Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-07 / 158. szám
1977. július 7. • PETŐFI NÉPE • l \ <> PÁRT- ÉS TÖMEGSZERVEZETI OKTATÁS A KECSKEMÉTI JÁRÁSBAN Ennyi és ennyi új ház, üzem, könyvtár, tanterem épült, gépet helyeztek üzembe, igy válaszolunk általában valamely terület,' település fejlődését tudakoló kérdésre. Így, mert egyszerűbb a szó elsődleges értelmében látványos, könnyen érzékelhető, számba vehető létesítmények sorolása a szellemi, tudati gyarapodás összegezésénél. A dolog természetéből következően nehezebb kitapintani, mérni gondolkodásunk finomodását, életvitelünk korszerűsödését, Ismereteink bővülését, szemléletünk fejlődését. Következésképp a nevelésre, tanításra, okulásra fordított energia megtérülése, hasznosulása Is csak áttételesen mutatható ki, noha a tartós anyagi gyarapodás, előremenetel mindezek függvénye. □ □ □ A tanyás, évek alatt évtizedeket, évszázadokat változó kecskeméti járásban a tudatszint és az életszínvonal közötti kapcsolat különösen nyilvánvaló. Ezrek kerültek más létfeltételek közé, a kisparcellákról a nagyüzembe, külterületi lakóhelyről faluba, nagyközségbe. Egyre többször kell véleményt nyilvánítaniok, állást foglalniok. Csak akkor érzik, érezhetik jól magukat az új közösségekben, csak akkor válnak a társadalom valóban hasznos tagjaivá, ha tájékozottak a világ, az ország dolgaiban, értik az összefüggéseket, a történelmi szükségszerűségeket, megtalálják a jelenségek lényegét. Az ország legnagyobb járásában a helyi sajátosságok figyelembevételével alakították ki a párt- és tömegpolitikai oktatás rendszerét, módszereit, ezért segíthették oly hatékonyan a szocialista fejlődést. A kecskeméti járásban az 1976/ 77-es oktatási év tapasztalatai általában kedvezőek. Megállapítható, hogy az előadások, szemináriumok, tanfolyamok hozzájárultak a szocialista tulajdonviszonyok erősítéséhez, a tanyapolitika helyes értelmezéséhez, a tanulási kedv élesztéséhez, politikai céljaink tudatos vállalásához. A mérleg, az összkép kedvezőbb a korábbinál, tapasztalataik figyelmet érdemelnek□ □ □ Javult a pártoktatás irányítása. Már az előkészítés szakaszában körültekintően keresték az adott feladatokhoz alkalmas embereket, formákat, módszereket. A középtávú, több évre szóló tervek ismeretében a kapkodás, a kényszerű rögtönzés helyett előre tervezhettek, megteremtették a hatékonyság feltételeit. Jut idő a témakörök gondosabb, a hallgatóknak megfelelő, a helyi politikai, gazdasági, kulturális igényekkel összhangos témakörök kiválasztására, a tartalmi kérdések előzetes megvitatására. A formalitásokat felváltja a lehetőségeken és adottságokon alapuló oktatáspolitika Arra törekedtek, hogy minél több felsőfokú képzettségű, alapos marxista—leninistái tudású propagandista ismertesse és népszerűsítse az MSZMP és a tömegszervezetek tevékenységét, tudatosítsa az egyéni és közösségi érdekek harmóniáját. Csak néhány számadattal terheljük olvasóinkat, de ezek sokat mondanak. Az 578 propagandista közül 457 párttag. A pártoktatásban foglalkoztatottak kivétel nélkül tagjai az MSZMP-nek. Közülük 174-en végeztek egyetemet, vagy főiskolát. Kedvezőtlenebb a politikai képzettség: az oktatók csupán húsz százaléka szerzett felsőfokú diplomát. Az arányok folyamatosan javulnak. A propagandisták fele tíz esztendőnél hosszabb ideje látja el megtisztelő feladatát; a növekvő tapasztalat is tükröződik az oktató-nevelő tevékenység hatékonyságában; Gondoskodnak) meggyőzően érvelő, érzelmileg is elkötelezett, de csak közép-, vagy alapfokú végzettségűek beiskolázásáról és a rendszeres tofvábbképzésről. Megkétszerező-! dött öt esztendő alatt a marxista—leninista esti egyetemen tanuló propagandisták száma. n □ □ Beváltak a községekben a helyi vezetőkkel rendezett tanácskozások. Itt megismerkedhetnek a település községpolitikai, munkahelyi ügyeivel, időszerű feladataival. A propaganda az országos és helyi politika kapcsolata kifejeződött az elsőgenerációs munkások gondolkodásmódjának formálásában, a munkásosztályhoz való kötődés megalapozásában. Mivel a párttagság fele mezőgazdasági üzemben dolgozik, érthetően nagy érdeklődés fogadta a párt szövetségi politikájának értelmezéséhez, a helyes gazdaságpolitikai szemlélet kialakításához fűződő iránymutatásokat. Valamennyi tanfolyamon feldolgozták az V. ötéves tervet, a megyei, járási, helyi tennivalókat, az éves cselekvési programokat. A pártoktatásban mintegy háromezren vettek részt. Többségük fizikai dolgozó, közvetlen termelésirányító. Más oktatási formákban 12 ezren tanulmányozzák az MSZMP politikáját. önelégültségre nincs ok, akad még javítani, fejleszteni való. A megértés és az érzelmi azonosulás egyidejű folyamatát nem mindenütt sikerült létrehozni, összekeverik helyenként a politikai, ideológiai oktatást. A társadalmi viszonyok bonyolultságát nem mindig tükrözi, követi, fejezi ki az oktatás. Mezőgazdasági üzemeink többségében a közelmúltban alakultak meg a szakszervezeti bizottságok, megoldatlan a szakszervezeti propagandisták továbbképzése. A propaganda hatására aktívabbá vált a tömegszervezetek tartalmi és szervező munkája. □ □ □ A párt- és tömegszervezeti oktatás a kecskeméti járásban gyorsította, szilárdította a szocialista fejlődést, bőven kamatozott a szervezők, az áldozatos munkát vállaló propagandisták fáradozása. Sok minden „épült” ily módon is a fejekben. Heltai Nándor Valószínűségszámítás, kombinatorika?... Matematika az általános iskolákban • Tanítási óra az imrehegyi általános iskolában. A nyári hónapok a pedagógusok számára nemcsak kikapcsolódást, megérdemelt pihenést, hanem erőteljes szellemi munkát is hoznaik. A tanév befejezését követően országszerte igen sok tanintézetben ismét megélénkül az élet. Az iskolapadokban azonban rövidebb-hosszabb ideig nem „fiatalkorúak”, hanem felnőttek, sőt éppenséggel tanítók és tanárok ülnek. A szakmai továbbképzéseken kibővítik, felújítják ismereteiket, és tájékozódnak az új tantervek követelményeiről. A rövidesen bevezetésre kerülő oktatási reformok minden bizonnyal az alsótagozatos diákokat és az őket oktatókat érintik a legátfogóbban, pontosabban szólva az új követelményeket támasztó tantárgyak között a legtöbb és leglényegesebb módosulás az általános iskolai matematika oktatásban van. Az alsótagozatos nevelők átképzése a megyében már három évvel ezelőtt elkezdődött, és az idei tanfolyamok zárásával e nyáron már be is fejeződik. Ez azt jelenti, hogy valamennyi tanító elsajátította az új matematikai oktatás alapelveit és módszertanát. A jövő évtől kezdődően Bács-Kiskun megye minden tanintézetének első osztályában már a megreformált rendszer szerint oktatnak, s reméljük, hogy lesz elegendő tankönyv és segédanyag is az igények kielégítésére. Elmondható, hogy mint minden újtól, sokan idegenkedtek a komplex matematikatanítás bevezetésétől is. Ez nem is olyan meglepő, ha egy pillantást vetünk azokra a szakmai kifejezésekre, amelyek már az általános iskola első osztályának tantervében megtalálhatók. Számelmélet, és számfogalom, logika, méréstan, kombinatorika, algebrai alaptörvények, valószínűség és statisztika, számrendszerek és műveletek alapfogalmai és még sorolhatnánk tovább. Ezek a szakkifejezések első pillantásra valóban bonyolultak, riasztóak. Szülők és nevelők érthető ellenkezését válthatják ki, akik vagy soha, vagy pedig csgk egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaik során találkoztak velük, és még akkor sem jelentett könnyű feladatot számukra a kombinatorika, a valószínűségszámítás, vagy a függvénytan elveinek megértése. A valóságban azonban másképp van. Az új oktatás lényege az, hogy a felső szintű matematika alapelvei éppen olyan egyszerűek, mint a kétszer kettő. Magyarán szólva, nem történik más az iskolákban, mint hogy a pedagógusok játékos módon a becslés, a közelítés, a lehetséges vagy a nem lehetséges következtetések és a többi művelet legegyszerűbb elveit tudatosítják a gyerekekben. És ami ennél is fontosabb: az osztályban közvetlen módon, szemléltető modellekkel, rajzok, pálcikák, kockák és korongok segítségével közösen oldják meg a feladatokat úgy, hogy a tanulás lényegében örömet jelentő felfedezéseket jelent. A nyári továbképzéseken, amelyeket már megelőzött néhány évközi szakmai találkozás, az előadók első feladata az új rendszerrel szemben érzett gátlások feloldása volt, majd ezt követte az elméleti és gyakorlati-módszertani ismeretek átadása. A nevelők döntő többségét éppen a jó pedagógiai érzékük és a tapasztalataik segítik át az idegenkedésen. Hiszen hamar belátják, hogy a hagyományos és elvont összeadás-kivonással, számoltatással szemben mennyivel élőbb és hangulatosabb a soksok játékos szemléltetéssel egybekötött új módszer. Ezt az eddigi kísérletek tapasztalatai is megerősítik, Kiskunfélegyházán a Batthyány Általános Iskola vezető szakfelügyelői elmondták a tanfolyam résztvevőinek, hogy az új matematikát tanuló osztályokban a gyerekek örömmel várják a tanórákat. A pedagógusok semmiféle ellenkezést nem éreznek. Sőt! Ügy tűnik, a diákok nem idegenkednek ’ a matematikától, vagy az algebra legelemibb elveitől. Hiszen egész éven át nem tesznek egyebet, mint csoportosítanak, rajzolnak, színes lapokat, rudacskákat válogatnak; megbecsülnek halmazokat. Mindez alig-alig komolyabb, vagy fárasztóbb annál a közös játéknál, amit sokan közülük már az óvodában megismertek és megszerettek. 4A nyári hetekben, a továbbképzések alkalmával tanulókká változott pedagógusok felkészülése elmélyült munkát igényel. Az új oktatási elvek és módszerek haszna részben a iskolai tanórákon csapódik le, másrészt pedig hosszabb távon lesz eredményes. És ez sem lényegtelen. Hiszen természettudományos igényű korunkban a logikus gondolkodás képessége és a matematikai érzék a legfontosabb követelmények egyike, amelyet még a hagyományosan humán érdeklődésűek sem utasíthatnak el maguktól. Talán a legáltalánosabb matematikai alapelvek korai oktatása megszünteti az alsó-, a közép- és felsőfokú tanintézetekben, illetve az életben ma még tapasztalható általános idegenkedést Euklidész, Bólyai Farkas, Gauss, vagy éppen Einstein tudományával szemben. P. M, HÁROM HÍR A NÉPZENÉRŐL • Sikere volt a kecskeméti citerások játékának. Pávaszomszédolás Apostagon tJjabb sikereket ért el az Országos Népdalkörök Jegyzékén szereplő apostagi népdalkor. A három éve alakult együttes hagyományokat ápoló, igazi szépséget felcsillantó ének- és táncművészeiének tapsolt, lelkesedett az 1977. június 26-án megtartott „Pávaszomszédolás’’ közönsége. A dalos rendezvényen fellépett sajátos stílusú, gazdag dalgyűjteményével az öregcsertői, homokmégyi, szalkszentmártoni és dunaegyházi citerazenekar is. Az előadott dalok és táncok múltat őrző tisztaságát, mindenkire ható művészi erejét fokozta a közönség őszinte, vidám bekapcsolódása — o tizenéves gyerekek együtt énekeltek az idős nénikékkel. Ifjú citerások A kunszentmiklnsi művelődési otthon „Gyöngyösbokréta'' gyermek citerazenekara is őrzi, ápolja és nagy sikerrel népszerűsíti a táj népzenei és néptánc hagyományait. Az 1974-ben alakult együttes 13 tagja és vezetője, Putnoki János kitartó szorgalommal dolgozik: készül a fesztiválokra. .találkozókra. Szerepeltek Kecskeméten, Akasztón, Orgorányon, Szabadszálláson, Szigetszentmiklóson, és titkos ■ vágyuk, hogy az ország minden részébe eljuttassák a kiskunsági népdalokat. Méltán megérdemlik a figyelmet, a támogatást. Kécskeiek Kőrösön A Nagykőrösi Nyár 77 című rendezvénysorozat keretében szerepelt többek között a tiszakécskci együttes, mely a Szimferopolban megrendezett népzenei fesztiválon vörösdiplomát nyert. Sz. V. A Zichy-kastély Óbudán Hogy könyv és olvasó egymásra találjon... BUDAPESTI ÉRDEKESSÉGEK A földig lerombolt, s szalagházakkal elborított Óbudán a hatalmas neonreklámok, üzletközpontok árnyékában, áll egy régi palota. Fő tér 1. A kapuban fekete tábla: Óbudai klubház. Belépünk, s máris a XVIII. században, Mária Terézia, a felvilágosodás, s a barokk korában járunk. Ekkor már egy évszázada, hogy Óbuda a Zichyek birtoka. 1659-ben királyi adomány által került a család tulajdonába. 1746-ban Zichy Miklós a kor szokása, s ízlése szerint híres mesterekre bízza kastélya építését. Hat év alatt készül el sajátos egyszárnyú feljáróval a barokk főépület. Gazdái csak nyaranta lakják. Akkor sem sokáig, hiszen néhány év múltán a királyt kamara visszaváltja az épületet. A felszabadulás után katonai főparancsnokság, majd szükségszállás a lebombázott házak lakóinak. A felismerhetetlenségig tönkrement épület restaurálása 1972- ben kezdődött. A másfélezer négyzetméternyi területen végre egy helyen otthont kaphattak Óbuda legrégibb históriájának emlékei, közelmúltja és jelene is. A szárnyépületben ifjúsági, felnőtt és nyugdíjas klubok, könyvtár, torna- és balett-termek, valamint helytörténeti gyűjtemény. Római, s középkori emlékek és a híres óbudai kádárdinasztia utolsó mesterének, Tóbiás Simonnak adományaként egy ma is működő kádárműhely. Évszázados polgárszobák, a talán egyedülálló kétszáz éves kézi meghajtású mosógép, patika múzeum s Krúdy-emlékszoba, az utolsó fényképek Óbuda véglegesen szanált házairól. A főépületben kapott helyet a Kassák Lajos-emlékmúzeum. Tárlóiban az író irodalmi munkásságának emlékei, a falakon képei. A kastély nagytermében irodalmi, zenei esteket tartanak. A földszinten presszó, a pincében galéria kapott helyet. A hatalmas betonházak szomszédságában, öt percnyire a Duna-parttól egy ódon kapu mögött, a gyönyörű barokk kastély termeiben az óbudaiak klubháza várja vendégeit, s számtalan izgalmas látnivalójával az újjáalakított Zichy-kastélymúzeum. D. K. NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt egy, községi könyvtárban bosszankodó agronómussal találkoztam. Keresett egy ritka szakkönyvet, de se a könyvtárban, se a megyeszékhely könyvesboltjában nem lelte. Most utazzék Pestre, dologidőben, hogy felkutassa? Dohogva távozott, a könyvtáros pedig nem figyelmeztette arra, hogy könyvtárközi kölcsönzés is létezik, el lehetne kérni az áhított munkát az Országos Mezőgazdasági Könyvtártól. Ta-, Ián maga sem tudta, s ha mégis visszariadt a levelezés többletmunkájától. Különben sem tartozott ugyanabba a hálózatba a két könyvtár, ha küldik a könyvet, szívességből teszik, kérdés, hajlandók-e rá ... Ilyen és hasonló eset nem egyszer fordult elő. Egyebek közt ezért született az 1976-os törvényerejű rendelet: hogy létrehozza az egységes könyvtári rendszert, s ezzel lehetővé tegye, hogy minden magyar állampolgár hozzájusson a számára szükséges könyvhöz, bárhol él is az országban. De mielőtt erről szólnánk, vessünk egy pillantást visszafelé. A magyar könyvtárügy a felszabadulás után indult lendületes fejlődésnek. igyekezvén mindenütt megteremteni az olvasás lehetőségét. A korábbi előzmények igen egyetlenek Voltak; egye» falvakban a földműves egyesületek hoztak létre könyvtárakat; némely üzemben a szakszervezetek létesítettek olykor gazdag gyűjteményeket; egy-egy nagy múltú iskola valóságos tudományos könyvtárat moondhatott magáénak, míg igen soknak semmije sem volt. Budapesten Szabó Ervin megteremtette a korszerű városi könyvtárt, de a legtöbb városban legfeljebb kői.csönzőhelynek nevezhető kis' könyvtár működött, ha létezett egyáltalán, s azt is csak kevesen használhatták. A felszabadulás után az első cél az volt, hogy minden helységben, s minden munkahelyen alakuljon közművelődési könyvtár. De ezek még mindig elszigetelten működtek, s olykor szegényes állományuk az igényes olvasókat nem elégítette ki. EZEN az állapoton segített az 1956-os 5. számú törvényerejű rendelet: megteremtette a hálózatokat, te hasonló feladatú intézmények szervezetét. A hálózatok központja fejlett, nagy könyvtár volt, mely segítette a hálózat tagjait (a beszerzés, katalóguskészítés terén), és kölcsönözte a szükséges könyveket a hálzatba tartozó intézmények olvasóinak. Csakhogy megtörténhet, s az igények növekedésével mind gyakrabban meg is történik, hogy az olvasónak olyan műre van szüksége — főként szakmunkák esetében —, amely az adott hálózatban nem lelhető fel. És a kutató munkát folytató (vagy a gyakorlati munka mellett kutatással is foglalkozó) szakembereknek nemcsak könyvekre van szükségük, hanem folyóiratcikkek kópiáira, idegen nyelvű tanulmányok magyar fordítására, irodalomjegyzékekre, stb. Mindezeket rendszerint csak a szakkönyvtár tudja megadni, mégpedig az, amelyik az adott szakterület alapkönyvtára, • mint ilyen, gyűjti a téma teljes hazai irodalmát, úgyszintén aí legfontosabb külföldi műveket; új beszerzéseiről pedig kiadványokban tájékoztatja az érdekelteket. De minden szakterület alapkönyvtárának kötelessége, hogy minden úton-módon segítse a hozzáfordulókat. Az egységes könyvtári rendszerbe valamennyi hálózat (tanácsi, szakszervezeti, mezőgazdasági, műszaki, orvosi, pedagógiai stb.) beletartozik. S a másik hálózat valamelyik könyvtárának valamelyik olvasóját ellátni már kötelesség, s nem csupán jóindulat kérdése. Természetesen nem elég arról gondoskodni, hogy minden kért könyv minden olvasóhoz szervezeti akadályok nélkül eljuthasson; a tájékoztatás nem kevéssé fontos, hiszen az olvasóknak arról Is értesülniük kell, hogy a számukra szükséges vagy vonzó témakörben milyen művet találhatnak, milyen kiadásban és milyen nyelven. Mindez az összehangolt feltáró tevékenységen, a bibliográfiai munkán, s a tájékoztató könyvtárosokon múlik, ám az egységes könyvtári rendszerben ez a feltáró tevékenységen, a bibliográfiai munkán, 9 a tájékoztató könyvtárosokon múlik, ám az egységes könyvtári rendszerben ez a feltáró tevékenység is könnyebb, össze-' hangoltabb. A CÉL, hogy mindenkihez eljusson a mű, amit „neki írtak”. Hogy se a bevezetőben említett agronómus. de más se ne távozzon csalódottan a könyvtárból. • B. O. Mi „épült” a fejekben? Színpadon a kécskeiek. A kunszcntmiklósi együttes szabadtéri fellépése»
