Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-17 / 167. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 167. szám Ára: 90 fillér 1977. július 17. vasárnap Heti világhíradó 2. oldal Gépbemutató Baján 1. oldal Az automatizálás • • f rrf * • •• rw* w #rf jelenéről es jovojerol 3. oldal Fiatalok az üzemben 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal TÚL A BETAKARÍTÁS FÉLIDEJÉN Éjjel-nappal dolgoznak a gabonaszárltó berendezések A csütörtöki—pénteki csapadék, ami jól jött a kapás- és másodvetésű növényeknek, kiverte az aratókat a munkából. Kényszerű pihenőre vonultak a gépek, vagy a partosabb részeken próbálkoznak, hogy felszedjék az átnedvesedett kalászokat. A termés 35 százalékát ugyanis már korábban földre döntötte, összekuszálta a vihar. Ezért most kétszeresen is nehezebbé vált a betakarítás, nagyobb a szemveszteség, amit az aratógépekre szerelt kalászemelőkkel próbálnak csökkenteni a mezőgazdasági üzemek. Ahol lehetőség van, ott megszárítják az átnedvesedett szemet és úgy szállítják be a magtárakba. Ezzel is segítik az aratás mielőbbi befejezését, amely ugyan túljutott félidején, de a búzának még mindig 40, a rozsnak pedig háromnegyed része vár betakarításra a megyében. Az őszi árpa termését már biztonságba helyezték az üzemek. A bócsai Petőfi Termelőszövetkezetben szerdán befejezték az aratást, mintegy 300 hektáron, így ebben a gazdaságban már nem talált lábon álló gabonát az eső. A terméseredmények sajnos, nem a legjobban alakultak. Bár a takarmánygabona többet adott a számítottnál, az étkezési búza 30 százalékkal termett kevesebbet a tavalyinál. Ennek oka, hogy a kánikulában a gyenge minőségű homokon szinte megsültek a szemek. Ez 300 mázsa terméskiesést okozott a szövetkezetnek. Ennek ellenére a le• Horváth György, a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazat-vezetője elégedetten szemléli a szép, kövér kalászokat. szerződött gabonamennyiséget leszállították a gabonaforgalmi vállalat soltvadkerti és kiskunhalasi üzemébe. A gazdaság három kombájnja most a helyi Szőlőskert, valamint a soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezetben segíti a betakarítás mielőbbi befejezését. Az esős idő beálltáig jól haladtak a gépek a dunavecsei Béke Termelőszövetkezetben. Az aratást 18 napra tervezték, de a csapadékos időjárás miatt kéthárom nappal tovább tart a munka. Aggodalomra azonban nincs ok, mert a mezőgazdasági üzem rendelkezik gabonaszárítóval, amit éjjel-nappal üzemeltetnek. Eddig a gabona 60 százalékát tették tárolásra alkalmassá ezzel a berendezéssel. A gazdaság vezetői az aratásra kedvezőtlen időjárás ellenére is elégedettek, túljutottak a betakarítás félidején és valószínűleg a jövő hét végére be is fejezik a nagy nyári munkát. Jól fizetett az árpa és a becslések szerint a vártnál többet ad a búza is. így a szerződésben kikötöttnél mintegy 100 vagonnal szállítanak több szemet a gabonaforgalminak. Sőt, a szövetkezet vállalta, hogy rövid időre szóló bértárolás formájában saját megtáraiba helyezi el a termést, amit a kukoricabetakarítás időszakában elszállít a gabonaipar. Mivel az esős idő megnehezítette a betakarítást, a kombájnok vezetőit szinte valamennyi gazdaság anyagilag és erkölcsileg is érdekeltté tette az aratás sikeréért. A dolgozók a nehezebb körülmények között is megállják a helyüket, mindent megtesznek azért, hogy a lehető legkisebb szemveszteséggel fejeződjék be a betakarítás Bács-Kiskun megyében. B. Z. Minél kisebb egy ország gazdasága, annál kevésbé tud berendezkedni teljes önellátásra. Hazánk pedig közismerten nem tartozik a nagy országok közé. Azután pedig az anyagi javak termelése világszerte egyre inkább a nemzetközi munkamegosztáson alapul. Ez az oka annak, hogy ma már az iparilag legfejlettebb államok sem törekednek teljes önellátásra, hiszen nem is gazdaságos. Nem ismeretlen olvasóink előtt az a tény, hogy Magyarország nemzeti jövedelmének csaknem fele a külkereskedelem csatornáin folyik át. Ez egyben azt is jelenti, hogy okosan kell gazdálkodni javainkkal, ha nem akarunk roszszul járni a nemzetközi piacokon. Saját érdekünk tehát, hogy minél kelendőbb, jobb minőségű, vagy exportképesebb árut kínáljunk. Éppen ezért jól meg kell választani, melyek legyenek azok a termékféleségek, amelyeket külföldön szándékozunk értékesíteni. Államunk az ilyen jellegű árualapok bővítésére az V. ötéves terv időszakában 45 milliárd forint hitelt folyósít. Bács-Kiskun megye ipara és mezőgazdasága még korántsem használta ki az exportban rejlő lehetőségeit. Ilyen vonatkozásban 26 százalékkal marad el az országos átlagtól. A vállalatok és gazdaságok ennek ellenére eléggé tartózkodóak, amikor az exportfejlesztő hitelek igénybevételéről van szó. Eddig csupán 579 millió forintot igényeltek, ami az országos keret 1,3 százaléka. Ebből eddig 342 millió forint folyósítását engedélyezték, 85 milliós hiteligényt a kellő megalapozottság hiánya miatt elutasítottak, a többi intézés alatt van. ! *, Az engedélyezett hitelek több mint felét a mezőgazdasági üzemek kapták zömmel gépi beruházási célokra, amelyek a gabonanövények, a cukorrépa, a gyümölcs, a fűszerpaprika, a bor exportját kívánják növelni. Az élelmiszeriparban a legnagyobb hitelt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kapta egy, évi 270 vagon húslisztet előállító üzem létesítésére. A többi ipari vállalat közül a MEZŐGÉP a Claas-kombájn programban, a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet teaszűrők, sziták, a Lajosmizsei Kefe-, Seprű Ipari Szövetkezet cirokseprű és fatömegcikk gyártásához kapta meg a kért összeget. Igen figyelemreméltó a Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet még elbírálásra váró kérelme, amelynek alapján villanyoszlopokat gyártanak exportra. Említettem, hogy még vannak lehetőségek a megye export árualapjának további növelésére. Ilyen a termelési rendszerek körének szélesítése, a meglevők még korszerűbbé tétele a búza-, a kukorica-, a cukorrépa-, a fűszerpaprika-, a szőlő-, a gyümölcstermesztés területén. Megoldásra vár, s nagy exportlehetőséget kínál a juhászat komplex fejlesztése. Az élelmiszeriparban a mezőgazdasági termelés fejlődésével összehangolt tartósító kapacitás bővítése lenne hasznos. A mezőgazdasági gépgyártás lehetőségeit a nemzetközi kooperációban való fokozottabb részvétel növelné. A sütőipar édesipari termékei bizonyosan jó piacra találnának külföldön. Természetesen az exportfejlesztő hitelek igénybe vételét a vállalatok, gazdaságok bizonyos mértékű tartózkodása mellett egyebek is gátolják. Ilyen például a megye iparának jelentős részét érintő gyáregységi rendszer. Itt az anyavállalatoknak kellene nagyobb gondot fordítani a lehetőségek kiaknázására. Fontos a piaci kutatótevékenység színvonalának emelése, hatékonyságának növelése. Enélkül exportra termelni nem is lehet. S végül, de egyáltalán nem utolsósorban kapjanak zöld utat, megfelelő besorolást az exportnövelő beruházások. Mert ha valahol, itt életbevágóan fontos a tervezett létesítmények gyors kivitelezése, a berendezések haladéktalan üzembe állítása. Máskülönben már csak akkor érünk a nemzetközi piacra, — amikor — a vásárnak vége. N. O. Jó ütemben halad a villamosítás a budapest-kelebiai vasútvonalon A MÁV Szegedi Igazgatósága évente mintegy 400 millió forintot fordít az új, a forgalom biztonságát növelő műszaki berendezések üzembe helyezésére, a gyorsabb áru- és személyforgalmat lehetővé tevő pályakorszerűsítésekre. Folyamatban van a nagyobb állomások fejlesztése, s az idén ismét újabb 27 fénysorompót szerelnek fel Bács-Kiskun megye közút- és vasút-kereszteződéseinél. Mindemellett a MÁV legnagyobb — a nemzetközi forgalmat is lényegesen érintő — beruházása a Budapest—Kelebia közötti vasútvonal villamosítása. Mint arról annak idején hírt adtunk lapunkban, a vasútvonal villamosítása az elmúlt év őszén kezdődött el. A mintegy 300 millió forinos beruházás 1979 közepére fejeződik be. Ez lehetővé teszi, hogy Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia viszonylatában korszerű, gyors, a környezetet nem szennyező, egységes rendszerű vontatást alakítsanak ki. A villamosmozdonyok üzemeltetése mindemellett nyolcszor olcsóbb a gőzmozdonyokénál. A tavaly ősszel Fülöpszálláson elkezdett nagyarányú munka jó ütemben halad. Miksi József építésvezető arról tájékoztatott, hogy Csengőd—Szabadszállás—Kunszentmiklós—Dömsöd között már a kívánalmaknak megfelelően kifeszítették a vezetékeket. Jelenleg Dömsöd és Kiskunlacháza között végzik a vezetékszabályozást, hogy a villamosmozdony áramszedője simán fusson rajta, s ezáltal megszakítás nélkül szedje az áramot. Lacháza és Délegyháza között a vezetékeket tartó oszlopok felállítása folyik. Bár nincs lemaradásuk, nem könnyű az ütem tartása, mert náluk is érezhető a munkaerőhiány. Ennek ellenére válogatnak a munkára jelentkező dolgozók közöt^, mert a vasútvillamosítás nagy szakértelmet igényel. Egyébként a villamosított vonal üzembe helyezése két szakaszban történik majd. A jövő évi vasutasnapon Kunszentmiklós—Budapest között a helyi személy- és tehervonatok • Gördülő szerelőállványok a Dömsöd—Kiskunlacháza közötti vonal-* szakaszon. forgalmát szándékoznak villamosvontatással megindítani. Az 1979. évi vasutasnapon pedig sor kerül az egész Budapest—Kelebia közötti villamosított vonalszakasz ünnepélyes átadására. A vonalon dolgozókat Dömsöd és Kiskunlacháza között értük utói. Suhatagi Béla művezető irányításával folyik itt a munka. Régi dolgozója már a MÁV-nak, 37 éve foglalkozik vasútvillamosítással. Ott volt a Veresegyháza—Vác —Gödöllő szakaszon is, amelyet az elsők között villamosítottak az országban. — Nagyon kell iparkodnunk, — mondja —, mert nem akadályozhatjuk a személy- és áruforgalmat, s emiatt igen rövidek a vágányzárak, amelyek idején dolgozhatunk. A vasút itt egyvágányú, ezért ha jön egy személyvagy tehervonat, mindig be kell futnunk gördülő szerelőállványainkkal a legközelebbi állomásra. Munkanapjaink emiatt széttagolódnak, másfél órákat dolgozunk, majd két-három órát is állunk. Ha pedig késnek a vonatok, még rövidebb a vágányzár. — Nagyon szép ez a munka és változatos. Mindig más- és más műszaki megoldást kell alkalmazni — mondják az Előre szocialista brigád tagjai, akik az egész ország területéről verbuválódtak. — Éppen ezért 10—15 évet is el kell tölteni ebben a szakmában, amikor elmondhatja valaki magáról, hogy most már mindenhez ért. A vasútvillamosításon dolgozók a fizetéssel, az üzemi étkeztetéssel és az elszállásolással elégedettek. Miksi József építésvezető azonban, amikor kettesben maradunk, még elmondja: — Becsületeseit dolgoznak és kívülállónak sohasem panaszkodnak. A legnehezebb számukra, hogy családjukhoz hetenként csak egyszer utazhatnak haza. A szakmunkások jó része mégis 10—15 éve dolgozik már a vasútvillamosításon. Szeretik a munkájukat. • Jobb oldali képünkön: csomópont-szabályozás a dömsödi állomáson. • Lenn: Sztranyák István, Fúrós Imre, ' Tapodi Sándor, az Előre szocialista brigád tagjai munka közben. (Méhesi Éva felvételei) KINCSES SZIBÉRIA — ADY ENDRE-ÜNNEPSÉGEK — ÚJ SZAKKÖRÖK — KÖRNYEZETVÉDELEM — CSILLAGÁSZATI HÉT A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tervei / A lakiteleki művelődési ház munkatársaival tárgyalt Iglódi Miklós, a TIT Bács-Kiskun megyei szervezetének szaktitkára, amikor felkerestem, hogy az új évad előkészületeiről tudakozódjam. A jól működő kulturális intézmény két előadója azért jött a Tudomány és Technika Házába, mert szeretnének TIT baráti köröket szervezni. Hallottak az ezek iránt megnyilvánult érdeklődésről, az ifjú metamatikusok, biológusok, kis kémikusok, fizikusok hasznos tevékenységéről. Előreláthatóan két ilyen szakkör kezdi meg ősszel munkáját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a lakiteleki művelődési ház közös fenntartásában. Izzadunk, nyári zivataroktól ázunk, de a TIT-szervezetek már az őszre, télre gondolnak. A legutóbbi küldöttgyűléseken meghatározták a népszerű és hatékony szervezet távlati céljait, legfontosabb tennivalóit. Az 1977—1978- as közművelődési év terveinek kidolgozásakor messzemenően figyelembe veszik az ajánlásokat, útmutatásokat. Még közelebb az élethez, a népgazdaság, a társadalom időszerű problémáihoz, így fogalmazhatjuk meg a talán legfontosabb alapelvet. A legtöbb helyen még a tematika meghatározásánál, az időpontok egyeztetésénél, az előadók kiválasztásánál tartanak, de már jó néhány aláírt ■ szerződés található a dossziékban. A felsőszentiváni általános iskolai szülői munkaközössége például már megegyezett a bajai járás TIT-szervezetével a pedagógiai előadások címeiben, sorrendjében. Kölcsönösen elfogadták a kecskeméti Mezőfi KISZ- szervezetnél tartandó előadássorozatot. A kiskunfélegyházi cipőgyárban is ismerik pontosan az ismeretterjesztés menetrendjét. A példákat folytathatnánk. Iglódi Miklós közölte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére a legtöbb szakosztály külön tervet készít. Az ünneplés szó talán nem is a legkifejezőbb, mert a történelmi esemény sokirányú, világméretű hatását kívánják elsősorban érzékeltetni. Az október közepén több helyen tartandó csillagászati héten mindenütt szólnak a szovjet űrkutatás két évtizedéről. Foglalkoznak a szocialista realista irodalom időszerű kérdéseivel. A Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén sorra kerülő fö’drajzi szabadegyetemen K címmel hangzik el az első előadás. A TIT is megtesz minden tőle telhetőt a környezetvédelem érdekében. A mezőgazdasági, műszaki, biológiai és egészségügyi szakosztályok beépítik előadásaikba az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Természetesen, .gondoskodnak Ady Endre költészetének, munkásságának megismertetéséről. Itt is az a cél, hogy az élő, a mának is szóló alkotót állítsák a közönség elé. Már most megkezdődnek az 1978-ban Bács-Kiskun megye székhelyén, a helyi főiskolák és kutatóintézetek bevonásával rendezendő országos biológus napok előkészületei. Előreláthatóan szeptembertől klubnapokat rendeznek a Tudomány és Technika Házában a tagság régi óhajára. A TIT elsősorban a minőség, az előadások színvonalának további javítását szorgalmazza. Az igények sürgetésére mégis újabb sorozatokat, akadémiákat terveznek. Bizonyos, hogy lényegesen több ismeretterjesztő előadást tartanak az üzemekben, mint 1976—1977-ben Eredményes esztendőnek ígérkezik a Bács-Kiskun megyei TIT szervezetek számára az új oktatá* í'\ közművelődési évad. H. N. 'ritzte* *\g•• • ‘V % "jj ,t :' -*.i- - . '■■■ , >1.- v.'.* , » Exporthitelek 1 , . • : . . -
