Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
'«Htsáfi IDŐJÁRÁS VárhatA Időjárás ma eatlKt változóan felhő* Idő, záporokkal, zivatarokkal. A mérzékclt zzál nyugat, északnyugat feláll Idflnként megerőiödlk. A lezalacion.vabb éjszakai hőmérséklet 11—11, a legmagasabb nappali hőmérséklet ÍZ—H fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 153. szám Árat 90 fillér 1917. július 1. péntek Borbély Sándor látogatása I Tegnap kétnapos €jk lT|PPVPflPYl látogatásra a megyé- JH.R.B. b be érkezett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kecskeméten, a megyei pártszékházban Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a vendéget, akinek fogadásán részt vettek: Erdélyi Ignác és Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára és Tohai László a megyei tanács elnökhelyettese. • A Központi Bizottság titkárát a megyei pártblzottiágl fogadáson Horváth István tájékoztattad Elöljáróban Horváth István részletes áttekintést adott a megye gazdaságának helyzetéről. Ezen belül kitért az ipar szerkezetének megváltozására, az élelmiszergazdaságban elért eredményekre, a feldolgozó kapacitás elégtelenségére, s egyebek között azokra a fejlődés eredményeként bekövetkezett tényezőkre, amelyek az előrehaladás szempontjából változtatásokat igényelnek. Például a gyáregységek önállósodásának indokoltsága. Szólt az idei terméskilátásokról és természetesen kitért a pártszervezetek tevékenységére, különös tekintettel a párt tömegkapcsolatára. BESZÁMOLÓ A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL - INTERPELLÁCIÓK Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Az országgyűlés nyári ülésszaka tegnap délelőtt tíz órakor folytatta munkáját a Parlamentben. Az ülésen megjelent Losouczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről, feladatairól. Gergely István beszámolója Korunk egyik jellegzetessége világszerte, hogy fokozódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanakkor pedig a vizek kártétele elleni szüntelen küzdelem. A népgazdaság legnagyobb vízhasználója az ipar: az összes friss víz több mint 60 százalékát igényli. Az ipari üzemek vízigényeiket jórészt saját víztermelő létesítményekből elégítik ki. A belterjes, az iparszerű termelési rendszereket széles körben alkalmazó nagyüzemi mezőgazdaságunk is új, és fokozott követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben. Kialakult az egységes mezőgazdasági vízgazdálkodás: ma már 400 ezer hektárt meghaladó területre juttathatunk öntözővizet. Magyarországon a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy biztonságban legyünk az árvizekkel szemben. Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is kiemelkedő: a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. A társadalmi-gazdasági haladás sajátos ellentmondása, hogy a vízigények, és a szolgáltatott vízmennyiség növekedésének árnyoldalaként növekszik a szennyezett vizek mennyisége. Az ipar és a települések évente fél-balatonnyi szennyvizet bocsátanak ki. Az energiatermelés nagy mennyiségű hűtővize a hőszenynyeződés miatt káros. A mezőgazdaság a műtrágyák és a növényvédő szerek tömeges használatával rontja vizeink tisztaságát. A szakosított állattartó telepek szennyvize is egyre több gondot okoz. Nehezíti a helyzetet országunk viszonylag kis területe, nagy népsűrűsége, és az, hogy vízkészleteink túlnyomó része külföldről érkezük hozzánk. A növekvő szennyvízterhelés ellenére sikerült átfogó műszaki, jogi és közgazdasági szabályozó rendszer kialakításával mérsékelni vizeink elszennyeződésének ütemét. A növekvő vízigények és a szűkös, szennyeződő vízkészletek egyensúlyának szabályozása egyre fontosabb területévé válik a vízügyi munkáinak. Az egyensúly folytonos fenntartását elsősorban a nagytérségi létesítmények biztosítják. Jelenleg — mesterséges beavatkozás révén — 600 millió köbméternyi tározó térrel rendelkezünk. A lakosság ellátása egészséges vízzel — az életszínvonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma a tervidőszakban további egymillióval növekszik: 1980-ban megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. A víztermelő kapacitást napi 1 millió köbméterrel növeljük. Külön is foglalkozunk a nagy, munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. A csatornázás a lakosság 43 százalékát szolgálja majd. Folytatjuk a szennyvíztisztító-kapacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempontból leginkább érintett városok —, valamint a leglátogatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vízminőségvédelmi problémáinak mielőbbi megoldása. Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a többhasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — IV. ötéves időszakhoz képest tízszeres —, csaknem .300 millió köbméter tározótér építését irányoztuk elő. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a kiskörei vízlépcső II. ütemét és előkészítjük a csongrádi vízlépcső megvalósítását. A Körösök csatornázására már üzembe helyezés előtt áll a körösladányi vízlépcső. A tervek szerint 280 kilométer hosszúságú árvízvédelmi töltést erősítünk meg. Emellett az árvízmentesítésnek olyan új, komplex módszereit is alkalmazzuk, mint a veszély esetén igénybe vehető tározók, vagy az árapasztó csatornák létesítése. A tervidőszak felelősségteljes feladata a vizek minőségének, a vízi környezetnek a védelme. A környezetvédelmi törvény értelmében célul tűzzük ki, hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szennyeződését, majd javítsuk tisztaságát. Ez a oél csak a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és az állampolgárok cselekvő összefogásával érhető el. Ezért e helyről Is kérünk mindenkit, hogy vizeink tisztaságáért, természeti környezetünk hatásos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezéseknek, óvjuk pótolhatatlan vízvagyonunk tisztaságát. Az V. ötéves terv során vízgazdálkodás-fejlesztésre 44 milliárd forintot fordítunk. Ennek kereken kétharmadát települések vízellátásának, csatornázásának és a szennyvíztisztításnak fejlesztésére, a többit vízkárelhárítási létesítményekre és a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányoztuk elő. A vízgazdálkodás fejlesztését alapjaiban érinti, hogy a helyi, olcsóbb vízkészletek kimerülésé miatt csak növekvő ráfordítással tudjuk az újabb vízigényeket kielégíteni. E tendenciát erősíti, hogy a fejlődés a környező országokban szintén erőteljes lesz, következésképpen a hazánkba érkező vízkészletek csökkenésével és a vízminőség romlásával, tavasszal pedig a káros nagyvizek emelkedésével lehet számolnunk Ezért nagyobb figyelmet kíván az arányos, előrelátó fejlesztés, a legkedvezőbb fejlesztési stratégia országos és regionális kialakítása. Nagy figyelmet kell fordítani a víztakarékos és vízkímélő termeléstechnológiák alkalmazására. Az üzemi vízgazdálkodást, benne a szennyvíztisztítást és a vízforgatást a gyártási technológia részének tekintjük. Közös érdekünk, hogy a vízügyi szempontokat is következetesen érvényesítsük mindig és mindenütt. A vízigények ésszerű szabályozása mellett, a távlati fejlesztésben egyre nagyobb súlyt kap a vízkészletek növelése, a természetes lefolyás műszaki szabályozása. Más országok tapasztalatait és sajátos lehetőségeinket szem előtt tartva, dinamikusan növelnünk kell a tározást. 1990- ig a jelenlegi tározótérfogatot folyamatosan a többszörösére felemeljük. Követelmény a létesítményrendszerek többcélú kialakítása és hasznosítása. A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tiszavölgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna—Tisza csatorna terve és jelentősége. Megépítése Idővel a Tisza menti vízellátás és gazdaságfejlesztés kulcskérdésévé nő. Ez a mű a Duna— Tisza közi térség fejlődésében is fontos szerepet játszik majd és a kelet-nyugati irányú hajózóút megteremtésével nemzetközi érdekűvé válhat. A Duna jelentősége hazánk vízgazdálkodásában és víziközlekedésében egyre nagyobb lesz. Mint víztút, különösen a Duna—Rajna—Majna csatorna megnyitását követően kap a mainál jóval nagyobb hangsúlyt. Már erre is tekintettel leszünk a Csehszlovákiával közösen megvalósítandó gabeikovo— nagymarosi vízlépcsőrendszer építésénél, melynek előkészítése folyamatban van. E 15 éves tervidőszakban célszerű megkezdeni a Dráva-hasznosftás létesítményeinek építését is. A közép-dunántúli és az észak-magyarországi térség további fejlesztése pedig feltételezi a többhasznú vízgazdálkodási rendszerek kiépítését. ezáltal a kiemelt értékes bányavizek tömeges hasznosítását is. A Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatokat nemcsak most. még Inkább a jövőben kezeljük kiemelten. A Kis- Balaton rendezésével és újraél esz.tésével javítjuk majd a tó vízháztartását. Ezzel csökken az lszapolódás és kedvezőbben alakul a tó vizének tisztasága Is, A Balatont körülölelő regionális vízellátó- és csatornarendszer kiépítése javítja az üdülőkörzetben a vízszolgáltatást, de egy(Folytatás a 2. oldalon.) A tájékoztató után Borbély Sándor elvtárs számos kérdést tett fel, aminek nyomán konstruktív eszmecsere bontakozott ki. Sok feljegyzés került a Központi Bizottság titkárának társaságában érkezett Zsuga Ervinnek, a KB alosztályvezetőjének, és Czank Jánosnak, a KB munkatársának jegyzetfüzetébe is. A megyei pártbizottságról Horváth István társaságában Kiskunfélegyházára, az Április 4 Műveik helyi gyárába vezetett Borbély Sándor útja. Itt Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára, dr. Dobos Ferenc tanácselnök, Izsák András vezérigazgató, Besze Mihály igazgatóhelyettes, Füredi Imre pártbizottsági titkár, Bujdosó Imre, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a gyár csoportvezetője, valamint Belec László, a gyár KISZ-titkára fogadták a vendéget. • A Központi Bizottság titkára a gyár helyzete, lehetőségei, gyártmányszerkezete, a termelékenység, a munka hatékonysága, s nem utolsósorban a pártszervezetek tevékenysége felöl érdeklődött. A gyár vezetői pedig felváltva tájékoztatták. Ennek során a dicséretes eredményekről kevéssé, annál inkább a jó törekvésekről, s az ezekkel összefüggő gondokról esett szó, alakult ki ugyancsak magvas tanácskozás, főleg az Április 4 Művek exporttörekvéseit illetően. A Központi Bizottság titkára ezután a gyár forgácsoló üzemébe — ahol Losonczi Máté üzemvezető — majd az I-es és 11-es szerelőcsarnokba látogatott, ahol Cönczöl Imre főművezető volt segítségére a tájékozódásban. A forgácsolóüzemben, miútán nagy hozzáértéssel figyelte a csúcsesztergagépen dolgozó Keresztesi Ferencet, munkáját nagyon szépnek minősítette a Központi Bizottság titkára. . A Il-es üzemcsarnokban az Április 22 szocialista brigád helyettes vezetője Tarjányi János tett fel társai nevében néhány kérdést. Borbély Sándor elvtárs pedig rögtönzött tájékoztatót tartott a népgazdaság helyzetéről, s az üzemi demokráciáról a köré sereglett brigádnak. Kiskunfélegyházáról a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetbe látogatott Borbély Sándor. A közös gazdaság központjában Horváth Ignác, a járási pártbizottság első titkára, Bene András, a járási hivatal vezetője, dr. Deák István tsz-elnök. Tar Mihály párttitkár és Sütő László, a tsz KISZ- titkára fogadták a vendéget. A közös gazdaság életéről dr. Deák István adott áttekintést. Ennek során visszapillantást tett a gazdaság múltjára, Így a kritikus 1965-ös évre, amikor 5 millió forintot meghaladó mérleghiánnyal zárt a gazdaság. És utalt a kilábalás nem könnyű éveire, a céltudatos munkára, majd ennek eredményeit taglalta. A többi között a szakember-képzés tervszerűségéről szólva megemlítette, hogy a közös gazdaság ösztöndíjjal segítette és segíti a szakgárda kialakulását, ennek köszönhetően ma 19 okleveles üzemmérnökkel rendelkezik. Napjainkban harmincnyolc szamunkástanulója van a közös gazdaságnak, közülük huszonötén élvezik az ösztöndíjat. A termelőszövetkezet életének, munkájának csaknem minden részterületére kitérő eszmecserét követően megtekintette Borbély Sándor elvtárs egyebek között a tsz szőlő- és gyümölcsültetvényét, amelytől szép termést várnak az idén; a fólia alatti paradicsomtei-mesztést, amelynek mtnden négyzetméteréről 4 kilogramm termést értékesítettek eddig. P. I. • Rögtönzött tájékoztató az üzemcsarnokban. • Szakmai eszmecsere Gönczöl Imre főművezető és Keresztesi Ferenc esztergályos társaságában. (Tóth Sándor felvételei) Félév Eltelt az év első fele. A hat hónap alatt elért eredményeket hamarosan mindenütt öszszesítik, s akkor pontosan kiderül, hogy Bács-Kiskun megye dolgozó népe mennyit végzett el az idei évre meghatározott feladatokból. Az V. ötéves tervünk reális, de feszített, s ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy 1980-ig többet akarunk elérni, mint amennyire jelenleg lehetőségünk van. Ezért most, a tervciklus elején sem engedhetünk meg magunknak egyetlen hónapnyi, sőt egyetlen hetes, vagy napos lazítást sem, mert a tervezett célkitűzéseinket csakis nagy energiával, egyenletes munkával tudjuk elérni. Az Országgyűlés mostani ülésszakán az 1976-os év gazdálkodásáról számot adva a pénzügyminiszter említést tett az idei eredményekről is, amelyek alapján jogosan bizakodhatunk a tervciklus második évére megjelölt feladatok sikeres teljesítésében. Mint azt egyebek között mondta, 1977. első öt hónapjában az ipar fejlődésének üteme gyorsabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Leggyorsabban a vegyipar, az élelmiszeripar ‘ és a gépipar termelése növekedett. Noha majdnem minden ágazatban csökkent a dolgozók létszáma, örvendetes, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedett. A hatszázalékos ipari termelésnövekedés minden bizonnyal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója iránti tiszteletet kifejező munkaversenynek, a dolgozók termelését segítő, hasznos vállalásainak is köszönhető. A csepeliek felhívását követően Bács-Kiskun megyében mint ismeretes, elsőként a Zománcipari Művek kecskeméti gyárának munkásai tettek vállalást, melyben a műszaki fejlesztésre, a munka- és üzemszervezés további javítására, a belső tartalékok feltárására törekedtek. Idei terveik megvalósításáért azt is elhatározták, hogy a nagyértékű, termelékeny berendezéseket három műszakban üzemeltetik. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában a munkafegyelem megszilárdítása érdekében tettek intézkedéseket, melyeknek egyetlen célja, hogy teljesíteni tudják az idei 500 millió forintos tervüket. Az Április 4 Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárának szocialista brigádjai csatlakozi'a a Legyen 1977 a minőség éve elnevezésű mogalomhoz, felajánlásukban elsősorban a minőséi? javítására törekedtek, hogy az általuk gyártott atomerőmű-berendezések maximálisan megfeleljenek a kívánalmaknak. Látható tehát, hogy csakúgy mint országszerte, Bács-Kiskun megye munkásai is megfeszített, komoly munkával igyekeznek az idei évre kitűzött feladatokat megvalósítani. At év első felében hasonló lendületet tapasztalhattunk egyebek között a gyermekintézmények építésében, illetve bővítésében is. Megértésre talált a megyei tanács, az SZMT, a megyei népfrontbizottság, a KISZ megyei bizottságának év eleji felhívása, amely nyomán az egész megyét átfogó társadalmimunka-akció bontakozott ki. A városi, nagyközségi tanácsok, járási hivatalok, helyi népfrontbizottságok kommunista műszakokat szerveztek az óvodák, bölcsődék, iskolai tantermek építésére. Mint arról lapunkban rendszeresen beszámolunk, a városok, községek lakossága társadalmi munkával nagy segítséget ad új bölcsődék, óvodák, iskolai tantermek építéséhez, viszont az is igaz, hogy különösen a tarosokban bizonyos lemaradás tapasztalható a gyermekintézmények fejlesztésében. . Akik rendszeresen járják Bács-Kiskun megye városait, nagyközségeit, tapasztalhatják, hogy az év első hat hónapjában jelentősen gyarapodtak az új lakótelepek, cgy-egy településen több száz méternyi út, járda, vízvezeték készült el. Több új szociális, egészségügyi intézményt adtak át januártól június végéig. Az eredmények biztatóak, de mint azt az országgyűlési expozéjában a pénzügyminiszter hangsúlyozta, a második félévben még mindannyiunkra nagyon sok feladat vár, hogy az éves célkitűzéseinket megvalósítsuk. Megfeszített munka szükséges ahhoz, hogy az idei évre tervezett új bölcsődéket, óvodákat, tantermeket, lakásokat átadhassuk. Arra van szükség, hogy mindenki továbbra is felelősen tegye dolgát, s ne csak menynyiséoben, hanem a gazdasági muKka rnlnősépi követelmi, nyet szerint is eredményesen végezzük a ránk bízott munkát. T. L.
