Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
-VMegkezdődötf az országgyűlés nyári ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi tea* tületünk tanácskozásán megjelent Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Foek Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjak Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 152. szám Arii 90 fillér 1977. június 39. csütörtök Az ülést Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Berlinben, 1977. március Z4-én aláírt barátsági, Aratják A megyében sok helyen megkezdték a búza aratását. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát garai üzemében 1330 hektárról kell a gabonát betakarítani. Az őszi árpa aratásával végeztek és a hét elején hozzákezdtek a korai érésű, Libelulla nevű búzafajta betakarításához is. Jelenleg tíz kombájn dolgozik. Naponta 58—60 vagon szemtermés kerül biztonságba. Ha az időjárás engedi tizenöt nap alatt végeznek a fontos munkával. • Jobb oldalt: a három Claas Domlnátor egymás mellett halad. A búza ebben az üzemben az Idén is jó termést Ígér. ú Aranyló zuhatagként hullik a azem a teherautóra. • A kombájnok nyomában a bálázógépek gyűjtik össze a szalmát. (Pásztor Zoltán felvételei) együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítéséről és törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Dr. Gergely István államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól; 4. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Púja Frigyes külügyminiszter tartotta meg expozéját. (Púja Frigyes beszédét a 3. oldalon ismertetjük.) Ezután Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, Pest megyei képviselő, a törvényjavaslat bizottsági előadója kiemelte, hogy az igen eredményes gazdasági együttműködésen túlmenően az utóbbi években a tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatok fejlődési üteme is felgyorsult. Országainkban egyre szélesebb körben valósul meg az a szándék, hogy megismertessék népükkel egymás kulturális értékeit, a klasszikus műveket és a modern szocialista kulturális eredményeket. Ezt nagy mértékben segítik a két ország párt-és állami vezetőinek gyakori és rendszeressé vált találkozói, a magyar—NDK kormányközi kulturális és tudományos vegyesbizottság tevékenysége, a bővülő intézményközi és személyi kapcsolatok. A külügyi bizottság véleménye szerint a törvényjavaslat megfelelő alapot teremt kapcsolataink továbbfejlesztésére, népeink barátságának további elmélyítésére, ami megfelel nemzeti érdekeinknek és szocialista elkötelezettségünknek egyaránt. A törvényjavaslat vitájához hozzászólt még Pethő Tibor, budapesti képviselő, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Boros Béla, a KISZ budapesti Bizottságának első titkára is. A törvényjavaslat tárgyalásához több felszólaló nem jelentkezett. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Ma-, gyár Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Berlinben, 1977. március 24- én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítéséről és törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Apró Antal ebből az alkalomból az országgyűlés nevében üdvözletét és jókívánságait fejezte ki az NDK népének, népi kamarájának és kormányának. Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett; Faluvégi Lajos emelkedett szólásra (a pénzügyminiszter expozéját a 3. oldalon ismertetjük.) Elsőként dr. Kovács Gábor, Békés megyei képviselő, a törvényjavaslat bizottsági előadója emelkedett szólásra a vitában. Egyebeik között hangsúlyozta: felül kell vizsgálni az energia- gazdálkodást és az energiatakarékossági intézkedéseket. Fokozottabb takarékosságra van szükség, ez segíthet energiagondjaink megoldásában. A lakásépítésekről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a lakásokban használt szerelvények, csapok — konstrukciójuk miatt — nem teszik lehetővé az energiával való takarékoskodást Felszólalt a vitában dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter is. Elmondotta, hogy a nép- gazdasági terv szerint az idén dinamikusabban fejlődik a kiskereskedelmi forgalom, folyó áron 8,5, változatlan áron pedig 4,4 százalékkal haladja meg majd az egy évvel korábbi szintet. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátását. Dr. Klazsik György né Bács- Kiskun megyei képviselő, kiskunfélegyházi iskolaorvos elmondotta, hogy a múlt évi kedvezőtlen időjárást Bács-Kiskun megye különösképpen megérezte. Ezzel függ össze, hogy a tanácsok — a gazdálkodás jelenlegi rendszerének bevezetése óta először — nem teljesítették bevételi tervüket. Része volt az elmaradásban a borforgalmi adó mindössze 63 százalékos teljesítésének' is. A gondok ellenére a megyében az egészség- és oktatásügy az átlagot meghaladó mértékben részesedett a rendelkezésre álló pénzekből. Lényegében a szint- s tartást tervezték és valósították meg, de mindenütt biztosítani lehetett a bővülő intézményi hálózat működési feltételeit. Igaz, az úgynevezett dologi kiadások kétszázalékos növekedése nem fedezte az ennél nagyobb mérvű áremelkedéseket. Ez az évtized Bács-Kiskun megye kórházi ellátásában alapvető javulást hoz. A IV. ötéves terv kiemelkedő eredménye volt a kiskunhalasi 600 ágyas kórház, és most épül Kecskeméten a 6Ő0 ágyas új megyei kórház. A megye ily módon pótolja a sok évtizedes elmaradást, és felzárkózik az országos átlaghoz. További fontos feladat a régi kórházak korszerűsítése. A legsürgetőbb ez a munka Baján és Kiskunfélegyházán. Ehhez az országos szervek gyors és hathatós Intézkedésére lenne szükség. — mondotta dr. Kiazsik György né. A vitában elhangzottakra dr. Faluvégi Lajos válaszolt. A tanácsi gazdálkodással kapcsolatos felszólalásokra utalva kifejtette, hogy a magasabb követelmények a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében továbbra is indokoltak. A vállalati gazdálkodásban is csak jobb eredményekkel, mindenekelőtt gazdaságosabb termékszerkezet kialakításával lehet elérni nagyobb nyereséget, magasabb jövedelmet. Bejelentette, hogy a közgazdasági szabályozók jövő évre várható bizonyos korrekcióiról kellő időben tájékoztatást kapnak majd a vállalatok, előbb, mint a korábbi években. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt tíz órakor az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolójával folytatja munkáját. (MTI) r- V v \ , : X tanulás kötelezettsége • * <J A Magyar Szocialista Munkáspárt közoktatáspolitikai határozata is a XI. kongresszus a magyar oktatásügy minőségi fejlesztésére vonatkozó útmutatásai eredményeképpen országszerte egyre inkább előtérbe kerültek a tankötelezettségi törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések és feladatok. A tanulás ugyanis minden állampolgárnak nemcsak Joga, hanem a közösséggel szemben tanúsított fontos kötelezettsége is. Az általános iskola elvégzésére elsősorban azért kell kötelezni a fiatalokat, mert minden társadalom csak az adott kor műszaki-természettudományi fejlettsége által meghatározott, alapvető ismeretekkel rendelkező szakembereket tud hasznosítani a termelésben. Hiányukban érthetően lelassul, vagy esetleg meg is torpanhat a fejlődés. Közoktatáspolitikai célkitűzéseink eredményességét az alapvető fontosságú tudásanyag elsajátításának mértéke jelzi. A tankötelezettségi törvény végrehajtásának elemzése így arra ad választ, hogy Magyarországon a 14. illetve 16. életévüket betöltött fiatalok milyen arányban fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. A társadalmi termelés hatékonysága és az iskolai végzettség közötti szoros összefüggés ismeretében a statisztikai adatokból kiviláglik, hogy sok még a tennivaló az oktatás valóban általánossá tételéért. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint például Bács- Kiskun megyében a 15—<0 éves korú lakosság csaknem felének hiányzik az általános iskolái végbizonyítványa. Gondoljuk csak el, hogy ennek következtében micsoda hátránnyal kell megküzdeniük azoknak, akik a termelés korszerűsítésén munkálkodnak az iparban, vagy a mezőgazdaságban. A kedvezőtlen műveltségi helyzetért részben a múlt „népoktatásának" mostoha adottságait okolhatjuk. A valóságban ugyanakkor megállapíthatjuk azt is, hogy napja* inkban is akad bőven tenni■■miMPiiM—ii való az iskolákban. Jelenleg ugyanis az általános iskolai diákságnak csupán nyolcvan százaléka fejezi be tanulmányait 14 éves koráig — s a végzősök aránya az ezt követő két évben csupán tíz százalékkal emelkedik. Évről évre „újratermelődnek" tehát azok a fiatalok, akiket csupán kisegítő, kétkezi-fizikai munkára tudnak használni az üzemek és a mezőgazdasági szövetkezetek. Az értékes termelőberendezések mellől ugyanakkor hiányoznak a képzett szakmunkások. A kedvezőtlen arányokat előidéző okok sokfélék, szerteágazók az első osztályba való beiratás ellenőrzésének hiányától kezdve a gyógypedagógiai oktatás mostoha körülményein át a tanórák olykor gyenge hatékonyságáig. A' kedvezőtlen adottságok megszüntetésében azonban az iskolák mellett sok más tanácsi és társadalmi szervnek is hatékonyan kell közreműködnie. A beiskolázás teljessé tételében vagy a kisebb iskolák oktatási körülményeinek megjavításában sokat segíthet a helyi tanácsi vezetés, vagy a társadalmi és tömegszervezetek. A gazdasági egységek, szocialista brigádok tagjai pedig társadalmi munkával járulhatnák hozzá a tanintézetek Épületeinek bővítéséhez, a felszerelés kiegészítéséhez, a pedagógusok szakmai-technikai gondjainak enyhítéséhez. A tantestületekben az eddigi eredmények ellenére ugyancsak sok a tennivaló. Az oktató-nevelő munka növekvő hatékonysága a bukások számának csökkenésében mutatkozik meg. Így az 1968/69- es tanévben a diákok 4,9 százaléka, tavaly viszont már csak 1,9 százaléka kényszerült osztályismétlésre. Ugyanakkor azonban a megyében nyolc év alatt a saját évfolyamából még mindig lemarad több mint ezerötszáz fiatal, s később jórészt a képzetlenek számát szaporítják a termelésben. őket kell tehát a korrepetálás, a pedagógiai segítség sokféle eszközével „megtartani" a tanintézetekben. A tankötelezettségi törvény végrehajtásának eredményessége a jövő fejlődés záloga. Ezért kell közös társadalmi összefogással érvényt szerezni előírásainak. Meggyőződéssel, ha szükséges hatósági eszközök igénybevételével, másutt eredményes pedagógiával, türelemmel és hozzáértéssel, de a társadalom minden érdekeltjének közös összefogásával kell munkálkodni az általános iskolai oktatás valóban általánossá tételén. P. M. Olasz pártdelegáció a megyében Az Olasz Kommunista Párt hazánkban több napon át tartózkodó hétfőnyi pártmunkásküldöttsége tegnap baráti látogatásra Bács-Kiskun megyébe érkezett Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában a — Mauro Tognoni, az OKP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja által vezetett — delegációt Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára fogadta, s adott tájékoztatást a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Részt vett a beszélgetésen Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Kőrös Gáspár, a kecske• Városnéző sétán k vendégek. rnéti városi pártbizottság első titkára. A délelőtti órákban az olasz vendégek városnéző sétára Indultak, amelynek során felkeresték a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet, valamint a Tudomány és Technika Házát. Ezután a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel Ismer* kedtek, majd a kiskunfélegyházi Lenin Tsz bugaci és a Középmagyarországi Pincegazdaság solti kerületébe látogattak el. A pártküldöttség szerdán az esti órákban visszatért a fővárosba.
