Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

1971. július 13. *> PETŐFI NÉPE • 3 EGYRE BŐVÜL AZ IDEGENFORGALOM Fűtésszerelőből útlevélkezelő • Kiss Dezső határőr egy jugoszláv gépkocsi utasainak útlevelét ellenőrzi. Szórakoztató és ismeretterjesztő kisfilmek Külföldi televíziós társaságok­kal közös produkcióban egy sor újabb szórakoztató és ismeretter­jesztő kisfilm készítését tervezi a Magyar Televízió. Bállá Katalin­tól, a film- és koprodukciós fő­osztály vezetőhelyettesétől érdek­lődött az MTI munkatársa új terveikről. — Bartók Béla összes vonós­négyesének felvételét a BBC-vel együtt készítjük. A magyar tör­ténelem, a hazai tájak ihlette ze­nei motívumokat gyűjtöttük össze az NSZK tévéjének második mű­sora részére. Az egyórás hang­versenyen — a többi közt — fel­csendülnek Beethoven: István ki­rály nyitányának, Berlioz: Rá­­kóczi-indulójának, valamint Brahms több magyar ihletésű al­kotásának dallamai. A holland televízióval közösen szintén zenei filmet készítünk: egy budapesti városnéző sétával adunk ízelítőt mai dallamainkból. A világ nagy folyamai című, 13 részes sorozat­ból mi a Fekete-erdőtől a Feke­te-tengerig a Duna és környezete történetét, kultúráját, civilizáció­ját rögzítettük filmre. Haydn­­portréfilmünket az osztrák tele­vízióval közösen Ausztriában és Magyarországon forgattuk. Tan­zániáról készült háromrészes filmsorozatunkban a Kiliman­dzsáró csodálatos tájaira kalau­zoljuk el a nézőt. — Terveinkben szerepel még néhány koprodukciós vállalkozás: bemutatjuk a magyar nézőknek a leningrádi Musichall programját, s közös szórakoztató műsorok elő­készületeit kezdtük el a finn és a francia televíziós társaságokkal is. (MTI) Irodalmi ösztöndíjak A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Magyar írók Szövet­ségével kötött együttműködési megállapodás alapján pályázatot hirdetett SZOT irodalmi ösztön­díj elnyerésére. Az ösztöndíj cél­ja, hogy segítséget adjon a dol­gozók mai életét és erkölcsi ar­culatát szocialista szellemben áb­rázoló művek alkotásához. Aj nyilvános felhívásra 114 pályá­zat érkezett. A SZOT Titkársága a felkért bizottság javaslatára a következő tíz írót részesítette SZOT-ösztöndíjban egy eszten­dőre: Békési Gyula, Galgóczi Erzsébet, Iluh István, Király Zoltán, László Anna, László La­jos, Mátyás Ferenc, Péntek Im­re, Taar Ferenc, Tamás Meny­hért. — Jó napot kívánok! Ütlevél­­ellenőrzés! — így kezdi minden egyes gépkocsinál — amely beér­kezik, vagy elhagyja a Magyar Népköztársaság határát — mun­káját Kiss Dezső határőr, a her­cegszántói forgalomellenőrző pont útlevélkezelője. Kiss Dezső a múlt év márciusában vonult be a ha­tárőrséghez. Bugacon, a Béke ut­ca 41. szám alatt lakott, ám mun­kahelye Kiskunfélegyházán, a KÉV kirendeltségénél volt, ahol fűtésszerelőként dolgozott. Milyen az élet itt a határon, a forgalom­ellenőrző ponton? — Színes, változatos, érdekes munka ■ ez — mondta Kiss DeZső határőr, aki egyébként a forga­lomellenőrző pont KlSZ-alapszer­­vezetének titkára. — Nagyon sok­rétű a feladatunk, hiszen jól kell ismerni a különböző országok útleveleit, azoknak érvényességi idejét, s egyeztetnünk kell a fény­képet, a személyleírást, magával az utassal. A közeli országok út­leveleit már nagyon jól ismerem, nemrégiben két teljesen ismeret­len útlevél akadt a kezembe, egy hawai és egy máltai, őszintén szólva, bevittem a parancsnokom­hoz, mert nem tudtam eligazodni rajta. A fiatal határőr nagyon szeré­nyen, arról nem beszélt, hogy rendkívül nagy felelősség ez a munka. A napi nyolcórás szolgá­lat alatt több száz ember közül kell kiválasztani azokat, akiknek nincs rendben az útlevelük, úti okmányuk. S még ennél is jobban kell ügyelniük arra, hogy nem-e hamisították meg az útlevelet. — Ma már nem radíroznak, ?loí .'m.rrvíVJ v-n-.lp.vi» *tnvt»prrr A • Nagy a forgalom az ellenőrző pontnál. dörzsölgetnek az útlevelekbe, ha­nem egyszerűen fényképet cse­rélnek, s olyan ügyesen, hogy nagyon meg kell figyelni az utas és a fénykép közötti valóságot, vagy a személyleírást. Akadt már néhány olyan szőkehajú utas, aki­nek a hajszínét az útlevélben bar­naként jelöltek meg. Sorolhatnám még tovább a különböző próbál­kozásokat, de úgy vélem, ez szük­ségtelen. Kardos Imre, a forgalomellen­őrző pont parancsnoka, dicsérte Kiss Dezső határőrt, aki a szol­gálati feladata mellett jól szer­vezi a hivatásos és sorállomány KISZ-tagjainak munkáját. Vele a forgalomról váltottunk szót. — Az a tapasztalatunk, hogy növekszik a forgalom, amely ab­ból adódik, hogy a határsávot ki­szélesítették. Ez gyakorlatilag 80 ezer embert érint, ám még min­denki nem élt ezzel a lehetőség­gel. A múlt évben háromszázez­ren fordultak meg nálunk, s számításaink szerint, ez évben el­érjük a félmilliós utasforgalmat. Érdekes, hogy ebben az évben 120 vízumot adtunk ki a nyugati or­szágokból érkezőknek, s ebből 46 júniusra esett. Kik keresik fel a hercegszán­tói forgalomellenőrző pontot? Fő­leg magyarok és jugoszlávok. Ám a szocialista országok turistái, látogatói is itt kelnek át. A nyu­gati /^k^0>i|íágo^l^fjflfif|az osztrákok, s a németek ezen a ponton utaznak tövább, de akad itt olasz, francia, svéd, holland, s jó néhány arab országból szár­mazó állampolgár is. A múlt hó­napban például 34 féle nációt számoltak össze, ez azonban sem­mit sem számít a múlt évi 119 féle nációhoz képest. — Az utasok útiokmányai ál­talában rendben vannak. Azért mondom, hogy általában, mert ebben az évben 25 be-, vagy ki­utazni szándékozót kellett vissza­utasítani, mert okmányaik nem feleltek meg. Célunk és törekvé­sünk, hogy a be- vagy kiutazás­ra jelentkezők első benyomása kedvező legyen. Ezért állandóan csiszoljuk határőreink, útlevélke­zelőink munkastílusát. Gyakorla­tilag egy-egy gépkocsi utasai útlevelének átvizsgálása alig vesz igénybe 3—4 percet. Ha­tárőreink részt vesznek a szo­cialista versenyben, amelynek eredményeképpen, a múlt évben megszereztük az egység élenjáró alegysége címet. Ezt szeretnénk megtartani, amely nagyobb köve­telményeket jelent a kiképzésben és a forgalom ellenőrzésében. A hercegszántói forgalomellen­őrző pont egyre ismertebb lesz a külföldi és a belföldi turisták, lá­togatók előtt. Az itt szolgálatot teljesítő határőrök, hivatásos és sorállománynak egyaránt ama törekszenek, £iogy az utasok elé­gedetten^ jó benyomásokká^ tá­vozzanak. Gémes Gábor Munkavédelmi ellenőrzéseket tartanak az aratásnál Megkezdődött a nagy nyári munka, az aratás, amely a leg­több évben, sajnos magával hoz­za a balesetek számának növeke­dését is. A MÉM szakemberei összesí­tették az elmúlt évi baleseti sta­tisztikát, amely javuló tendenciát mutat. 1976-ban egy évvel ko­rábbihoz képest — 3000-rel keve­sebb baleset történt. A balesetek gyakorisága is javulást mutat, az állami gazdaságokban, mint a tsz-ekben egyaránt. Az üzemi balesetek 20 százaléka elesésből adódott, az állattartással kapcso­latos munkáknál 18 százalék, a munkagépek kezelésénél 12 szá­zalék, a kéziszerszámmal végzett munkáknál pedig 10 százalék az arány az összes baleseten belül. A csonkulásos balesetek nagy ré­sze a munkagépeknél, éppen az aratási időszakban következett be. Az idei aratásnál — amint a MÉM illetékesei rámutattak — mindenre figyelemmel kell lenni, az alapvető munkavédelmi rend­szabályok betartása az üzem és az egyén közös érdeke. 1976-ban a halálos balesetek közül 19 traktorral és vontatóval történt, négy alkalommal a védő­keret hiánya okozta a dolgozó halálát. Figyelmeztető, hogy két­szeresére nőtt egy év alatt a mun­kagépek helytelen kezeléséből be­következett halálos sérülések száma. Az átfogó vizsgálat megállapí­totta, hogy a tsz-ekben dolgozók munkakörülményei még mindig elmaradnak az állami üzemekben biztosított feltételektől, ezért ar­ra van szükség, hogy a közös gazdaságok is fokozottabban ügyeljenek a munkakörülmények korszerűsítésére. (MTI) TANSZERVÁSÁRLÁS Mit kell venni az elsősöknek? Mintegy 150 000 kisgyermek kezdi meg szeptemberben álta­lános iskolai tanulmányait. Bár még messze van a „becsöngetés” sok család már foglalkozik a tanszervásárlás gondolatával. Év­ről évre felmerülnek problémák ezzel kapcsolatban. A szülők egy része olyan tan­szereket is megvásárol, amelyek­re gyermekének nincs, vagy csak nagyon soká lesz szüksége. Az Oktatási Minisztériumban ezzel kapcsolatban felhívták a figyel­met arra, hogy ez fölösleges és többletkiadást is jelent, célsze­rűtlen. Pontosan meghatározott, hogy az első osztályosoknak mi­lyen tanszereket kell az első időszakban használniuk. Ezek: két-két darab 314—16 számú írás-, illetve 317—16 számú számtanfüzet, egy-egy csomag írólap, számolópálcika, és egy egységcsomag a gyakorlati fog­lalkozáshoz, egy doboz számoló­korong, két-két grafitceruza, illetve vékony piroskék ceruza, egy-egy kék, illetve piros pos­­tairon, hat színes ceruza, egy-egy egyenes vonalzó és mé­rőszalag, (centiméter), két dobó­kocka és egy szögletes zsebtükör. Az első osztályosoknak sem töltőtollra, sem golyóstollra nem lesz egyelőre szükségük. (MTI) A harmadik turnus Zánkán Zánkán, a balatoni úttörővá­rosban kedden fogadták az idei nyár harmadik turnusának be­utaltjait. A 19 megyéből három­ezer úttörőt, köztük több, mint háromszáz külföldi pajást fogad­tak a kéthetes turnus vendége­ként. Az új turnus legérdekesebb eseménye az országos gyermek­filmszemle lesz. A gyermekfilm­­szakkörök irányítói és legjobb aktivistái, a gyermekfilm-alkotá­­sok megyei véleménynyilvánítói ismerkednek itt meg a filmmű­vészet újdonságaival. A film­szemle 15 gyermekfilmje közül hatnak Zánkán tartják a ma­gyarországi bemutatóját. (MTI) Leltározási hullám Valamikor az üzletek és a vállalati raktárak készleteinek leltározása az évet záró és új évet kezdő fontos esemény volt. Manapság ha egy bolt ajtaján a leltározást jelző tábla díszeleg, már fel sem tűnik az embernek. A múltkor az egyik zöldségbolt ajtaját reggel 8 óra körül záratta be a leltározó bizottság; ki­rekesztve' az érkező vevőket. Abban az időpont­ban rendelték el a leltározást, amikor a boltot már megtöltötték a reggeli friss kenyérrel, tejjel és zöldáruval. Ez amolyan röpellenőrzés volt, igaz, egész nap eltartott. A friss portéka pedig nyilván kárbaveszett. De ez egy nagy cégnél, úgy látszik, nem sokat számít. Fő, hogy nyu­godtan alhattak az ellenőrzést elrendelők, mert­­különösebb hibát végül is bizonyára nem ta­pasztaltak. Ezt abból is láthattuk, hogy másnap mindenki a helyén volt a boltban, igaz kissé rosszkedvűen, mert a kiesett időt sajnálták az eladók. Van ennél persze komplikáltabb leltározás is. Mondjuk, egy háztartási, vagy vasáru bolté, ahol olyan sokféle cikket kell megszámolni, le­mérni, hogy néha egy hétig is eltart a leltáro­zás. A kedves vevő pedig bolyonghat, keresgél­het, míg hasonló üzletet talál. Mint legutóbb is, amikor a papírboltok közt terjedt el a leltáro­zási hullám, mint járványos betegség. De láttam nemrég húsbolton is a táblát, igaz, szerencsére csak egy napig. A leltározás, mint ellenőrzési forma az egyik legradikálisabb módszer, ilyenkor aztán „nincs mese”, kiderül, aminek ki kell derülnie. A kér­dés csak az, hogy az évenkénti leltározás miért nem elegendő a normális menetű boltoknál, ahol sem vezetőcsere, sem visszaélés gyanúja nem indokolja a razziaszerű árucikkszámlálást. Nyil­ván az ellenőrzés finomabb módszereivel is ered­ményt lehetne elérni, nemcsak a vevőket bosz­­szantó és semmibe vevő redőnylehúzással. Az ilyen bolt vezetői, dolgozói joggal érezhetik a gyanakvás és bizalmatlanság légkörét, ha még arra sem érdemesítették őket, hogy legalább az aznapra rendelt friss áru nagyobbik részét el­adhassák. Na persze, ha a központ leállítaná a másnapi rendelést, akkor mindjárt kiderülne a turpisság, s ugyebár — gondolhatja az ellenőrző szerv — eltüntetnék a hiányt a boltosok. Mert hát nem vitás, erre megy ki a játék, a tetten­érés izgalma teszi érdekessé a leltározást. Ha­bár azt minden valamirevaló szakember tudja, hogy egy jól összeszokott, rutinos társaság fü­tyül a leltározókra, jöhetnek azok bármikor. A valóban becsületesek viszont azért idegesek, mert bántja őket az elküldött, az ajtóból visszaforduló állandó vevő csalódott arca, s a megrendelt áru kárba jutása. Egy sok milliós forgalmat lebonyolító bolt ve­zetője mondta nemrég: ha az évközi leltárak okozta anyagi kiesést valaki összeszámlálná,‘ vá­rosi viszonylatban akkora összeg jönne ki, mint egy kisebb üzlet havi bevétele. Nyilván nehe­zebb a számlákat, szállítójegyeket ellenőrizni, a megrendeléseket nyomon követni, esetleg szú­rópróba szerűen egy-egy részleget és osztályt gyakrabban szemügyre venni, a pénztári for­galmat, az eladók viselkedését megfigyelni, mint egy általános leltárt elrendelni. A sokirányú el­lenőrző munkához sokkal nagyobb szakértelem is kell, mint az áru összeszámlálásához. Amit a legtöbb helyen ugyanazok a dolgozók végez­nek, akik egyébként is kiszolgálók, eladók, pénz­tárosok abban az üzletben. Valamiféle ellenőrzés-ellenes tendencia kérdő­jeleit akarjuk itt felvázolni? Szó sincs róla. Hi­szen a szakszerű ellenőrzésnek igen nagy a je­lentősége a kereskedelmi életben is csak úgy, mint más területen. A szakszerű ellenőrzésnek. A kérdés csak az, hogy az elburjánzó, s a leltá­rozást szinte egyedül üdvözítő módszernek te­kintő leltározás divatja jelenti-e a legjobb meg­oldást? Aligha. Ideje volna gátat vetni ennek az „új hullámnak”. S kiszámolni egyszer, hogy melyik az igazi népgazdasági érdek: nyitva tar­tani a boltokat, vagy évközben is sülve-főlve leltározni? A vevők általános érdekeiről, a szol­gáltatás minőségéről már nem is beszélve. T. F. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL T „ * j | i* * • • * \ *}{J ;• •; t *• j| i Északi szomszédunk gépipara • (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) Csehszlová­kia a világ ipari termelésé­nek kb. 2 szá­zalékát adja és a földgolyó 30 iparilag legfejlettebb országa közé­tartozik. Az országban a gépiparnak komoly hagyo­mányai van­nak, s joggal mondható hogy a nép­gazdaság fej­lődésének egyik „hajtómo­torja”. A sta­tisztikai ada­tok tanúsága szerint, a nem­zeti jövedelem mintegy 20 százaléka a gépipar termeléséből származik. A gépipar jelentősége és rész­aránya az ipari termelésben azonban még tovább növekszik, s (várhatóan 1980-ra az ipari össztermelés 32—34 százalékát szolgáltatja majd. Ezt a fejlő­dési ütemet csak a gépipari üze­mek modernizálása és rekonst­rukciója, illetve a gyártmány­szerkezet átalakítása révén le­hetett tervezni és megvalósítani. Tervszerűién fejlesztik az ener­getikai berendezések (kazánok^ turbinák, generátorok stb.), vala­mint az energiaszállítással kap­csolatos berendezések gyártását is. Különösen nagy lendületet kapott az amatőrművekhez fel­használható berendezések fejlesz­tése és gyártása. így ma már például reaktoregységeket, spe­ciális szerelvényeket, keringet­­tető szivattyúkat stb. is gyárt a csehszlovák ipar. A tervek megvalósításában nagy részt vállal Csehszlovákia legnagyobb gépgyára, a Skoda Művek is, amely 65 országba ex­portálja termékeit. Ott készül a képen látható munkadarab is, amely egy 60 ezer kW-os gene­rátor állórésze lesz és az indiai Kadana Erőműben fogja öregbí­teni a csehszlovák gépipar jó hírnevét. A csehszlovák gépipari, termé­kek kétharmadát a KGST-or­­szágok veszik át, míg az im­portban 70 százalék ezeknek az országoknak a részaránya. Ép­pen ezért nagy hangsúlyt fek­tetnek a specializációra és a kooperáció kiterjesztésére. Elektronikus bábák A Német Demokratikus Köz­társaságban évente átlagosan 180 ezer gyermek születik. A bábák és az orvosok munkáját új elek­tronikus segédeszköz, az úgyne­vezett fötálmonitor könnyíti meg. Ezek az NDK-ban készült, kor­szerű műszerek mérik, ellenőr­zik és feljegyzik a magzati szív­hangokat és az anya fájásait. A terhesség, és a szülés idején rendkívül nagy .segítséget nyújt, ez az „elektronikus bába”. A rostocki női klinika főorvo­sa, dr. Günter Seidenschnur pro­fesszor szerint az új módszer minden eddiginél megfelelőbb, mivel alkalmazása révén elke­rülhető az anyaméhben növekvő magzat esetleges károsodása. A rostocki női klinika 1968 óta alkalmazza a fötálmcnitort, 1975 óta pedig valamennyi szü­lést elektronikus úton ellenőr­zik. Az elektronika természete­sen nem helyettesítheti a szülé­szek munkáját, de rendkívül hasznos segédeszköz, segítségével a szülészetben dolgozók új, fon­tos ismeretekre tesznek szert.. (BUDAPRESS—PANORÁMA) Öntözés - növekvő termés • A Kirgiz Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet parcelláján a*­­automatizált öntözési rendszerrel kísérleteznek. A Szovjet­unióban 77 tu­dományos ku­tatóintézet fog­lalkozik hidro­technikai és öntözésL prob­lémákkal. A közép-ázsiai köztársaságok­ban, a Szovjet­unió európai részének déli területein és a Volga vidékén, ahol kevés a csapadék, ön­tözőrendszere­ket és víztáro­zókat építenek. Belorussziá­ban és a balti államokban pe­dig. ahol túl sok csapadék hull, lecsapol­ják a mocsara­kat. Az elmúlt ötéves tervben a Szovjetunió­ban 9 millió hektár lecsa­polt, illetve ön­tözéssel termé­kenyített földet adtak át művelésre, és jelentős mértékben növelték a legelők te­rületét. A szántóföldek 8 száza­lékát képező öntözött földek a kolhozok és szovhozok mezőgaz­dasági termékeinek negyedrészét • A moszkvai terület Maszlovo szovhozában árok­ásó géppel készítenek helyet az öntözőcsatornák-r nak. (Fotó: TASZSZ—APN—KS) jelentős növelésével a mezőgazda­­sági termékek egyharmada szár­mazik majd ilyen földekről. A mezőgazdasági kultúrák termés­­eredményei magasabbak és állan­dóbbak lesznek. biztosítják. 1980-bcUi ^ turulotok (APN—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom