Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-06 / 156. (157.) szám

1977. július 6. • PETŐFI NÉPE • 5 HASZNOS KAPCSOLATOK Művelődő Bácsalmás nagyközségi pártirányítással A napokban érettségi találkozóra gyülekeztek az alma mater előtt mindazok, akik 20 éve végeztek a Bácsalmási Hunyadi János Gimná­ziumban. Köztük a kórházi adjunktus, aki visszatért dolgozni a nagy­községbe, és az egykori diáktársakat, engem is gyógyított már a Ba­járól kihelyezett belgyógyászati osztályon, abban az intézetben, amely valóban közel ment a betegekhez, helyben van, nem kell min­den vizsgálatért órákig vonatozni, a környékből érkezőknek átszállás­ra várakozni. Mások másfajta szálakkal kapcsolódnak az életembe. Ezzel be is vallottam, hogy szintén Bácsalmásnak köszönhetem a tanulóéveket. Am, furcsa módon, sohasem tudtam igazán szépen és felszabadultan írni róla, bárhogy akartam. Amikor például a közvilágítás fejlődését kellett érzékeltetni, zavart, hogy a Köztársaság utcában, ahová es­ténként hazatértem, nem világít öt lámpaizzó, s egy kiadósabb eső után cipőmarasztaló a sár. Meg észrevettem, hogy azok a házak, ame­lyeket gyerekfejjel olyan nagynak láttam, valahogy összementek, s a széles utcák mintha szűkebbek lennének, mint hajdanán. Szerencsére Bácsalmásnak jócskán vannak újabb lakóépületei és utcái. Emeletes társasházak sorakoznak az egykori vásártéren, a fo­cisták edzöpályályán és a Koronaként ismert kocsma helyén. Leg­utóbb, több mint 6 millió forintos költséggel új, vonzó sportcsarnok készült el. Bácsalmás városiasodik. Olyan ez, mint az ember életében a serdülőkor vége. A végtagok hossza már nagyjából kialakult, s a magasság sem sokat változik. De a szervek közti összhang, a tapasz­talatszerzés nagyon fontos Elengedhetetlen szerepet tölt be ilyenkor a művelődés, a szellem kultúrája. Kezdeményez Ami a növekedést és az ará­nyokat illeti, erről a következő­ket mondja Albert István, a nagyközségi pártbizottság titkára: — Az utóbbi évtized fejlesztési törekvéseinek eredményeképpen ma már a keresőképes lakosság egyharmada az iparban, a ke­reskedelemben és a közlekedési ágazatban dolgozik, ami több mint tíz százalékkal meghaladja azoknak a számát, akiket a me­zőgazdaság foglalkoztat. Az újabb követelményeket nagyköz­ségi pártbizottsági üléseken fo­galmaztuk meg, amikor az okta­tást, majd a közművelődéspoli­tikai helyzetet tárgyaltuk a me­gyei pártbizottság intézkedési terve alapján. Mindenek előtt a múltból örökölt műveltségbeli egyenlőtlenségeket kellett és kell mérsékelni. A hétévesnél idő­sebb 8307 bácsalmási lakos kö­zül már több mint kétezren be­fejezték, .na.) .általános ií&ctát,, Pontosan 827-«n végeztek kö­zépiskolát és 202 felsőfokú dip-, lomásunk is van. Elsőrendű fon­tosságúnak tartjuk, hogy emel­kedjék a helyi munkásság szak­mai képzettsége. A dolgozók is­kolájának hagyományos formái mellett kihelyezett üzemi osztá­lyok indultak a váltakozó mű­szakbeosztáshoz alkalmazkodva. A ruhaüzemben harmincán sze­reztek szakképzettséget ilyen formában, a Finomposztó Vál­lalat bácsalmási klubtermében és a gépek mellett negyvenen sa­játították el a szakmunkásbizo­nyítványhoz szükséges tudást. Emellett 25—30 felnőtt érettségi­zik évente. A művelődési köz­pont képviselői kapcsolatot tar­tanak az üzemi kollektívákkal, közvetlen tájékoztatást adnak a különféle rendezvényekről a szo­cialista brigádoknak. Háromszáz­­tizenhat bérletes, állandó szín­• A községi új sportcsarnok a gimnázium szomszédságában. házlátogatót tartanak számon, akik közül 220-an munkások. Külön határozatokat hoztunk a nők és az ifjúság közművelődé­sére, szorgalmaztuk a termelő üzemek és a kulturális intézmé­nyek közvetlen kapcsolatait, az értelmiség aktív önművelődését