Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lézerkutatási együttműködési szerződés AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 168. szám Ára: 90 fillér 1977. július 19. kedd Tegnap Budapesten együttmű­ködési szerződés jött létre a Kecs­keméti Gépipari és Automatizálá­si Műszaki Főiskola és a Buda­pesti Műszaki Egyetem Fizikai In­tézete között. A két intézményt az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság, a Csepel Művek Szerszám­­gépgyára és a Szerszámgépipari Művek a lézer gépipari alkalma­zásának kifejlesztésével bízta meg. A kutatási program keretében a Központi Fizikai Kutató Inté­zet nagy stabilitású lézert fejleszt ki gépipari mérési célokra. A Bu­dapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete a gépipari rezgés- és de­formáció vizsgálatokat, míg a Kecskeméti Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskola a szer­számgép és gépipari méretek pon­tosságának lézerrel való ellenőr­zését dolgozza ki. A szerződést öt­éves időtartamra kötötték, s a megbízók 15 millió forintot bocsá­tottak az országosan is kiemelt jelentőségű gyártástechnológiai kutatások fedezésére. A hazai gép­ipar elsősorban az NC-lyúkszala* gos programvezérlésű szerszámgé-A közlekedés és a szállítás fejlesztéséről tanácskoznak A Központi Szállítási Tanács Titkársága, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, vala­mint a Bács-Kiskun megyei Szál­lítási Bizottság rendezésében teg­nap délután Kecskeméten a Tu­domány és Technika Házában megkezdődött a Fuvaroztatók Nyári Egyeteme. - Az egy hétig , tartó előadássorozat megnyitásán ott volt Csoltó László, a Közpon­ti Szállítási Tanács titkára, Er­délyi Ignác, a megyei pártbizott­ság titkára. Az ország különbö­ző részeiből' egybegyűlt mintegy 250 hallgatót — szállítási szak­embereket — Ónozó György, a Közlekedési és Postaügyi Minisz­térium főosztályvezetője üdvözöl­te, majd dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács el­nöke mondott megnyitó beszédet. — A Fuvaroztatók Nyári Egye­teme a közlekedési ágazatot irá­nyító szervek, valamint a szál­líttató vállalatok, szövetkezetek szakembereinek immár hagyo­mányos találkozója — mondotta többek között a megyei tanács elnöke. — Egyben rendszeres szakmai továbbképzés, amelynek keretében a résztvevők hasznos információkat cserélhetnek a ta­pasztalatokról, változásokról, fej­lesztési elképzelésekről, őszintén örülünk annak, hogy az ország különböző városaiban eddig tar­tott hasonló rendezvények tanul­ságait kamatoztatva a jövőben most már Bács-Kiskun, illetve Kecskemét adhat végleges ott­hont a Fuvaroztatók Nyári Egyetemének. Lehetőségeinkhez mérten igyekezni fogunk — mint házigazdák — hozzájárulni tanácskozásaik eredményes mun­kájához. Amikor ezt tesszük, kettős cél lebeg előttünk. A hét folyamán számos előadás hangzik majd el, amelyek a köz­lekedés, a szállítás egyre növek­vő népgazdasági jelentőségét húzzák alá. A termelés mennyi­ségi növekedése, a termelő ága­zatok szakosodása, az urbanizá­ció, az életszínvonal emelkedése szükségessé teszi a közlekedés, a szállítás gyors fejlesztését, kor­• I)r. Gajdócsi István megnyitó beszédet mondja. szerüsítését. Az iparban, a köz­lekedésben, a kereskedelemben a munkások mintegy 20 százaléka — tehát csaknem két és fél mil­lióan — foglalkoznak az alap­anyagok, félkész és készáruk szállításával, rakodásával. A me­zőgazdaságban mintegy 300 ezren • A nyári egyetem résztvevői. végeznek hasonló tevékenységet. Igen fontos tehát a munka fo­kozott gépesítése ezen a terüle­ten. Az e területen levő tartalé­(Folytatás a 2. oldalon.) Vitamin télire A Kecskeméti Konzervgyárban a napokban fejezték be a borsó tartósítását. Csak­nem nyolcezer tonna került üvegekbe. Utána rögtön megkezdték az uborka, zöldbab és a tök konzerválását. Az utóbbiból a kereskedelem kérésére 120 tonnával több készárut adnak, mint amit eredetileg terveztek. Néhány zöldségféléből az aszály miatt az idén kevesebbet tudnak felvásárolni, ezt a hiányt a jó termést ígérő uborkával és paradicsommal igyekeznek pótolni. • Az Üj Elet szocialista brigád műszakonként 150 mázsa hófehér gyalult tököt zárt üvegekbe. • Gondos válogatás után töltik dobosokba a zöldbabot. Ebben az évben mintegy 1800 tonnát. (Pásztor Zoltán felvételei.) pék gyártásánál mikronfinomságú mérésekre kívánja alkalmazni a lézert. A szerződést a Budapesti Mű­szaki Egyetem Fizikai Intézetének igazgatója, dr. Kónya Albert aka­démikus. a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kola főigazgatója, dr. Molnár Be­nedek. az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság részéről pedig dr. Róth András írta alá. LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA HANS APELT Magyar-nyugatnémet pénzügyi tárgyalások Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Hans Apelt. a Német Szövetségi Köztársaság pénzügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete. Hétfőn a Pénzügyminisztérium­ban megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások a Magyarországot és az NSZK-t kölcsönösen érintő idő^ szerű pénzügyi kérdésekről, amely­nek keretében Faluvégi Lajos és Hans A pel a kettős adóztatás el­kerüléséről egyezményt írt alá. Az egyezmény megkönnyíti a közös érdekeltségű gazdasági szervezetek létrehozását, elősegíti a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődé­sét. 533 millió forint értékű beruházást terveztek Ülést tartott a fogyasztási szövetkezetek Bács-Kiskun megyei választmánya A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövet­ségének választmánya tegnap ülést tartott, amelyen a beru­házási, hálózatfejlesztési, eredményeket és a további felada­tokat tárgyalta meg. Fuvaroztatók Nyári Egyeteme Kecskeméten Az V. ötéves terv időszaka alatt 533,6 millió forint értékű beruhá­zást szándékoznak megvalósítani. Elkészül többek között egy na­gyobb áruház. 24 ABC-áruház. számos egyéb bolt. kiskereskedel­mi egység, hat melegkonyhás ven­déglátó üzem, több felvásárlóte­lep. Ezenkívül bővül néhány élel­miszeripari üzem. A tervidőszak első évében, ta­valy. egyik főfeladat volt az át­húzódó beruházások befejezése, valamint a jelentősebbek előkészí­tése. A megvalósult létesítmények beruházási értéke 56.4 millió fo­rint volt. Az előző évről áthúzódó építkezések lényegében a tervezett időpontokra elkészültek. Átadták a jánoshalmi, a kalocsai ABC-áru­­házat. az akasztói vegyesboltot. Megfelelő ütemben folytatódott a kiskunfélegyházi kisállat-feldolgo­zó üzem bővítése is. Az elmúlt esztendőben a szövetkezetek nagy gondot fordítottak arra. hogy a meglevő épületek átalakításával, bővítésével, a technológia korsze­rűsítésével lépjenek előre a lakos­ság ellátásában. A választmányi ülésen megálla­pították. hogy az V. ötéves terv­időszak legjelentősebb fejlesztési beruházásainak előkészítése, illet­ve megvalósulása jó ütemben ha­lad. A nagyobb létesítmények ter­veit a Szövetkezeti Tervező Válla­lat készítette, illetve készíti. A ha­táridőt betartják a szakemberek, de mint az erről szóló jelentés megállapítja, nem mindig tapasz­talható megfelelő törekvés az ész­szerű. olcsó megoldásokra. A ki­sebb fejlesztések előkészítését a MÉSZÖV díjtalan szolgáltatásával oldják meg a fogyasztási szövet­kezetek. Tavaly például húsz ilyen terv készült. A fogyasztási szövetkezetek eb­ben az évben is számottevő beru­házást valósítanak meg. A választ­mányi ülésen hangsúlyozták, hogy a februári megyei küldöttközgyű­lésen elfogadott intézkedési prog­ramnak megfelelően nagyobb tervszerűségre van szükség a be­ruházások előkészítése, megvalósí­tása érdekében. A kivitelezésben döntő jelentőségük van a fogyasz­tási szövetkezetek házi brigádjai* nak, mivel az építőiparban szá­mottevő munkaerőhiány jelentke­zik. K. S. Űjabb öntözőtelepek létesülnek Fokozható a berendezések kihasználása Bács-Kiskun megyében jelen, leg harmincnyolc és fél ezer hek­tár öntözésére van lehetőség, eny­­nyi ugyanis az öntözésre beren­dezett terület. Valójában nagyon kevés, ha figyelembe vesszük, hogy mindez a mezőgazdaságilag művelt területnek csupán a hat százaléka. Célcsoportos állami.be­ruházásból az V. ötéves terv idő. szakában nincs lehetőség öntöző­telep létesítésére. Azonban a burgonya- és zöldségtermő terü­let növelésével összefüggő öntö­zésfejlesztéshez, valamint a kü­lönböző ültetvényeken a csepeg­tető öntözési mód alkalmazásá­hoz 70 százalékos állami támoga­tás vehető igénybe öntözőtelep megépítésére. Ezt a lehetőséget elsősorban a Duna menti gazda­ságok használják ki, A területü­kön levő főcsatornákban van ele­gendő víz ahhoz, hogy újabb ön­tözőfürtöket létesítsenek. A Dunaszentbenedek térségé­ben levő közös gazdaságok két­ezer hektár öntözését akarják ál­lami támogatásból megvalósítani. Az apostagi Duna menti Tsz-ben • A fajszi öntözőfürt nyomás­központjában Szabó Ignác ellenőrzi a műszereket, s tájékozódik a gazdaságok * vízfelhasz­nálásáról. megkezdődött ötszáz hektárra al. kalmas öntözőtelep beruházásá­nak előkészítése. A közös gazda­ságban 1980-ig további hatszáz­negyven hektáron teremtik meg az öntözés lehetőségét. A duna­­vecsei Béke Tsz-ben 610, a sza­badszállási Aranyhomokban 320, a dusnoki Munkás—Paraszt Ter­melőszövetkezetben 700 hektár öntözését ellátó telep létesül az elkövetkezendő három évben. Va­lamennyi közös gazdaságban el­sősorban a burgonya, valamint zöldség- és fűszerpaprika öntözé­sére használják majd a berende­zéseket. ‘Jelentős a lakiteleki Szikra 700, a lajosmizsei Kossuth Szakszö­vetkezet száz hektáros öntözés­­fejlesztése, aholis a gyümölcsö­sökben a csepegtető öntözési mó­dot valósítják meg. Az eddigi előrejelzések szerint a megye gazdaságai több mint hatezer hektár öntözését szándé­­goznak megvalósítani 1980-ig az említett 70 százalékos állami tá­mogatás igénybevételével. Az elmúlt hetek, hónapok idő­járására a változékonyság és a szeszélyesség jelzőket használhat­juk, amely megmutatkozik abban is, hogy nagyok a különbségek a megye egyes területein lehullott csapadék mennyiségében. Május­ban és júniusban Kunszentmik­­lóson 36,2, illetve 37, Baján 57,5 illetve 54,8, Fajszon 75,9, illetve 36,3 millimétert mértek, július­ban pedig Kunszentmiklóson 30, Baján 15,6, Fajszon pedig 15,3 milliméter volt a lehullott csa­padék. Mindegyik hónapban mért csapadékadatokra jellemző: a sokévi átlagnál 10—20 milli­méterrel kevesebb. Mindez azt is mutatja, hogy nagy szükség van a víz mesterséges pótlására, vagy­is az öntözőberendezések megfe lelő kihasználására. Ha figyelem­be vesszük, hogy a megyében az öntözőberendezéssel ellátott te­rületből csupán 17 ezer hektáron történt eddig legalább egyszer öntözés, kedvezőtlen a kép, ugyanis ez annyit jelent, hogy a lehetőségek 40 százalékát hasz­nálták ki az üzemek. , A Duna menti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemelteti a fajszi, a szabadszál­lási és a nemesnádudvari öntöző­fürtöt, valamint a mátéházi víz­pótló rendszert. A fajszi öntöző­­fürthöz tartozó négy szövetkezet több mint négyezer hektár öntöz­hető területére, valamint a ház­táji és kisegítő gazdaságok ön­tözéséhez 1 millió 175 ezer köb­méter vízre volt szükség. Lega­lább egyszer már megöntöztek ezernyolcszáz hektárt. A fajszi Kék Dunában elsősorban fűszer­­pripri'kát, a miskei szövetkezetben kukoricát és szóját. A közös gaz­daságokban az elmuxt esztendők­ben korszerűsítették a berende­zéseket. A fajszi és miskei tsz­­ben kerekeken gördülő, vontat­ható szárnyvezetékeket használ­nak. A bátyai és a dusnoki tsz­­ekben, az említett berendezések mellett, a MEZŐGÉP szekszárdi vállalata által gyártott nagy tel­jesítményű, önjáró berendezése­ket is üzemeltetnek, amelyekkel egyszerre fél—egy hektár terüle­tet tudnak megöntözni. A nemesnádudvari öntöző­­fürthöz tartozó két gazdaság az 567 hektár öntözésre berendezett területéből eddig legalább egy­szer csupán 203 hektárra jut­tatta el a csapadékot. A Hosszú­hegyi Állami Gazdaságban első­sorban a szőlő-gyümölcs, takar­mány- és csemegekukorica terü­letek vízpótlását szorgalmazták. Az elmúlt évben átadott szabad­­szállási öntözőfürtből két gazda­ságnak 1610 hektáron nyílik le­hetősége vízpótlásra, azonban csak 109 hektárt öntöztek meg, igaz, ezit többször is. A felhasz­nált, csaknem nyolcezer köbmé­ter vizet a gyümölcsösökbe, va­lamint a paprika- és kukorica­földekre juttatták. Elkezdődött a műszaki átadása a harmincezer köbméteres mátéházi tárolónak és azoknak a berendezéseknek, amelyek ide juttatják a vizet. A tározóból a környező két terme­lőszövetkezet földjein válik lehe­tővé az öntözés. Az öntözőfürtöket üzemeltető vállalat nyomásközpontjaiban le­vő berendezések, gépek kifogás­talanul működnek, s az elkövet­kezendő hetekben várható na­gyobb vízigény teljesítésére is felkészültek. Cs. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom