Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-19 / 143. szám
Kapunyitás az építőtáborokban Ismerősöket, s új vendégeket, szorgalmas diákokat köszöntünk ma Bács-Kiskun megyében. Az ország minden tájáról az itteni önkéntes nyári ifjúsági építőtáborokba érkező középiskolások fiatalos lendületükkel, becsületes helytállásukkal évek óta bizonyítják, hogy szívesen jönnek ide dolgozni az állami gazdaságokba, melyeknek vezetői az idén is felkészülten várják a táborozókat. A jó kapcsolat nem újkeletű, az idén huszadik alkalommal segítenek a fiatalok a mezőgazdaságnak. A KISZ Központi Bizottsága által, szervezett 48 önkéntes nyári ifjúsági építőtáborban országszerte csaknem 40 ezer egyetemista, főiskolás, középiskolás és szakmunkástanuló dolgozik majd. Csakúgy, mint évek óta, az idén is Bács-Kiskun megyében nyílik a legtöbb tábor. Az állami gazdaságok által szervezett 16 építőtáborban a holnapi naptól kezdve augusztus végéig kéthetes turnusokban váltva egymást 12 és fél ezer fiatal segít a mező- gazdaságnak. Az ország minden tájáról ide érkező diákok valamennyi helyen tapasztalhatják, hogy az állami gazdaságok jól felkészültek a fogadásukra. A lakiteleki, izsáki, nemesnádudvari, tabdi, helvéciai, tajói, kunfehértói, új bőgi, vaskúti, kiskunfélegyházi, kunbaracsi, mátéházi, kecskeméti, kunbajai, balotaszállási, kígyóspusztai építőtáborok kőépületeiben sok változás történt az elmúlt év óta: új berendezésekkel, felszerelésekkel gazdagodtak. Valamennyi helyen hideg-meleg zuhanyozó várja majd a munkából hazatérő diákokat, s az ígéretek szerint az ellátás is jobb lesz, mint a korábbi években. Az évek során tapasztalt gyakorlat bizonyította, hogy a népgazdaságnak nagyon jelentős a fiatalok segítése. Egy-egy állami gazdaság több millió forint haszonhoz jut azzal, hogy a diákok segítségével időben elvégzik a növényápolási munkákat, időben leszedik a gyümölcsöt. A tábornyitást követően a legtöbb gazdaságban növényt ápolnak a fiatalok, de van olyan állami gazdaság is, ahol már most a gyümölcsszedés a legfontosabb feladat. Való igaz, a fiatalok jobban szeretik ez utóbbi megbízatást, ám ami a viszonylag népszerűtlennek tűnő szőlőmunkákat illeti, a korábbi évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy itt is becsületesen helytállnak a táborlakók és szép sikereket érnek el a turnusonként indított munkaversenyben. Általában 32—36 forint a napi normájuk, de ezt különösen a rutinosabbak, jelentősen túlteljesítik. A diákoknak is hasznos a nyári építőtáborozás. Az iskolai tanév befejezése után a fizikai munka jó kikapcsolódást jelent. A hatórás munkaidő után a központi és helyi szervezésű kulturális program várja őket, s természetesen valamennyi táborban sportolásra is lehetőség nyílik. Ami a kulturális programot illeti, a KISZ Központi Művészeti Együttese, a Liszt Ferenc Zeneakadémia több hallgatója több táborban előadásokat tart. A táborlakókat beat- együttesek, pol-beaténekesek is felkeresik. Köszöntjük a mai napon Bács-Kiskun megyébe érkező építőtáborozókat, s egyúttal azoknak az itteni középiskolásoknak is jó munkát kívánunk, akik Balatonbogláron, Törökbálinton, Balatonederi- csen és Kazincbarcikán dolgoznak, két-két hétig a nyáron. T. L. 950 tonna fehér- és zöldspárga exportra Néhány nap múlva véget ér a spárgaidény a ZÖLDÉRT Vállalat kecskeméti telepén. Ezekben a napokban több mint száz asszony és leány készíti elő külföldi szállításra az értékes exportcikket. A hazai fogyasztók által alig keresett spárga érzékeny termék. A szedés után nyomban hűtőtérbe helyezik, majd a válogatás és csomagolás után hűtött vasúti vagonokban hagyja el Kecskemétet a zöldáru. Az ország jelentős részén termesztett spárgának ugyanis a ZÖLDÉRT kecskeméti hűtőháza az exportelőkészítő helye. A szövetkezeti kereskedelmi vállalat ez idén 950 tonna spárgát szállít az NDK-ba és az NSZK-ba. A termésnek túlnyomó része már megérkezett rendeltetési helyére. A frissen szedett zöld- és fehérspárga utolsó szállítmányát a jövő hét elején várják a feldolgozó telepen. A 950 tonna spárga 46—47 százalékát a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalattal szerződött állami és szövetkezeti gazdaságok, ÁFÉSZ-szakcsoportok, kisgazdaságok termesztették, a többit más megyékből szállították a kecskeméti telepre. A különlegességnek számító zöldspárgát az Izsáki Állami Gazdaság küldte, amely az V. ötéves tervben a spárgatermő területét is növeli. —s —1 • Az idényben több mint száz asszonynak, leánynak ad elfoglaltságot a kecskeméti spárgaüzem. # Csertő Imréné egység- csomagokat készít az exportra szánt ' spárgasípokból a Zöldért telepén. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 143. szám Árai 90 fillér 1977. június 19. vasárnap Szerdán ülést tart a megyei tanács Június 22-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel kecskeméti székházának nagytermében ülést tart a Bács-Kiskun megyei Tanács. A végrehajtó bizottság a testület mostani ülésére az alábbi napirend szerinti témák megtárgyalását javasolja: A tanácsi költségvetés és fej- lesztésialap-gazdálkodás 1976. évi végrehajtásáról készített jelentés. Beszámoló a megyei tanács közművelődési intézkedési tervének végrehajtásáról. Az 1976. évi település-fejlesztési verseny értékelése. A Bács-Kiskun megyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa együttműködési megállapodásának végrehajtása, új együttműködési megállapodás megkötése. Bejelentések és interpellációk. Hazaérkezett Olaszországból a pártmunkásküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt pártmunkás- küldöttsége, amely Horváth Istvánnak, a Központi Bizottság tagjának, az MSZMP Bács-Kiskun megyei pártbizottsága első titkárának vezetésével az Olasz Kommunista Párt meghívására látogatást tett Olaszországban pénteken visszaérkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren 'Látos István, a KB alosztályvezetője fogadta. Rejtett I szépségek® a Kiskunsági Nemzeti Hl Parkban A nemzeti park egyik egysége a fülöpházi homokbuckák, amelyek három kilométer szélességben húzódnak a solti betonút mellett. A szárazságot jól bíró növény- és állatvilág alakult ki a homokdombokon. A melegben a földfelszín hőmérséklete eléri a 70 Celsius-fokot. Ennek ellenére virágba borult a naprózsa, amely sárga szirmaival pompázik az egzotikus tájon. Az állatvilága is jellegzetes ennek a vidéknek. Csak néhány érdekes madarat említünk meg: ilyen a kékcsóka, a vörösvércse, a parlagi pityer, a kis őrgébics, az ugartyúk. Képünkön a homokbuckák egyik jellegzetes növény- társulása. A Kiskunsági Nemzeti Park bugaci területéről és egy érdekes növényéről a 3. oldalon közlünk képet. NÖVELIK A TERMELÉST ÉS AZ EXPORTOT Négyszázmilliós beruházás a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál • A legkorszerűbb berendezések isegitségével csomagolják a hazai üzletekbe, valamint az exportra kerülő szárnyasokat. (Tóth Sándor felvétele) KEVESEBB KENYERET ESZÜNK, NŐ A FINOM PÉKÁRU KERESLETE Tervszerűen, arányosan fejlődik a sütőipar Az V. ötéves terv időszakában a Kecskeméti Baromfifeldolgozó "Vállalat összesen 400 millió forint értékű beruházást valósít meg. Legtöbbet a kiskunhalasi és a kecskeméti gyár korszerűsítésére költenek. A vállalat törekvése egyrészt az, hogy a megye mezőgazdasági üzemeiben felnevelt, évről évre több baromfit jó minőségben és gyorsan feldolgozza, valamint olyan higiénikus termelést valósítson meg, amellyel eleget tesz a szigorú magyar és európai szabványoknak. Javában tart már a halasi gyár rekonstrukciója. Itt 1980-ig 186 millió forint értékű új beruházást és korszerűsítést hajtanak végre. A rekonstrukció után 8 ezer tonnával bővül a gyár kapacitása. Az idén februárban adták át a 90 személyes szociális épületet, s elkészült a hűtőgépház is. Az úgynevezett sovány vágó üzem átalakítása után egyebek között a jelenleginél óránként négyszázzal több kacsát tudnak feldolgozni. A termelés 20—25 százalékkal növekszik. Jövőre befejezik a 25 vagon áru befogadására alkalmas hűtőtároló építését. A következő esztendő elején üzembe helyezik a fagyasztó alagutakat, amelyekben 24 óra alatt 75 tonna árut tudnak fagyasztani. Terveik szerint két év múlva készül el a boylercsirke-feldolgozó, s ezután már óránként 3500 szárnyas kerül le a szalagról. A gyár megoldja a saját vízellátását, ugyanis a már meglevő két mélyfuratú kút mellé még ugyanennyi készül az elkövetkező években. A kecskeméti feldolgozóban a beruházás a tavaly elfogadott, úgynevezett higiéniai program megvalósítását szolgálja, ezzel együtt kapacitásbővítést és a legkorszerűbb termeléstechnológia és technika általánossá tételét is. A tervek szerint 1980-ig 25 millió forintot költenek az élelmiszer- törvényben előírt higiénikus termelés megvalósítására. A higiéniai program teljesítésével nagyban hozzájárulnak a termékexport növeléséhez, s mód nyílik majd újabb külföldi piacok szerzésére is. Az idén kezdődött el a 90 milliós hulladékfeldolgozó építése. Igen nagy szükség van erre, ugyanis itt takarmánylisztet készítenek a naponta felgyülemlő 180—220 mázsa melléktermékből. Már április óta üzemel a kecskeméti gyárában az úgynevezett boyler-vonal, most dolgoznak a libadaraboló korszerűsítésén. Itt is felsőpályás anyagmozgatást vezetnek be, a csomagoló helyiség légkondicionált lesz, ahol 10 Cel- sius-fok körüli állandó hőmérsékleten végzik ezt a munkát a dolgozók. A jövő év végére készül el a folyamatos fagyasztó, ahol reg- geltől-reggelig 90 tonna árut tudnak fagyasztani. Évről évre nő a vállalat feldolgozó-kapacitása. Jól szemlélteti ezt, hogy még 1965-ben 2400, az idén már ötezer csirkét dolgoznak fel óránként. A termékek 60 százalékát, mintegy háromezer vagonnyit exportálnak. A vállalat új termékkel is jelentkezik, ugyanis a még Pesterzsébeten működő tojásporítót Kecskemétre telepítik. Ennek aa üzemnek az elkészítésére 34 millió forintot költenek, s itt lehetőség nyílik arra, hogy óránként 281 kiló tojásport gyártsanak. Cs. I. A napokban vitatta meg Bács-Kiskun megye sütőiparának helyzetét és ellátási feladatait a megyei tanács termelési-ellátási bizottságának élelmiszeripari albizottsága. Az ülésen elhangzott tájékoztatás néhány főbb megállapítását ismertetjük az alábbiakban. Bács-Kiskun megyében a négy önálló tanácsi sütőipari vállalat mellett még 31 magánkisiparos, egy áfész- és öt tsz-sütőüzem működik. Ez utóbbiak napi ösz- szes kapacitása 40 tonna, míg a 60 állami üzemé 330 tonna. Az előző tervidőszak fő célkitűzése volt: korszerűsítéssel, illetve új üzemek építésével javítani a dolgozók munkakörülményein, s egyúttal megteremteni — mind mennyiségben, mind minőségben és választékban — a lakosság jobb ellátásának feltételeit. Ezért a vállalatok saját fejlesztési alapból, valamint 47 millió forint összegű tanácsi támogatásból napi 169,2 tonnával bővítették a sütőipari kapacitást. Az V. ötéves tervszakaszban változatlanul súlyponti feladat a sütőipar továbbfejlesztése. Ezért az említett négy vállalatnál — 127 millió forint költséggel — 62,5 tonna napi kapacitás-bővítést lehetővé tevő új üzem létesítésére és további 133,4 tonna kapacitást eredményező rekonstrukcióra, illetve kemencecserére van szükség. Természetesen a beruházások sem oldják meg teljesen — még 1980-ra sem — a megyei sütőipar valamennyi gondját. Sok még az elavult — magánosoktól bérelt — kis teljesítményű, nem gépe• Gergely Mária, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat laboratóriumában a készítmények nyersanyagát és a készterméket vizsgálja és minősíti. síthető üzem. Ezek átmeneti üzemeltetésére szükség van ugyan, de a következő tervidőszakban sor kerül felszámolásukra. Anyagiak hiányában 1980. után esedékes tennivaló az új üzemekben a legkorszerűbb technológia teljeskörű alkalmazása is. Még a IV. ötéves tervben feladatként jelentkezett a száraz- késztészta-gyártó és édesipari tevékenység megteremtése. Ezt a vállalatok csak részben hajtották végre, ugyanis a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a kenyér, és péksütemény termelésének a fejlesztésére kellett fordítani. A jelenlegi tervszakaszban a megyei párt- és tanácsi határozatok értelmében az alptevékeny- ségen kívüli tevékenység fejlesztését a vállalati pénzeszközökön túl a megyei tanács 7 millió forinttal támogatja. A megye sütőipara csaknem 600 ezer ember napi szükségletének az ellátásáról gondoskodik. Az elmúlt években nem volt különösebb, panasz az ellátásra, s az esetenkénti hiányok megszüntetéséről a helyi szervek nyomban intézkedtek. Említésre méltó tény, hogy a kenyér iránti igény lassú (évi 1—2 százalékos) csökkenése mellett rohamosan nő a péksütemé- (Folytatás a 3. oldalon)
