Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1971. július 17, AZ. IFJÚSÁGPOLITIKAI HATÁROZAT NYOMÁBAN Fiatalok az üzemben Tiszakécskén, a Remix Rádiótechnikai Vállalat helyi üzemében Kürti László üzemvezetővel arról beszélgettünk a napokban, hogy náluk találhat­nak-e nyári mellékkeresetre a szünidős diákok. ,— Sok helyen, mind az iparban, mind a mező­­gazdaságban alig várják a nyarat, hogy jöjjenek a diákok és segítsenek egy kicsit — mondja el­gondolkodva az üzemvezető. — Mi abban a szeren­csés helyzetben vagyunk, hogy létszámgondjaink nincsenek, termelésünk egyenletes. Mondhatnánk talán azt is, hogy nincs szükségünk a nyári segéd­munkára ... Ennek ellenére nagy gondot fordítunk évek óta a diákok szünidei foglalkoztatására. A fia­talok nevelésében mindnyájunknak részt kell vál­lalnunk s ezt tesszük mi is. Elsősorban természe­tesen az itt dolgozók gyermekeit hívjuk és várjuk. Igen jó módszernek bizonyult, hogy a diákokat a szüleik mellé osztjuk be. Lássák, hogy hogyan dol­goznak és tanuljanak is tőlük. A gyerekek nagyon hamar elsajátítják a különböző tennivalókat s ál­talában egy hónapot dolgozva közel másfélezer fo­rintot kereshetnek. Nem egy olyan fiatal dolgozónk Van, aki a nyári diákmunkán ismerte meg az üze­met, s az iskolái elvégzése után nálunk jelentke­zett. Ezeknek a betanítása, a közösségbe való be­illeszkedése sokkal gyorsabban és simábban ment, mint azoké, akik csak felvételük után kezdtek ismerkedni az üzemmel. Nyaranta nálunk tölti néhány szakközépiskolás is a kötelező szakmai gyakorlatát... — Pauk Sándor üzemmérnök, technológus szin­tén így és itt kezdte — mutatta be az irodába lépő fiatalembert. — Nem is bántam meg, Laci bácsi! — mondja mély meggyőződéssel Pauk Sándor, akit megkér­tünk, maradjon egy kicsit körünkben. — Hogyan is kezdődött? — kérdeztem tőle. — Amikor 1972-ben végeztem a szentesi Villa­mosipari Szakközépiskola elektroműszerész szakán, itt jelentkeztem munkára — _az üzemmel való kap­csolatom ettől kezdve számit. Alig másfél hónapi munka után egy éyre bevonultam katonának, majd megkezdtem a tanulmányaimat a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán. Nyaranta egy hónap volt a kö­telező. gyakorlat, de én mindig kettőt töltöttem itt. Nagyon megszerettem az üzemet, az idősebbek, — közöttük például Lovas Albert technológus cso­portvezető, — sokat foglalkoztak velem. Az üzemmérnöki diploma megszerzése után tárt kapukra találtam itt, a múlt év nyarán. Jó beosz­tást kaptam, a fiatalok megválasztottak az egyik KISZ-alapszervezet szervező titkárának. — És most márciusban a KISZ-bizottság titkári funkciójának ellátására találtak alkalmasnak — mondja csendesen az üzemvezető. — Nagyon meglepődtem, de örüljem is a bizatom-O Egy új technológia kidolgozását végzi ultrater­mosztáttal Pauk Sándor üzemmérnök. (Opauszky László felvételei! • Földi Józsefné kislányával együtt dolgozik. nak — mesél tovább Pauk Sándor. — A jtjárom alapszervezét hetven tagja nagyon lelkesen dolgo­zik, öröm velük együtt lenni. Most' például fűt mindnyájunkat és jobb munkára ösztönöz, hogy hamarosan önálló klubunk lesz. A Tisza partján az üzem oktatási épületet létesít, és az előadóter­mek. meg más helyiségek mellett a KISZ is klubot kap. Elmondhatom, hogy nálunk jól halad az ifjú­ságpolitikai határozat végrehajtása. Dolgozunk is, amennyit tudunk, s reméljük, augusztus 20-ra el­készül a közös létesítmény, amely felett a KISZ vállalt külön védnökséget. Ami a szakmai munkát illeti, nagyon elégedett vagyok, örülök annak, - hogy sok önálló feladatot „mernek” rám bízni. Remélem, végleges gyökeret verhetek itt, hiszen az üzem nagy fejlődés előtt áll. Biztosan lesz rám szükség — néz az üzemvezetőre. — Az ilyen lelkes,’ szakmájukat szerető fiatalok­ra mindig számítunk — hangzik a válasz. Ezt követően Pauk Sándor röviden ismerteti jöve­tele eredeti célját, majd elköszön. — Látogassunk meg egy dolgozó édesanyát, akit versenyre hívott a kislánya — javasolja Kürti László. Néhány perc múlva az egyik műhelyben vagyunk Földi Józsefné, az üzem alapító tagja és kislánya, Erika társaságában. Meglepődnek a váratlan láto­gatáson. — Minősítő vagyok — mondja Földiné — műsze­remmel a kondenzátorok elektromos paraméterei­nek minőségi ellenőrzését végzem. Erika lányom már másodszor tölti itt a nyár egy részét s nem azért, hogy az én lányom — "néz rá egy kis anyai büszkeséggel — de nagyon gyorsan elsajátította a tennivalókat és minőségi munkát végez. Erika mélyen elpirul az anyai dicséretre. — Már nem sokáig dó.lgozoiR apyy mejlety — , mondja és hangjában egy kis külön vidámság búj­­kál. r. ...---- ... — Kiváló úttörő munkájáért Zánkára utazik két hétre az úttörőtáborba — szól közbe édesanyja. — Tavaly is elvitték jutalomból Csillebércre. A kislány még jobban elpirul, annyira zavarba jön, hogy szinte szólni sem tud. — Az itteni keresetével pedig hozzájárul az új Babetta rpotorhoz, mert a KRESZ-vizsgát is sike­resen letette — újságolja tovább Földiné, majd azt is elmondja, hogy kislánya ősszel gimnáziumba megy. — Mérnöknek készül, lehet, hogy az egyetem után ő lesz a főnököm — néz a távolba Földlné. — Ki tudja, előtte már nyitva az út... Elbúcsúzunk, s felkeressük egy fotó erejéig Pauk Sándort is, aki elmélyülten dolgozik önálló fel­adatán ... O. L. A HATÉKONYSÁG ÚTJAI (8.) A valóban kedves vevó Elvágva a találgatás útját, a valóban kedves vevő — minden vevő, akár bel-, akár külföldi. A vevő azért kedves, mert ha ő nincs, akkor termelés sincsen, a miféle gyártó lenne az, aki semmiféle árut nem állít elő?! Az ötödik ötéves terv végére a nemzeti jövedelem minden száz forintjából ötven a külkereske­delemben realizálódik, s ez sokat mond. arról, miért kedves a ve­vő, miért elsőrangú teendő a jól értékesíthető, versenyképes áruk arányának növelése. Azt ugyanis nehogy elfeledjük: a kedves ve­vő egyre inkább válogat, alapo­san megnézi, mire adja a pénzét, Igényei vannak tehát, s ha a ter­melő holnap is üzletet kíván köt­ni, akkor igazodnia kell ezekhez az igényekhez. Udvarlás helyett Tavaly a 205 milliárd forint értékű kivitelből 124 milliárd a szocialista, s 81 milliárd a nem szocialista országokba jutott el. Ez a hatalmas árutömeg a ter­melőágazatok egészének teljesít­ménye, s meggyőződésünk, a ve­vő attól függetlenül vásárolt, ud­varoltak-e neki, vagy „csak” jó árut kínáltak, megfelelő áron és szállítási határidővel. Udvarlás helyett ugyanis sokkal meggyő­zőbb maga az áru. ha — olyan, * amilyet a vevő elgondolt. Az értékesítés adatainak isme­retében állíthatja-e bárki is meg­alapozottan, hogy ez vagy az a vevő kedvesebb, mint a másik? Érdekes módon azonban a ter­melők egy csoportja mégis rang­sorol, sajnos, nem árui korsze­rűségét, gazdaságosságát, hanem a — vevőket. Ne tagadjuk per­sze, hogy az üzletkötésnek van­nak külsődleges jegyei, amibe beletartozik a vendéglátás, az esetleges ajándékozás, ám mind­ezeknél hathatósabb érv az áru! Ha olyan, amilyennek lennie kell. S könnyen eladható terméknek ritkán van szüksége körítésre; sok fogásos vacsorára, magyar­­nótákra, balatoni fürdésre... A vevők hűsége Több hazai nagyvállalatot — csupán egyet, az Egyesült Izzó­lámpa és Villamossági RT-t em­lítve — évtizedekre terjedő kap­csolatok fűznek a vevőkhöz. A vevők hűsége: a termelőbe vetett bizalom. Ez a bizalom viszont abból táplálkozik, hogy a terme­lő mindenkor állta adott szavát, nem tett különbséget kis és nagy, fontos és kevésbé fontos vásár­lók között, azt az árut, s annyit szállított, amit, amennyit a ve­vő óhajtott. Túl nagy leegyszerűsítés így vázolni a kapcsolatokat? Ter­mészetesen leegyszerűsítés, de a lényegen nem torzít. Az üzleti forgalom pénzösszegei mögött ilyen, elvontnak látszó fogalmak is rejlenek, de ezt nehezen látja be, érti meg némelyik termelő­egység. Máskülönben aligha tör­ténhetne meg, hogy a vevő a már aláírt szerződést fölmondja, mivel a szállító az első tétel át­adása után módosítgatni kezdett: az alapanyagon, a festésen, a cso­magoláson ... Az ilyesfajta ügyes­kedésnek haszna illékony, kára maradandó. Sajnos, nem vagyunk híján a hasonló eseteknek. « Belföldre ez is jó lesz? Az 1976-os esztendő sokféle jellel tudatta a termelőknél, be­csüljék meg jobban a vevőt. A hazai és a külföldi vevőt egy­aránt, mert ezen a hangsúly! Veszélyes utat járnak ott, ahol „belföldre ez is jó lesz” alapon ömlesztik ki a gyárkapun az ún. osztályos árut, s a külföldi cé­geket is úgy rangsorolják, hogy ez csak... ez azonban... Az erkölcs sem tűri az ilyesfajta csoportosítást, s az egészséges üzleti szellem szintén nem, mert az azt tartja, hamis keresmény nem fiadzik, megszolgált garas­ból aranytallér vastagodik. A ta­valyi, számítottnál kisebb forga­lomemelkedés — az ipar, össze­hasonlítható árakon mindössze 1,9 százalékkal értékesített töb­bet a nagy- és' kiskereskedelem­nek, mint 1975-ben — meggyő­zően bizonyította, a hazai vevő sem táncol már úgy, ahogy a termelők muzsikálnak. Ragaszko­dik az elképzeléseihez — lásd a ruházati kereskedelem, a bútor­eladások tapasztalatait — ahogy szakszerűen mondják, a piac bl-Kevesebb munkaerő - több termés A mezőgazdaság munkaerőhelyzetének idő­szerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót a közelmúltban dr. Szabó Ferenc, a MÉM fő­osztályvezetője. A hosszú ideje kérdéses témát az teszi napjainkban is időszerűvé, hogy az új tervidőszak alatt tovább szűkül' nek a munkaerőforrások, ugyanakkor a meg­­levőkkel kell nagyobb eredményeket produ­kálni. így a mezőgazdaságban is szükségessé vált az ésszerű munkaerő-gazdálkodás. Visszatekintés A mezőgazdaság szocialista át­szervezése után, számos intézke­dés következtében javult a mun­katermelékenység, így 1971-ben a korszerűbb termelési eszközök­kel helyettesített összes munka­­kanapok száma már több mint 121 millió volt. Amíg egy hektár kukorica ápolása hagyományos módszerekkel korábban 10—15 munkanapot vett igénybe, most ennek csak a töredékét. Ennek következtében az aktív korú ke­resők csökkenése a IV. ötéves terv időszakában is folytatódott, és 1975 végére az összkeresőknek már alig több mint 20 százalékát adta. Legtöbben a termelőszövet­kezetekből mentek át más nép­­gazdasági ágazatokba. Ugyanak­kor a kisebb létszámmal csaknem 40 százalékos bruttó termelésiér­ték-növekedést értek el ebben a szektorban. Az új tervidőszak végére megszűnik a mezőgazdasági mun. kaerő kibocsátó szerepe. A becs­lések szerint 1980-ig 130 ezer em­ber távozik a mezőgazdaságból — ebből 25—30 ezer Bács-Kiskun • megyéből — többségük nyugdíj­ba megy. Országosan mintegy 20—30 ezerre tehető a más ága­zatokban munkát vállalók száma, fgy a korábbi időszakkal ellen­tétben — amikor a gondok in­kább a tagság foglalkoztatásánál jelentkeztek — a jövőben a me­zőgazdaságban is a munkaerő­utánpótlás hiánya érezteti hatá­sát. Nemzetközi összehasonlítás A Magyarországon foglalkozta­tottaknak a 20 százaléka dolgo­zik a mezőgazdaságban. Mit je­lent ez az arány nemzetközi ösz­­szehasonlításban? Ezt nem te­hetjük korrekciók tnülklüdiBizo­nyos- .módosító tényezőket kell fi­gyelembe vennünk, azokat, ame­lyek a mi mezőgazdasági nagy­üzemeinkre jellemzőek. Ide tar­tozik, hogy a gazdaságokban fog­lalkoztatottaknak csaknem 37 százaléka nem az alaptevékeny­séghez kapcsolódó munkát végez, hanem a melléküzemágakban, va­lamint a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik. Ha ezt leszámít­juk, akkor a fenti érték már nem 20, hanem csak 14 százalék. Csökkenéssel kell számolnunk akkor is. ha figyelembe vesszük, hogy a nyugati mezőgazdasági üzemek számos szolgáltatást — mint a növényvédelem, a talaj­zonyos termékeknél tartózkodó magatartást tanúsít... Kincs: az információ Napi tapasztalatok, s tudomá­nyos alapossággal végrehajtott elemzések egyaránt azt bizonyít­ják, gazdaságosan, azaz hatéko­nyan csak ott képesek hosszútá­von termékeket előállítani, ahol folyamatosan feldolgozzák a pia­ci, a fejlesztési, a termelésköz­­beni információkat, ahol rájöt­tek: az ismeret érték. Jó néhány kései fölismerés — például az elektronikai fejlesztésben — az információk hiányos összegyűjté­sének, kétbalkezes feldolgozásá­nak tudható be, s ami a baj, nem fogalmazhatjuk mindezt múlt időben. Ma is hat az a ter­melői szemlélet — legutóbb ép­pen a XVI. közgazdász vándor­­gyűlésen szóltak elmarasztalóan róla —, hogy a mi dolgunk az áru előállítása, az eladással tö­rődjenek a kereskedők. Az eladó másutt maga is verő Az értékesítés nagy hullámzá­sai, a szállítási szerződések körül tapasztalható visszásságok, a kü­lönböző perek — nem egyszer külföldi cégekkel pro és kontra — mind-mind azt bizonyítják, a kedves vevő nem mindig és nem eléggé kedves. Azoknak nem, akik belőle élnek. Azoknak nem, akik — tevékenységük más sza­kaszaiban — maguk is vevők, s olyankor fölháborodva tiltakoz­nak amiatt, amit mosolyogva tesznek meg eladóként. L. G. (Következik: Cég, zsebből irá­nyítva.) • Csicsó István háztáji agronó­­mus Tamás Jánossal egyezteti a napi feladatokat a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezetben. (Méhesi Éva felvétele) erő-utánpótlás, a műtrágyázás stb. — a farmer megrendelésére más vállalatok nyújtanak. Nálunk ezt a gazdaságok maguk szerve­zik és hajtják végre, viszont mi az ezzel foglalkozó embereket is beleszámítjuk a 20 százalékba. A mezőgazdasági foglalkoztatásúak arány szerinti megoszlása figyel­men kívül hagyja az ország mű­velhető földterületét is, pedig ez más nemzetekével összehasonlít­va, eltérő. Sokkal közelebb járunk az igaz­sághoz, ha az egy dolgozóra eső megművelt földterületet vesszük alapul. Angliában például 5—6 hektár jut egy dolgozóra, nálunk kilenc, de ha a korrigált 14 szá­zalékos foglalkoztatással számo­lunk, 10—11 hektár. Ide tartozik viszont az a tény, hogy a mi me­zőgazdaságunk megtermeli az or­szág szükségletét, sőt kivitelre is jut belőle, Anglia azonban beho­zatalra áitírtíL Az összehasonlítá­soknál nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nálunk me­zőgazdasági keresőnek minősül az állami gazdaságokban, a ter­melőszövetkezetben, az erdőgaz­daságban foglalkoztatott, lega­lább 90 munkanapot eltöltött dol­gozó, munkakörre való tekintet nélkül. Ezzel szemben több or­szágban csak az alaptevékenysé­get végzőket tekintik mezőgaz­dasági keresőnek. összességében megállapítható, hogy a mezőgazdaságban foglal­koztatottak csökkenése a gazda­ságilag közepesen, vagy ennél fejlettebb országokban is általános jelenség. Magyarországon évente 3,7, Bulgáriában 3,5, Csehszlová­kiában 2,9, Ausztriában 3,1, Fran­ciaországban 3,6, Dániában 2,6, az USA-ban 5,5 százalékkal csök­ken a munkaerő. Az adatokból kitűnik, ha az európai országokat vesszük figyelembe, hogy ha­zánkban legnagyobb a munkaerő­elvándorlás. A feladatok teljesíthetők Belső viszonyainkkal összeha­sonlítva a munkaerőhelyzetet, megállapítható, hogy kisebb lét­számmal is teljesíthetők a mező­­gazdaság célkitűzései. Helyen­ként azonban ellentmondás ta­pasztalható. Legtöbbször szakkép­zett dolgozók hiánya okoz gondot, és az üzemek egy részében még ma sem megoldott az idős szak­képzetlen tagok foglalkoztatása. Általános munkaerőhiány főként a kézimunkaerő-igényes növény­­kultúrák betakarításakor jelent­kezik. Ennek megoldására kor­mányhatározat született. Az országosan is megfelelőnek minősíthető szakemberellátáson belül még nagyobb az ellentmon­dás. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek egy részé­ben, főként a városközeiben, és a megfelelő kereseti lehetőséget nyújtó mezőgazdasági üzemekben szakember-telítettség jelei mu­tatkoznak, ezzel szemben a vá­rostól távoleső, kedvezőtlen kö­rülmények között gazdálkodók­ban kevés a jól képzett vezető. Jelenleg az ország mezőgazda­­sági üzemeiben mintegy 150 ezer szakmunkás és 350 ezer betaní­tott munkás tevékenykedik. Ez. a megnövekedett feladatok mel­lett kevés. A jövőben 40—50 szá­zalékkal kell növelni a szakmun­kások arányát, hogy a gazdasá­gok növelni tudják a termelést. Természetesen a végzettséggel rendelkezőket jobban meg keli becsülni úgy erkölcsileg, mint anyagilag és a képzettségüknek megfelelő beosztásokban foglal­koztatni őket. A közelmúltban közzétett MÉM—MŰM rendelet a termelőszövetkezetekben is köte­­lezeőn előírja a szakképzettség szerinti besorolást. Ez valószínű növeli a mezőgazdasági szakma presztízsét és hozzájárul, hogy ezt több fiatal válassza élethivatásul. Idényszerüség A legtöbb gondot a mezőgaz­dasági termelés idényszerűségé­ből adódó ingadozó munkaerő­­igény okozza. Közismert, hogy egyes növényféleségek termeszté­sének gépesítése még ma sem megoldott. Elsősorban a betaka­rítás időszakában okoz ez gon­dot. Szinte valamennyi kertésze­ti ágazatnál, de esetenként a cu­korrépánál és a burgonyánál is. Olyan munkaerő-gazdálkodást vi­szont nem lehet folytatni, hogy a csúcsmunkák munkaerő-szükség­letéhez igazítsák a létszámot a gazdaságok. Ezen enyhít az előbb már említett határozat, amelynek lényege, hogy a más ágazatokban dolgozók is bevonhatók a zavar­talan betakarítás érdekében, ugyanakkor az üzemeknek szá­molniuk kell a helyi lakosság­gal, a diákokkal, a nyugdíjasok­kal, akik június 15. és november 15. között nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. A me­zőgazdasági üzemek kötelesek a termékek betakarítási időszakára kampány munkaerőmérleget is készíteni, és azt beépíteni éve* terveikbe. Az üzem- és munkaszervezés a hatékony munkaerő-gazdálkodást tekintve, a mezőgazdasági üze­mekben, sajnos, lassú, pedig szin­te ez a legolcsóbb módja a ha­tékonyság fokozásának — hang­súlyozta Szabó Ferenc. Ennek meggyorsítására a MÉM üzem- és munkaszervezési inté­zet létrehozását tervezi. A meg­alakuló Agráripari Szervezési In­tézet módszertani és szervező se­gítséget nyújt az üzemeknek, munkatársai felkutatják és elter­jesztik a már jól bevált módsze­reket, bevonva ebbe a munkába a kutatókat, a gyakorlati szak­embereket is. Az intézet azt is tervezi, hogy a jó külföldi mód­szereket szintén átadják a gazda­ságoknak. B. Z. ÜZEMI PRÓBA A TISZAI HŐERŐMŰBEN • Az új tiszai hőerőműben megtartották az egyes számú blokk és a teljes kiszolgálórész, a vízlágyító, valamint a hűtővízrendszer üzem! próbált. Képünkön: ni üzemi próba n hűtőrendszerben. (MTI-fotó—KS>

Next

/
Oldalképek
Tartalom