Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
OlfaAM ükmiH Bemutató gyakorlat Kiskunhalason £ * Kiszóródáa elleni óvóhely céljára kijelölt üzemi épület porzárása. A favázszerkezetű fóliazsilip biztonságot nyújt. Kiskunhalason a Vörös Október Termelő- szövetkezet 6980 hektár gyenge minőségű földterületen gazdálkodik. Ennek megfelelően a tsz fő profilja az állattenyésztés, a növénytermesztés pedig elsősorban az állat- tenyésztést szolgálja ki. A rossz minőségű föld azonban nem jelenti azt, hogy egyben a gyenge szövetkezetek közé is tartoznak. Ezt nem csupán az a tény bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben 3200 forint volt az egv főre eső havi bér, hanem az is, hogy a közelmúltban nyerték el immár harmadszor a Kiváló Szövetkezet címet. A jó gazdasági eredmények mellett a tsz vezetősége nagy gondot fordít a polgári védelmi feladatok sikeres megoldására is. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az elmúlt évben, amikor a. városi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a város polgári védelmi helyzetét, határozatot hozott: a Vörös Október Termelőszövetkezet tartson olyan bemutató módszertani foglalkozást, amelyre meghívják a város termelőszövetkezeteiből az illetékes vezetőket, hogy még ebben az esztendőben hasonló gyakorlatra lehessen sort keríteni a többi tsz-ben is. A városi tanács intézkedése eredményeképpen került sor már a korábbi időszakban is hasonló, módszertahi jellegű gyakorlatra a Fa- és Építőipari Szövetkezetben is. A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezetnél tartották meg bemutató jelleggel az üzemi polgári védelmi gyakorlatot. • Tenyészállat-állomány mentesítése. • Gépjármű-mentesítés a közös gazdaságban. • Terepmentesítö egység munka közben. — A foglalkozásnak — az üzem saját felkészültségének lemérése és fokozása mellett — célja volt az is, hogy a városból meghívott további tanácsi felügyeletei üzemek vezetői részére módszertani tapasztalatok megszerzését könnyítse meg hasonló jellegű gyakorlatok megszervezéséhez. Gondos előkészítés A szövetkezet vezetősége, a párt- és a KISZ-alapszervezete támogatásával igen gondosan és szakszerűen készítette elő, szervezte meg a gyakorlatot. A kiképzési követelmények maradéktalan teljesítése mellett, figyelembe vették az üzem sajátosságait, lehetőségeit, valamint a dolgozók felkészültségét. A példamutatóan végrehajtott gyakorlat részben bizonyította, hogy az üzem vezetőinek, dolgozóinak polgári védelmi felkészültsége meghaladja a követelmények szokásos szintjét, részben pedig jól szolgálta a módszertani tapasztalatcserét. Ezek a foglalkozások előbbre viszik a polgári védelmi munka gyakorlati felkészítésének célkitűzéseit, s egyben hozzájárulnak ahhoz, hogy hasonló körülmények között, az azonos feladatokat közel azonos szinten oldják meg a különböző szövetkezetekben működő polgári védelmi alegységek beosztottjai. Ezenkívül az ilyen találkozók nagy érdeme, hogy a szakmai bemutatók tapasztalatcsere-szerű találkozókká is válnak. Kiskunhalason ezekben a napokban városszerte a polgári védelem volt a téma. PV-kiállítás volt látható az áruház kirakatában. A városi tanács bejáratánál levő nagy méretű elektromos tablón pedig a polgári védelmi kérdésekre választ kaphatták a legtájékozottabb érdeklődőkü is. A nagycsarnokban tablósor mutatja be a polgári védelmet és PV-totószelvényeket bárki kaphatott, kitölthette akár helyben is. , Mindenre kiterjedő védekezés A Vörös Október Tsz-ben törzsvezetési gyakorlattal kezdődött a foglalkozás, a bemutató. Huri Béla tsz-elnök irányításával lépésről lépésre haladtak előre, egymás után születtek a határozott intézkedések, hogy a munkaidő befejeztével megkezdődhessék a gyakorlati bemutató is. A tsz területén a feltételezés szerint hagyományos támadóeszközök által okozott károk keletkeztek, de felkészültek a radioaktív másodlagos hatások, a kiszóródás elleni védelemre, így az ivóvíz, a takarmány és az állatállomány védelmére is. A gyakorlat előírásai szerint különösen nagy gondot kellett fordítani a tenyészállatok védelmére. A helyi anyagok, adottságok figyelembevételével igyekeztek mindenütt eleget tenni a kiszóródás elleni védelem követelményeinek. Így például fóliasátor védelme alatt végezték a frissen fejt tej felrakását a ponyvázott teherautóra. Mentesítés A kiszóródás után munkához kezdtek a mentesítő alegységek. A terepjáró járműmentesítő alegységek szakértelemmel használták a termelőszövetkezet békés termelő munkában is alkalmazott gépeit. Ugyanez mondható el a hermetikusan lezárt istállók szűrt levegővel való ellátásában is, Hasznos kezdeményezés volt az is, hogy a gyakorlatot megelőző időben egyéni szükséglégzésvédő eszköz készítéséhez felhasználható szabásmintákat osztottak ki a dolgozóknak. A legjobb szükség védőeszközöket nem csupán a gyakorlat során lehetett felhasználni, hanem a szakmai zsűri értékelése alapján díjazta is ezeket a polgári védelmi városi parancsnokság. Tóth Károly Kiskunhalason, az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat helyi gyárának háromszáztíz dolgozója ünnepre készül: július 16-án emlékeznek meg az üzem alapításának 20. évfordulójáról. Ebből az alkalomból saját klubjukban kiállítást rendeznek. Bemutatják a két évtized alatt gyártott termékek mintapéldányait, egy tablón pedig elhelyezik annak a 22 dolgozónak a fényképét, akik az első perctől kezdve jóban- rosszban kitartottak, s ma is szorgalmas munkásai a gyárnak. Füzes István, a gyár igazgatója, aki a megalakulástól ebben a beosztásban dolgozik, segítségünkre volt a visz- szaemlékezésben ... A harmadik évtized küszöbén Húsz évvel ezelőtt Kiskunhalason nem volt számottevő ipari üzem, a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő elhelyezkedési gondokkal küzdött. A megyei tanács határozatával ekkor hozták létre a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalatot. A városi tanács gondoskodott a raktárnak használt Körösi malom épületének kiürítéséről, itt látott munkához 1957. július 1-én huszonhét „szabad munkaerő”, közöttük négy nő. Az alapító tagok között mindössze egy asztalos szakmunkás .volt — 1977. január 1-én vonult nyugdíjba — a többi azt a munkát végezte, amit megmutattak neki. Kezdetben almásládákat készítettek, az év végére már 300 ezerrel segítették a gyümölcstermesztő gazdaságokat. A következő év tavaszától konyhai ülőkéket, parkettákat, ajtókat, ablakokat is gyártottak. Később — 1960—61. és 62-ben hétvégi házak is kikerültek a műhelyekből. Az egyre jobban fejlődő vállalat 1960-ban erőteljesen hozzálátott a profiltisztításhoz, fő termékük maradt az ajtó, ablak, valamint a parketta. Érdemes megjegyezni, hogy 1959 és 1970 között összesen 1,1 millió négyzetméter parkettát gyártottak. A megalakulás után a gyár termékei iránt növekvő igény sürgetően követelte a termelés fejlesztését. Elkészítették tehát 1958-ban a tízéves fejlesztési tervet, amelyet 1964. december 31- ig elismerésre méltó szorgalommal megvalósítottak. Ekkorra lett gazdagabb a gyár egy 1500 négyzetméteres ablakgyártó műhely- lyel, használatba vehették a 400 négyzetméteres parkettagyártó, valamint az ugyancsak 400 négyzetméteres redőnygyártó műhelyt. A fejlesztés egyik fő eredménye volt, hogy sikerült létrehozni egy 150 személyes üzemi étkezőt és egy 100 személyes öltözőt-mos- dót is. Mint már írtuk, 27-en kezdték a munkát, de az év végére már hatvanra növekedett a dolgozók száma. A fejlesztési terv befejezésének idején már 318 dolgozó vett részt a gyár eredményeinek növelésében. A szakmunkások képzését 1958-ban kezdték, hat fiatal látott tanuláshoz. A tanműhelyt 1959-ben létesítették és 1964-ben már 31 ipari tanulójuk volt. Ekkorra különben a szakmunkások aránya elérte a 40 Fontos adatok, a fejlődést bizonyítják. hogy 1964-ben 318 dolgozóval 35 millió forintos termelési értéket értek el, tavaly 135,5 miliő forint volt a mérleg összege, míg ebben az évben 3101 dolgozóval 150 millió forintos tervet teljesítenek. A gyár igen fontos állomásához érkezett 1964 végén: 1965. január elsejétől mint az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyára kezdte a termelést. Az első fontos lépés volt az alapgépek kicserélése, korszerű géppark munkába állítása, melyre 4 millió forintot költöttek. A végleges profiltisztítás 1971-re fejeződött be, attól kezdve már csak ajtót és ablakot gyártanak. Ekor lépett a megrendelők sorákorszerű tárolást, és összesen S homlok-, valamint oldalvilláa emelő nyújt azóta segítséget as anyagmozgatásban. A meglevő mellé két új felsőpálya épült, a készárut függesztve könnyen tudják szállítani. Gépesítették az alapmázolást, a mártásos eljárás után gép emeli ki a munkadarabot. Elkészült a központi fűtéssel ellátott 400 személyes öltöző és fürdő. A múlt év ismét fontos dátum, a gyár életében. Ekkor kezdődött meg a méretegységesített ablakok gyártása, amely beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az új ablakokkal nagyobb üvegfelületek képezhetők, szerelvényei korszerűbbek, több módon nyithatók, és ami igen jelentős: kevesebb import faanyag kell az előállításukhoz. A múlt évben 21 ezer, az idén pedig 70 ezer ilyen korszerű ablak hagyja el a gyárat. A másik fő termékük az erkélyajtó. Tavaly 17 ezer 354 ‘ daEgyre tübb pneumatikus kisgéppel növelik a termelékenységet. rabot gyártottak, az idén is legalább ennyire lesz szükségük a házgyáraknak. Tavaly óta ugyanis a halasi gyár termékeit rendelik és kapják az összes vidéki házgyárak, Dunaújvárosba, Veszprémbe, Győrbe, Miskolcra, Debrecenbe, Szegedre és Kecskemétre szállítják ezeket az ajtókat. A harmadik fő termékük a lakásokban használatos belső ajtó. Ebből tavaly 49 ezret gyártottak, az idén 60 ezer kerül a TÜZÉP- telepekre. A gyár termelési feltételeinek fejlesztése egyben a dolgozók munkakörülményeinek javulását is eredményezte. Egyre inkább kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, korszerű öltözők, fürdők állnak a rendelkezésükre. A gyári büfében megvásárolhatják a különböző élelmicikkeket. Igénybe vehetik az üzemi orvosi ellátást. Évente három-négy dolgozó kap lakásépítési támogatást. Harkányban 1966 óta heti váltással két család üdülhet, Fo- nyódligeten pedig egy család töltheti a szabadságát. A vállalat soproni és leányfalui üdülőjében is sok kiskunhalasi család pihent. Törzsgárdajelvényt először 1973-ban kaptak az arra érdemesek, az arany fokozatot huszon- ketten, az ezüstöt huszonkilencen, a bronzot pedig huszonhármán. Az idén május 1-én már 112 férfi- és 59 nő dolgozó vehette át a megtisztelő jelvényt. Ekkor kapott 11 dolgozó kiváló jelvényt, kilencen pedig az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek. Tizenkét szocialista brigádjuk közül egy kollektíva a Vállalat Kiváló Brigádja címet szerezte meg, kettő kapta a mozgalom arany, öt az ezüst és egy a bronz fokozatát. Az erkölcsi elismerésen túl április 4-én és május 1-én 98 ezer forint jutalmat kaptak a gyár dolgozói, akiknek köszönhetően már kétszer kapták meg a Kiváló Gyár címet. Július 16-án, a megalakulás 20. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen tovább növekszik a kitüntetett és jutalmazott dolgozók száma. És utána, a munkás hétköznapokon tovább gyártják az ajtókat, ablakokat, segítséget nyújtva az építőknek a minél több lakás építéséhez, a lakásgondok enyhítéséhez. (x) • Az idén vették használatba ezt a komplex láncmarógcpet, amely nagy segítséget jelent az ajtó- alkatrészek megmunkálásában. ba a dunaújvárosi és szegedi házgyárak, Dunaújvárosba, Veszp- millió forintos beruházás megvalósításához láttak hozzá és 1973 végére a többi között 1440 négyzetméteres szabászcsarnok- kal lettek gazdagabbak. Kompresszorház épült, létrehozták a forgácskamrát, a megfelelő elszívó berendezéssel. A fűrészáru- anyag-téren megvalósitották a • Hűsítő italokkal, kávéval, csokoládéval és más > áruval várja vásárlóit a gyári büfé. / J • Konvejor szállítja a készárut a tárolótérre.
