Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 146. szám Ára: 90 fillér 1977. június 23. csütörtök Folytatta munkáját a KGST XXXI. ülésszaka A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése Szerdán ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, a tagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló jelentést, valamint az időszerű kulturális kérdéseket vitatja meg a Központi Bizottság. Az ülésről közleményt adnak ki. (MTI) Szerdán délelőtt Piotr Jaro- szewicz lengyel miniszterelnök megnyitotta a KGST XXXI. ülésszaka második munkanapját. Folytatódott az első napon elhangzott referátumok kedden este megkezdődött vitája, amelyben elsőnek Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szólalt fel. A vitára bocsátott kérdésekhez a delegációk vezetői szóltak hozzá. Magyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke egyebek között a következőket mondotta: — Számunkra, a szocialista tervgazdálkodást folytató országok számára nincs abban semmi meglepő, mégis szólni kell róla, mert sokatmondó és fontos tény, hogy miközben a vezető tőkés országok kormányai továbbra sem találtak megoldást a súlyos gazdasági nehézségek leküzdésére, a KGST-tagállamok' népgazdaságai a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben is sikeresen fejlődtek. Elmondotta a továbbiakban Lázár György, hogy a magyar népgazdaság az elmúlt két évben igen nagy erőfeszítéseket tett a világgazdasági változásokból adódó hátrányok leküzdésére, s ezzel kapcsolatban megjegyezte: a megoldás kulcsát a termelés hatékonyságának fokozása, a termelés korszerűsítésében és a népgazdaság export-teljesítményének növelésében látjuk. Rendkívüli érdekeltek vagyunk abban, hogy kihasználjuk a szocialista gazdasági integrációból származó előnyöket — hangsúlyozta Lázár György. A Minisztertanács elnöke üdvözölte a tervezési együttműködési bizottságnak azt az ajánlá- (Folytatás a 2. oldalon.) Aratnak a megyében A szemveszteség csökkentését, a gyors betakarítást vállalták a kombájnosok Június második felében Bács-Kiskun megyében is megkezdődött az aratás. A bugaci, lajosmizsei, ladánybenei határban a szakszövetkezeti tagok parcelláin sok helyen már csomókban áll a kévékbe kötött őszi árpa. A mezőgazdasági üzemek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében készültek a munkára. A szeszélyes időjárás miatt úgy állították össze a gépek menetrendjét, hogy az érett gabonát minél rövidebb idő alatt betakaríthassák. A szocialista brigádok erre tettek versenyvállalást. A Bajai Mezőgazdasági Kombinátban, ahol a hét első munkanapján próbaaratásként 60 hektár őszi búzát vágtak le, most nyújtott műszakban üzemeltetik a kombájnokat, s két műszakban dolgoznak a szalmalehúzók és a szántó traktorosok. A kombinát be. takarító brigádjai azt ígérték, hogy a 3327 hektár, nagyobb részt vetőmagtermő gabonaföldről 15 munkanap alatt összegyűjtik a termést. A mezőgazdasági üzemek országos versenyét kezdeményező hartai Erdei Ferenc Tsz-ben a műszaki dolgozók vállaltak védnökséget a sikeres aratás fölött. A versenyben dolgozó traktorosok, kombájnvezetők részére garantálják az üzembiztos gépeket, s ennek érdekében megszervezték a javítóműhely éjszakai szolgálatát is. A Bácska gabonatermő vidékén a szemveszteség csökkentésére, a nagy értékű betakarító gépek teljes kihasználására tettek versenyvállalást a szövetkezeti gazdák. A Bácska, a Dunamellék, valamint a kiskunhalasi járás nyugati felében működő félszáznál több termelőszövetkezet 546 szocialista brigádjának csaknem 10 ezer tagja vesz részt a jubileumi versenyben. Munkafelajánlásuk jelentős része a kenyérnek való termelésének önköltségcsökkentése. A félezernél több szövetkezeti brigád összességében több mint 100 millió forint eredményjavítást vállalt, amelyet a gépek teljes kihasználásával szándékozik elérni. Nemcsak a Bácskában és a Du- namellékén, hanem a megye többi termelési körzetében is nyújtott, vagy kettős műszakban dolgoznak a betkarító gépek, az ehhez kapcsolódó munkaeszközök, a szállító és gabonaszárító berendezések. Bács-Kiskun megyében összesen ezer állami gazdasági és szövetkezeti kombájnos vállalkozott arra, hogy a 137 ezer hektár aratnivalót rövid idő alatt, és minél kisebb veszteséggel takarítja be. # A mélyen fekvő öregcsertői határban a repce érett vágásra. Hétfőn a Petőfi Tsz. kombájnosal megkezdték a betakarítását, s négy gép naponta 400 mázsa kicsépelt repcemagot továbbit a szövetkezet terményszárítójába. (Pásztor Zoltán felvétele) A mezőgazdasági gép és alkatrész ellátás általában kielégítőnek ígérkezik. A Bács-Kiskun megyei AGROKER a tavalyinál több alkatrészt tárol erre az Időszakra. Az aratás előtti hetekben számos gabonakombájnt értékesített kedvezményes áron. Még mindig van raktáron néhány arató-cséplő &pe, amelyeknek teljesítménye, üzembiztonsága sokkal magasabb, mint az egyik-másik gazdaságban 8—10 éve használt gépeké. A műszaki ellátás eddigi tapasztalatai szerint a szükségesnél kevesebb szalmabálázó gép nehezíti majd a terménybetakarí- tást követő munkát, s az elmúlt napok zivataraitól, jégveréseitől összekuszált, földön fekvő gabona teszi próbára az állami és szövetkezeti gazdaságok gépkezelőit. V. E.—K. A. • A hét eleji próba-aratás után a Bajai Mezőgazdasági Kombinát növény- termesztő kerületeiben megkezdődött a legkorábban érő őszi kalászos betakarítása. (Szabó Ferenc felvétele) sí.' 0^, Ülést tartott a megyei tanács Egy esztendő zárszámadása Közművelődési helyzetkép A győztes városok és községek Tegnap ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács. A tanácstagokat, országgyűlési képviselőket és meghívottakat dr. Gajdócsi István, megyei tanácselnök üdvözölte, majd előterjesztette a végrehajtó bizottság által javasolt napirendet, melyet a tanácsülés elfogadott. Ennek alapján megtárgyalásra került az elmúlt évi tanácsi gazdálkodásról szóló jelentés; a megyei tanács közművelődési intézkedési tervének végrehajtásáról adott beszámoló. Jóváhagyta a tanácsi testület az 1976* évi településfejlesztési verseny értékelését. Sor került a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa együttműködési megállapodásának végrehajtásáról készített beszámoló jóváhagyására és az új együttműködési megállapodás megkötésére, valamint bejelentések elfogadására. Tokai László beszéde A tanácstagok számára írásban is megküldött beszámoló vitaindítójaként Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese adott áttekintést a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásáról. Mint bevezetőként mondotta: — Egy fontos és az átlagosnál jóval nehezebb év tanácsi gazdálkodásáról számolunk be most a testületnek, s úgy hiszem, nem kell különösebben indokolni ezt a megállapítást. Az elmúlt évben indítottuk útjára V. ötéves tervünket, s egyáltalán nem volt közömbös, hogy a startnál lépést tudunk-e tartani a feladatokkal, előnyt szerezhetünk-e, vagy hátrányt szenvedünk. Ez tette különösen jelentőssé 1976- ot. Ismert az is — folytatta az Indokolást —, hogy a gazdálkodás körülményei, feltételei nem voltak kedvezőek — bár nem is voltak kifejezetten rosszabb — az elmúlt évben. Nehezítették a gazdálkodást olyan tényezők, mint a tervezett bevételek egy- részének elmaradása, az építőipar egyre súlyosbodó kapacitás- hiánya, néhány szemléleti, vagy végrehajtási hiba. A nehézségek ellenére alapvetően eredményes munkáról számolhatunk be, s megállapíthatjuk, hogy jól alapoztuk meg a.megye V. ötéves tervét. A bevételek alakulásáról szólva elmondta az előadó, hogy a tanácsi intézmények fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési feladatainak fedezetét szolgáló tanácsi bevételek körében a költségvetési alapba 1800 millió forint, a fejlesztési alapba 967 millió, együttesen mintegy 2.8 milliárd forint folyt be az elmúlt évben. Ezzel a bevételi terveket megyei átlagban a költségvetésnél 98,7, a fejlesztési alapnál 104,8 százalékra teljesítették tanácsaink. A két alapon együttesen jelentKező 840 millió forint összegű 1975. évi pénz- és keretmaradvánnyal együtt a megye tanácsai mintegy 3,4 milliárd forint felett rendelkeztek. Ezt egészítette ki az a nagy értékű társadalmi munka, amely az eddigi legmagasabb a megye történetében. Ezek a számok is azt tükrözik, hogy igen jelentős pénzeszközökkel gazdálkodhattak a tanácsok, és a bevételek is megközelítően a tervek szerint alakultak. Mégis fel kell figyelnünk néhány új és kedvezőtlen jelenségre. A tanácsi gazdálkodás jelenlegi rendszerének bevezetése, tehát 1968 óta első Ízben fordult elő megyénkben, hogy a költségvetés bevételi tervét nem teljesítettük, sőt attól 1,3 százalékkal elmaradtunk. Ennek következtében 20,5 millió forinttal csökkent a tervezetthez képest a bevétel, ami ugyan nem rendítette meg a gazdálkodás biztonságát, de nehézségeket okozott, és a tartalékok jelentős csökkenéséhez vezetett, ezért figyelmet érdemel. (1975-ben még 61 millió forint bevételi többletünk volt.) Az okokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy megyénket az országos átlaggal nagyobb mértékben sújtotta a mezőgazdaságból származó bevételek kiesése — éppen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés nagy súlya miatt. Ezzel magyarázható, hogy bevételi kiesésünk mértéke nagyobb az országos átlagnál. A bevételek alakulása leginkább a községi tanácsoknál és a megyeközpontnál éreztette hatását. A helyi tanácsok közül 36- nál volt jelentősebb, négy százalékot meghaladó, bevételi kiesés. A pénzügyi gondokat ennek ellenére sikerült áthidalni. A megyei tanács az elmúlt év decemberében 10,5 millió forintot adott át saját forrásaiból a helyi tanácsok részére a finanszírozási nehézségek áthidalására. Az alacsony és területileg szétszórt pénzeszközök mellett a biztonságos gazdálkodás feltételeinek megteremtése fokozott körültekintést és figyelmet követel meg mind a helyi tanácsoktól, mind a megyei tanács pénzügyi dolgozóitól. A fejlesztési alap bevételei kedvezőbben alakultak, mint a költségvetésé. Az elmúlt évi bevételi terveket 104,8 százalékra (Folytatás a 3. oldalon) • Szavaznak a tanácstagok. KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS ÉS DIPLOMAOSZTÁS Az Óvónőképző Intézet ünnepi tanácsülése Tegnap délelőtt nagyszámú szülő, hozzátartozó és meghívott jelenlétében a kecskeméti Megyei Művelődési Központ előcsarnokában és színháztermében rendezték meg az Óvónőképző Intézet diplomaosztó ünnepélyes tanácsülését. Az évzáró ünnepséget egy igényes képzőművészeti bemutatkozás előzte meg. Az intézmény emeleti előcsarnokában a hallgatók változatos anyagokból készített formagazdag és ízléses munkáiból rendezett kiállítást dr. Mikó Magda igazgatóhelyettes nyitotta meg. Elmondta: ez a bemutátkozás azt a célt szolgálta, hogy a közönség megismerje a jövő óvónőinek fejlett képzőművészet! kultúráját és adottságait. A gyertya, a textília, a kerámia, a faragott szappan, a metszett linóleum, a festék és a filctoll képzőművészeti sajátosságait, lehetőségeit jó érzékkel felhasználó alkotások az intézmény rajz- és kézimunka óráinak az oktatásban betöltött hangsúlyos szerepét tanúsítják. A diplomaosztó ünnepségen idén az első ízben hasznosították célszerűen a korszerű technika nyújtotta előnyöket. A nagyszámú méghívott és hozzátartozó ugyanis nem a korlátozott befogadóképességű színházteremben kényszerült szorongani, hanem a földszinti előcsarnokból, zártláncú televíziós közvetítés segítségével, képernyőről figyelhette a színpadon zajló eseményeket. A himnusz elhangzása után dr. Krajcsovszki József igazgató üdvözölte a megjelenteket, s a végzős hallgatókat. Ünnepi beszédében elmondotta, hogy az intézmény fennállása óta az idén adják át legnagyobb számban az új szakemberek diplomáit. Az 1976—77-es tanévben ötszázharmincöt óvónő végzett Kecskeméten az intézmény nappali, esti és levelező tagozatain. A friss oklevelek sokasága, s az államvizsgákon tanúsított jó tanulmányi eredmények egyaránt azt bizonyítják, hogy jó helyre kerültek az óvónőképző Intézet fejlesztését szolgáló társadalmi javak. Az új kollégium átadása, a központi helyiségek célszerű átalakítása, a korszerű oktatás- technikai felszerelések sokban hozzájárultak a tanulmányi színvonal emelkedéséhez. Az idén kiosztott hat vörös-, és a több mint húsz jeles diploma is ennek tanúbizonysága. Az igazgató emlékeztette a végzősöket foglalkozásuk hivatástudatára, a velük szemben támasztott társadalmi elvárásokra, és arra, hogy sokan közülük munkájuk mellett közéleti emberként is tevékenykedhetnek a települések közművelődési életében, hiszen az intézet speciális kollégiumaiban könyvtárosi, énekkari, irodalmi-, bábszínpadi s más, jól hasznosítható ismeretekre tettek szert. A diplomák átadását követően dr. Körös Gáspár, az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának első titkára köszöntötte az új óvónőket, s kívánt hivatásukhoz és életpályájukhoz sok sikert. A tanulmányi és a KISZ mozgalmi munkában kitűnt hallgatók jutalmait Tövis Ferencné igazgatóhelyettes adta át. A díszelnökségben helyet foglaló dr. Dögös László, a megyei bíróság elnökhelyettese, az Országos Béketanács tagja az óvónőképző Intézet kollektívájának átnyújtotta az Országos Béketanács elnökségének emlékplakettjét, amelyet az intézmény pedagógusai következetes munkájukkal érdemeltek ki. Az intézmény diplomosztó ünnepélyes tanácsülése a végzett nappali és levelező tagozatos diákok búcsúzásával, az intézet kórusának fellépésével és a legkisebbek, az óvodások hangulatos, kedves köszöntőjével ért véget. P. M.
