Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

1977. június 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Keverőasztal száz hangforrás fogadására STÚDIÓ - 1977 A Budapesti Elektroakusztikai Gyárban elkészült a 24 csatornás stúdió keverőasztal, amely egyide­jűleg több mint 100 hangforrás fogadására alkalmas, 24 forrás vá­lasztható ki és használható fel. A berendezés a legmodernebb szte­reo és kvadrofon műsorok össze­állítására képes. A másik érdekes termék a moszkvai olimpiára készülő két riporterállású kommentátor mun­kahely. Ebből a berendezésből hozzávetőleg 1300 darab készül majd a moszkvai olimpiai játé­kokra. Képünkön: Makkay János és Magyar Miklós fejlesztő mérnö­kök ellenőrzik a keverőasztalt. (MTI-fotó, Hadas János felvéte­le — KS) Kitüntetett pedagógusok A MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSTŐL A LÁTHATÁSIG A gyámhatóság munkájáról ”,. .Ülök a színházban, s azon kapom magam, hogy összekoccan a fogam. Pereg az előadás, de én a délelőtti kislányra gondolik, akit ci tanácstag kísért be. Szerencsétlen gyerek, kékre-zöldre verte az apja. Megtettük, meg kellett tenni ellene a feljelentést. De mi lesz a gyerekkel? Hogyan alakul a család sorsa? Hisz a férfi mostani há­zasságából szintén van egy, s az előzőből is ott a kislány édestest­vére. Nehéz ügyek ezek. És nagy felelősség. Az évek folyamán ebben a munkába is kialakul bizonyos rutin, de az érzelmet kiiktatni lehe- hetetlen. Mert a főszereplő, s általában a szenvedő alany mindig a gyerek...” Az iméntieket dr. Bán Izabella, a kecskeméti Városi Tanács anyakönyvi-gyámügyi csoportve­zetője vallotta a minap, amikor a csoport munkájáról beszélget­tünk. A tanács igazgatási osztályá­hoz tartozóan ugyanis összevon­tan működik az anyakönyvi­gyámügyi csoport. Az utóbbi te­vékenysége sok tekintetben ösz- szefügg az anyakönyvvel. Pél­dául a házasságon kívül született gyermek családjogának rendezé­sekor, a fiatalkorúak házasságá­nak engedélyezésekor és így to­vább. Időzzünk a gyámügyi hatóság feladatkörénél! Vajon az igaz­gatási osztályon történő, köztu­dottan nagy ügyfélforgalomból mekkora hányad jut a gyám-, s az egyéb, idetartozó ügyek inté­zőire? — tudakoltuk Bán Izabel­lától. — Sajnálatosan sok a dol­gunk. A tavalyi iktatókönyvünk 2500 alapszámot, s ezekhez tar­tozóan 4416 alszámot tartalmaz. Ez csaknem hétezer ügyet, pon­tosabban intézkedést jelentett. Az idei forgalmunk a tavalyinál is nagyobbnak ígérkezik; eddig ugyanis 1545 üggyel foglalkoz­tunk. • Ml minden tartozik a gyám­hatóság feladatkörébe? — Hirtelen meg sem tudnám mondani, ugyanis a védő-óvó in­tézkedésektől kezdve a láthatási ügyekig bezárólag, eléggé széles ez a skála. A három ügyintéző közül Dókáné dr. Reményi Júlia ■naplója rögzíti a legnagyobb szá­mot: 1230-at, Ö intézi a kisko­rúak és gondnokoltak vagyonjo­gi érdekvédelmét, a gyámsággal, gondnoksággal összefüggő ható­sági tennivalókat, vagy például a kiskorúak családjoga rende­zését. Filus Istvánná feladatköréhez a veszélyeztett kiskorút védő-óvó intézkedés, a válóperek kapcsán a gyermek elhelyezésével össze­függő környezettanulmány, a rendszeres nevelési segélyezés, az intézeti elhelyezés tartozik. Végül az állami gondozásba vétel, az ezzel kapcsolatos tennivalókat pedig én látom el. • A sokféle ügy, tennivaló kö­zül ragadjuk ki az intézeti elhe­lyezést és az állami gondozásba vételt. Mi a különbség a kettő között? — Az 1974-ben hatályba lé­pett, a gyámügyi eljárást szabá­lyozó rendelet két új jogintéz­ményt vezetett be: a rendszeres nevelési segélyt és az intézeti el­helyezést, A rendelet tehát dif­ferenciáltabb intézkedést tesz le­hetővé. Korábban csak egyet tehettünk: szükség esetén állami gondozásba vettük a gyermeket. Az intézeti elhelyezést külön­böző okok tehetik szükségessé. Ilyen például a szülők munká­val való túlzott lekötöttsége, va­lamilyen súlyos gond, betegség a családban, vagy éppen a kis­korúnak a családi környezetben fékezhetetlennek tűnő magatar­tása. Azért kedvező ez a lehető­ség, mert nem szakad ki a csa­ládból a gyermek. Vele kapcso­latban mindenről a szülő dönt, gyakorolja a felügyeleti jogát. Tavaly kilenc intézeti elhelye­zésre került sor. Ugyanakkor, sajnos, nem csökkent az állami gondozásba vételek száma, mint ahogyan azt az intézeti elhelye­zés lehetősége bevezetésekor vár­tuk. • Melyek az állami gondozás­ba vétel leggyakoribb okai? — Mindenekelőtt a szülő iszá­kos, munkakerülő magatartása. A leggyakrabban ez veszélyezte­ti a gyermeket, s teszi szükséges­sé állami gondozásba helyezését. A másik: magas a válások szá­ma ; nem egyszer a család fel­bomlása miatt szorul a gyermek az állam gondviselésére. További okként bátorkodom megemlíteni a tudati elmaradottsággal ma­gyarázható szülői felelőtlenséget, amely nem számol vele, hogy az életre hívott sok gyermeket fel is kell nevelni... Egyébként az idén gondozásba vett tizenket­tővel együtt mintegy 330 kecske­méti kiskorú van állami gondo­zásban. ✓ Az utóbbi időben megszaporo­dott a szülők durva magatartása miatt szükséges állami gondozás­ba vételek száma. És ami külön elgondolkoztató: van rá példánk, hogy a szülő máig sem érti, miért került erre sor. Például az az apa, akinek első házasságából való 12 éves kislányát kékre- zöldre verve a tanácstag kísérte be hozzánk, mély meggyőződés­sel magyarázta: ő csak azt akar­ta, hogy a leány ne legyen olyan, mint az anyja, azért fogta szigo­rúan ... Rendkívül rosszul értel­mezett nevelés. Elgondolni is rossz, hogy az indulattól fűtött ütés nemcsak foltot, véraláfutást okozhat... Tanítani a nevelést, vagy leg­alább is tanácsot adni hozzá, nagy szolgálat lenne. Sokszor ta­pasztaljuk. ugyanis, hogy ha a szülőkkel és a gyerekekkel is leülünk, beszélgetünk, sikerül rendeznünk olykor egészen elmér­gesedett helyzeteket is. Volt olyan kislányunk, aki nem egye­zett a nevelőapjával. Hozzáte­szem, a gyerekben is volt hiba. Tanárnőjével jött be, hogy ve­rik otthon, szeretne intézetbe ke­rülni. Ideiglenesen beutaltuk in­tézetbe, ahol a nevelők foglal­koztak vele. Mi pedig a szülők­kel beszélgettünk, s az ered­mény? A szülők megértőbbek, a gyerek alkalmazkodóbb lett. Az­óta hazakerült, családi körben él a kislány. • Nevelési tanácsokkal, gon­dolom, jó segítséget adnak a gyermek- és ifjúságvédelmi ak­tivisták. — Nagy tiszteletet érdemel az az önkéntes rendőri csoport, amelynek tagjai főleg a környe­zettanulmány elvégzésével segí­tik a gyámhatóság munkáját. Mert az állami gondozás esetén feladatunk elősegíteni, hogy a gyermek visszakerüljön á csa­ládba. Ezért figyelemmel kísér­jük, az említett társadalmi akti­visták segítségével rendszeresen felülvizsgáljuk a család körülmé­nyeit. Nagy szükség lenne a párt­fogói hálózatra, a szervezése azonban sajnálatosan nehéz. Pe­dig a gyermeket, szerető, a neve­léshez értő, gazdag élettapaszta- latú emberek felbecsülhetetlenül sokat tudnának segíteni. • Milyen tapasztalatokat kí­nálnak a láthatási ügyek? — Szomorúakat. Az egyik: a válóperek számával szinte azo­nos mértékben növekszik a lát­hatási ügyek száma. Jelenleg mintegy 150 ügyfelünk van és jelentős hányaduk visszatérő lá­togató. Gyakori, hogy az elvált szülők a hatóság előtt látszólag megegyeznek, utána valamelyi­kük megfellebbezi a határozatot. Tapasztalatunk szerint nincs, meg a kellő összhang a bíróság és a gyámhatóság között. A szü­lők a gyermek elhelyezését, illet­ve láthatását gyakran összekötik a vagyonjogi megosztással. Szín- leg általában elfogadják a bírói döntést, utána azonban jönnek a gyámhatósághoz a láthatási feltételek megváltoztatásáért)! Mint hangoztatják: rosszul dön­tött a bíróság. Ez utóbbi döntése pedig rendszerint kedvezőbb, mint amilyet a gyámügyi jog­szabály lehetővé tesz. Meghoz­zuk a határozatot, de az esetek többségében folytatódik az ügy. Jön a szülők valamelyike, hogy miért így és nem amúgy, hogy a bíróság másként döntött. És elindul a lavina, az indulatoktól fűtött kötekedés, amelynek kár­vallottja az ártatlan gyerek. • Gondolom, az itt dolgozókat érzelmileg is megviseli a mun­ka... — Nem egy jogvégzett kollé­gával beszélgettem, aki megje­gyezte: ez igen! Jogi munka, szép is, mert itt tehet az ember. De ha csinálni kell, kiderül, nem is olyan könnyű. Alighanem ez az oka, hogy nagy a fluktuáció... Perny Irén A pedagógusnap alkalmából rendezett ünnepségen az Oktatás­ügy Kiváló Dolgozója kitünte­tést kapták: Ambrus Tiborné tanár (Kecs­kemét, Zrínyi Ilona Általános Iskola), András Miklós Tanúim, felügyelő (Kalocsa), dr. Ács László gazd. ig. h. (Kecskemét), Bács megyei Állami Építőipari Vállalat), Basics Istvánná napk. név. (Kiskunfélegyháza), Bakó Gábor tanár (Kiskunhalas, Fel­sővárosi Általános Iskola), Béké­si Károly tanár, (Kecskemét, Gyógyped. Isk.), Csereklyei Sán- dorné tanító (Kecskemét, Petőfi Sándor Általános Iskola), Cserkó Jenőné vezető óvónő (Kiskunha­las), Dózsa László tanító (Kunfe- hértó), Éber Lászlóné nevelőta­nár (Baja), dr. Édes Istvánná ta­nár (Kiskunfélegyháza, Közgaz­dasági Szakközépiskola), Erdélyi Istvánná tanítónő (Kunszállás, Fülöpjakab), dr. Fábián Pálné oszt. vez. (Kecskemét, Pedagógus Továbbképző Intézet), Fejér Ist­ván ig. h. (Kecskemét, Leninvá- rosi Általános Iskola), Fehér Jó­zsef műnk. oszt. vez. (Kecskemét, Bács megyei Állami Építőipari Vállalat), Filvig Gyuláné ig. h. (Kalocsa, I. sz. Általános Iskola), dr. Fodor Istvánná tanár (Kecs­kemét, Bányai Júlia Gimnázium), dr. Fülöp Tamás tanár (Kecske­mét, Berkes Ferenc Kereskedel­mi Szakközépiskola), dr. Fülöp Tamásné ig. h. (Kecskemét, Pe­dagógus Továbbképző Intézet), Galamb Istvánná tanár, (Kecs­kemét, Katona József Gimnázi­um), Galambos Sándor igazgató (Kunszentmiklós, általános isko­la), Gál Zoltán igazgató (Baja, Liszt Ferenc Zeneiskola), Gulyás Istvánná nevelő (Kiskunfélegyhá­za, Petőfi Sándor Általános Is­kola), Hajdók Imre igazgató (Nagybaracska), Heckenberger Péter tanár (Nemesnádudvar), Hideg Andrásné felügyelő (Kecs­kemét, Gyermek és Ifj. Védelmi Intézet), Horváth Jánosné tanár (Kiskunhalas, Szilády Áron Gim­názium), Huszár Ferenc ig. h. (Kiskunfélegyháza, Petőfi S. Gé­pészeti Szakközépiskola), Ignácz Istvánná tanár (Soltvadkert, Di­ákotthon), Iványi Antal szakok­tató (Kecskemét, 623. sz. Ipari Szakmunkástanuló Intézet), Kis- pál Lajos igazgató (Kecskemét, Halasi úti Általános Iskola), Ko- ritsánszky Erzsébet tanár (Fülöp­szállás), Kovács István szakokta­tó (Kiskunfélegyháza, 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet), Kovács Mihály ig. h. (Tompa), Laczi Lídia munkatárs (Kecske­mét, Pedagógus Továbbképző In­tézet), Laczkó Gyuláné igazgató (Kiskunfélegyháza, Diákotthon), Lénárt Sándorné tanító (Bácsal­más), Madár Istvánná tanár (Solt), dr. Máté István tanár (Kecskemét, 623. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet), Mészáros Imre tanár, (Kiskunhalas, II. Rá­kóczi Ferenc Mg. Szakközépis­kola), dr. Miklós Kálmánná ta­nár (Kalocsa, Kossuth Zs. Eü. Szakközépiskola), dr. Miklós Lászlóné tanító (Bácsalmás), Né­meth Mihály tanár (Bácsalmás, Hunyadi János Gimnázium), Papp Lászlóné tanár (Jánoshal­ma), Pál lmréné vez. óvónő (Ba­ja, Központi Óvoda), dr. Perényi Béláné .nevelő (Hajós, Nevelőott­hon), Piukovics Lajosáig, h. (Ka­locsa, I. István Gimnázium), Rapcsányi Lászlóné tanár Kecs­kemét, Közgazdasági Szakközép- iskola), Rétháti József ig. h. Jászszentlászló), Rizsányi József- né tanító (Baja, Felsővárosi Ál­talános Iskola), dr. Rónay Edéné igazgató (Kiskőrös, Kisegítő Is­kola), Schadt Julianna ig. h. (Ba­ja, Kisegítő Iskola), Sáfár János­né tanár (Dunapataj), Sáfrán László tanár (Baja, III. Béla Gim­názium), Sári Katalin tanár (Ba­ja, Türr István Közgazdasági Szakközépiskola), Solymosi Ist­vánná tanár (Kiskunhalas, Fel­sővárosi Általános Iskola), Sörös István tanár (Baja, 609. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet), dr. Szabó Miklósné tanár (Kiskun­halas, Szilády Áron Gimnázium), Szalma Sándorné igazgató (Baja, Ének-Zenei Általános Iskola), Szemerédi József tanár (Kiskun­félegyháza, József Attila Általá­nos Iskola), Szesztrienka Józsefné tanító (Vaskút), Szirmai Fereríc- né ig. h. (Kiskunfélegyháza, Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Intézet), Szőts Rudolf tanár (Kecskemét, Katona József Gim­názium), Tarján Mihály tanár (Kecel), Tatai Józsefné vezető óvónő (Szánk), Terney Dezső ta­nár (Foktő), dr. Tompa Lászlóné tanár (Kiskunhalas, Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézet), Tóth Károly tanár (Kecskemét, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet), Tóth Zsuzsanna óvónő (Kerekegyháza), Túri Istvánné ig. h. (Kalocsa, Vén J. Általános Iskola), Udvar­helyi István igazgató (Kecel), Ujfalusi Zoltánná tanító (Kecs­kemét, Kisfái Általános Iskola), Valaczka Jánosné ig. h. (Apos- tag), Varga Gábor ig. h. (Kalo­csa, Kossuth Zsuzsa Egészség- ügyi Szakközépiskola), Varga Jó­zsefné vezető óvónő (Kecel, Nyír- jesi Óvoda), Varjú Lajos ig. h. (Kecskemét, Molnár Erik Álta­lános Iskola), Varsányi Józsefné tanító (Sükösd), Vereb István szakfelügyelő (Kiskunfélegyháza, József Attila Általános Iskola), Végh Ferencné tanító (Kecske­mét, Béke téri Általános Iskola), és Vrabély Győzöné tanító (Kis­kőrös, Petőfi Sándor Általános Iskola). A Munkaügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: S. Nagy József technológus, (Kecskemét, 607. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet). A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Hazag László igazgató (Kecske­mét, Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakmunkásképző Inté­zet), dr. Simon Emil igázgató (Kalocsa, Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkásképző Intézet). Ugyancsak tegnap délelőtt, a megyei tanácson rendezett ün­nepségen adták át az oktatási miniszter dicséretét negyvenhá­rom pedagógusnak, Kiváló Dol­gozó kitüntetésben pedig negy­vennégyen részesültek. * A KISZ megyei bizottságán tegnap délután az ifjúsági moz­galomban kiemelkedő munkát végző pedagógusokat jutalmazták meg. Ifjúságért Érdemérmet Szentjóbi Szabó Tibor igazgató- .(Baja, Tóth Kálmán Gimnázium), KISZ Érdemérmet pedig Rausz- né, Füleki Mária tanár (Tisza- kécske), Sümegi Györgyné tanár (Kecskemét, Kodály Zoltán Ének- Zenei Gimnázium), Molnár Péter és örsi Piroska tanárok (Kun­szentmiklós, Damjanich János Gimnázium) kaptak. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége hét nevelőt részesített Úttörővezető Érdem­éremben, ketten pedig Kiváló Űttörővezető elismerést kaptak. A kitüntetéseket Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára adta át. ÚJABB SZOVJET—AMERIKAI ŰRKUTATÁSI MEGÁLLAPODÁS Bemutatjuk az űrállomást Két évvel ezelőtt, 1975 nyarán a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közös űrkísérletet végzett. Megfelelő technikai előkészítés után föld körüli pályán összekap­csoltak egy Szojuz és egy Apolló űrhajót. A most folyó genfi tár­gyalások alkalmával a két fél to­vábbi öt évre szóló űrkutatási megállapodást írt alá. Várható volt, hogy a további szerződés közös űrállomás kialakítására vo­natkozik majd, 1975-ben ugyanis a Szaljut és a Skylab űrállomá­sok összekapcsolásáról még nem esett szó. Az Egyesült Államok azóta kifejlesztette úgynevezett űrsiklóját, a repülőgépként is al­kalmazható, többször is felhasz­nálható űrhajót. Szó van arról is, hogy új összekapcsoló berende­zések alkalmazásával az amerikai űrsikló a jövőben a szovjet Szal- jut-állomáshoz is csatlakozni tud. Átmérője 100 méter A világ első űrállomása a Szal­jut—1, éppen hat évvel ezelőtt, 1971. áprilisában kezdte meg ke­ringését. A 19,5 tonna tömegű, henger alakú, több rekeszes test­hez először a háromszemélyes Szojuz—10 űrhajó csatlakozott, ennek parancsnoka Satalov ve­zérőrnagy volt. Három évvel ké- «sőbb, 1974. májusában az Egye­Ösztöndíjjal Bulgáriában Számos ösztöndíjas diák tanul Bulgária felsőoktatási intézmé­nyeiben — ázsiai, afrikai, latin­amerikai országokból. Ezek a fia­talok főleg az orvostudományok, az agrár-, a közgazdasági és a mű­szaki tanulmányok iránt érdek­lődnek. Az idén a szófiai, a plov- divi, a várnai, a Veliko Tarnovo-i egyetemeken tanuló kétezer kül­földi diák egyharmada orvosi ta­nulmányokat folytat. A fejlődő országokból érkező fiatalok az egyetem megkezdése előtt a szófiai „Gamal Abdel Nasszer” Intézetben egyéves in­tenzív bolgár nyelvoktatáson vesz­nek részt. Ez idő alatt a szaktár­gyaikra is előkészítik őket. Ké­sőbb is segítik, hogy lépést tudja­nak tartani bolgár társaikkal; kü­lön szakszemináriumokon, elő­adássorozatokon fejlesztik isme­reteiket. Az oktatást, ahol szüksé­ges. a szülőhaza igényeinek meg­felelően egészítik ki. így például az agrármérnök a trópusi és szub­trópusi területek adottságainak megfelelő ismereteket szerezhet. A bolgár felsőoktatási intézmé­nyek a fejlődő országok szakem­bereinek továbbképzésében is részt vállalnak. Jelenleg 300 hall­gatója van a harmadik világ me­zőgazdasági szakembereinek to­vábbképzésére szervezett tanfo­lyamnak. (BUDAPRESS—SOFIA- PRESS) A brnói állatorvosi egyetem tu­dományos kutatócsoportja külön­leges szérum előállításával vesz részt a KGST-országok nagysza­bású rákkutatási programjában. Az egyetem kutatói új módszert dolgoztak ki a szarvasmarha-mag­zati szérum előállítására, amelyet egészséges és rákos szövetek te­nyésztésére használnak. Az új faj­ta szérumot a Szovjetunió Orvos- tudományi Akadémiája rákkutató intézeteiben további vizsgálatok­nak vetik alá. Képünkön: Marta Gregorova la­boratóriumi asszisztensnő szövet­kultúrákat készít. (Fotó —CTK— MTI—KS) sült Államok tudósai föld körüli pályára vezérelték első űrállomá­sukat, a Skylabot. Az űrhajózás tudósainak meg­fogalmazása szerint az űrállomás több rekeszes, nagy köbtartalmú, lakható mesterséges hold. Alakja lehet gyűrű (autókerék, küllőske- rék), henger, fánk, ötszög, vagy éppen szabálytalan. Míg a kez­deti (mai) űrállomásokat egy hordozórakétával állítják pályá­ra, addig a későbbieket több elő­regyártott elemből, keringés köz­ben illesztik majd össze. Min­den egyes darab pontosan illesz­kedik a többihez, és mint a szál­lító rakéta utolsó fokozata ér­kezik a „szerelés” helyére, a föld körüli pályára. Az egyes da­rabokat automaták és űrhajósok illesztik, illetve szerelik össze. A minden tudományos igényt kielé­gítő űrállomás átmérője 50—100 méter is lehet, s ha ezt gyűrűala­kúnak képzeljük el, akkor a „cső” átmérője 5—10 méter. Emberek a Marson? Mi az űrállomás haszna? Első­sorban az, hogy minden, az űr­állomásról indított rakéta örökli a 7 kilométer másodpercenkénti körsebességet. Ha tehát az űrál­lomásról a Holdra akarunk re­pülni, nem lesz szükség 2500— 3500 tonnás és 110 méter magas Apolló-rakétára, elegendő egy 30—50 tonnás rakétát elindítani. Ez az elképzelt űrhajó már ele­ve 7 kilométeres másodpercen­kénti alapsebességű, és a Hold eléréséhez csupán másodpercen­kénti 3 kilométeres többletgyor­sításra van szükség. Ennek a ra­kétának még a légellenállással sem kell megbirkóznia, hiszen gyakorlatilag légüres térből in­dítják. Még fontosabb a nyere­ség, ha nem a Holdat, hanem a szomszédos vagy éppen a távo­labbi bolygókat próbálják elérni. A Mars bolygó eléréséhez az in­dításkor mindössze 4,6 kilométe­res többletsebesség szükséges. Egy mai rakéta legfeljebb arra képes, hogy néhány százkilo­grammos műszeregységet szállít­son a Mars felszínére, ám ha már most létezne egy keringő szerelőműhely, indítóállomás, ak­kor embereket is juttathatnának a Mars felszínére, vagy Mars kö­rüli pályára. Földrengés előtt riaszt A kifejlesztett korszerű űrállo­mást a tervek szerint megforgat­nák a tengelye körül, így a cent­rifugális erő részben visszaadná az űrhajósok súlyát. Ez lehetővé tenné a több hónapos ott-tartózko- dást, folyamatos munkát. Minden nagyméretű űrállomáson számos tudományos osztály, illetve szek­ció lesz. Lesznek ott fizikusok, akik sorra próbálkoznak majd a Földön soha el nem végezhető kísérletekkel. Másik csoportban űrorvosok, biológusok tevékeny­kednek. Külön szekció foglalko­zik majd kizárólag ipari, kohá­szati kísérletekkel (például csak légüres térben) létrehozható fém­ötvözetek előállításával.) Egy másik tudóscsoport asztrobotani- kával foglalkozik majd, mások állatkísérleteket végeznek. Az űrállomáson helyet kap nagyméretű optikai, valamint rá­diótávcső is, a megfigyelések cél­ja elsősorban a Hold, a Nap, és a Föld lesz. A Földet figyelő szekció figyelemmel kíséri a me­teorológiai jelenségeket, ezzel összefüggésben elsősorban a nap- tevékenységet. Más tudósok hír­közléssel energia-előállítással fog­lalkoznak majd. Kifejlesztenek majd egy alarmírozó (riasztó) osztályt. Ez segítséget nyújt majd (rádióriasztással, vagy a helyszín­re irányított rakétákkal) földi erdőtüzek eloltásában, orkánok, hajókatasztrófák, vagy éppen re­pülőgép-balesetek esetében. Ku­tat a túlélők után. A jelenkor egyik legégetőbb problémája a sorozatosan ismét­lődő pusztító földrengések előre­jelzése. Mai ismereteink szerint a földrengéseket megszüntetni nem lehet, ám a lakosság ideié­ben riasztható. Ha egyáltalán van valami ismertetőjel, ami egy hamarosan bekövetkező rengésre utal, az sokak véleménye szerint a földkéreg feszültségének nö­vekedése, ami esetleg egy adott körzetben a földfelszín felmele­gedését idézi elő. Ennek a ter­mikus sugárzásnak észlelése ugyancsak a jövő komplex űrál­lomásának lesz a feladata. Gauser Károly , \ Tudomány az egészség szolgálatában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom