Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 136. szám Ára: 90 fillér 1977. június 11. szombat Üj egyezmények aláírásával véget ért a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Kádár János fogadta Katusevet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken délelőtt a KB székhazában fogadta Konsztantyin Katusevet, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kor­mányközi bizottság szovjet tago­zatának elnökét, aki a bizottság 19. ülésszakán tartózkodik Buda­pesten. A szívélyes, baráti lég­körű eszmecserén részt vett Né­meth Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese. a kormányközi bizottság magyar tagozatának el­nöke. valamint Marjai József, hazank moszkvai és V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ugyancsak pénteken délelőtt a Központi Bizottság székházában Konsztantyin Katusev megbeszé­lést folytatott Németh Károlv- lyal. ★ Jegyzőkönyv és egyezmények aláírásával a Parlamentben pén­teken véget ért a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 19. üléssza­ka. A bizottság megvizsgálta a magyar és a szovjet miniszté­riumok javaslatait az együtt­működés további elmélyítésére és a gyártási kooperáció fejlesz­tésére az autóiparban, a vegy­ipari és a kőolaj feldolgozó-ipari gépgyártásban, az építő- és út- építő-gépgyártásban, a műszer­es elektronikai iparban, s jóvá­hagyott több, erre vonatkozó egyezményt. A bizottság ülésszakán átte­kintették a korábban létrejött kormányközi megállapodások és egyezmények teljesítését. egye­bek között a hazánkban létesí­tendő atomerőmű és gyűjtőerő­mű. négy szénbánya és több más létesítmény építésében folyta­tandó együttműködés helyzetét, valamin! a két ország közötti külkereskedelem ez évi fejlődé­sét. Az ülésszak jegyzőkönyvét Szekér Gyula és Konsztantyin Katusev írta alá. Az illetékes tárcák megbízottai írtak alá a komplett mezőgaz­dasági laboratóriumok közös ki­fejlesztéséről. a korszerű fény- csőgvártó gépsorok együttes fej­lesztéséről, valamint a gáz- és kőolajvezetékek automatizálási és telemechanikai eszközeinek és rendszereinek közös kialakításá­ról az egyezményeket. •k A szovjet küldöttség pénteken elutazott Budapestről. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szék er Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) A közelmúltban egyik nagy­községünk tanácsának végre­hajtó bizottsági titkárával be­szélgetve az is szóba került, hogy a hatáskör bővülésével egyre több az apparátusban dolgozók munkája, egyre na­gyobb felelősség hárul az elő­adókra, akiknek immár ön­állóan kell dönteniük például az építési engedélyről, iparjo- gositványról és igy tovább. Az ügyfél, a választópolgár már nem kényszerül minden eset­ben a járási székhelyre utaz­ni. Bemegy a helyi tanácshoz, s ott elintézik az ügyet. Leg­többször úgy, hogy az illető állampolgár elégedetten távo­zik az irodából, a tanácsházá­ról. Elmondta azt is a végrehaj­tó bizottság titkára, hogy a tanácsi dolgozóknak — ép­pen azért, mert hozzáértéssel, a jogszabályok ismeretében és azok betartásával végzik munkájukat — tekintélyük van az adott településen, s ha korábban itt-ott még le­hetett is hallani, hogy könnyű a hűvös irodában az asztal mellett ülni, ez a i’élemény átalakult, megváltozott. A lakosság rájött, hogy mégsem olyan könnyű. Felelősség van, sok munka van. tanulni kell hozzá. Ez a titkár, s az általa el­mondott néhány mondat ju­tott eszünkbe, amikor a na­pokban a megyei tanács szék­házában amolyan „családias” ünnepséget rendeztek azok tiszteletére és részvételével, akik az idén fejezték, be a tanácsakadémia hároméves ta­gozatát. Az ott kapott oklevél bizonyítja, hogy a harmincegy ember — községi tanácsi ve­zetők. járási hivatali dolgo­zók, főelőadók és előadók — mindent megtanult, amit tudni kell a tanácsi munkáról, an­nak gyakorlati és elméleti kérdéseiről. Hiba lenne azt gondolni,' hogy korábban — az a harmincegy ember nem is­merte a szabályokat. Közülük sokan azonban ezeket az is­mereteket a gyakorlatból sze­rezték, s most, a tanácsakadé­mián elsajátították a már is­mert gyakorlat elméleti „hát­terét is”, s igy átfogóbban, megalapozottabban, politiku- sabban tudnak dönteni az elé­jük kerülő ügyekben. örvendetes, hogy Bács-Kis- kun megyében is egyre több azoknak a száma, akik a megkövetelt szakképzettséggel ülnek az asztalok mellett, és sokan vannak azok is, akik ezután ülnek be az akadémia előadói termeibe, akik mun­kájuk mellett tanulnak. A ta­nulás, a folyamatos képzés természetesen nemcsak a ta­nácsoknál vált megszokott kö­vetelménnyé és igénnyé. Nincs olyan üzem, vállalat, termelő- szövetkezet, s általánosan fo­galmazta: nincs olyan mun­kahely, ahol ne tanulna vala­ki, ahonnan ne járnának egyetemre, tanfolyamra, szak­mai továbbképzésre. Ha tehát ezek az emberek kilépnek a munkahelyről és ügyes-bajos dolgaikkal a he­lyi tanács illetékesét keresik meg, természetes igény, hogy az „illetékes" is legalább annyira ismerje saját terüle­tét, mint az, aki vele szem­ben, mint ügyfél áll. A taná­csi dolgozók azonban nemcsak azért, s elsősorban nem is ezért tanulnak. Az államigaz­gatás területén is egyre sürge­tőbben jelentkezett az utóbbi esztendőkben a müveit em­berfők iránti igény, mert ma már csakis alapos szakmai is­merettel tudja megnyugta­tóan intézni az ügyeket az, akire ügyintézést bíztak. A tekintélynek ez az alapja. De nemcsak ez. A tanácsakadémia hallgatói — amint említettük is — mindent megtanultak, ami a tanácsi munkához szükséges. De nemcsak nekik, hanem mindazoknak, akik az appa­rátusokban dolgoznak legfon­tosabb tudnivalójuk, hogy a választópolgárokat, az embe­reket, a népet szolgálják. Eh­hez a szolgálathoz a szakmai tudáson és ismereten túl — vagy talán azt megelőzően az is szükséges, hogy tudjanak emberekkel bánni. Emberis­meret, ügyfélismeret. Lehet, hogy ilyen tantárgy nincs az akadémián, de mi választók úgy érezzük, hogy a tanácsi dolgozók ebből is egyre töb­ben jelesre vizsgáznak. G S. • A Középmagyarországi Pincegazdaság jánoshalmi üzemében az idén befejezik a rekonstrukciót. Egyidejűleg végzik a pincészet és a szeszfőzde felújítását. A szeszfőzdében néhány napja megkezdte a próbaüzemet egy új olajtüzelést! kazán. A nagyobb teljesítményű, környezetre kevésbé káros berendezés működését állandóan ellen­őrzik. (Pásztor Zoltán felvétele.) FELVÉTELI KÖRKÉP BÁCS-KISKUN MEGYÉBŐL Több mint nyolcszáz elsőévest várnak a főiskolák Szovjet pártküldöttség Kecskeméten Megkezdődtek a szóbeli érettségik, két hét múlva követ­keznek az egyetemi felvételi vizsgák — így lehetne tömören érzékeltetni azt az iskolai helyzetet, amely a diákok ezreit, a szurkoló családtagokat és ismerősöket foglalkoztatja ezek­ben a napokban. Lapunkban a hét elejétől kezdve folyama­tosan tájékoztatást adtunk a szegedi és fővárosi felsőoktatási intézményekben való továbbtanulás esélyeiről. Hagyomá­nyainkhoz híven Rács-Kiskun megyei körképpel zárjuk a sorozatot. A Duna—Tisza közének ezen a részén, az öt felső- oktatási intézményben több mint nyolcszáz hely várja a „gólyákat”, a leendő elsőéveseket szeptemberben. ' A felvételi ranglistán a Kerté­szeti Egyetem kecskeméti .főis­kolai kara lépett legnagyobbat elére, miután a kertészeti üzem­mérnökök képzésének egyedüli intézményévé vált az országban az idei tanévtől kezeivé. Csak­nem négyszázötvenen jelentkez­tek a 12ö nappali tagozatos, helyre. Bár a keretszám is meg- nevekedett egynegyedévvel a ta­valyihoz képest, a túljelentke­zés aránya négyszeres ire emel­kedett. Hazánk minden részéből érdeklődés nyilvánul meg az itt választható szőlészet és borásza­ti, gyümölcs-, illetve zőldségter- mesztési szakok és a dísznövény ágazat iránt. A mezőgázdasági jellegnek megfelelően Bács-Kis- kunból szép számban, kilencve- nen szeretnék folytatni tanul­mányaikat a megyeszékhely kertészeti főiskolai karán. A fia­talok a hónap két utolsó és jú­lius első két napján tesznek szó­beli vizsgát a bizottságok előtt. Egészen más helyzet alakult ki a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­lán. Gyöngyösi János, a tanul­mányi hivatal vezetője elmond­ta, hogy mindössze náromszázti- zennvolcan jelentkeztek a nap­pali tagozatra, ami alig haladja meg a keretszámot. Pedig a ko­rábbinál jobb képzési feltételek, újabb laboratóriumok, elektroni­kus számítógép — váljak a mű­szaki ismeretek iránt érdeklődő lányokat és liúkat, s áz ipar foglalkoztatási igényei is na­gyok, A fölvehet ők körét, tovább szűkíti, hogy viszonylag sokan már az írásbeli tételek kidolgo­zásánál elvéreztek, különösen a fizika példák bizonyultak túl­zottan nehéznek. így a műszaki egyetemről várható átirányításra számítanak, hogy a tervezett 275-ös létszámmal megkezdje ’munkáját az elsősök évfolyama. r A Budapesti Műszaki Egyetem bajai vízgazdálkodási főiskolai karán nyolcvan elsőéves hallga­tót fogadnak az 1977—78-as tan­évben. A mezőgazdasági vízgaz­dálkodás és a csatornázás-vízel­látás szakokra száztíz fiatal je­lentkezett. Az elmúlt esztendők gyakorlata szerint általában tíz pont az a határ, amely felett még bejuthatnak a fiatalok a Sugovica-parti főiskolára. Ugyan­csak legalább tíz pontot kell el­érni a levelező tagozatra jelent­kezőknek. A már dolgozók kö­rében hagy az érdeklődés a .ba­jai felsőfokú oktatási intézmény iránt, a 60 helyre több mint százha’vanan jelentkeztek. Az üzemmérnöki képzettség meg­szerzéséhez a munka mellett négy év eredményes tanulás szükséges, Mire számíthatnak azok, akik a felsőfokú pedagógusképző in­tézeteket választották? A Bajai Tanítóképző Főiskolára több mint kétszázhetvenen küldték el a jelentkezési lapjukat, harminc­cal többen, mint az elmúlt esz­tendőben. Pontos adatokat még nem tudtak közölni az intézet vezetői, de várhatóan emelkedik a tavalyi 125-ös keretszámuk is. Á legtöbben, csaknem százötve­nen a Bács-Kiskun megyei kö­zépiskolákból érdeklődnek a ta­nítói hivatás iránt. A főiskola az általános képzés mellett speciá­lis szakirányú fölkészítést is mrMit a híillön1nknfik A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vendégeként hazánkban tartóz­kodó szovjet pártküldöttség tegnap Kecske­métre látogatott. Az öttagú delegáció vezetője N. M. Boriszenko, a Szovjetunió Központi Bizottságának tagja, az Ukrán KP Központi Bizottságának mezőgazdasági titkára. A kül­döttség tagja V. G. Liszenko, az Ukrán KP Krím területi Bizottságának titkára. A szov­jet vendégek hazánkban a mezőgazdasági termelési együttműködések, valamint a tudo­mányos kutatás eredményeit tanulmányoz­zák. A delegációt a megyei pártbi­zottságon Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, valamint Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. A megyei pártbizottság első titkára tájékoztatási adott a megye gazdasági életéről. A ven­dégek behatóan érdeklődtek Bács-Kiskun mezőgazdasági ter­melésének eredményeiről, külö­nösen a homokhasznosítás mód­szerei felől. Ezt követően a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat munká­járól tájékozódtak. Csizmadia István igazgató és Csonka Pál- né. a pártszervezet titkára vá­laszoltak a delegáció tagjainak kérdéseire. A tájékoztatót üzem­látogatás követte. Délután a Kecskeméti Zöldség- termesztési Kutatóintézetben folytatódott a program. Az inté­zet munkájáról dr. Balázs Sándor igazgató adott tájékoztatást. Je­len volt Vidéki László, a párt- szervezet titkára. Tanulmányoz­ták a tritikálé tenyészkevtet, az üvegházban végzett nemesítési munkát. A következő állomás a1 Kecskemét-szikrai Állami Gazda­ság volt. Megtekintették a fais­kolát, a szőlőültetvényeket és a borkombinátot. Itt Magyar Fe­renc igazgató és Faragó István párttitkár fogadta a vendégeket. A szovjet delegáció tagjai szombaton a reggeli órákban utaznak tovább. K. S. • A szovjet párt­kűldöttség , tagjai Horváth István cs Erdélyi Ignác társaságában a megyei pártszékház előtt. • Üzemlátogatáson a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. (Tóth Sándor felvételei.) Befejezik a rekonstrukciót A kecskeméti Óvónőképző In­tézetbe kevesebben „pályáztak . mint tavaly. A legtöbb lány Rács-Kiskunból jelentkezett, a beiskoláz, isi körzetbe további öt megye tartozik. Az alkalmassági vizsgák után 270 fiatal maradt a rajtkőnél, hogy június 28-a és július 2-a között a rátermettsé gét bizonyíthassa. Közülük kerül ki az a kétszáz hallgató, akiket őszre visszavár a felsőfokú in­tézet és az új, tágas kollégium. A tekintély alapja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom