Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-21 / 144. szám

1977. június 21. • PETŐFI NÉPE t A munkafegyelem minősége Rába-Steigerek sorozatban • A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában, Buda­pesten sorozatban gyártják a Rába—Steiger 240 LE-s mezőgazdasági erőgépet. Képünkön: próbára várnak az elkészült traktorok. (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) KÉPERNYŐ Meddig él egy műsor? Időnként nem haszontalan egy- egy régebbi, közhasználatú fogal­mat, fogalomkört átértékelni, új­ra végiggondolni: nem változott-e tartalma, jelentésköre — a vi­lág változásával párhuzamosan. Különösen a gazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmakat ajánlatos ily módon, időről időre megvizs­gálni, hiszen itt, ennek elmu­lasztása könnyen súlyos, milliár­dos veszteségeket okozhat a nép­gazdaságnak. Itt van például a munkafegye­lem fogalmának széles körben ta­pasztalható régies értelmezése. A munkafegyelem a mindennapos gyári használatban többnyire ma is mennyiségi követelmény: idő­pontok, időtartamok betartására vonatkoztatják. E szemlélet sze­rint, jó a munkafegyelem akkor, ha nincs késés, ha a 8 órát min­denki kidolgozza, ha az ebédidő nem több 30 percnél, ha az em­ber a munkadarabot határidőre átadja, vagy megadott időközön­ként átad egyet. E szemlélet „kívülről” nézi a munkát. E szerint az a fontos, hogy az ember ott legyen a gépe mellett, vagy az íróasztalnál és tevékenykedjen szorgalmasan. Az elrohanó idő megragadása, és a rend szempontjából persze ez sem közömbös. Van is tenni való még bőven e téren is. A valódi és hasznos munkafegyelem szem­pontjából viszont az a lényeges, hogy a mi emberünk, serényen, kitöltve a munkaidőt és pontosan megjelenve műszakkezdésre min dolgozik; hogy mennyit ér az, amit csinál, milyen minőségben, milyen színvonalon látja el a munkáját. A vevőket a világpiacon a ter­mékek tudománya, minősége, ára, élettartama érdekli, azt fizetik meg, szemükben az a gyár „ma­gánügye”, hogy emberei lógó­sok-e, vagy sem. (Nálunk egy ki­csit fordított a helyzet: az vált közüggyé, hogy milyen a „meny- nyiségi” munkafegyelem, a ké­sés, a lógás mértéke stb. Ezt ítél­jük el — társadalmilag. A bri­gádmozgalmak értékelésekor ez nyom sokat a latba. A termék színvonala nálunk inkább a gyár magánügye, vagy legalábbis er­ről, mind ez idáig társadalmilag kevés szó esett. Most talán meg­változik majd a helyzet.) Tény, hogy napjainkban a leg­több veszteséget a gyárnak és a népgazdaságnak egyaránt nem a lógosok okozzák, hanem a rossz minőségű munka. Tudniillik, ha valahol nem végzik el a mun­kát, sokat lógnak, akkor a drá­ga — többnyire külföldön vásá­rolt nyersanyag megmarad. Fel­dolgozzák másnap, harmadnap. Nem fogy az energia, nem kopik a gép, a szerszám — csak az idő szalad el haszontalanul. Ha viszont dolgoznak valahol, se­rényen —, de rosszul, akkor már nemcsak az idő vész el, hanem az értékes anyag, energia is. Az a legnagyobb kár, ha va­lahol selejt, vagy céljának meg nem felelő termék készül. Alig kisebb baj akkor, ha ugyanabból a gyárból, ugyanazt a terméket egyszer kiváló, másszor csapni­való minőségben bocsátják ki. Ha mindig gyenge a minőség, min­dig harmad-, vagy másodosztá­lyú, de stabilan az, arra a fel­használók a konstrukcióikban, a karbantartó kapacitásukban fel­készülhetnek, arra lehet számíta­ni, tervezni. (Kár persze, hogy a lehetségesnél alacsonyabb hasz­nálati értéket állítanak elő.) Az ingázó minőség viszont kivédhe­tetlen veszedelem. Az ingadozó minőségű terméknek a legrosz- szabb a hírük a világpiacon. Előbb vesznek meg olyan árut, amely közismerten harmadosz­tályú, mint olyat, ami közis­merten megbízhatatlan minőségű. Az ingadozó minőség oka (ál­talában a gyenge minőség oka) a szakemberek gyakorlati tapasz­talatai szerint, ágazatonként vál­tozóan, 50—90 százalékban a rossz minőségű munkafegyelem. A korszerű, a teljesebb értelem­ben vett munkafegyelem lazasá­ga, az, hogy nem tartják be a technológiai előírásokat, az edzé­si, préselési, kezelési időket, nem az előírt anyagot, méretet, gépet, szerszámot használják, nem áz előírt módon vizsgálják a minő­séget stb. Az előírásoktól való eltérések­nek újból sok oka van: pl. az előírt anyagot nem lehetett me- szerezni, vagy későn jött, s a munkás a lemaradás behozásáért kénytelen „spórolni” a megmun­kálási idővel, a normával. Oly­kor persze a munkavállaló mű­szaki kultúrája is olyan, hogy nem érti meg, miért kell betar­tani a gyártási előírásokat. A fe­lelősség persze ez esetben is a vezetőségé, hiszen ilyenkor olyan ellenőrzési rendszert kell beve­zetni, ami kompenzálja az effajta „értetlenséget”. Lám: a munkafegyelem, az értékalkotó, igazi munkafegye­lem ma körülbelül mindezt je­lenti. Ezt a fegyelmet kellene mindenütt megteremteni a veze­téstől a végrehajtásig, az ipar valódi versenyképességéért, s eb­ben a pontosan vezetett bélyeg­zőkártyáknak nincs meghatározó szerepük. Azt, hogy soha, senki ne késsen el könnyű elérni, ezt egyszerű felajánlani, ellenőrizni. Sokkal nehezebb elérni azt, hogy mindenki, a gyártáselőkészítőtől, anyagbeszerzőtől a munkásig pontos, korszerű munkát végez­zen, technológiailag fegyelmezett, eszével és szívével arra összpon­tosítson, amit csinál, s nem pusz­tán arra, hogy ott legyen a mun­kahelyén. Ebben van ma sokfe­lé az igazi tártaiéit számotte­vő mennyiségben. G. F. A tolakodó új élmények, in­formációk, benyomások gyorsan kilökik az emlékezetből a koráb­biakat. Előfordul, hogy hosszú pillanatok után jut eszembe, mit is láttam az előző napon a tele­vízióban, olvastam az újságban. Néha éppen ellenkező a hatás. Egy ilyen esetről számolok be most. Gondolkodtam, mit emeljek ki az elmúlt hét műsorából, miről írjak. Többek között eszembe ju­tott a Tv Szabadegyetem 12-én sugárzott előadása. Némi nagyvonalúsággal azt a címet is adhatnám a látottaknak, hogy miként lesznek a csimpán­zok írástudók. A képernyőn is bemutatott oktatás végén össze­tett mondat leírására is képes volt a négylábú tanítvány. Föl­ismerte a szó-jeleket, tudomásul vette a műanyag-lapokkal fogal­mazott üzeneteket, reagált az in­formációkra. Fokról-fokra követhettük a majom okosodását. Annak ellenére javasoljuk az Annak ellenére dokumentum- íilm-sorozatban csütörtökön este a második csatornán vetített A tanácselnök című film megismét­lését az első csatornán, hogy Zeg- nál Márk életét, küzdelmeit, egyéniségét gazdagabbnak, színe­sebbnek érezzük a látottaknál. Úgy véljük, Bohó Róbert rende­ző, Sárdi Anna operatőr és Surá- nyi László riporter nem egyezett meg a mű stílusában, hangvéte­lében. Mélyebb, elgondolkozta- tóbb képet kaptunk volna e ki­váló emberről, ha megmaradnak a szűkszavú tényközlésnél. így tudtuk volna meg, hogy mi volt az az erő, amely átsegítette a mepróbáltatásokon, mi őrizte meg hitét, amikor — látszólag — a választott zászlóval verték fej­be. Izgalmas, érdekes kísérlet, film volt. Többet tudtunk meg az állatvilág fejlődéséről, mint egynémely tankönyvből. A ren­dező, a jelenségeket, a majom magatartását magyarázó tudós a szenzációs képsorokat ötletesen használta föl fontos törvénysze­rűségek megértetésére, gondolko­dásmódunk formálására. Tetszett, ma is előttem van jó- néhány jelenete, megjegyeztem a megjegyezni valókat. E sorok írásakor döbbentem rá: csaknem két hete sugározták ezt a műsort. Annál jobb, bizo­nyítja, hogy egy-egy alkotás szín­vonala és hatása, tudati mara- dandósága között erőteljes a kap­csolat. A Tömegkommunikációs Ku­tatóközpont sok, a műsort köz­vetve javító, a szerkesztők tájé­kozódását segítő felmérést, elem­zést készít. Érdemes volna egy­szer megvizsgálni: mi marad meg bennünk egy héttel, egy hónap­pal, vagy egy évvel a vetítés után. Elképzelhető egy mélyebb, a társadalmi környezetet, a kort árnyaltabban bemutató, az egyén és a közösség sorsát összefogot- tabban bemutató ábrázolásmód is. A kettő vegyítése nem vált be; elvette a vallásos szavak sod­rását, csökkentette a tények ere­jét, de nem adta meg ezek he­lyett a nyilván vívódó, tépelődő forradalmár sokszínű egyénisé­gét. A garai tanácselnök élete még ily elnagyolt feldolgozásban is azt példázza, hogy az igaz em­berek, a munkások, a közösség­ben, nemzetben gondolkodók minden időkben megtalálják a számukra alkalmas tevékenységi területet. H. N. Lesz ismétlés? mmm ••v.v.wv.v.v.v.v.vlw. Törvényt módosítunk Tizennyolc év­vel ezelőtt fogad­ta el az ország- gyűlés az első szocialista polgári jogi kódexün­ket, a Polgári Törvénykönyvet, amely 1960 május 1-én lépett hatályba. Az egyik legközérde- kűbb jogszabály-gyűjtemény tervezetéről annak idején a szak­emberek országos vitát kezde­ményeztek. A rendkívül nagy ér­deklődést jellemezte, hogy a ter­vezettel kapcsolatban mintegy hatezer észrevételt, javaslatot kaptak a jogalkotók. Igaz ugyan, hogy 1960 óta több alkalommal módosították a tör­vénykönyv egyes rendelkezéseit, a társadalmi, gazdasági viszo­nyok csaknem két évtized alatti fejlődése azonban mindenképpen szükségessé tette, hogy a jogal­kotók megadott szempontok alapján korszerűsítsék a Polgári Törvénykönyvet. A módosítási tervezet elké­szült. A jogalkotás demokratiz­musa szellemében ezúttal is vita bontakozott 'ki a szakemberek és a társadalmi aktivisták körében arról, hogy a megváltoztatásra kerülő jogszabályok mennyiben segítik majd a társadalmi, gaz­dasági előrehaladást. Nemrég Kecskeméten a megyei népfrontbizottság és a Magyar Jogász Szövetség megyei szerve­zete vitát rendezett a jogászok­nak és a társadalmi aktivisták­nak a Polgári Törvénykönyv mó­dosítási tervezetéről. Mint azt bevezetőjében dr. Kemenes Béla kandidátus, a szegedi József At­tila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának tanszék- vezető tanára, a tervezetet ké­szítő jogalkotói csoport tagja mondta, a törvénykönyv módosí­tása három fő ok miatt vált szükségessé. Az eddigi módosítá­sok csak a legproblematikusabb részeket érintették, s átfogó vál­toztatásra nem került sor, a bí­rói gyakorlat során bebizonyoso­dott, hogy jónéhány jogszabály nem állta ki az idők próbáját, s több rendelkezést célszerű a mai életviszonyoknak megfelelően korszerűsíteni. Mint az a fentiekből is kiderül, a jogalkotók a Polgári Törvény- könyv alapjain nem változtattak, hiszen erre nem is volt szükség, a 17 éves jogszabály-gyűjte­mény megfelelően szabályozza szocialista életviszonyainkat. Az is jelentős tény, hogy a módosí­tás során nem szaporodott az amúgyis terjedelmes joganyag. Annak ellenére, hogy az eddigi­nél több szerződési fajtát szabá­lyozó rendelkezés és jónéhány, már meglevő jogszabály beke­rült a tervezetbe, az eredetihez képest lényegében mégsem vál­tozott a Polgári Törvénykönyv terjedelme. Több lett viszont a jogszabályokat magyarázó rész, ami az eligazodást, az egvséges jogi értelmezést segíti. Termé­szetesen a törvénykönyv felosz­tása sem változott, maradt a ré­gi, miszerint a Bevezető rendel­kezés a törvény célját, a jogok gyakorlását és a kötelézettségek teljesítését ismerteti, s ezt kö­vetően a személyek jogállását, polgári jogi védelmét, a tulajdon, a kötelem különböző formáit, az öröklés jogi rendjét szabályozza részletesen. A módosítás szerint a tör­vénykönyv 685 szakasza közül mintegy 80 tekinthető új rendel­kezésnek. Jelentőségük szerint nehéz