Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-15 / 139. szám
Negyvenfokos volt a levegő a kecskeméti Két- templom köz ételbárjában, a villanytűzhely mellett, ahol Kövesi József és Barkóczi József szakács délfelé „rohammunkát” végzett. Általában százötven ebédet kell rendelés után elkészíteniük, villámgyorsan, hiszen erre a helyre többnyire olyanok járnak étkezni, akik a félórás ebédidejükben gyorsan akarnak harapni valamit. A vendégek benn nem foglalnak helyet a hőség miatt, kinn ebédelnek a kerti asztaloknál. Sajnos — mondják a szakácsok —, ők nem vihetik ki a vili any tűzhely sort. Perzsel a nap, de a munka a háztájiban sem állhat meg. Kis Sándorné kecskeméti lakos tegnap délelőtt is talált ténnivalót a fóliasátor alatt, ahol szamócát, babot, uborkát és paprikát termesztenek. Elsősorban családi szükségletre termelnek, de a fölösleget átadják az egyik boltnak. Képünkön Kis Sándorné főzéshez szedeget a termésből Erika nevű lányával, akit már Szoktatnak a munkához. A. T. S. (Tóth Sándor felvételei.) Kádár János Debrecenben KB külügyi osztályának vezetője. Este a debreceni pályaudvaron Kádár Jánost Hajdú- Bihar megye és a város párt és állami vezetői fogadták. Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései szerda délelőtt kezdődnek meg Debrecenben. A Magyar Tudományos Akadémia agrártörténeti bizottsága dr. Romhány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökletével Kecskemét—Miklóstelepen tartotta soron levő ülését. Dr. Tilinger István, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója előterjesztésében a jelentős agrártörténeti műemlékek fpkozottabb védelméről szóló rendelet-tervezetet vitatták meg. amely szerint tovább szélesedik a védelem alá tartozó mezőgazdasági épületek, tárgyak és okmányok köre. A résztvevők megtekintették Miklóstelepen a Duna—Tisza közi szőlészete című kiállítást, Lajosmizse határában pedig a Tanyamúzeumba látogattak. Érik a gabona © A Szakma Kiváló Brigádja címmel .kitüntetett Gábor Áron szocialista brigád kifogástalan minőségű javítómunkát végzett a dunavecsei Béke Tsz betakarító és szállító gépein. A jövő héten várja az első szállítmányt a felvásárló vállalat Sárgaérésben az árpa, néhány nap múlva megkezdődik az aratás Bács-Kiskun megyében. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat úgy készült a termény átvételére, hogy a jövő hét elején már fogadhassa az újgabona szállítmányt. A megye homokhátsági gazdaságaiban Péter Pál napja körül a ta* karmánybúza is érik. Legalább tíz nappal előbb aratják a kalászost, mint 1976-ban. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, s a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői június 15-re fejezik be a termény átadás-átvételi megállapodást. Közösen döntik el, hogy az egyes termelési körzetekben mikor takarítják, milyen mennyiségben és hová szállítják a termést. A kereskedelmi vállalat az előszerződés szerint 230 ezer tonna étkezési és takarmánybúzát vár az állami és szövetkezeti gazdaságoktól. A végleges eredmény kialakulásában. azonban az időjárás is közrejátszhat. A középkései és kései érésű gabona még nagyon meghálálja az esőt, ami a legkorábban érő fajtákon már alig segít. Kedden a Kiskunsági Területi Szövetség körzetéhez tartozó 90 mezőgazdasági nagyüzem, valamint a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat képviselői vitatták meg a kalászos gabona betakarításával, átvételével, a gabonaipar és a közös gazdaságok szorosabb kapcsolatának megteremtésével összefüggő kérdéseket. Szerdán a Bácskai és a Duna mellóki Termelési Körzet 60 mezőgazdasági nagyüzeme egyezteti terveit az állami vállalattal. A bajai, a kalocsai és a kiskunhalasi járásban gazdálkodó 60 szövetkezet a tavalyinál ezer hektárral nagyobb területen termeszt búzát. A sokéves átlagnál jóval előbb kezdődő betakarításra korszerű üzemszervezéssel, a közös tevékenység jó összehangolásával és magasabb színvonalú műszaki feltétel megteremtésével készültek a szövetkezetek. Igénybe vették a kedvezményes vásárlási lehetőséget. A régi típusú arató-cséplőgépek egy részét kiselejtezték, s korszerűbb típust vásároltak helyettük. Az üzemanyag-tárolókat valamennyi gazdaságban feltöltötték, hogy a betakarító- és szállítógépek működését semmi se akadályozza. Több mezőgazdasági nagyüzem új raktárakkal egészítette ki az előző években építtetett gabonatárházait. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV közös gazdaságaiban az idén 463 gabonakombájn arat, a betakarító-, szállítógépek és kiegészítő berendezések kezelőivel együtt kétezer termelőszövetkezeti dolgozó takarítja be a térség kokös gazdaságainak 57 ezer hektár kalászosgabona termését. hí. A. Forró munkahelyeken Hallgatom a Kossuth rádió reggeli krónikájának hatórai kiadását, s feltűnik, hogy a jónevű riporternő egymás után többször is „bakizik” kettétöri a megkezdett mondatot, tétován lelassítja a beszéde tempóját. Éppen a várható időjárást ismerteti. Lehet, hogy neki már a prognózistól is melege van? De nem kritizálni akarom, hiszen az ember mégiscsak „elnézőbb” a szakmabeliek — nyelv — botlásai iránt, hanem azért említem az esetet, mert ötletet adott. Tegnap — mindez kedden történt — fotós kollégámmal azt határoztuk el, hogy olyan munkahelyekre látogatunk, ahol a tikkasztó hőség a szokásosnál is több figyelmet kíván. Hőveszélv, belépni csak kezelőknek szabad — olvadtuk a figyelmeztetést, a Közúti Építő Vállalat kecskeméti aszfaltkeverő telepén a kazánház ajtajában. A magas nyomású olajtüzelésű gőzkazánnál Kispál András kazánfűtő volt szolgálatban. Elmondta, hogy a berendezés a telepre érkező bitumen lefejtéséhez adja a gőzt, melegen tartja a bitumentartályokat, és ezen kívül magas nyomású gőzzel juttatják el a bitument az aszfaltkeverő géplánchoz. Kispál András tizenkétórázik, de nem panaszkodott a forró- Ságra. Időnként hideg szódával hűsíti magát. Munkaruhájából semmit nem vethet le, mert ha véletlenül hozzáér a berendezéshez, póruljár. Szubota Nándor konzervipari szakmunkás a Kecskeméti Konzervgyár 1. számú telepén a sterilező autoclávok mellett dolgozik. A berendezésekben 120 Celsius- fokra melegítik a vizet a steri- lezéshez. Itt ilyenkor - legalább 40—50 fok van. A fiatalembert nem viseli meg különösebben. Jól gazdálkodik az erejével. A műszak végeztével megy haza pihenni, szórakozásról csak azután lehet szó. Forró csövek és óriás bojlerek közt találtuk a karbantartókat, Faragó Ferencet, Hoksza Sándornét és Orosz Lajosnét, a kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat 22. számú széchenyivárosi hőközpontjában. Most csak a városrész melegvíz-ellátása a feladat, s ez a hőközpont 540 lakást táplál mosáshoz, fürdéshez szükséges meleg vízzel. Belgrádi számvetés Amikor 1975. augusztus 1-én befejződött Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet — hivatalosan így nagybetűvel írták le akkor az elnevezést —, s a 33 európai és két észak-amerikai állam képviselői, legmagasabb szintű politikai vezetők aláírták az . értekezlet záróokmányát, mindenki úgy érezte, hogy valami új és régóta várt korszak kezdődött el földrészünkön, s talán az egész világon. Hiszen a történelem aligha ismer példát arra, ami itt végbement, hogy egy egész kontinens minden számottevő kis és nagy országa közös nevezőre jutva korunk legfontosabb kérdéseiben kinyilvánította véleményét és akaratát, s ünnepélyesen elfogadta a valamennyiükre kötelezőnek elismert dokumentumot. Hogy minek érdekében, azt legtömörebben talán az okmány bevezetője fogalmazta meg: Attól a politikai akarattól indíttatva, hogy a népek érdekében megjavítsák és serkentsék kapcsolataikat, hoz- zájruljanak a békéhez, biztonsághoz, igazságossághoz és együttműködéshez Európában, valamint az egymás közötti és a világ államaihoz való közeledéshez. S a további szándék is helyet kapott mindjárt a dokumentum elején: Áthatva attól az eltökéltségtől, hogy ebben a tekintetben teljes mértékben hatékonnyá tegyék az Értekezlet eredményeit és biztosítsák a belőlük fakadó előnyök fel- használását államaik között és egész Európában, és ily módon szélesítsék, elmélyítsék, előrehaladó és tartós folyamattá tegyék az enyhülést. Ilyen szavak, ilyen mondatok és fejezetek kaptak helyet a Helsinkiben véget ért értekezlet záróokmányában, amelynek előzményéhez hozzátartozik, hogy a tényleges munkamegbeszélései Cenfben 387 napig tartottak és ezalatt csaknem ötezer javaslatot és tervezetet vitattak meg. Nem volt könnyű tehát az idáig elvezető út, s naivitás lenne azt gondolni, hogy a biztonsággal, együttműködéssel, leszereléssel, gazdasági, kulturális, tudományos és más jellegű kapcsolatok elmélyítésével foglalkozó alapelvek mindjárt az okmány aláírása után átmentek a gyakorlatba. Akik ott voltak a tanácskozáson, s aláírásukkal pecsételték meg a közös szándékot és akaratot, azok is tudták — s legtöbben ki is nyilvánították —, hogy, történelmi eseményről van szó, de Helsinki sok tekintetben egy útnak a kezdetét jelenti, az eső jelentős állomást, ahonnét el lehet, el kell indulni a minden nép számára kedvezőnek ítélt nagy cél felé. Éppen ezért fejeződött be a záróokmány az értekezletet követő intézkedések felsorolásával, annak kinyilvánításával, hogy a részt vevő államok folytatják az értekezlet által megkezdett többoldalú folyamatot, s beható eszmecserék során vizsgálják a feladatok végrehajtását, találkozókat szerveznek, s keresik a megfelelő módozatokat a további eszmecserékre, beleértve egy újabb értekezlet megrendezésének lehetőségét is. Abban is megállapodtak, hogy az első ilyen találkozóra Belgrádban 1977-ben kerül sor, az ezt előkészítő tanácskozásra pedig ugyanott és ugyanebben az évben, június 15-én. Az előkészítő találkozó dönt o külügyminiszterek által kinevezett képviselők találkozójának — várhatóan ősszel sorra kerülő — időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyéb feltételeiről. Ma érkezett el tehát a belgrádi előkészítő tanácskozás napja. A házigazda Jugoszlávia — a televízió képernyőjéről is láttuk — igyekszik a lehető legjobb feltételeket megteremteni a mostantól kezdve bizonyára hosszú hónapokig tartó jmegbeszélés- sorozatok, az őszi találkozóban kicsúcsosodó konzultációk számára. Hogy mire számíthatunk Belgráddal kapcsolatban? A szocialista országok és köztük hazánk elképzelései világosan megfogalmazódtak számos előzetes állásfoglalásban, kezdve a hivatalos párt- és kormányfórumok, társadalmi szervek, a békemozgalom által kinyilvánított véleményektől, a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága közleményéig. Ezek szerint a belgrádi találkozónak a jövőbe kell mutatnia, s azt kívánjuk: legyen meghatározója ennek a tanácskozásnak az európai békéről, biztonságról és együttműködésről való gondoskodás. Mint Kádár János elvtárs római látogatásán elhangzott egyik felszólalásában mondotta: — Most mindazoknak, akiknek erőfeszítése létrehozta a Helsinkiben megtartott történelmi jelentőségű Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet, azon kell dolgozniuk,' hogy az idei belgrádi találkozó a jó kezdetnek jó folytatása legyen. Mit tehetnénk ehhez még hozzá? Kívánjuk, hogy az odaérkező valamennyi képviselőt és küldöttet ugyanez a vélemény és szándék hassa át. T. P. ■■ ■ IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: kevés nappali felhőképződés. számottevő csapadék nélkül. Általában gyenge, napközben megélénkülő délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16—21. a legmagasabb nappali hőmérséklet 29—34 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE '■ Tv,, AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 139. szám Árai 90 fillér 1977. június 15, szerda Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és kísérete kedden délután elutazott a határmenti baráti találkozóra, amelyre Nicolae Ceausescu-val, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével Debrecenbe és Nagyváradon kerül sor. Kádár János búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Borbély Sándor, Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Ben- kei András, belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Berecz János, az MSZMP Agrártörténeti tanácskozás
