Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

1977. június 15. • PETŐFI NÉPE • S „Öregdiákok” találkoznak Kiváló aktivista Amikor a Vöröskereszt Kecskemét városi küldöttértekez­letén a padsorok közül kilépett, hogy átvegye a Kiváló Egészségügyi nevelő Munkáért kitüntetést, a szokásosnál erőteljesebben zúgott föl a taps. Nem sokkal később pedig a városi vezetőség tagjai sorába is beválasztották Berkes Má­riát, a kecskeméti egészségügyi szakiskola másodéves növen­dékét. Bizonyára nem tévedünk, ha úgy véljük: akár mint kitüntetett, akár mint a testület tagja, — ő a legfiatalabb. Marika korán eljegyezte magát az egészségüggyel, a szakmával — méginkább hivatással —, amelyre, mint elmondotta, az életét teszi föl. Egy évet a cse­csemőotthonban, egyet a Klapka utcai bölcsődében dolgozott, míg végre felvételt nyert az egész­ségügyi szakiskolába. Mindenütt szerették, becsülték, s ez a sze­retetteljes légkör övezi most is, az iskolában, ahol egyébként az ifjúsági vöröskeresztes szervezet helyi titkára. Ebben a minőségé­ben lelkes és eredményes szer­vező, mozgósító munkát fejtett és fejt ki. így például a leninvárosi iskola növendékeit ő készítette fel az elsősegélynyújtó versenyre. Hogy mennyire sikeresen, ezt bizonyítja, hogy a városi verse­nyen az első helyen végeztek, s a hozzáértők véleménye szerinl vetélkedő társaiknál „klasszissal jobbak” voltak. Ott volt a cse­csemőápolási verseny patronálói közt is, sőt, mint szakiskolájá­nak csapattagja, mindkét megyei vetélkedőn maga is részt vett. A végeredmény: két előkelő he­lyezés. — A vöröskeresztes feladatok megvalósítása, az egészségvéde­lem, a családi életre való fel­készülés minden fiatalnak sze­mélyes ügyévé kell, hogy váljék — ismerteti tennivalóikat Berkes Mária. — Az IVK-csoportok ve­zetői, aktivistái e cél megvalósí­tását szorgalmazzák a' többi közt. Általános feladataink közé tar­tozik az egészséges életmódra nevelés, a testedzés egészségvédő jelentőségének tudatosítása, a betegségek és a balesetek meg­előzését célzó felvilágosító mun­ka, küzdelem az alkoholizmus és a dohányzás ellen, bekapcsolódás az egészséges, kulturált környe­zet kialakításába, megóvásába, a higiénés körülmények javításába. Ezek mellett különösen fontos az elsősegélynyújtás, amelynek alap­vető ismereteit és teendőit sze­retnénk, ha minden fiatal, ta­nulmányainak befejezéséig el­sajátítaná. Ugyanilyen jelentős a humanitás és szolidaritás szelle­mének elmélyítése. — Bizonyára az egészségügyi szakiskolában működő IVK-cso- portnak sajátos feladatai is van­nak? — érdeklődünk. — Valóban. A Vöröskereszt ál­talános tevékenységének megis­mertetésén túl a tanulókat arra is felkészítjük, hogyan vehetnek majd részt — mint már egész­ségügyi dolgozók — a vöröske­resztes szervezetek munkájának szakmai irányításában, a társa­dalmi aktivisták képzésében, a lakosság egészségügyi felvilágo­sításában, nevelésében. — S mit tesz az IVK-titkár? — Szervezi a vezetőség és az aktivisták tevékenységét, gon­doskodik szoros munkakapcsolat kiépítéséről a KISZ-szel. Jóma­gam pedig, most már mint a városi vezetőségnek is tagja, a szakiskolám és az általános is­kolák közti együttműködést is segítem. Amire Marika több rendbeli tisztségében vállalkozott, nem kevés. Mozgalmi, társadalmi köz­életi tennivalók ezek. Szerény alaptermészete, a szülőktől ka­pott egészséges, tiszta, fegyelme­zett életszemlélet az ő lényében ifjonti lelkesedéssel, már sokszor megtapasztalt lendületes és cél­ratörő aktivitással párosul. Ezért nem féltik őt azok, akik a fel­adatokkal megbízták, s akik nem kételkednek abban, hogy a vára­kozásnak továbbra is jól meg­felel majd. — Június 10-én töltöttem be a 18. életévemet — mondja. S hozzáteszi, kissé meghatottan: — Szebb születésnapi ajándékot nem kaphattam volna, mint most egyszerre ezt a kettőt: a vezető­ségi tagságot, meg a kitünte­tést ... Jóba Tibor Egymást követően érkeznek a hírek a különböző érettségi talál­kozókról. Galambos Judit és Gá­bor Anna, a bajai Türr István Közgazdasági Szakközépiskola III/c. osztályos tanulói most ar­ról tudósították a szerkesztősé­günket, hogy az intézet történeté­ben egyedülálló eseményre ké­szülnek: ma fogadják az 50 év­vel ezelőtt végzett diákokat. Mint írják, „megható az a ké­szülődés, ahogy a találkozójukat szervezik ezek, a munkában be­csületet szerzett emberek. Az élet nagyon sok területre sodorta őket. Van közöttük orvos, peda­gógus, közgazdász. Igen, foglal­kozásban különböznek egymástól, de egységesek az iskola, a város iránti szeretetben. Rajongással, tisztelettel beszélnek egykori ta­náraikról, az oly sok szép él­ményt nyújtó iskolaévekről, az ifjúkorukhoz fűződő városukról. Az öreg diákokat az intézet mai Már a honfoglaláskori magya­rok ismerték és gyakorolták a sólyomvadászatot. A feudális tár­sadalom kialakulásakor a soly- mászat az úri osztály szórakozá­sává vált. Az idomításra kerülő sólymok, karvalyok befogása ma­radt csupán a jobbágyok köteles­sége, a hegyvidéki falvak szol­gáltatásai között rendszeresen szerepeltek a ragadozó madarak. Az erdélyi solymászat a XVI— XVII. században vált híressé, a török adónak is jelentős részét az idomított sólymok tették ki. A solymászat ideje azonban rész­ben a tűzfegyverek elterjedése, részben a solymászatra alkalmas madarak nagymérvű pusztulása miatt lejárt. Az egyetlen felvilá­gosult HabsbuVg, II. József, a kalapos király már kétszáz éve felismerte ezt, és feloszlatta az udvari solymászatot. Sokan próbálkoztak azóta fel­éleszteni nálunk is ezt az ősi sportot. A felszabadulás után — bár a vadásztársadalom gyökere­sen átalakult — rendkívül nép­szerű lett a solymászat. Ez az­zal járt, hogy az amúgy is fo­gyóban levő ragadozó madarak száma tovább csökkent. Nem is való ez a modern világba, mert a madár táplálékának a megszer­zése, idomítása, röptetése rend­kívül időigényes elfoglaltság. Világszerte van azonban egy olyan törekvés, hogy az utókor számára megőrizzék ennek az ősi vadászati módnak az emlékét. Legalkalmasabb mód erre a nem­zeti parkokban kínálkozik, meg­tanulói köszöntik szép szóval, vi­rággal. Az ifjú nemzedék is el­mondhatja, hogy szép a diák­élet, s ma is tanulni kell a bol­dogságért, habár ez most köny- nyebb. Elmondhatjuk hogy a ta­nulótársaink szép eredményeket értek el. örülünk Kapitány Ildi­kó orosz nyelvi országosan első helyezésének. Szép sikernek tart­juk Radics Eszter országos 3. he­lyezését pénzügyi ismeretekből, s büszkék vagyunk Nikolovics Má­ria és Szabó Ilona statisztikai 4. helyezésére is. Kedves, fél évszázada végzett diákok! Szeretettel várunk vissza mindenkit az alma materba.” Talán ennyi idézet is elég ah­hoz, hogy átérezzük az egykori növendékek egymás közti és az ifjú nemzedékkel való találko­zásának szépségét. Tényleg, egye­dül álló szépségét. H. F. 9 Képünkön: vadászsólyom, idomítója öklén, Japánban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) felelő szakemberekkel, megfeleld ellenőrzés mellett. Japánból ér­kezett a hír, hogy az egyik nem­zeti parkban „felélesztették” a solymászatot. Japán állítólag egyetlen solymásza itt tevékeny­kedik. A betanítás, edzés alatt éheztetik a madarat, majd sza­badon bocsájtott nyulakra en­gedik. Ha a madár megfog egy nyulat, hússal jutalmazzák. Vadászat - sólyommal A fejlett szocializmus koncepciója A testvérpártok elméletében és gyakorlatában A fejlett szocializmus építésének tapasztalata a Szovjetunióban Együtt A bajai járási és a határőr kerületi párt-végrehajtó bizottság együttes döntése alapján került sor június elején Hercegszántón, Garán, Bácsalmáson a határmenti községek vezetőinek és a határőr parancsnokoknak a találkozójára. A helyi párt-, állami vezetők, az őrsparancsnokokkal együtt tájé­koztatták a járás vezetőit a la­kosság és a katonák kapcsolatá­ról, az önkéntes határörcsoportok munkájáról, a határőrizetről és a határrendről. A megbeszélésen részt" vett Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára, dr. Nagy Károly, a járási tanácsi hivatal vezetője, Dudás István határőr ezredes, kerületparancsnok. Je­len voltak a megbeszélésen a munkásőrség, rendőrség, az MHSZ és a KISZ városi, járási vezetői is. A községi párttitkárok, tanács­elnökök, határőr parancsnokok tájékoztatójából egyértelműen kö­vetkeztetni lehet, hogy a bajai járásban élő dolgozók helyesen értelmezik a párt határőrizeti po­litikáját, sokféle módon közvetle­nül is segítik a határőrzést, a ha­tárrend fenntartását. A tiltott ha­tárú tlépések megakadályozásában, körözött bűnözők felderítésében, a határmenti dolgozók aktívak, így volt ez legutóbb Bácsalmá­son, Bácsborsódon, és Baja kör­zetében, amikor Korponai József MAV-nyugdíjas, Busi Béla tar­talékos határőr'és Kunyik József iskolai tanuló segítségével egy veszélyes bűnöző külföldre szö­kését sikerült megakadályozni. A határterületen élő kommu­nisták, tanácstagok, katonák fel- világosító munkája révén az el­múlt években csökkent a határ- rend-sértések száma a határon dolgozó magyar állampolgárok ré­széről. A dolgozók a szükséges mértékben ismerik és tiszteletben is tartják azt a törvényerejű ren­deletet, amely a határőrizettel összefüggő állampolgári feladato­kat is tartalmazza. A határőrzést, a határrend fenntartását ered­ményesen segítik az önkéntes ha­tárőrök, önkéntes rendőrök is. Hercegszántón, Katymáron, Bács­almáson, s általában Baja egész körzetében szombaton, vasárnap, de a munka befejezése után hét­köznapokon is aktívan és éberen vesznek részt a végrehajtó szol­gálatból az önkéntes segítők. Idő­ben jelzik a határra érkező ide­gen személyek megjelenését. Bácsszentgyörgyön legutóbb az önkéntes határőrcsoport vezetője csípte fülön az egyik tiltott ha­9 Járőrszolgálatban. tárátlépést elkövető idegen ál­lampolgárt. A községi tanácsok fontos ál­lami, politikai feladatnak tekintik a határőrzés segítését. B'olyama- tosan gondoskodnak a határnyila­dék tisztításáról, amihez a me­gyei tanács és a jáíási hivatal biztosítja a szükséges pénzt. A községi párt- és állami vezetők más formában is segítik a határ­őröket. Évente kétszer tájékoz­tatják az őrsök személyi állomá­nyát a falu gazdasági helyzeté­ről, a fejlesztési tervek végre­hajtásáról, a gazdasági egységek eredményéről, a dolgozók élet- körülményeiről. Közben a helyi vezetők tájékozódnak a határőrök helytállásáról, beszélgetnek az érkező és távozó katonákkal, tá­jékoztatják a leszerelőket az el­helyezkedési lehetősé ékről. A határőrök viszo it a községi pártszervezetek határozatainak végrehajtását segítik. Különösen a sorkötelesek katonai előképzé­sét, az úttörők, ifjúgárdisták, KISZ-tagok, tartalékos tisztek, önkéntes segítők oktatását, haza­fias honvédelmi nevelését végzik eredményesen. Példamutatóan vesznek részt a földeken, külön­böző objektumokban, vagy ma­gánlakásokban keletkezett tüzek eloltásában, megértéssel nyújta­nak segítséget a betegek orvos-' hoz, vagy kórházba szállításához, indokolt esetben a mentők értesí­téséhez. A határt vigyázó kato­nák szabad időben részt Vesznek a községekben szervezett társa­dalmi munkában, a politikai, kul­turális és sportrendezvényeken. A helyi lakosok jóleső érzéssel tapasztalják a határőrök segítő szándékát, fegyelmezett, udvari­as magatartását, akik mindig tisz­teletben tartják a helyi szokáso­kat is. Gazsó Béla 9 A megbeszélés résztvevőinek egy csoportja. KENDŐZETLENÜL Tumultus és udvariasság Lenin már abban az időben fontos történelmi határként fel­vetette a fejlett szocialista tár­sadalom eszméjét, amikor a szov­jet ország még csak az első lé­péseket tette meg történelmi út­ján. Azonban azt is hangsúlyoz­ta, hogy nem tudjuk, nem lehet megmondani, hogy milyen lesz a szocializmus, mikor éri el kész formáit. Ismeretlen úton járva, óriási nehézségeket leküzdve, sőt olykor hibákat is vétve, a szovjet nép az SZKP vezetésével végrehaj­totta a szocialista iparosítást, a mezőgazdaság kollektivizálását és a kulturális forradalmat. A har­mincas évek elején a szocialista építés eredményeit általánosítva az SZKP levonta azt a követ­keztetést. hogy a Szovjetunióban létrejött a „szocialista gazdaság alapja”. Később, a harmincas évek második felében a szocialis­ta gazdálkodási rendszer teljes győzelmével kapcsolatban állapí­tották meg. hogy az átmeneti időszak befejeződött, „a szocia­lizmus alapjában felépült”. Fel­adatul tűzték ki az osztálynélküli szocialista társadalom teljes fel­építésének, a kommunizmusra való áttérésnek a programját. A fasiszta Németország táma­dása azonban félbeszakította a szovjet nép békés munkáját. A Szovjetunió hosszú és a történe­lem legsúlyosabb háborújában nemcsak hogy megvédte szabad­ságát és függetlenségét, hanem az európai és az ázsiai háború megnyeréséhez, a fasizmus fe­letti győzelemhez is döntő mér­tékben hozzájárult. A német és az olasz fasizmus és a japán mi­litarizmus szétzúzása a második világháborúban, a szocialista for­radalmak győzelme számos euró­pai és ázsiai országban meggyor­sította a világfejlődést. A Nagy Októberrel megindult forradalmi folyamat minőségileg új szintet ért el: kialakult a szocialista vi­lágrendszer. Befe-jeződött a Szov­jetunió egyetlen szocialista or­szágként, tisztán kapitalista kör­nyezetben való fejlődésének idő­szaka: ettől az időtől kezdve a Szovjetunión kívül új társadalom jött. létre a fejlődés szocialista út­jára lépett országok egész cso­portjában. A szocialista építésnek a hábo­rú utáni évtizedekben megtett út­ja újabb értékes tapasztalatot hozott. Ezt a tapasztalatot ele­mezve a párt arra a következte­tésre jutott, hogy az átmeneti időszak befejezése, a szocializmus alapjában való felépítése („a szo­cializmus alapjainak a lerakása”) nem jelenti a szocialista építés befejezését és a szocializmusnak kommunizmusba való átnövését. A történelmi tapasztalat szerint időre van szükség ahhoz, hogy a szocializmus megszilárduljon és kifejlődjék — kiteljesedjék, hogy a szocialista termelési viszonyok­ban rejlő lehetőségek kibontakoz­hassanak. Ugyanekkor feltárult a termelőerők és a kommunizmus előfeltételeivel i kapcsolatos fel­adatok bonydiultsága és sokrétű­sége is. Más szóval nyilvánvalóvá vált. hogy a szocializmus nem rövid ideig tartó szakasz, hanem a társadalmi fejlődés hosszú tör­ténelmi fázisa. Az SZKP XXIV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a szocializmus a kommunizmus felé haladva hosszú ideig már nem a kapita­lizmustól kapott bázison fejlődik, hanem saját, szocialista bázisán. Az alapok lerakásának gazdasága és a mai fejlett gazdaság ugyan­azon típusú termelési viszonyok­ra ugyanazon gazdasági törvé­nyekre, a szocializmus fényeire épül. A szocializmusnak saját bá­zisán végbement fejlődése lehe­tővé tette az SZKP számára, hogy az ötvenes évek végén kimondja: az országban teljesen és végérvé­nyesen győzött a szocializmus. Különösen jelentős változások meritek végbe az anyagi szférá­ban Jelenleg a Szovjetunió gaz­dasági. erejének alapja a sok- ágazatú ipar és a gépesített nagy­üzemi szocialista mezőgazdaság, a szakképzett káderek; a Szovjet­unió gazdasági ereje a magasan fejlett tudományra támaszkodik a mai tudományos-műszaki forra­dalom vívmányainak a termelés­ben való egyre szélesebb körű bevezetése révén fejlődik. A fej­lett anyagi-műszaki bázis alapján szélesen kibontakozik a szocialista rendszer mélyen humánus jelle­ge, a dolgozók érdekeit, életszín­vonaluk növelését szolgáló gazda­sági rendszerének az előnyei. Megszilárdult a /szovjet nép. mint új történelmi közösség tár­sadalmi-politikai ás eszmei egy­sége. A nemzetek és nemzetisé­gek egyenlőségének, virágzásá­nak és közeledésének alapján, a szocialista internacionalizmus alapján még jobban megerősöd­tek a Szovjetunió testvéri népei­nek kapcsolatai. A szocializmus teljes és végleges győzelmével a szovjet állam össznépi államként tevékenykedik, erőfeszítéseit , a kommunista párt vezetésével a szocialista demokrácia minden oldalú fejlesztésére, az állampol­gárok jogainak biztosítására irá­nyítja. Lényeges változások menteik végbe a szellemi életben is: meg­nőtt a szovjet ember kultúrája és képzettsége, a kommunista er- kölcsiség eszményeihez, a mar­xizmus—leninizmus elveihez való hűsége. Jelenleg a szovjet nép­gazdaságban foglalkoztatott dol­gozók több mint háromnegyed ré­szének felső vagy középfokú (tel­jes vagy nem teljes) képzettsége van. Az oktatás valamennyi faj­tája több mint 93 millió személy­re terjed ki. Az országban hozzá­vetőleg 1,3 millió tudományos dolgozó van, 108-szor annyi, mint 1913-ban volt. Az SZKP 1971-ben megtartott XXIV. kongresszusa levonta azt a következtetést, hogy a Szovjet­unióban felépült a fejlett szocia­lista társadalom. Az SZKP XXV. kongresszusa ebből a következte­tésből kiindulva fogalmazta meg a párt hosszútávú stratégiáját: meghatározta a cselékvés reális irányvonalát s legközelebbi évek­re és hosszabb történelmi távlat­ra, konkretizálta a programban foglalt célok megvalósításának út­jait. A Szovjetunióban most azon munkálkodnak, hogy megvalósít­sák ezt az irányvonalat, a kom­munizmus anyagi-technikai bázi­sának megteremtését. (Folytatása következik) Anatolij Butyenko. a filozófiai tudományok doktora APN Megyénkben tízezrek utaznak naponta a helyi és távolsági buszjáratokon, melyeket a Vo­lán-vállalatok közlekedtetnek. Bár a kocsipark — amennyire a pénzügyi lehetőségek engedik — szinte rendszeresen gyarapodik, s következésképp mind több útvo­nalon találkozhatunk már a leg­újabb gyártmányú, korszerű, ké­nyelmes, nagy befogadóképessé­gű autóbuszokkal, ám a megnö­vekedett közúti személyszállítási igények zökkenőmentes kielégíté-' séig még, sajnos, nem kevésszer kell tumultust látniuk, tapasztal­niuk az embereknek. AJdk között sokan korántsem ezen állapot puszta ténye miatt idegesek. Horváth Emilné orgoványi le­velezőnktől és jó néhány olva­sónktól tudjuk, hogy a már-már heringek módjára zsúfolt utazás is elviselhető, ha annak vala­mennyi résztvevője tisztelettudó egymással. De az esetek jelentős részében nem ez jellemzi a zsú­foltságot, minthogy nincsenek ke­vesen, akik képtelenek türelmes, korrekt magatartást tanúsítani ilyen kényszerhelyzetben, ezért aztán óhatatlanul előidézői az összezördüléseknek, a kellemet­len jeleneteknek. íme a példák: Esőzéskor gyakorta hallható , a buszon, hogy: „Maga csuromvi­zes, menjen arrébb!”, vagy „Vi­gye innen az esernyőjét, ne csor­gassa rám a vizet!”. Van, aki ekképpen formed a mellette ál­lóra: „Legyen szíves, taposson a saját lábán!”. A nők a frizurájuk féltése miatt is perlekednek. Nos, az említettekhez hasonló figyelmeztetések^ megjegyzések, szituációk bizony változatosak. De miért folytassuk a felsoro­lást? Mert a leírtakból egyértel­műen következtethető, szó sincs szándékos bosszantásokról, hiszen a megázott embernek is joga van busszal utazni, a vizes esernyőt sem lehet eldobni a felszálláskor, a zsúfoltságban könnyen előfor­dulhat, hogy x hlenül rálépünk a másik cipőjére, a kapaszkodás közepette óhatatlanul hozzáérhe­tünk utastársunk frizurájához, sapkájához, kalapjához. Summa- summárum: helytelen minden ok nélküli, az utastársaink unos-un- talan bírálása, sértegetése. Ehe­lyett megértésre, alkalmazkodás­ra van szükség egymás iránt. Félreértés ne essék, eme sora­inkkal nem valamiféle szigorú­an betartandó etikai szabály megalkotását sürgetjük a közúti tömegközlekedési eszközök, az autóbuszok utasai számára. Szán­dékunk mindössze annyi — e témát figyelmünkbe ajánló ol­vasóinkkal együtt —, hogy ki- álljunk a normális emberi kap­csolatokhoz nélkülözhetetlen kul­turált, udvarias magatartás mel­lett, mely a zsúfolt buszon való utazás viszontagságait is enyhít­heti. Velkei Árpád l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom