek. Június utolsó napján volt az új konyha és áttett A Jászszentlászlói Termelőszövetkezet 350 személyes éttermében hűtőpultot is felállítottak. Képünkön Kiss Lajosné gondnok az új berendezéssel. (Méhest Éva felvétele.) rém műszaki átadása, s ezen a héten már ebben a létesítményben szolgálják ki a mezőgazdasági nagyüzem közös munkájában résztvevőket. K. A. A megyei bíróság Zelei Lászlót halmazati büntetéskén» tizenöt évi fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélte, s további tíz esztendőre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Kötelezte arra, hogy a felmerült, közel négyezer forint bűnügyi költséget fizesse meg. A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő tényezőként vette figyelembe, hogy a vádlott közepes fokban korlátozva volt cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében. Súlyosbító körülmény volt viszont, hogy Zelei éveken keresztül, a családon belül feleségével szemben rendkívül durva magatartást tanúsított, s hogy az aszszonyt minden indok nélkül, Ittas állapotban ölte meg. De súlyosbító körülmény volt az is, hogy a családon belüli, élet ellen irányuló bűncselekmények elszaporodtak, s hogy Zelei László a bűncselekmények halmazatát követte el. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. Az ítélet nem jogerős. G. S. • Barack átvétel a tiszakécskel fogyasztási szövetkezet felvásárlótelepén. Magyar víztisztító Brno-ban
