Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

• Ebben az évben 1000 kombinátort készítenek. Felvételünkön autó­daru rakja ezt a fontos munkagépet tehergépkocsira, amely az AG­­ROKER-telepre szállítja. kilogrammot. A gép munkaszéles­sége 6,5 méter és húsz centimé­ter mélységig dolgozik. • A képünkön látható — 10,5 ezer tonna szemes­termény korszerű tárolására alkalmas — berende­zést a múlt évben a Bólyi Állami Gazdaság meg­rendelésére a mohácsi kikötőben szerelték fel. 9 Az XTN 6,6-os nehéztárcsa, amelyből az idéa 300 került ki a műhelyekből. A megye legfiatalabb városá­ban működő gyáregység egyik fő terméke a PH 37 jelű kultivá­­tor, amelyből NDK exportra évente 2 ezret gyártanak. Ha­zánkban egyre nagyobb sikert arat a CSMK 12 típusú cukorré­­pa-sorközművelő kultivátor, ame­lyet nemcsak cukorrépaterületen lehet használni, hanem kitűnően segíti Kalocsa környékén a pap­rikatermesztést is. A KSMK ku­­korica-kultivátor család 6 és 8 soros kivitelben készül és kere­sett terméknek számít. A kiskő­rösiek részt vesznek ipari koo­perációban is. Immár negyedik éve gyártják az Ikladi Műszer­gyár részére azokat a ventilláto­rokat, amelyeket ez az üzem a Szovjetunió részére készülő ba­romfitelepi berendezésekben sze­repel. A kooperáció' nagyságát bizonyítja, hogy évente átlag 10 ezer ventillátor hagyja el a gyáregységet. 9 A kecskeméti és a vidéki gyáregységekben korszerű gépek segítik a termelést. Képünk a daraboló műhelyben ké­szült. 9 A kísérleti üzemben — Kecskeméten — sze­relik az első konzerv­ipari gépet, egy uborka­osztályozó berendezést. MEZŐGÉP VÁLLALAT Kecskemét, Külső-Szegedi út 136. Telefon: 13-860 Telex: 26211 A 29 évvel ezelőtt létrehozott gépállomások rendkívül nagy segítséget nyújtottak annak idején a mezőgazdaságnak. A földeken meg­kezdődött a nagyüzemi gazdálkodás alapjai­nak lerakása, a fiatal termelőszövetkezetek azonban nem rendelkeztek elegendő géppel és munkaeszközzel. A gépállomások segítet­tek. Megművelték a földet, learatták a ter­mést, de segítséget nyújtottak a közös gaz­daságok gépesítésében is. Néhány év után, amikor a termelőszövetkezetek megerősöd­tek, saját erőből, állami támogatással saját gépparkot tudtak létrehozni, birtokukba vet­ték a gépállomások gépeit is. A hatvanas évek közepétől a_ gépállomások eredeti sze­repüket jól betöltve fokozatosan átalakultak mezőgazdasági gépjavító állomásokká. igen kiváló munkát végeznek. Külön érdekességnek számít, — amely ki is vívta a szakemberek elismerését —, hogy az egy le­vélre eső fajlagos súly eléri a 90 Természetesen továbbra is szo­ros kapcsolatban maradtak a mezőgazdasági nagyüzemekkel és vállalták, illetve elvégezték a részükre átadott gépek javítását. Az évek során újabb változások történtek, a termelőszövetkezetek egyre inkább megerősödtek, s immár nem volt szükségük ar­ra, hogy bérmunkában végeztes­sék el gépeik javítását. Saját, egyre jobban felszerelt műhe­lyeikben szakmailag jól képzett szerelőgárda alakult ki és a hely­színen gyorsabban tudták elvé­gezni a szükséges javításokat. A mezőgazdasági gépjavító állomá­sok életében újabb változásoknak kellett bekövetkezni. Az itt dol­gozóknak munkára volt szüksége, a meglevő gépeknek, berendezé­seknek termelniök kellett. Bács-Kiskun megyében ebben az időben nyolc helyen működött gépjavító állomás, összesen 3036 dolgozót foglalkoztattak, s 1968- ban a termelési értékük 361,4 mil­lió forint volt. A kiskunhalasi és a kiskunfélegyházi gépjavító hamarosan az állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet tulaj­donába került. A bajai telep 1976. január 1. óta nem tartozik a kecskeméti MEZŐGÉP központ­hoz, ugyanakkor viszont a kis­­kunmajsai Drótfonatgyártó Vál­lalat lett az új gyáregység. A legfőbb feladatot 1968-ban a termékszerkezet átalakítása képezte. Meg kellett találni azo­kat a vállalatokat, amelyek a meglevő termelő berendezéssel dolgozni tudnak. Hamarosan je­lentkezett a megrendelő, a vál­lalat megkezdte az Ikarusz autó­buszok különböző alkatrészeinek a gyártását. Kezdetben még al­vázak is kikerültek a műhelyek­ből. később ezek készítését abba­hagyták. Ebben az időszakban láttak hozzá vetőgépek, valamint a kistárcsák gyártásához. A kis­­kunmajsai egységükben ekkori­ban kezdődött, s ma is munkát ad a teherautófülkék készítése. A bajaiak különböző üzemi­konyhai berendezéseket adtak át megrendelőiknek. Volt közöttük burgonyatisztító-gép, dagasztógép, de gyártottak ebben az időben házi vízellátó berendezéseket is. Jelentős állomás volt a válla­lat életében, amikor átvette a Mosonmagyaróvári Gépgyártól a terménytárolók gyártását. Sike­rüket bizonyítja, hogy a hazánk­ban már 85 ilyen szemestermény­tárolót létesítettek, s a különbö­ző mezőgazdasági üzemeknek le­hetővé tették mintegy 420 ezer tonna termény korszerű, bizton­ságos tárolását. A későbbiekben szólunk arról is, hogy a szemes­­termény-tároló milyen sikereket arat a külföldi megrendelők kö­rében is. A vállalat fejlődését, a termék­­szerkezet átalakítását nehéz len­ne dátumok szerint felsorolni, de nem is szükséges. A 11 évvel ez­előtt kezdődött fejlesztés a mai napig is tart. • Fülkék NSZK meg­rendelésre a Claas kombájnokhoz. Amikor a mezőgazdaságban ki­alakultak a különböző termelési rendszerek, az Iparszerű Kuko­ricatermesztési Rendszer vezetői­nek kérésére a vállalat megkezd­te a nagy teljesítményű talajmű­velő eszközök gyártását. Így fej­lesztették ki például a tárcsa­családot, amelynek jelenleg nyolc tagja van. Ezeket a fontos talaj­művelő eszközöket — a család tagjait — 50-től 250 lóerős trak­torokhoz készítik. A magágyelőkészítő gépek gyártásában is szép sikereket ér­tek el. Amikor megkapták ezek­nek a kombinátoroknak a doku­mentumait, szinte azonnal meg­kezdődött a továbbfejlesztésük. Eddig már több mint 100 darabot adtak át a mezőgazdasági üze­meknek, akik elismerően nyilat­koznak a gépek teljesítményéről, és használhatóságáról. A vállalat profiljának kialakí­tása után egyre nagyobb gondot fordítottak és sikerrel hajtották végre a „házon belüli” szakosí­tást. Ma már a különböző gyár­egységek viszonylag függetlenek egymástól, egy-egy termék hely­ben készül, s nem kell a társ­gyáregységtől alkatrészeket ren­delni. Tekintsük át röviden a MEZŐ­GÉP Vállalat gyáregységeit, s adjunk képet arról, hogy jelen­leg hol és mit gyártanak. gyártásának fejlesztésére. E terí mékeknek nagy jövője van, vári hatóan jelentős exportszükséglet tét is kielégítenek véíűk. AKIK A KÖZÖS CÉLÉRT DOLGOZNAK A vállalat dolgozóinak immár több mint hatvan százaléka tag-; ja a törzsgárdának. A vállalat az utóbbi három évben például több' mint másfél millió forinttal se-' gítette a lakásépítő dolgozókat. Ä vállalat saját lakásokat is épít és átadja dolgozóinak. A múlt évben Kecskeméten 24-en köl-; töztek be ilyen vállalati összkom­fortos otthonokba. A gyáregysé­gekben üzemi konyhák működ-' nek, megfelelő öltözők-fürdőta állnak a dolgozók rendelkezésére.' Nagy gondot fordítanak a vidé­kiek be- és hazaszállítására, 15Í saját autóbuszuk teszi könnyebbé és gyorsabbá az utazást. Négy évvel ezelőtt húsz esz­tendőre béreltek Gyulán, a SZ©T szállóban két szobát, januártól­­januárig havonta négy család tölt-> heti itt szabadságát. Ugyancsak A múlt év elején vette át a MEZŐGÉP Vállalat az itteni Drótfonatgyártó Vállalatot. Jelen­leg is drótfonatot, ipari rostaszö­veteket, valamint különböző vas­­tömegcikkeket gyártanak. Jelen­tős termékük a nagyüzemi ser­téstelepeken használatos különbö­ző berendezés. írásunk elején már említettük, hogy a MEZŐGÉP Vállalat egyik fontos feladata a garanciális szolgáltatás. Nos, innen Kiskun­­majsáról indul el a szolgálat 28 műhelykocsija az ország déli területeire, hogy ellássa felada­tát és az 52 szerelő-gépkocsive­zető kijavítsa az AGROTRÖSZT által forgalomba hozott különbö­ző gépeket. TÜL A MEGYE ÉS AZ ORSZÁG HATÁRAIN A vállalat 1971 óta folytat egy­re növekvő export-tevékenységet. Akkor lengyel megrendelésre gyártották és szállították a baráti országba a pneumatikus, szemen­­kénti kukoricavető-gépeket. Az­óta már számos közeli és tá­voli országban segítik a mezőgaz­daságban dolgozók munkáját a Kecskeméten, illetve a vállalat­KEREKEGY­HÄZA KECSKEMÉT A megyeszékhelyen működő MEZŐGÉP üzem fő profilja a szemestermény-tároló, amelyről az előzőekben már adtunk ismer­tetést. Itt gyártják a kombináto­­rokat, valamint a nagy teljesítmé­nyű ventillátorokat, amelyeket széna szárítására használnak. Igen jól tudják alkalmazni a mezőgazdasági nagyüzemek eze­ket a ventillátorokat burgonya és más gumós termékek tárolá­sánál szellőztetésre is. SOLT .. Tavasszal nagy sikert aratott az AGROMASEXPO '77 kiállítá­son a solti gyáregységben készülő XTN 6.5 H típusú nehéztárcsa. E munkagép külön jelentősége, hogy különlegesen kiképzett tár­csalevelekkel szerelik fel, ame­lyek közópkötött és kötött talajon tonna kapacitású berendezés szállítására van kilátás. A vállalat fejlődésére jellem­ző, hogy a múlt évben már 114 millió forint értékű gyártmányt értékesített külföldön, az idén pe­dig az export értéke eléri a 162 millió forintot. Fő törekvésük az, hogy növeljék a tőkés exportot, s a mostani, 1,6 millió dollárt 1980-ig 4,5—5 millióra növeljék. A szocialista országokba szállí­tott áruk mennyiségére jellemző, hogy jelenleg eléri az évi 3,5'mil­lió rubelt. ÉS A JÖVŐ ? A vállalat fejlődésében igen nagy jelentősége van már évek óta a kísérleti üzemnek, ahol harminc szakember foglalkozik a gyártmányok fejlesztésével, újak kialakításával. Napjainkban újabb fontos feladat megoldásán dolgoznak. Május 1-től ugyanis iparágon belüli profilrendezés kö­vetkeztében a vállalatnak a fő­városban fejlesztő és fővállalko­zó irodája van. Jelenleg 36-an dolgoznak itt, de a létszámot fo­lyamatosan legalább hatvanra növelik. Ennek az irodának a jö­vőben igen fontos feladata lesz: itt készülnek ugyanis az új ter­mékek, a konzervipari gépek ter­vei, s itt történnek az új üzlet­A vállalaton belüli szakosodás eredményéként az Ikarusz gyár ebből a nagyközségből kapja a különböző alumínium autóbusz­alkatrészeket. Említésre méltó, hogy az évek során már 11 ezer autóbuszt gyártott az Ikarusz' a kerekegyháziak közreműködésé­vel. Éves termelésük eléri a 250 milliót, s hogy terveiket teljesí­teni tudják, az itteni szakembe­rek, szocialista brigádok külön­böző célgépeket szerkesztettek. KISKUNMAJSA Ebben a gyáregységben kezdő­dött 1968-ban a teherautó-fülkék gyártása, s az évek során sok­sok ezer hagyta el a műhelyeket. Jelenleg hosszútávú szerződés szerint az NSZK Claas-cég részé­re készítenek kombájn-fülkéket, évente mintegy 3 ezret. nál készülő gépek. Rendszeres pi­ackutatást folytatnak, bemutatták már gyártmányaikat — a hazai kiállítások mellett — Párizsban, Lipcsében, Svédországban, a Szovjetunióban, sőt Algírban Is. Rendkívül nagy sikere van a vállalat által gyártott komplett szemestermény-tárolónak, amely­ből például Vietnamban is fel­szerelnek egyet. A közeljövőben indul négy szakember a távoli baráti országba, hogy üzembe he­lyezze a berendezést. Az iráni sah farmján hamarosan 4500 tonna tárolására alkalmas tele­pet vehetnek használatba. Hat kecskeméti szakember nyújt se­gítséget a szerelésben. Tárgya­lások folynak napjainkban, s ha sikerül, Algírban 220 ezer, Tu­néziában pedig 250 ezer tonna szemesterményt tudnak majd tá­rolni a vállalat munkájának eredményeként. Ugyancsak tár­gyalások kezdődtek nigériai ex­portról, s ebbe az országba is 60 kötések is. A tervek megvalósí­tásán, az új gépek készítésén már dolgoznak a kecskeméti gyáregy­ségben. A talajművelő gépek gyártása folyamatosan megszűnik, illetve ezt a profilt 1980-ig át­adják más vállalatnak. A következő ötéves tervben nagyszabású beruházás megvaló­sítása kezdődik, több száz millió forintot fordítanak a konzerv­ipari — szállító, anyagmozgató, valamint osztályozó — gépek két évtizedre szóló, két szobás bérleményük van a Siófoki SZOT üdülőben, amelyet a nyári sze­zonban vehetnek igénybe a dol­gozók. A Szelidi-tó mellett, va-; lamint Soltvadkerten, a Petőfi-4 tónál levő üdülőkben nyaranta egyszerre 12 család pihenhet, he­ti váltással. Sok-sofcezer saját könyvvel rendelkeznek, színház és mozibérletet vásárolnak dolgo­zóik részére. Jelentős összegekkel segítik a gyermekintézményeket. A vállalati eredmények egyik forrása, hogy a dolgozók kö­zül 200-an rendelkeznek felső, JJ00-an pedig középfokú vég­zettséggel. J\ szakmunkások szama meghaladja az 1200-at, az ipari tanulók létszáma pedig eléri a 200-at évente. Végezetül, de nem utolsósorban kell megemlíteni azt, hogy a vállalatnál jól szervezett és jó eredményeket ér el a szo­cialista munkaverseny. A 120 szocialista brigád mintegy 2 ezer tagja mindent megtesz a vállalásaik teljesítésével a kö­zös eredmények növeléséért, azért, hogy munkahelyüknek hírnevét kitűnő gyártmányokkal öregbítsék, s ezzel is segít­sék a mezőgazdaságot. (X) KISKŐRÖS

Next

/
Oldalképek
Tartalom