és ezen túl a közösségi formák térhódítását, a helytörténeti ku­tatás fellendülését, az öntevé­keny művészeti csoportok moz­galmát és még sokáig sorolhat­nám a pártbizottsági kezdemé­nyezéseket. Szervez — Már a legkisebb korosztály­nál elkezdjük a nevelési feltéte­lek javítását — folytatja Csenki Antal általános iskolai igazgató, a nagyközségi pártbizottság mel­lett működő agitáéiós és propa­ganda bizottság elnöke. — Ta­valy szeptembertől új óvoda mű­ködik, és bővült a délszláv nem­zetiségi óvoda is. Így minden 3—8 éves gyermeket fel tudunk, Venni, összesen 340-en készülnek játékos, szervezett foglalkozáso­kon az iskolaévekre. Ugyancsak az egyenlő indulás esélyeit hoz­ta meg a körzetesítési program. A hétközi diákotthon felépülésé­vel lehetővé vált, hogy megszűn­jenek a dobokai, óalmási, vörös­erdői és az ószőlői összevont osz­tályú, kis iskolák, s a tanyai fia­talok ugyanazokban a jól felsze­relt, korszerű szaktantermekben tanulhatnak, mint a községbeli társaik. Az eddigi két általános Iskola összevonásával megszűnt a váltakozó, délutáni oktatás, s nagy eredménynek érezzük, hogy minden tárgyat szaktanár tanít. A további oktatáspolitikai fel­adatok megoldásáért sokat tesz­nek a tantestületek kommunista tagjai. A szervező munkát, a végrehajtást nyomon követi és ellenőrzi a pártszervezet vezető­sége és a nagyközségi párt-vég­rehajtóbizottság. — Nagyon hasznosnak érzem az üzemek és iskolák között ki­alakult kapcsolatokat — teszi hozzá Slachta István gimnázi-. umi igazgató, a megyei pártbi­zottság tagja. — Ezek elsősorban a munkára való neveléssel kap­csolódnak össze. Hatásukat mu­tálja, hogy több olyan agronó­­mus, mezőgazdasági gépészmér­nök, élelmiszeripari üzemmérnök és közgazdász tért vissza dolgoz­ni ide, aki korábban a Hunyadi János Gimnáziumba járt. A kap­csolatok felvételét pártbizottsági határozat szorgalmazta, s íme, már a szakember utánpótlásban is kamatozódik a kezdeménye­zés. Az oktatási intézmények és az üzemek vezetői egyaránt jó­nak tartjók .ezt a {ormát, mert mindkét félnek hasznos. Minden • Iskolai kép az elmúlt tanévből: a földrajzi szaktanteremben Né­meth István foglalkozást vezet. (Pásztor Zoltán felvételei.) óvodának, iskolának megvan a patronálója. A gimnáziumot az állami gazdasághoz fűzik szoro­sabb szálak. Tanulóink segítenek a napraforgó-magvak igen mun­kaigényes szelektálásában, ami­kor pedig új külföldi gépek ér­keztek, Nagy Róza tanárnő an­gol nyelvre tanította a kezelés­sel megbízott szakgárdát. A gaz­daság viszontsegít szállítási esz­közökkel, üzemlátogatások szer­vezésével és más módon. — A pártbizottsági határozatot követően kölcsönös együttműkö­dési szerződéseket kötöttünk az álalános iskola öttörőcsapatával, a Hunyadi János Gimnáziummal és KISZ-szervezetével, a szövet­kezetekkel, a KERIPAR Vállalat telephelyével, az állami gazda­sággal, a Szegedi Ruhagyár és a Finomposztó Vállalat helyi gyár­egységeivel — egészíti ki a ké­pet Oriold Károly, a művelődési központ igazgatója, a Művelődési Otthonok Országos Tanácsának tagja. .— A gazdasági egységek 15—25 ezer forintos összegekkel támogatnak bennünket, mi pedig termet adunk a rendezvények­nek, a műsorösszeállításoknál fi­gyelembe vesszük az igényeket. Az együttműködés jó példája le­het a 22 tagú fúvós úttörőzene­kar szerződése: áldozott rá az állami gazdaság, létrejöttét segí­tette a nagyközségi tanács, a mű­velődési központ zenetanárt ke­resett, a Finomposztó ruhaanya­got adott, a ruhagyár szocialista brigádjai megvarrták az egyen­ruhákat. Az ifjúság fokozott be­vonását egyebek között tánccso­­pert és fafaragó szakkör indítárt sával sikerült elérni. A fotó- és képzőművész, irodalmi, valamint más szakkörökbe több mint há­romszáz fiatal jár. Ellenőriz — A kezdeményezéseket és a szervezési segítséget következetes értékelés követi — mondja befe­jezésül Albert István. — Elértük, hogy az üzemekben, szövetkeze­tekben megtervezik a kulturális munkát. Javult a gazdasági ve­zetők szemlélete, amibe beleját­szik, hogy a minősítésüknél nem mellékes szempont a köz­­művelődési tevékenység. Jól tud­juk, hogy a nagyközség tovább­fejlődésében főszerepet játszik az oktatás és a közművelődés. Rend­szeresen értékeljük az eredmé­nyeket, s ha kell, számonkérjük a célkitűzések teljesítését. A vég­• Horváth József fafaragásai a művelődési központban láthatók. rehajtó bizottság vissza-visszatér a tennivalókra. Bácsalmáson sok új épület, lakóház, üzemrész nőtt ki a földből az utóbbi idő­ben, de ma már nemcsak ez jel­lemzi a nagyközséget. S erre a másra, a kultúrálódási többletre ugyanolyan büszkék vagyunk, mint az anyagi gyarapodás egyéb jeleire. # A bácsalmási témák korábbi sok nekifutási kudarca után fél­ve kezdtem hozzá a közművelő­dés és oktatás pártirányításának föltérképezéséhez. S félve ha­gyom abba. Hiszen annyi minden kimaradt! Például a miniszteri dicséretben részesített könyvtár, amelyhez ugyanúgy kötődik gyer­mekkori eszmélésem, mint az is­kolához. A sokszínű tudományos ismeretterjesztő munka, amely­be egyaránt bekapcsolódnak az orvosok, kertészmérnökök, peda­gógusok és jogászok. Előadáso­kat tartanak, tanfolyamokat és szakköröket vezetnek sokan azok közül, akik itt kaptak továbbta­nulási ösztönzést, majd hazatér­tek, és azok, akik más tájakról indulva találtak otthonra. Halász Ferenc Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó újdón-, ságai közt szerepel A marxizmus­­leninizmus klasszikusainak kis-' könyvtára 20. köteteként meg­jelent Marx, Engels, marxizmus című gyűjteményes kötet, Lenin­nek a marxizmus legfontosabb kérdéseit taglaló írásaival. Mau­rice Dob b könyve Az ért.ék és a jövedelemmegosztás elméletei. A korán elhunyt kiváló író, újság­író, Sipos Gyula könyve — Pusz­taiak címmel — szülőföldje, a somogyi puszták népének életé­ről szól. A spanyolországi körül­ményekkel való ismerkedést se­gíti Marcelino Camacho, 1a Spa­nyol Kommunista Párt és a spa­nyol szakszervezeti mozgalom egyik vezetőjét bemutató kis kö­tet, a Beszélgetések a börtönben. Gergely Imre, a Népszava egy­kori barcelónai tudósítója, irta a Magyarok a spanyol néppel 1936 —1939 című dokumentum értékű könyvet. A Gondolat Könyvkiadó újdon­ságai közül említést érdemel Szerdahelyi István érdekes mun­kája, a Bábeltől a világnyelvig, amely sok nyelvtörténeti érde­kességet tartalmaz. A francia jen­­zenisták tevékenységével, elveivel ismertet meg Luden Goldmann híres tanulmánykötete, A rej­tőzködő isten. Ojabb kiadásban látott napvilágot az Uránia ál­latvilág című nagy összefoglaló mű negyedik kötete. Az Európa Könyvkiadó A győ­zelem könyvtára népszerű soro­zatában megjelentette — az ung­vári Kárpátia Kiadóval közös gondozásban — a nálunk is rend­kívül kedvelt és olvasott Konsz­­tantyin Szimonov Élők és holtak című regényét. Reinaldo Lomboy: Bio-bio című regényének újabb kiadása is a könyvesboltokba ke­rült. A Csikóink kényesek című antológia a magyarországi cigány népköltészetből ad kitűnő válo­gatást, Bartha László szép, han­gulatos illusztrációival; a gazdag anyagot Szegő László válogatta, s ö látta el a kötetet utószóval, valamint jegyzetekkel is. A Se­bastian lánya. Raja Proctor re­génye Karig Sára utószavával je­lent meg. Német szerelmes ver­seket tartalmaz — Várady Sza­bolcs válogatásában és szerkesz­tésében — a Nagy a május ha­talma című kis kötet. A Modern Könyvtár prózai sorozatában lá­tott napvilágot a Testvérem, a szent című regény, Ciril Zlobec tollából. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat a Mai magyar művé­szet sorozatban jelentette meg a Tevan Margit művészetét bemu­tató kötetet, szerzője Koczogh Ag­nes; Az én múzeumom sorozat új kötete Feofan Grek, Rubljov, Gyionyiszij portréjával ismertet meg, Rúzsa György kalauzolásá­val. Műanyag tasakban — német és orosz nyelvű kisérő szöveg­gel — jelent meg a Magyar Nem­zeti Galéria, gazdag reprodukciós anyaggal. Hasonló kiadás ismer­teti meg a hazai és a külföldi érdeklődővel másik legnagyobb képzőművészeti gyűjteményünket, a Szépművészeti Múzeumot. A Corvina Kiadó gondozásában jelent meg a magyar származá­sú Charles de Tolnay Michel­angelo című írása; ugyanebben a kötetben kapott helyet a Mű és világkép című hires munkája is. (73.) Azt akarja, hogy feltörjek, mint a huszárok ülepe. Felnézett Bélára. Nevetni kel­lett volna a szövegén, de nem le­het. — Ha ilyen oltár! kultúrfej le­szel, nem is fogsz elvenni engem feleségül. — Borzalom! Ez hogy szalad­hatott ki a száján? Ilyenkor, ahogy mosolyog, még elgyengül­­tebben lehet szeretni ezt a srácot. A nagy szürke szeme is moso­lyog. — Ki mondta, hogy elveszlek? — Én ... ♦ Megvárták, amíg két rolleros gyerek elcsörög előttük a Tömő utca felé. A kapualjban Maszat megállt. Kinyitotta kézi táskáját. — Ezt vettem a születésnapod­ra. Nem volt sok dohányom, ha akarod, ne is fogadd el. Béla szembefordult a kapualj huzatával. Jó ez a hűvös. Itt a félhomályban Maszat olyan, mint Erika lehetett tizenöt évvel ez­előtt, amikor ... Maszat sohase menne el egy pasassal, aki po­fon ütötte. Inkább megölné. Mi ez a hosszúkás doboz a ke­zében? — Mire költötted azt a kis pén­zed? — Ez egy német kenőcs, kivesz az ember keze bőréből minden olajat, meg piszkot, ha megmosod utána szappannal a kezed, olyan lesz, mintha a manikűröstől jön­nél. Eddig nem is volt ilyen, hét­főn kezdték árulni, de már nincs is, én se kaptam volna, ha anyu nem ott melózik a drogériájuk­ban, így kaptam protekcióval. Gondolj rám mindig, ahányszor használod, oké? — Meglesz. — Megslmogatta a lány tömött sörényét. — Maszat. — Erika haja festett volt, de ugyanilyen sűrű. Mama a konyhájuk küszöbén állt, s ahogy kilépett a kapu alól, észrevette őket. — Na végre! — Bosszúsan In­gatta a fejét. — Aszalom a sütő­ben az ünnepi vacsorád, fiam, apusék már az ötödik üveg sört nyakalják, te meg csavarogsz. Mozgás, befelé. Maszat, te is! Apád, anyád már enne. Kézen fogta a lányt, és bepen­derítette maga előtt az ajtón. A szobában apus magyarázott tempósan Bíró bácsinak, s ami­kor beléptek, csak addig hagyta abba, hogy intsen nekik. — Megölték az elnök Ken­­nedyt. Nincs meg a felbújtó. Most lelövik a szenátor Kennedyt, mert elnökjelölt lehetett volna, de most se kerül meg, aki felbérelte azt az arab törpét. Idegbajos ország az, attól idegbajos, hogy náluk a legnagyobb a jólét, de ehhez nincs meg az erkölcsi alap. — Nézd az őseimet — súgta Maszat, és a szülei felé intett a pillantásával. — Irtóra bírják az öreged szövegét. Béla kihúzott egy széket az asztal alól a lánynak. Maszat odahajolt az apjához, odadör­gölte a homlokát a nagy darab férfi inas nyakához és dorom­bolt valamit a fülébe. Maszat szeme egyforma az apjáéval, minden másban az anyjára ütött, csak az a különbség köz­tük, hogy Bíró néni nagydarab, Maszat meg mindig megmarad nyúlánknak, ha nem is nőtt ak­korára, tiszta szerencse, mint a profi kosárlabdázó nők. Bíró rajta hagyta nagy kezét Maszat vállán. Amíg apus sört töltött az ő poharába is, meg­kérdezte : — Milyen erkölcsi alapra gon­dolsz? — Attól elsők a világon az anyagi jólétben, hogy egész földrészeket zsákmányoltak ki, a gazdasági előnyüket más népek rovására harácsolták össze, mar­kukban van a fél világ. Éppen ezért idegbajos a társadalmuk, ezért nem képes elviselni sen­kit, aki erkölcsi alapokat is akar csinálni, nemcsak a harácsolás­­sal törődik. Ebbe előbb az elnök Kennedy halt bele, most az öcs­­cse. Maszat szeme nagyra nyílt. Megrázta fejét: — Hátha nem is hal meg.. Apus reszelt egyet a torkán: — Aki egy idegbajos ország­ban valami jót akar, az abba be­le szokott halni. Mama sóhajtott a konyhaajtó­ból: — Egy ilyen derék emberre se tudtak jobban vigyázni .1.! . Olyan finom úriembernek néz ki a képen. Apus maga elé húzta a poha­rát: — Szép kitenyésztett fajta. A Jólét nemesítette ki. — Számított rá, hogy meg fogják gyilkolni — ingatta a fejét mama. — Benne van az újságban is. Miért nem mondta a barátainak, hogy nem vállal­ja, csináljanak másból elnököt? Apus azzal a töprengő moso­lyával nézett maga elé: — Ha valaki magasabb ré­giókban él, nem azt csinálja, amit csinálna, hanem igazodik. — Felemelte a poharát, és Bé­lára nézett: — Veled meg nem is törődünk, pedig miattad ülünk itt. Béla magán érezte Maszat pil­lantását. Ránézett a lányra. Szép ez a gyerek a fátyolos barna szemével. * Az udvar végében megmaradt a délutáni eső szaga, és elkeve­redett az asztalosműhelyből kl­­párolgó deszkaillattal. Béla fel­segítette maga mellé a lányt a stráfkocsl bakjára. Lassan Járt a levegő körülöttük, megmozgat­ta az eperfák leveleit. Sokáig babrált a cigarettájá­val. Maszat felvette az ülés si­ma deszkájáról a gyufát, és meggyújtott egy szálat. A láng megvilágította gömbölyű térdét és a combját, amíg a rövid szok­nya meztelenül hagyta. — Azt akarom mondani.,. az a kis krapek, akinek felírtam hogy hajrá Fradi, nem is a ba­rátnőm kisfia. Csak odamentem. Azt hittem, ott vagy. — Oda­tartotta a lángot a cigaretta vé­géhez. — Jól hitted. — Kis híján megáztam miat­tad. Béla beleszívott a cigarettájá­ba. Itt ül Maszat mellett, mint­ha ezzel a szép gyerekkel akar­na vigasztalódni Erika miatt. — Legalább mondd azt, hogy nagyon sajnáltad volna. — Mit? — Hogy megáztam. — Nem áztál meg. — De megázhattam volna. Tü­dőgyulladást is kaphattam vol­na és meg is halhattam volna... Szidj már össze, hogy ne süke­­teljek ilyen marhaságokat! — Érezd magad összeszidva. Kivételesen komolyan is vehe­ted. — Én téged mindig komolyan veszlek, mert okos fej vagy. Az őseid is oltári okosak. Valamelyik nap a mutterod is politizált ve­lem. — Mama azt mondja, amit apustól hall. Apusnak a szövegében volt két jó szó. Azt mondta: maga­sabb régiókban. Mindenhol van­nak magasabb régiók, nemcsak Amerikában. Itt is, ebben a mi­niországban. Csak nem minden­ki látja közelről ezeket a ré­giókat. Sokan sohase szagolhat­nak bele. Akinek peche van, huszonhárom éVes korára meg­tudja. Ki is józanodik tőle. Azt mondják, huszonhárom éves korban hagyja abba az ember a növést. Vagyis felnőtt lesz. Megesik, hogy nemcsak azért lesz felnőtt, mert abbahagyta a növést. Attól is, hogy kijózano­dik. Attól józanodik ki, hogy megtanul egy leckét. Mondjuk azt, hogy azokban a magasabb régiókban az emberek nem azt cselekszik, amit akarnak, ha­nem azt, amit az érdekeik dik­tálnak. Az okos mérlegelésre hallgatnak. Akkor is, ha egy héttel előbb még azt hadarják kapkodva egy Renaultban a Sza­­badság-híd budai hídfőjénél, hogy ha volna hatalmam hozzá, Intézkednék, hogy mindenki lás­sa, amikor megcsókolsz. Erika azt mondta, úgy dobog a szíve, csaknem megfullad bele. Az okos mérlegelés később jött... Maszat új gyufát gyújtott, és belevilágított Béla szemébe: — Én is azt fogom majd mon­dani, amit tőled hallok. Akkor engem is okos nőnek fognak tar­tani. Nem rossz, mi a szakvé­leményed? — Mama csak a politikában beszél apus után. Van neked is elég eszed, hogy magad gon­dolkozz. | (Folytatjuk.) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom