Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

A TAGSÁG ÉS A KISKUNHALASI LAKOSSÁG HASZNÁRA Kiteljesedő termelési kapcsolatok segítik a hartai célok elérését Kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellené­re jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt és elnyerte a Kiváló termelőszövetkezet cí­met a kiskunhalasi Vörös Október Tsz. A szövetkezetnek a gazdálkodása, a tagok élet- és munkakörülményeinek javítása, lakossági ellátásban való jelentős részvétele következ­tében Kiskunhalas társadami és gazdasági életében elismerésben és megbecsülésben van része. a kiskunhalasi Vörös Október T ermelőszö v etkezet Tovább bővíti termelését és szolgáltatásait Dinamikusan fejlődött az el­múlt évben a közös gazdaság, amit jól bizonyít az is, hogy a termelési értékük 1975-höz ké­pest 19 százalékkal nőtt és meg­haladta a 97 millió forintot. Ter­veik szerint az idén ezt még 13 százalékkal akarják túlszárnyal­ni. A szövetkezet tizenhárom szo­cialista brigádjának teljesítmé­nye különösen kiemelkedő. Vál­lalásukat kétszeresére teljesítet­ték, amelynek eredménye a csak­nem 5 millió forintos termelési többlet. Ez részben megtakarítás formájában mutatható ki. Az idén 4 milliós termelésiérték-nö- velésre vállalkoztak a szocialista brigádok, csatlakozva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott országos versenymozgalomhoz. A termelés és a műszaki szín­vonal állandó növelése mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a tagság élet- és munkakörülmé­nyeinek, szociális helyzetének ja­vítására, a szakmai képzésre és továbbképzésre, a fiatalok letele­pedésének támogatására. Saját autóbuszukkal szállítják dolgozói­kat az egyes munkahelyekre, va­lamint a hétvégi kirándulásokra A szövetkezet kertészeti és szántóföldi növénytermesztését a gyenge termőhelyi adottságok meghatározzák. A növényter­mesztés szerkezetét az állatte­nyésztési ágazat takarmányszük­ségletének figyelembevételével alakították ki. Kertészeti terme­lésükben helyet kap a primőr zöldségfélék termesztésén kívül 47 hektáron a fűszerpaprika is, amelyből tavaly rekordmennyisé­get, hektáronként 91 mázsát ta­karítottak be. Ugyancsak a leg­nagyobb termést érték el kalá­szos gabonából is. A kukorica átlaghozama viszont alatta ma­radt a két évvel ezelőttinek. Az előrelépés érdekében az idén már a Bajai Kukoricatermelési Rendszerhez csatlakozva ter­mesztik a legfontosabb takar­mánynövényt. A növénytermesz­tésre nem alkalmas silány ho­mokos területeket erdősítéssel hasznosítják. Eddig ezer hektá­ron telepítettek erdőt, amelyet az V. ötéves terv időszakában száz hektárral gyarapítanak. Nagy részt vállal a szövetkezet Kiskunhalas lakosságának zöld­ség-gyümölcs ellátásában. A vá­rosban hat zöldségboltba friss, jó minőségű árut kínálnak a vá­sárlóknak. Az ellátás javítása ér­dekében tavaly 20 hektáron ter­meltek 14 féle zöldségnövényt. A háztáji támogatását, terme­lésének szervezését és irányítását a szövetkezet egyik fontos fel­adatának tartja. Az idén a zöld­ségtermelés fokozása érdekében a háztáji gazdáknak fóliasátrak vásárlásához nyújtottak kedvez­ményt. A háztájiban az egyéb termékek előállítását az elmúlt évben csaknem 3 millió forint értékű szolgáltatással tették le­hetővé és könnyebbé. A zöldségféléken kívül a szö­vetkezet felvásárolja a sertéseket és hízómarhákat. Az elmúlt évtől kezdve a süldőkihelyezést is rendszeresítették. A hizlaláshoz abrak- és szálastakarmányt jut­tatnak. A háztáji, sőt ezen felül valamennyi kiskunhalasi szarvas­marha-tartó érdekeit szolgálja, hogy a szövetkezethez tartozó in­is ezzel utaznak. A cserkeszőlői üdülőjükbe évente sok szövetke­zeti gazda töltheti szabad idejét pihenéssel. Üzemi lakótelepet is létrehoz­tak, ahol térítésmentesen adtak telket és jelentős pénzbeni tá­mogatást nyújtottak az építke­zőknek. Erre a célra eddig 580 ezer forintot költöttek. Nyugdí­jas, idős tagjaik közül a rászo­rulókat rendszeresen támogatják. A szocialista brigádok az örege­ket, betegeket különböző házkö­rüli munkák díjtalan elvégzésével is segítik. A képzett szakemberek száma évről évre nő, jelenleg el­éri a 160 főt. szeminátor végzi a tehenek ter­mékenyítését. Ugyancsak az egész város sertéstartóit ellátják apa­állatokkal, s takarmányt is ad­nak a nevelésükhöz. A tejfelvá­sárlással és naposbaromfi-értéke- sítéssel szintén nemcsak a tagság igényét elégítik ki, hanem vala­mennyi kiskunhalasi érdekében végzik ezeket a szolgáltatásokat. A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet saját üzletei­ben az elmúlt évben 3 millió 690 ezer forint értékű forgalmat bo­nyolított le, a tejboltban több mint egymillió, a virágüzletben csaknem 3 millió forint értékű áru talált gazdára. Az idén első­sorban a zöldségboltokban 10—15 százalékos árukínálat-növelést terveznek. Az elmúlt hat hónap­ban már jelentős mennyiségű, mintegy hárommillió forint érté­kű árut forgalmaztak halasi üz­leteikben. Növekszik a hústermelés A legnagyobb termelési értéket előállító, s így a legjelentősebb a termelőszövetkezét állattenyésztő ágazata. A Kiskunsági Területi Szövetség tavaly versenyt hirde­tett az ágazatok között. A Vörös Október Termelőszövetkezet ál­lattenyésztési ágazata e verseny­ben a második helyet nyerte el. Az állattenyésztési ágazat a szö­vetkezet összes árbevételének 47 százalékát adta. A tehenészetben az elmúlt esztendőben jelentős változások történtek. Az ésszerű selejtezések hatására növekedett az egy te­hénre jutó tejtermelés, amely el­éri a megyei átlagot. A tehénlét­számot az idén növelik. Tagjai a Kaposvári Tejtermelési Rend­szernek. A legújabb tartástech­nológia és takarmányozási eljá­rások bevezetésével, valamint az elkezdődött fajtaátalakító keresz­tezések hatásaként számítanak a tejtermelés és a tehenészeti ága­zat jövedelmezőségének javulá­sára. Az elmúlt évben kétszerte több hízott sertést értékesítettek mint 1975-ben. Jelenleg két és fél ezer • A címképen a korszerű tehe­nészeti telep, ahol megkezdték az állatok fajtaátalakító keresz­tezését. • Évről évre több baromfit ne­velnek. sertés hízik a háztáji disznóólak­ban, lényegében azokban az épü­letekben, amelyek eddig csak üre­sen álltak. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az idén terveik szerint há­romszor több hízott sertést tudnak majd értékesíteni, mint tavaly. A saját telepükről ezer hízott állatot szállítanak el az év vé­géig. E telep rekonstrukcióját is megkezdték az ISV technológiája szerint. A rekonstrukció befeje­zése után évente hatezer süldő kerül majd ki a telepről, amelye­ket nagyobbrészt a háztáji gaz­daságokba adnak ki továbbhizla- lásra. A juhászat fejlesztése is elkez­dődött az elmúlt esztendőben, ugyanis a jelentős legelőterületek egy részét csak juhokkal tudják hasznosítani. Tavaly már három­ezres létszámú nőivarú állomány volt a szövetkezetben, s az idén elsősorban az anyajuhok jerke­utódait véve tenyésztésbe mintegy ezerrel növelik az állományt. Tervük az, hogy az V. ötéves terv végére már ötezer anyajuhot és szaporulatát tartsák a gazdaság­ban. A bárányhizlalás mellett még fontos a jó minőségű gyapjú- < termelés is. Egy esztendő alatt 10 százalékkal emelték a gyapjú­hasznot, ami az elmúlt évben összesen 115 mázsa volt. Több mint egymillió baromfi A baromfiágazat adja a szö­vetkezet összes árbevételének 33 százalékát. Jelentős beruházások történtek az elmúlt években az ágazat fejlesztése és bővítése ér­dekében. Tavaly már több mint 300 ezerrel több pecsenyecsirkét — összesen 851 ezret — értéke­sítettek, mint 1975-ben. Jelentő­sen növelték a baromfihizlalás jövedelmezőségét, a technológia és takarmányozás pontosabb végrehajtásával. Egy kiló súly- gyarapodást 2,37 kiló táppal ér­tek el és 56 napos korra átlago­san 1,6 kilóra hizlalták a csirké­ket. Hasonlóan jó eredmények születtek a libahizlalásban. Fi­gyelemreméltó, hogy három kiló­nál kevesebb tápra volt szükség az egykilós súlygyarapodáshoz. Az elmúlt évben huszonhárom és fél ezer hízott libát értékesítettek. A baromfiágazatot az idén is továbbfejlesztik. Felépítenek egy úgynevezett törzslibanevelő tele­pet, ahol ötezer víziszárnyast tar­tanak. A libák tojásait saját keltetőjükben keltetik. Terveik szerint évente mintegy 100 ezer pecsenyelibát értékesítenek. Fő­ként a baromfiágazat takarmány­ellátásának javítása érdekében a szövetkezet részt vállal a GFV takarmánykeverő üzemének be­ruházásban, amelyhez mintegy 7—8 millió forinttal járulnak hozzá. (X) • Fontos feladat a szarvasmarha-állomány növelése, amelyet első­sorban a saját teheneik szaporulatának gondos, szakszerű felnevelé­sével akarnak teljesíteni. Naponta friss zöldség, gyümölcs többféle vágott- és cserepes virág vásárolható a szövetkezet üzleteiben Negyedik alkalommal kapta meg az idén a Kiváló címet a hartai Erdei Ferenc Tsz. A közös gazdaságban úgy tartják, hogy az egyre jobb eredményeket a szövetkezeti tagság és vezetőség egysége, szorgalma hozta meg. Azok közé tartoz­nak, akik fiatalodó téesznek mondhatják magukat, mivel év­ről évre több huszonéves kéri felvételét a közösbe. Szoci­álpolitikai, ifjúsági, kulturális tevékenységükkel, s nemkü­lönben a gazdálkodási színvonal javításával a munkahelyek és feltételek korszerűsítésével, sőt, új munkalehetőségek lé­tesítésével vonzóvá tették a szövetkezetei. Olyan termelési szerkezetet alakítottak ki, amely legjobban megfelel termé­szeti és közgazdasági adottságuknak, ugyanakkor a tagság­nak is. Emellett nem feledkeztek meg arról sem, hogy olyan terméket állítsanak elő, amelyre a népgazdaságnak legjobban szüksége van a hazai ellátás, és az exportnövelés érdekében. A főágazatok mellett kifejezésre jut e törekvés a mellék­üzemágak létesítésében, amelyekben jórészt élelmiszer-készí­tés folyik — saját termékeik feldolgozása. A kölcsönös elő­nyök jellemzik termelési és üzleti kapcsolataikat. Évek óta megbízható szállítópartnerei a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak, a megyei állatforgalmi, a gabonaforgalmi, a Ka­locsai Sütőipari Vállalatnak, valamint a Magyar Posztógyár­nak és az Ercsi Cukorgyárnak. vesen vásárolják még a Hartán készült sütőkolbászt, valamint hurka- és szalonnaféléket. Tőke­húst a hartai húsboltban árusíta­nak, tavaly összesen 31 tonnát adtak el a lakosságnak. Keresettek a kézi készítésű száraztészták A hartai tsz-ben három helyen működik száraztészta-készítő üzem, s ezekben összesen kétszáz nőt foglalkoztatnak. Hagyomá­nyos módon, vagyis kézzel készí­tik a cérnametéltet, a kis- és nagykockatésztát, a tarhonyát és az eperlevelet. A levesbe való száraztésztákból csaknem 1100 tonnát gyártottak, legtöbbet a cérnametéltből. Az idén ennél tíz százalékkal többet készítenek a hartai asszonyok. A száraztésztát a Kalocsai Sütőipari Vállalat do­bozaiba — a velük kötött szer­ződés szerint — csomagolják, így kerül az üzletekbe. A vállalat száraztésztaféléit szívesen vásá­rolják az üzletekben, a hartai asszonyok által gyártottak is kiváló minőségűek, s ezért is mondhatjuk, hogy jelentősen hoz­zájárulnak a kalocsai levestész­ták hírnevének öregbítéséhez. Kísérleti vöröshagyma termesztés Az öt és fél ezer hektáros gaz­daságban a növénytermesztési fő­ágazat elsősorban az állatte­nyésztés takarmányszükségletét termeli meg. Kukoricából az el­múlt három évben a hektáron­kénti átlagtermés hatvanöt, ke­nyér- és takarmánygabonából negyvennyolc, lucernából nyolc­vanhárom mázsa körül alakult. Az ipari növények közül kiemel­kedik a cukorrépa termesztése, amelynek hektáronkénti átlagho­zama az elmúlt évben meghalad­ta a 450 mázsát. A növényter­mesztés termelési értéke tavaly 10 százalékkal több volt, mint 1975-ben, s csaknem elérte a 61 millió forintot. Egyre jobban elő­térbe került az intenzív gyepgaz­dálkodás. A fűtermést' legeltetés­sel is hasznosítják, illetve jó mi­nőségű szenázst és szénát készí­tenek a szarvasmarhák téli ta­karmányozására. A szántóterületük 38 százaléka öntözhető. A gyorsan mozgatható, kevés fizikai munkát igénylő vontatható szárnyvezetékék t se­gítségével juttatják ki a mester­séges csapadékot. A szövetkezet tagsága és veze­tői az idén jelentős intézkedések megvalósítására vállalkoztak. Vöröshagymát, valamint dinnyét és uborkát termesztenek. Vörös­hagymából a megyei termelés je­lenleg is kevesebb a szükséges­nél, ezért is örvendetes, hogy a szövetkezet vállalkozott e fontos kertészeti növény termelésére. Az idén kísérletképpen 25 hektá­ron magról termesztik, s minden munkát, a betakarítást is géppel végzik. Terveik szerint a követ­kező években a hagyma termő- területét megkétszerezik. Huszonháromezer mázsa baromfihús Dinamikusan fejlődik, s ma már a szövetkezet legjelentősebb ágazata az állattenyésztés. Mind­ezt jól bizonyítja az is, hogy míg három évvel ezelőtt az ösz- szes árbevételnek 39, tavaly már 50 százaléka származott ebből az ágazatból. Csirkéket, sertést, szarvasmarhát és juhokat hizlal­nak. Kiemelkedő jelentőségű a szövetkezetben a baromfitartást. Tavaly 230 ezer mázsa baromfi­húst adtak el a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnak, s csaknem 58 millió forintot kap­tak érte. A pecsenyecsirke-érté- kesítésből a szövetkezet összes árbevételének 33 százaléka szár­mazik. A nevelés költségei ta­valy magasabbak voltak a terve­zettnél, épp ezért az idén első­sorban a takarmányfelhasználás csökkentésével, a hizlalási idő rövidítésével igyekeznek javítani az eddigi eredményeken. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére — a csepeli felhíváshoz csatlakozva és ezt követően — az ország mezőgazdasági termelő- szövetkezeteit munkaversenyre hívták a hartai Erdei Ferenc Tsz baromfi gondozó szocialista bri­gádja; átlátásukban egyebek közöt; - 1 /alyi termelési muta­tók jav, i szerepel. Felelőssé­güket, a versenyikezdeményezők példamutatását bizonyítja, hogy eddig az elhatározásuknál is jobb eredményeket tudtak elérni a lelkes brigádok. Sikerükhöz hozzátartozik az is, hogy szocia­lista együttműködési szerződést kötöttek azokkal a partnerekkel, akik valamilyen módon kapcso­lódnak munkájukhoz. Szerződés A szövetkezet __ még egy mel­léküzemágában dolgoznak csak nők, ez pedig a kivarró üzem, amelynek termékeit a Magyar Posztógyár veszi át. Mindkét melléküzemág létesí­tését elsősorban a hartai nők ál­landó foglalkoztatása érdekében létesítette a közös gazdaság. A növénytermesztés a kertészet gé­pesítettsége miatt a korábbinál kevesebb kézimunkaerőt igényel. Azok a nők, akik ezekben az ágazatokban dolgoztak most, a melléküzemágakban találtak jó jövedelmet adó munkahelyet. A szőlő- és zöldségtermesztésben azonban időnként kevés a mun­kaerő. Amikor szükség van az asszonyokra a kötözéshez, cson­kázáshoz, valamint a szürethez, leteszik a fehér kötényt, s az ül­tetvényeken dolgoznak. A mel­léküzemágban tevékenykedők je­lentik tehát a szövetkezet mun­• A mellék­üzemágakban dolgozó nők a napokban is segítettek a szőlőültet­vényen: kötöztek és tetejeztek. • Hetente próbaméréssel ellenőrzik, hogy megfelelően fejlődnek-e az állatok a baromfi- nevelőkben. gítő gazdaságainak is innét szál­lítják a szükséges tápféléket. Négyszáz magyar tarka tehenet tart a közös gazdaság. Tejterme­lésre szakosodtak, s tavaly már 3000 liter fölé emelkedett az egy tehénre jutó hozam. Az egy éve elkezdett fajtaátalakító keresz­tezéshez, valamint a tervezett épület- és berendezésfelújításhoz nagy reményeket fűznek, ettől Is várják a tehenészet jövedelme­zőségének jelentős javulását. Hús- és töltelékáru Több mint 470 anyakocát és szaporulatát tartják a szövetke­zetben. Tavaly négyezer mázsa sertéshúst értékesítettek, saját húsüzemükben pedig háromezer mázsát dolgoztak fel. A hartai üzletekben, Solton, Dunavecsén, valamint két elárusítóhelyen Bu­dapesten Is lehet vásárolni a szö­vetkezet töltelékáruit. Legkere­settebb a gyulai módra készített kolbász, amelyből tavaly 26 ton­nányit értékesítettek. Sokan szi­kaerő-tartalékát is. S amikor er­ről szólunk, nem feledkezhetünk el az idős — nyugdíjas és jára­dékos — tagokról, akik ilyenkor szintén segítenek. Megkülönbözte­tett módon törődnek egész év­ben az idős tagokkal, sokféle támogatásban részesítik a rá­szorulókat. Így alakult ki az a vélemény, hogy a szövetkezetben nemcsak addig van becsületük az embereknek, amíg dolgozni tud­nak ... A közös gazdaság minden tagja nap mint nap tapasztalja, hogy a jól végzett munkáját el­ismerik, nemcsak a fizetéssel, hanem egyéb módon is. Rendsze­res a kül- és belföldi kirándulás, üdültetés, folyamatos a szak­munkásképzés, megvannak a fel­tételek a kulturális és szórakozá­si igények teljesítéséhez is. A szövetkezet tagsága — élükön a minden munkahelyen jó teljesít­ményeket elérő szocialista brigá­dokkal — arra törekszik, hogy hozzájáruljon a népgazdasági ter­vek megvalósításához, a terme­lőszövetkezet további dinamikus fejlődéséhez. (X) , jött létre a naposcsibét szállító rémi Dózsa Tsz-szel, a tápok alapanyagát adó Phylaxia és az élőcsirkét átvevő kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat egy-egy szocialista brigádjával. E kap­csolatok haszna egyre jobban ki­fejeződik a tökéletesebb és ösz- szehangoltabb munkában, az egymás érdekének elismerésé­ben és segítésében. Nemcsak a baromfit tenyésztő, hanem a többi állattartó ágazat­nak is hasznára van, hogy bér­be vették a Bojári Sertéstartó Közös Vállalkozás keverőüzemét. Az idén itt 23 fajta tápból több mint 18 ezer tonnányit készíte­nek. Egyebek között baromfi-, sertés- és bárányhizlaló takar­mánykeveréket, amelynek egy részét saját állataikkal megete­tik, de jelentős az a mennyiség is, amelyet megrendelőiknek el­adnak. A község háztáji és kise-

Next

/
Oldalképek
Tartalom