rangsorolni, hiszen vala­mennyi változás a társadalmi, gazdasági életünk fejlődését cé­lozza. Népgazdasági jelentőségé­vel mégis talán kiemelkedik a gazdaságpolitikai célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó rendelkezés, miszerint a tervezet a korábbi­aknál szigorúbban tiltja a tisz­tességtelen gazdálkodást, illetve a gazdasági erőfölénnyel, monopol­helyzettel való visszaélést. Ugyancsak újdonság a módosí­tási tervezet ama része, amely a gazdasági társulásokat, azok mű­ködési rendjét szabályozza. A tervezet szerint a gazdasági tár­sulásoknak három formája van: betéti társulás, közös vállalkozás, egyesülés. Az egyes formák kö­zött fokozati különbségek van­nak, s a tagok helyzete sem azo­nos. Közös sajátosságaik között említhető elsősorban a gazdasági cél, a szerződéssel való megala­kulásuk, valamint az, hogy vala­mennyi jogi személy. Mindezzel a jogalkotók legfőbb célja az volt, hogy a gazdálkodó típusú szer­vek munkáját a korábbiaknál még jobban egyesítsék. Tovább lehetne sorolni a lé­nyeges változásokat, például a kártérítéssel kapcsolatos új sza­bályt, miszerint a korábbiaktól eltérően ha konkrét kár nincs, a jogsértő ellen közérdekű célok­ra bírságot lehet megállapítani. Ez a bíróság mérlegelése alapján történik majd. Lényeges változá­sok vannak a kötelmi jogban is. E témakörben elsőként kell meg- említei, hogy a tervezetben a kötelmi jog általános rendelke­zései az igényeknek megfelelően sokkal konkrétabbak, mint eddig. Nagyobb hangsúlyt kapott a szer­ződéskötési kötelezettség, s mó­dosulás történt egyebek között az előszerződésnél, ami későbbi szer­ződéskötési kötelezettséget jelent. Nem szorul különösebb magya­rázatra, hogy ez a szerződő fe­leknek egyaránt hasznos. Újra szabályozták a szerződésszegéssel, a hibás teljesítéssel, valamint a szavatossággal kapcsolatos ren­delkezéseket is. S már most jó tudni, a tervezet szerint a kör­nyezetvédelem veszélyes üzem­nek minősül, ami azt jelenti, hogy aki a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat megsér­ti, objektíve felelős az okozott kárért. Miután az ország minden ré­szében a jogászok és a társadal­mi aktivisták megvitatták a Pol­gári Törvénykönyv módosításá­nak tervezetét, a vélemények, ja­vaslatok alapján a jogalkotók to­vább pontosítják a jogszabályo­kat. Ezt követően az országgyű­lés vitatja meg, illetve fogadja el a társadalmi, gazdasági életünket szabályozó, módosított Polgári Törvénykönyvet. Tárnái László A barátság vonatul Moszka felé robog a vonat. • A robogást szó szerint kell érteni, hiszen a szerelvény 100— 120 kilométeres sebességgel halad. Gyorsan lerója a nagy távolsá­got. Moszkva, Kreml. A Borovickaja torony melletti bejáraton léptünk a Kremlbe, s egyenesen a gaz­dag ornamentikájú oszlopsorral díszített fegyvertárba látogattunk. Nem vitás, a világ egyik leggaz­dagabb múzeuma ez, ahol a cárok és egyházi főméltóságok műkincs­gyűjteményeit őrzik, ös fegyve­reket, s az ötvös művészet reme­keit láthattuk. Szinte hagyomány már, hogy aki a Kremlbe látogat, nem hagyja ki a több mint 200 tonna súlyú cári harangot és a cárágyút, amelynek súlya megha­ladja a 80 tonnát. Csattogtak a fényképezőgépek, készültek a jegyzetek, be kell számolni ott­hon mindenről. Az első nap délutánján kedves meghívásnak tettünk eleget, a Bauman kerület kulturális köz-, pontjába szállították delegáción­kat az autóbuszok. Az első be­nyomás — tartják — a legdön­tőbb, s valóban így is van. _A kultúrház művészeti vezetője rögtönzött énekversenyt rendezett, amelyen delegációnk néhány tag­ja eltekintve a rekedtségtől, si­keresen szerepelt, köztük egy or­vosnő, egy pártmunkás és egy termelőszövetkezeti elnök. A han­gulat már ékkor kellemes volt. Ezt még csak fokozta az a rend­kívül kedves és nem túlzók, mű­vészi műsor, amelyet a kerület iskolásai, gépkocsivezetői adtak a magyar vendégek tiszteletére. A barátságot, az egymás iránti tisz­teletet jelképezték a kerület párt- bizottság titkárának üdvözlő sza­vai, a munkáskerület rövid tör­ténetének ismertetése, s szintúgy a vonat politikai megbízottjának, Túri István járási pártbizottsági titkárnak a válasza. Ezután kez­dődött az ismerkedés. A kerület munkásai — lányok, asszonyok, fiatalok és idősebb férfiak — a nyelvi nehézségek ellenére is gyorsan megértették egymást a vendégekkel. Jelvénycsere, közös éneklés, tánc kezdődött, amelyet meg-megszakított egy-egy amatőr produkció. Népdalokat énekelt a vasutas, táncdalokat az IBUSZ kísérő, s oroszul szovjet slágert az egyik tanár. A siker fergeteges volt. Nehéz volt elválni ismerő­seinktől, ám a program ismét szo­rított. Lenin múzeum. Három emelet történelem, a tudományos szo­cializmus egyik legnagyobb gon­dolkodójának szinte teljes élet- története. Sajnos, itt is az idő volt a legnagyobb ellenségünk, hiszen többen tovább maradtak volna ismerkedni, tanulni, emlékezni, felidézni a korábban szerzett is­mereteket. Az eredeti dokumeni tumok, tárgyak, rekvizitumoli szinte valamennyiünkben megha­tottságot, tiszteletet ébresztettek. Délután. Néhányórás szabad idő, majd a Moszkvai Nagycir­kusz előadásának megtekintése következett. Sokan szokványos cirkuszi előadásra gondoltak, amely szünetig valóban az volt, ám az előadás második felében a cirkuszművészetnek olyan új­donságával ismerkedhettünk meg, amely egyedül és kizárólag a szovjet cirkuszra jellemző. A kü­lönböző akrobatikus számok, fény. és hangeffektusok nemcsak cso­dálatot, de a keretjáték monda­nivalójával közösen, igazán mély érzéseket is kiváltott a nézőkből. Szinte hihetetlen, hogy egyetlen nap alatt mennyi mindent képes befogadni az ember. Ezt tapasz­taltuk a Szovjet Népgazdasági Kiállítás 22 hektáros, hatalmas kiállítási városában, amelynek több mint nyolcvan pavilonja van. Ami mindenkiben benne maradt, az a Kozmosz-csarndk tárlata volt. A különféle mester­séges holdak, űrhajók, holdjáró autók természetes nagyságú máso­latai, vagy eredeti példányai^ az addig még talán hitetlenkedőket is meggyőzték a szovjet tudomány és technika óriási fejlettségéről. Szerencsére, az idegenvezetőnk­nek jó ötlete támadt, s nem gya­log, hanem mikrobuszon utaztunk a kiállítás épületeti között. Utazásunk utolsó napjának dé­lelőttjén — vasárnap volt — az egész delegáció ünneplőbe öltö­zött. Lenin mauzóleumánál kí­vántuk leróni kegyeletünket és tiszteletünket. Kilométernyi hosz- szú sor várakozott arra, hogy be­bocsátást nyerjen. Szovjet kísé­rőinknek köszönhetjük, hogy nem a sor végén, hanem a közepén kaptunk helyet. (Érdekes, a moszkvaiak nem tiltakoztak azért, hogy eléjük kerültünk). A delegá­ció koszorúja a mauzóleum bejá­ratánál kapott helyet, majd Túri István, a vonat politikai vezetője, virágot helyezett el Landler Jenő sírjánál... Úton. Hazafelé száguldott a vo­nat. A tizenegy napos utazás, az ezernyi látnivaló, a kedves, kel­lemes környezet mindenkire ha­tással volt. A vidám és egymást jól megértő társaság búcsúzkodott. Nem volt könnyű, hiszen bár­mennyire is rövid volt az együtt- lét, összebarátkoztunk, megszeret­tük egymást, nehéz volt az elvá­lás. Kecskemét, ölelések, forró kézszorítások, s ígéretek, amelyek biztosan valóra válnak: találkoz­nunk kell itthon is, tovább kell fűzni a barátság szálait, hiszen összehozott bennünket a Béke és Barátság vonata! Köszönet érte minden közreműködőnek. Gémes Gábor • Egy vidám délután a Bauman kerület kultúrházában. • Delegációnk koszorút helyezett el a halhatatlan proletár­vezér, Lenin mauzóleumánál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom