Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. július 7, ..............................v.v#v.vav.v.v.v.v.v.%%%v.*.v>X«X*X*X«>>X«X»X*>X*X*X*>X*>X<»X A traktor - univerzális erőgép Traktoron a mezőgazdaság­ban használt, vontatásra és munkagépek üzemeltetésére alkalmas erő­gépet értünk. Hosszú időn keresztül — az első, gőzzel működő trak­tort a múlt század végén készítették — nem' sokat* változott ez a ma oly nél­külözhetetlen erőgép: egy­szerű vontató volt, amely az igába fogott állatot váltotta fel. Bár részle­teiben tökéletesedett — a húszas évek elejétől belsőégésű motor­ral üzemelő típusok jelentek meg —, funkciójában és elren­dezésében azonban a régi ma­radt. A nagy változás, a merő­ben új típusok megjelenése a legutóbbi években következett be. Az egyre nagyobb teljesít­ményű változatok megjelenése mellett minőségi változásoknak is tanúi vagyunk. Előtérbe ke­rült a négykerékhajtás, a trak­tor ma már egyre kevésbé egy­oldalú vontató, hiszen a függesz­tett és rászerelt, illetve az erő­leadó tengelyről meghajtott gé­pek révén egyre inkább univer­zális erőgéppé válik. Ez a válto­zás külsején, felépítésén is meg­látszik. Egyre több traktortípus hagyja el a gyárakat, s ezek egy­mástól mind jobban különböz­nek. A kisebbek — melyeket kertekben, kis gazdaságokban használnak — benzinesek, a na­gyobbak Diesel-motoros meghaj- tásúak. Ez utóbbiak több sebes­ségűek, nem ritkaság köztük az olyan sem, amelynek összesen húsz fokozatú sebességváltója van (16 előre, 4 hátra). A kép az évente csaknem 3 millió traktort előállító, a minszki traktorgyárban készült a Szovjetunióban. Ez a gyár is lépést tartott a fejlődéssel, s ma már két fő modell alapján tíz­féle változatban készíti trakto­rait, amelyekhez a mezőgazda- sági gépek és eszközök egész sora csatlakoztatható. A gyár fő­ként a középkategóriájú — 70— 80 lóerős — tíz tonna körüli te­herbíró képességű változatokat állítja elő. Űrhajósruha - földi használatra Az űrhajózás gyors fejlődése tok olyan „mellékterméket” adott, amely jól használható a földön is. A kis súlyra törekvés tette szükségessé például a mi­niatürizálást. Sok olyan számítás- technikai eszközt fejlesztettek ki űrkutatási célra, amely ma már általánossá vált. A földi híradás- technika, az elektronika is sokat hasznosított az űrkutatás céljá­ra nagyobb anyagi lehetőséggel előállított készülékekből. Az or­vostudományban a telemetrikus vizsgálatokat hasznosították ed­dig, amikor valamilyen diagnosz­tikai eszköz méréseit távolabbi központban dolgozzák fel. Most az űrhajósruha földi használatá­ról érkezett híradás, ugyanolyan űrhajósruháról, amilyennel az amerikai asztronauták a holdra léptek. Ez a földön kifogástalan biológiai szigeteld öltözéknek fe­lel meg. Miért lenne erre szük­ség? Normális körülmények között* szervezet ellenáll a gyengébb baktériumos vagy vírusos fertő­zésnek, mert az egészséges szer­vezet ellenállóképességgel rendel­kezik. A védekezésben a fehér­vérsejtekén kívül részt vesznek a nyirokszervek, a szervezet kötő­szöveti elemei és így tovább. Bi­zonyos esetekben azonban példá­ul valamilyen fejlődési zavar következtében, nem alakul ki az ellenállóképesség, sőt olyan be­tegségek is vannak, amikor az ellene adott gyógyszerek rövi- debb-hosszabb ideig megbénítják a védekező rendszert. Közismert például, hogy a szervátültetések után a kilökődési reakció megfé­kezésére olyan szereket adnak, amelyek meggátolják a szervezet normális védekező folyamatait. Ilyen esetekben a legkisebb bak­tériumos vagy vírusos fertőzés súlyos következményekkel járhat a szervezet védekező készségének a hiánya miatt, a behatoló bak­tériumok akadálytalanul elszapo­rodnak. Az ilyen betegek tehát szigorú feltételek mellett, csak sterilizált helyiségben tartózkod­hatnak. Az Amerikai Rákkutató Központban sikerrel próbálták ki a képen látható biológiai szige­telő öltözéket, amelyekben a fer­tőzésekre rendkívül érzékeny személyek szabadon mozoghatnak sterilizált helyiségeken kívül is. A ruha ugyanolyan áthatolhatat­lan műszálból készült, mint ami­lyen a holdon védte az űrhajó­sokat a sugárzástól és az esetle­ges fertőzésektől. Üj bolgár gyógyszer Az 1911-ben alapított Bolgár Tudományos Akadémián sikeres kutatásokat folytatnak. Az egyik legújabb tudományos siker a Bolgár Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetében született. Racho Rachev orvos és Mitko Dimitrov vegyész új gyógyszert állított elő, az antithyroidint. A gyógyszer a valamilyen ok mi­att kórosan túlműködő pajzsmi­rigy által okozott betegségek ese­tén hatásos. Szakkörökben remé­lik, hogy a gyógyszer olyan ese­tekben is sikeresen alkalmazható, amit eddig csak műtéttel lehetett gyógyítani. • Képünkön: a kct feltaláló állatkísérletet végez az új gyógyszerrel. <MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Gyarapodik a szakmunkásgárda A munka hatékonyságának növelése a termelő eszközök korszerűsítésén kívül megköveteli az azokkal dolgozó emberek szakmai képzettségének magasabb szintre emelését is. Bár a szakképzetlen munkaerő szakmai fejlesztéséhez az utóbbi évek­ben kialakultak már a megfelelő keretek — a kü­lönböző időtartamú, rövidített tanfolyamok formá­jában —, átütő siker nem következett be a felnőtt munkavállalók „szakosításában”. A vállalatok a tanuló munkásoknak nyújtott sokféle kedvezmény ellenére csak kisebb léptekkel lépegetnek előre. Természetesen a meggyőző agitációval és anyagi áldozatokkal elért szerényebb eredmények is nagy­ban hozzájárulnak egy-egy üzem, vállalat szakmai színvonalának emelkedéséhez. A felnőtt szakmunkásjelöltek általában június­ban együtt vizsgáznak a szakmunkásképző intéze­tek tanulóival. A megye legnagyobb oktatási intéz­ményében, a kecskeméti 607. számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben például az idén mintegy 150 szakmunkásbizonyítványra pályázó felnőtt vá­gott neki a vizsgáknak. A szakma nélküli dolgozók szakmunkássá képzé­sét egyebek közt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál is a kollektív szakértelem növelése egyik fontos lehetőségének tekintik, s igyekeznek kihasználni. Évről évre megszervezik a kecskeméti gyárban a Nagykőrösi Élelmiszeripari Szakközép­iskola baromfiszakos kihelyezett tagozatát. A két­éves tanfolyamon átlag tizenhármán végeznek al­kalmanként. Az idén, a napokban megtartott szak­munkásvizsgán kilenc vállalati dolgozó adott szá­mot az alapozó és szakmai tantárgyakból szerzett tudásukról. A baromfiipari dolgozók eddig a közös tanulás idejének felét a szabad idejükből szakították ki, a másik felét munkaidőből kapták. Az idén még en­nél is jobban kedvezett nekik a vállalat, ugyanis az oktatás teljesen munkaidőben zajlott. A felnőtt tanulókat ingyen látták el a szükséges tanszerek­kel. A szakmunkásvizsga után a jó eredményt el­érők pénzjutalmat kapnak, s ezen felül minden új szakmunkásnak 1,50 forinttal emelik az órabérét. A szakmunkások magasabb tudást igénylő posz­tokra kerülnek a termelésben. A májminősítők, a vágó és az osztályozó dolgozók például csak szak­munkások lehetnek. A Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói közül az idén 22-en az általános iskola befejező osztályait végezték A cégnek az a törekvése, hogy az alap- műveltséget megszerző munkások továbbtanulja­nak, szerezzék meg a szakmunkásbizonyítványt. Az új szakmunkások közül pedig a kimagasló ered­ményt elérőket középiskolába javasolják. Tavaly négy dolgozó folytatta így a tanulmányait. A csehszlovák—magyar együtt­működés egyre bővül a környe­zetvédelem területén is. A ma­gyar tapasztalatokat főképpen a folyóvizek tisztaságának védel­mében tartják hasznosnak észa­ki szomszédaink. A magyar épí­tészek már több jól bevált tisz­tító berendezést építettek Cseh­szlovákiában, így például Mo- ravanyban és a közép-csehor­szági Skutecsban. Legutóbb a morvaországi Szvitavy-ban fe­jezték be az építkezést. Az itt készült hatalmas tisztítóbererv-j dezés a dél-morvaországi nagy­város, Brno föld alatti vízfor­rását védi a szennyeződéstől. Na­pi 8900 köbméter víznek mecha­nikus és biológiai megtisztításá­ra alkalmas és az összes szenny 94 százalékát felfogja. A beru­házás részét képezi fii. Városi mélycsatornarendszer is. A brnoi víztisztítót 35 hónap alatt építet­te fel" a budapesti NIKEX Vál­lalat. (BUDAPRESS—PRAGO- PRESS) Gondok a barackkal A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Tizenöt év fegyház Kecskemétet és környékét a barack hazájaként szokták em­legetni. Sajnos, manapság egy­re kevésbé illik rá ez a jelző. A korábbi évekhez viszonyítva kevesebb terem a város hírős gyümölcséből. Nemcsak azért, mert az utóbbi években a fa­gyok megtépázták) a! termést, hanem azért is, mert egyre csök­ken a termőterület, amit nem ellensúlyoznak az új telepítések. összehasonlításként: 1957-ben az akkori MÉK Vállalat csak­nem 2700 vagonnyi sárgabarac­kot vásárolt fel, többségét Kecs­keméten és a megyében. A jog­utód ZÖLDÉRT az idén a jú­niusi becslések után 750 vagon­ra számít, ebből 150-et a megyei fogyasztási szövetkezetektől vesz át. Ezzel szemben a szerződött mennyiség csaknem 1100 vagon volt. Mint az adatok bizonyít­ják, a fagyok miatt mintegy 350 vagonnal terem kevesebb barack ebben az évben. A kivitel is csaknem fele annak, mint amennyit 1957-ben szállítottak külföldre. A termés harmadát a konzerviparnak adja a megyei ZÖLDÉRT Vállalat, a többi a, lakossági fogyasztást szolgálja. A jakabszállási Népfront Szak- szövetkezetben a hét végén kezd­ték a kajsziszüretet. A szedők­nek nem sok munkájuk akad. Mint Pankotai István értékesí­tési ágazatvezető elmondta, az utóbbi években mindig elfagyott a termés. Az idén is csaknem 100 százalékos a kár a mintegy 60 hektáros nagyüzemi barackos­ban. Jó, ha a tervezett 25—30 vagon gyümölcsnek a tizede megterem. Ugyanez érvényes az őszibarackra is, csak a tagsági kertekben számolnak 30—40 szá­zalékos terméssel. A baracktermesztés úgy tűnik, lehanyatlóban van, amit nem le­het csak a munkaerő-hiánnyal, a gyakori fagyokkal, a szórvány­gyümölcsösök megszűnésével magyarázni. Szemléletváltozásra van szükség, felmérni a lehető­ségeket, hogyan lehetne vissza­szerezni a kecskeméti barackter­mesztés hírnevét. Vannak jó példák, élenjáró gazdaságok, talán át lehetne venni tőlük a korszerű terme- Vsi módszereket, tapasztalatod kát. Ezek közé tartozik a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkeze», ahol csaknem 130 hektáron termel­nek sárgabarackot. Ebből 60 hektár a korszerű telepítés, az úgynevezett kaliforniai terme-1 lési forma, amely alkalmas gépi szedésre is. A gazdaságban so­kat tesznek azért, hogy a ba­rack visszanyerje hírnevét. Egy csonthéjas termesztési rendszer létrehozását tervezik. Tíz hektá­ron sepegtető öntözéssel kísér­leteznek, a barack legnagyobb betegségének, az úgynevezett gu- taütésnek a leküzdésére. Az eredmények biztatóak, az öntö­zött fáknak csak a 7 százaléká­nál jelentkezett a betegség. Dunavecsén és környékén, Kis­kunfélegyházán, Kiskunhalason, az idén is aránylag elfogadható volt a termés. Nemcsak azért, mert ezeken a vidékeken a fagy kevésbé károsította a fákat, ha­nem azért is, mert jobban gon­dozták az ültetvényeket. A gazdaságokban a tavalyinál korábban kezdték meg a barack­szüretet. Eddig több mint 40 va­gonnal vett át a ZÖLDÉRT a múlt évihez hasonló árakon. A fogyasztási szövetkezetek a ház­táji gazdaságokból vásárolják fel a gyümölcs többségét. Jó termés mutatkozik a fülöpjakabi. a kun­szállási, valamint a lajosmizsei kiskertekben, is. B. Z. Az utóbbi években egyre több olyan családi képletet ismertünk meg a bűnügyi krónikákból, amelyekben a férj mértéktelenül iszik, rendkívül durván bánik fe­leségével, gyerekeivel, üldözi, veri őket, akik éjszaka esőben, hóban, sárban kénytelenek mene­külni az őket befogadó szomszé­dokhoz. A szomszéd helyet ad az üldözötteknek, de mást már nem tesz. Nem próbálja megfé­kezni a dühöngő apát, nem szól a rendőrségnek. Mert tapaszta­lat, hogy az ilyen „családi ügyek­be” senki nem avatkozik addig, amíg valami tragédia nem tör­ténik. Márpedig a tragédia az esetek kilencven százalékában előre látható, sejthető, sőt a kép­let is megjósolható: valamelyik házastárs egyszer holtan marad a konyha kövezetén, az udva­ron, a szobában, a másik pedig a vádlottak padjára kerül, a gyerekek a nagyszülőknél húzód­nak meg, esetleg állami gon­dozásba veszik őket. A családi tragédia már régen előre vetette árnyékát Zelei Lászlóéknál is Szánkon, az Irinyi utca 24. szám alatt. Zelei, a har­minckilenc éves (ember eddig még nem volt ugyan büntetve, de élete közel húsz esztendeje ai italozás, a tudatos züllés, a durvaság jegyében folyt. Első két házassága is ezek miatt bomlott fel. ö azonban harmad­szorra is megnősült, elvette Mül­ler Teréziát, akinek előző há­zasságából már volt egy gyere­ke, aki a Zeleivel kötött házas­ság idején negyedik évében járt. 1972-ben közös gyermekük szü­letett. Hozzá tartozik még Zelei jel­lemzéséhez, hogy munkahelyén — a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáz Termelő Vállalat, ahol 1969 óta, mint raktáros dolgozott — semmi panasz nem volt rá, munkáját nagy szorgalommal és lelkiismerettel látta el. Koráb­ban, 1965-ben egy alkalommal motorbaleset érte és fejsérülést szenvedett. Ezt követően epilep­sziás rohamok jelentkeztek ná­la, gyógyszereket kellett szednie, de a tudatzavarral járó rohamok így is megismétlődtek. Szeszes italt nem fogyaszthatott volna, de ő fütyült az orvosi tanácsra és munkáját befejezve alaposan felöntött. Ilyen állapotában ha­zatérve rendkívül durva és go­romba volt feleségével, aki emiatt többször szüleihez költö­zött, de mindannyiszor vissza­tért a közös lakásba. Végül 1976 szeptemberében végleg otthagy­ta férjét, a szüleihez költözött. Ezen a napon Zelei László ment el közös gyermekükért az óvo­dába. Amikor hazaértek, idézést talált a tanácstól. Azonnal be­ment a titkárhoz, aki elmondta neki, hogy a felesége kérte: ad­ja oda neki a kiskorú gyereket, mert a bóróság úgyis neki, az anyának fogja odaítélni. Közben egész nap ivott. Zelei elkeseredett, ragaszko-1 dott kisfiához, de estefelé mégis úgy határozott, elviszi a gyere­ket. Ketten indultak a nyolcszáz méterre lakó Müllerékhez, akik éppen vacsoráztak. Zelei oda ve­zette a kisfiút az ágy szélén ülő anyához és olyan kijelentést tett, hogy elhozta a gyereket, mert ez volt a felesége kívánsága. El­mondta azt is, hogy a feleségé­nek még több minden jár a kö­zös vagyonból, azokat is elhoz­hatják Müllerék. Müller Imre — Zelei László apósa — erre meg­jegyezte, hogy majd a bíróság intézkedik. Ekkor Zelei felesége elé lépett, pufajkája alól előrántott egy kést és az aszony mellkasába szúrt. Zeleiné Müller Terézia felkelt az ágyról, egyet lépett és összeesett. Égy perc alatt meg­halt. A szúrás pillanatában a család tagjai ültek, vacsoráztak, s olyan hirtelen történt minden, hogy semmit sem tudtak tenni. Müller Imréné amikor látta a kés villanását, felkiáltott, s oda ugrott vejéhez, aki őt is mellbe szúrta. Ekkor avatkoztak közbe a. többiek: Müller Imre, Müller Sándor, Sós Ferenc és Sós Fe- rencné, akik közül a dulakodás közben csak Müller Sándor nem sérült meg. Végül is Belei Lászlót apósa hátulról fejbe vágta, s ár­talmatlanná tette. A többiek a súlyosan sérült Müller Imrénét vezették ki, illetve orvosért üzentek. Az após egyedül ma­radt vejével, aki a konyhában a földön feküdt, s kezdett magá­hoz térni. Amikor fel akart ülni, az após egy sámlival ismét fej­be ütötte, s Zelei eszméletét vesztve elterült a földön. Közben megérkezett az orvos, aki Zelei Lászlóné Müller Teré­ziánál csak azt tudta megálla­pítani, hogy halott. A sérülteket a mentő kórházba vitte, az idő­közben újra magához tért Zelei Lászlót pedig a rendőrség vitte el, miután az orvos megállapí­totta, hogy eszméletlensége nem epilepsziás roham következmé­nye volt. Müller Imréné négy hónap alatt gyógyult meg, a töb­biek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. HÁROMSZÁZÖTVEN SZEMÉLYES ÜZEMI KONYHA ÉS ÉTTEREM A JÁSZSZENTLÁSZLÓI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Iskolát, óvodát épít a tsz-brigád Faluhelyen, kisebb településen nemcsak a családi ház építtetőknek, hanem a közületeknek is temér­dek gondot okoz a kivitelező vállalat, ipari szövet­kezet hiánya vagy túlterheltsége. Emiatt hónapo­kat, sőt éveket késik valamilyen fontos létesítmény felépítése, átadása. Jászszentlászlón a község mezőgazdasági termelő- szövetkezete vállalkozott arra, hogy — erejéhez mérten — ezt a hiányt pótolja. A szövetkezet bri­gádja a nagyüzem gazdasági építkezésein kívül a községi tanács megrendelésére nyolc tantermes is­kolát épít. Hatvanszemélyes óvoda építésére is vállalkozott a gáfcdaság brigádja, amely ez esetben az úgynevezett kőműves munkát végzi, a szomszé­dos szank-móricgátl Petőfi Tsz pedig az óvodaépit- kezés szakipari munkáit. Az aratási idény kezdetére készült el a Jászszent- lászlói Termelőszövetkezet 350 személyes üzemi konyhája, étterme, amely a közös gazdaságban dol­gozók szociális ellátásának egyik fontos létesítmé­nye. Az évek óta működő 160 személyes üzemi konyha már nem felelt meg a követelménynek. Június utolsó napján volt az új konyha és átte­tt A Jászszentlászlói Termelőszövetkezet 350 sze­mélyes éttermében hűtőpultot is felállítottak. Ké­pünkön Kiss Lajosné gondnok az új berendezéssel. (Méhest Éva felvétele.) rém műszaki átadása, s ezen a héten már ebben a létesítményben szolgálják ki a mezőgazdasági nagy­üzem közös munkájában résztvevőket. K. A. A megyei bíróság Zelei Lászlót halmazati büntetéskén» tizenöt évi fegyházban letöltendő sza­badságvesztés büntetésre ítélte, s további tíz esztendőre eltiltot­ta a közügyekben való részvé­teltől. Kötelezte arra, hogy a felmerült, közel négyezer forint bűnügyi költséget fizesse meg. A bíróság a büntetés kiszabásá­nál enyhítő tényezőként vette figyelembe, hogy a vádlott kö­zepes fokban korlátozva volt cselekménye társadalmi veszé­lyességének felismerésében. Sú­lyosbító körülmény volt viszont, hogy Zelei éveken keresztül, a családon belül feleségével szem­ben rendkívül durva magatar­tást tanúsított, s hogy az asz- szonyt minden indok nélkül, It­tas állapotban ölte meg. De sú­lyosbító körülmény volt az is, hogy a családon belüli, élet ellen irányuló bűncselekmények elsza­porodtak, s hogy Zelei László a bűncselekmények halmazatát követte el. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és vé­dője enyhítésért fellebbeztek. Az ítélet nem jogerős. G. S. • Barack átvétel a tiszakécskel fogyasztási szövetkezet felvásárló- telepén. Magyar víztisztító Brno-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom