Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

4 • PÉfrÖFI NÉPE • 1971. június 2. RIPORT, TERVEN FELÜL T ompai változások Sokat utazó keveset csodálkozik. Hozzá­szoktam a gyors változásokhoz. Kölföldön is nyitott szemmel jártam, tudom, hogy a falu városiasodása világjelenség. Mind természete­sebb számomra az emeletes ház mögött meg­húzódó istálló, a kapálásra autóval igyekvő parasztasszony látványa. Tompái élményeim mégis írásra késztettek. El kell mondanom, hogy előzetes szándékom ellenére miért töltöttem órákat a szép bács­kai községben. Felvég, alvég? Már a falu szélén elgondolkod­tam: sehogy sem tudtam eldön­teni, hogy a felvégen, vagy az al­végen járok. Hajdanán egy röpke pillantás elég volt a lakók hova- sorolásához. Az épületek nagysá­ga, állapota, stílusa, az öltözkö­dés, a köszönés módja eltért a települések szegényebb, gazda­gabb részein. A vagyon nem csak a templomban határozta meg, hogy kinek milyen hely jár. A szokás törvényeknél szigorúbban szabta meg az emberek életfelté­teleit, életmódját. Az idősebbek emlékeznek még, hogy két közeli utca lakóit olykor milyen szaka­dék választotta el. Elkülönültek a katolikusok a reformátusoktól, az őshonosok a jövevényektől, a gaz­dák a kapásoktól. A lassan haladó autóból szinte lehetetlen a rétegződés megálla­pítása. Kinek megy jól? Majd minden utcában építők buzgol- kodnak. őszre tucatnyi család költözik új otthonba. Az egykori alvégen és felvégen, a templom körül az új részeken csinos, prak­tikus házak nőnek ki a földből. Talán a köztiszteletben álló dok­toré említhető külön; városban ritkán látni ennyire modern épü­letet. Miből? Itt sem kolbászból fon­ják a kerítéseket, aranybányát sem nyitottak a község közelében' Tompát még sohasem sorolták a milliomos községek közé. A Szabadság Termelőszövetke­zet kényelmes, praktikus éttermé­ben a második és harmadik fo­gás között azt mondja Péter-Sza- bó Ottóné, a kertészeti brigád dolgozója: Pityi-pityi helyett gombnyomás — Elvégzünk mi mindent, csak pénzt lássunk. Szorgalmas nép la­kik errefelé. Mielőtt a tésztához fognának, sorba kérdezem az asztalnál ülő­ket, mennyit keresnek? Háromezer körül. Csodálkozom. A baromfisok még többet visznek haza, mond­ják meglepett arcom láttán. — Nézze meg a csibegyárat, ér­demes. Szót fogadok. Az elengedhetetlen fertőtlení­tések után bekukucskálhatok a padlástéren kialakított nagyüzem­be. Szemünk előtt hétezer néhány- hetes kiscsibe. Csomókba verőd­ve álldogálnak, míg kísérőnk be nem kapcsolja az etetőgépet. A mind erősebb búgás és ösztöneik parancsára megmozdulnak, he­lyezkednek, a helyiségben végig­húzódó fémvályúhoz igyekeznek, ösztöneikkel megtanulták, hogy a táplálékot befúvó gép rövidesen jól lakatja valamennyiüket. Ér­ződik, hogy felkészülnek a kosz­toláshoz. Katonák nem rendeződ­nek ilyen gyorsan fegyelmezett sorokba, mint ezek a néhány he­tes jószágok. Nincs tolakodás, ve­szekedés. Rájöttek, jut mindenki­nek hely ha senki sem birtokol a szükségesnél nagyobb teret. A gombokkal bűvészkedő, gé­peket irányító, tápértékét, gyara­podást számító asszonyok több­sége néhány esztendeje pityi-pi­tyi vei hívta fészekaljnyi csibéit. — Pavlov-reflex — mondja nielletem valaki a csibék visel­kedését minősítvén. Muszáj előkapnom a jegyzetfü­zetemet. 5 Az üres papíron szorzók, ösz- szeadok. Le se merem írni a vég­összeget. Milliókkal gyarapítják évente a tompái családok jöve­delmét a rendszeres munkát vál­laló asszonyok. Takarékos, előre­látó emberek: ebből meg a háztá­jiból élnek, a férj keresete megy a takarékba, autóba, házba. Ennél is többre becsülöm azt a gyarapodást, amit a követelmé­nyeket támasztó munka, a közös­ség vált ki, a közelmúltban is a konyhába, baromfiudvarba szorí­tott asszonyokból. Az új termelési eszközök, mód­szerek szélvész-gyorsasággal for­málják a gondolkodást, az élet­formát. A pénzről, ami van A tekintély mind erősebben függ a műveltségtől, szakmai tu­dástól. A módi, a virtus adta va­lamikor a rangot, ma a tudás és a jövedelem a meghatározó, az érvényesülés alapja. Tapasztalhattuk a messze nyúj­tózó bácskai határban. Körmendi Géza a tsz-elnök rá­beszélésére és kalauzolásával néz­tem szét a Szabadság Termelő- szövetkezet egyik üzemegységé­ben. Írhatnám, kirándultam a múltba és a jövőbe. Az ápolt, mértani pontossággal művelt táblákat zöldesszürkés foltok pettyezik. Kopár szigetek a nyaranta búzát, kukoricát ringató tengerben. Sebhelyekként csúfít­ják a táj barázdált arculatát. Az elnök máig sem békéit meg a lát­vánnyal. — Egyet meghagynék belőlük, örök emlékeztetőnek. Tudják utó­daink mire ment tömérdek pénz, energia, anyag. Sajnos a nagyja még sokáig itt marad, szinte el- pusztíthatatlanok a méteres, félig földbe süllyesztett falak. Lassan befutja valamennyit a fű, az elő­renyomuló növényzet. Nézzük inkább a jelent, a jö­vőt. Milliós felelősség Kábái Péter még a világon sem volt, amikor betonból, vasból el­készítették a harcálláspontokat, lövegállásokat... Még szeren­cse, hogy nagyon gyorsan fö­löslegessé váltak. Az érettségizett, szakközépiskolát végzett techni­kus csak az idősebbek emléke­zéseiből tud az ittenieket különö­sen megpróbáló időkről, öntuda­tos biztonsággal irányítja a rá­bízott milliós értékű masinát. A John Deere valóban bámu­latos jószág. Kiszámíthatatlan, hogy hány ember munkáját vég­zi, mennyi tudomány összponto­sult különféle szerkezeteiben. Az ifjú szakember monitor-szerű al­kotmányokon figyeli a 12 soros vetőszerkezet működését. A leg­kisebb rendellenesség esetén vil­logó fény figyelmeztet a bajra. Ha netán a jelzés elkerülné a kezelő figyelmét, búgó hang sür­geti közbeavatkozásra. A másik táblán egycsírájú cu­korrépa. Sohase kívánt kapát, • Korparancs: egyre hatékonyabban, gyorsabban. (Méhes! Éva felvételei.) ÁRUVIZSGÁLAT: Milyenek az orsós magnók? A magnó — ha visszaemléke­zünk — nem is olyan régen ke­rült be a lakásokba. Körülbelül negyedszázada, hogy hozzáférhe­tő, megvásárolható. Ennek ellené­re, ha ma magnóról beszélünk, rendszerint már hozzá kell ten­nünk azt is, milyen fajtára gon­dolunk: arra, amit eredetileg magnónak megismertünk, azaz az „orsós” magnóra, vagy a „fiata­labb testvérre”, vagyis a „kazet­tására. Az egyszerűen kezelhető kazettás magnók ugyanis roha­mosan terjednek, ma már vala­mennyi hordozható készülék ilyen rendszerű. A hálózatról működő „asztali” magnók között is van­nak már kazettások, de akik iga­zán jó hangminőséget akarnak, inkább orsós magnót használnak. Ennek az a magyarázata, hpgy nagyjából azonos árért, az orsós magnó általában jobb minőséget nyújt, rendszerint megbízhatóbb és tartósabb. Az orsós magnók tesztje (ösz- szehasonlító minőségvizsgálata) a NAGYÍTÓ c. folyóirat 1976. szeptemberi számában jelent meg. Milyen a jó magnó ? Jól adja vissza a magas han­gokat is — általában ez jut min­denkinek először az eszébe. Pe­dig ez tulajdonság (szakszerűen: a frekvencia-átviteli sáv széles­sége) csak egy — igaz, hogy fon­tos tényező az elektromos jellem­zők közül. Lényeges még többek között az is, hogy: a magnó meny­nyit torzít a műsoron: mekkora az idegen „zaj” (sustorgás, brum- mogás) a hasznos jel, vagyis a műsorhang mellett; mennyire ha­tékonyan képes a készülék letö­rölni az előző műsort a szalagról, ha új felvételt készítünk egy ré­gebbi helyére; valamint, hogy mi­lyen mértékben lehet zavaró a szalag egyik oldalán (sávján) le­vő felvétel hatása, miközben mi a másik sáv műsorát hallgatjuk. Az itt felsorolt jellemzők nem egyformán fontosak, ezért a teszt­ben egymástól eltérő mértékben befolyásolták a végső minősítést. A vizsgált készülékek közül a ZK 246-os típusjelű sztereo magnó­nak az elektromos jellemzői bizo­nyultak legjobbnak, s d tekintet­ben a ZK 140 T és a B 90 mono- magnók voltak a legkevésbé jók. Az elektromos jellemzőkkel egyenrangúan, fontosak a mecha­nikai jellemzők: a szalag futási sebességének ingadozásai; a se­besség eltérése az. előírt értéktől: sőt, még az is, hogy mennyi idő alatt lehet a szalagot az egyik orsóról a másikra áttekercselni. A sebesség ingadozása, kismérté­kű megváltozása a hang „nyávo­gását”, a hang magasságának vál­tozását okozza. A tesztben a B 90-nek voltak a legjobb mecha­nikai jellemzői, s a két mono ZK magnó került a sor végére. A szolgáltatások jelentősége szintén nem elhanyagolható, hi­szen nem mindegy, hogy a mag­nón milyen rendszerű és haté­konyságú a hangszínszabályozó; automatikára lehet-e bízni a fel­vételi beállítás gondjait; van-e ún. szalagvég-kapcsoló stb., — vagyis, hogy mennyire egyszerű a készülék kezelése, illetve az alapfeladatok ellátásán túl mit „tud” még a magnó. A legtöbb szolgáltatást a két Tesla mono magnó nyújtja, a legkevesebbet a két Unitra mono-készülék. A „Nagyító” orsós magnó teszt­jében a mechanikai és az elekt­romos jellemzők 45—45 százalé­kában, a szolgáltatások 10 száza­lékában befolyásolták a minősí­tést. A tesztben — hasonlóan az is­kolai osztályzáshoz — öt fokozat­ban adják meg a minőséget: ki­váló, jó, közepes, még megfelelő és gyenge. Végül a vizsgált magnókról még annyit: valamennyi a vilá­gítási hálózatról működik és tran­zisztoros. Mono készülékek UNITRA ZK 120 T. Lengyelor­szágban gyártják, az NSZK-beli Grundig cégtől vásárolt licenc alapján. Mechanikai része a ko­rábbi, sokak által ismert elek- tioncsöves ZK tipusokéval azo­nos. Úgynevezett félcsíkos magnó, vagyis a szalagra mindkét irány­ba, egy-egy sávra lehet felvételt készíteni. Minősítése: KÖZEPES, ára: 2 800,— Ft. UNITRA ZK 140 T. Ez a típus az előbbi készülék ún. negyedcsí­kos változata. A szalagra egy irányban két, egymástól függet­len műsor .vehető fel, összesen te­hát négy sávja van. Sztereo fel­vétel is lejátszható vele, termé­szetesen csak mono műsorként. Minősítése: KÖZEPES, ára: 3 050 FI. TESLA B 70. Csehszlovákiában gyártott két sebességes (4,75 és 9.5), negyedcsíkos. Fekvő és álló helyzetében is használható, s fel­vételi automatikája is van. Mi­nősítése: JÖ, ára: 4 150,— Ft. TESLA B 90. Különleges for- makiálakítású, kétsebességes (4,75 és 9,5), negyedcsíkos. Fekvő, álló és — tartólábak segítségével — döntött helyzetben is használha­tó. Felvételi automatikája átkap­csolható. Minősítése: JÓ, ára: 4 300,— Ft. Sztereo készülékek TESLA B 100. Egyszerű felépí­tésű, egysebességes. Csak egy el- • lenőrző hangszórót építettek bele, így térhatású műsort csak két hangdoboz csatlakoztatásával ka­punk. Minősítése: JÓ, ára: 4 900 Ft. UNITRA ZK 246. Álló és fek­vő helyzetben is működő, francia licenc alapján Lengyelországban gyártott, kétsebességes (9,5 és 19!). Két hangszórót építettek bele. Minősítése: JÓ, ára kissé magas: 7 180,— Ft. R. P. Űj orvosi ellátás Alamarban A Havanna keleti részén épü­lő új lakónegyedben, Alamarban új egészségügyi ellátást vezettek be. Lényege, hogy nemcsak a beteg keresheti fel panaszával a rendelőintézetet, hanem az orvos és ápolónő is ellátogat a gond­jaira bízott terület lakóihoz, hogy a helyszínen adjon tanácsot, se­gítséget. A rendelőintézet orvosai egy meghatározott terület egészség- ügyi ellátásáért felelősek, felada­tuk a megelőzés és a gyógyítás, az egészséges környezet kialakí­tása. Emellett a rendelőintézet­ben annyi szakorvosból — első­sorban belgyógyászból, szülészből, nőgyógyászból — álló csoport működik, hogy kétezer felnőtt és ezer gyermek rendszeres ellátá­sát képes biztosítani. A helyszíni látogatások rend­jét — amelybe az iskolák, a gyer­mekintézmények felügyelete is beletartozik — a rendelőintézet­ben dolgozzák ki. A rendszeres látogatások számát külön kérésre, esetenként növelik, de legalább évente háromszor otthonukban keresik fel az idősebbeket, hogy életmódjukhoz, diétájukhoz taná­csot adjanak. A helyszíni látoga­tásoknál különös figyelmet szen­telnek a gyermekegészségügyi előírások ellenőrzésére, betartá­sára. Az orvos rendszeresen naplót vezet. A rendelőintézeti orvosok­nak így külön „archívuma” van, amelyben a gondjaira bízott te­rület valamennyi családja szere­pel. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) A gyógyszergyártás tudománya • l'j elemek a faluképben: társasházak. • Termelőszövetkezeti ebédlő 1977-ben. hozama mégis többszöröse a ko­rábbinak. Gimnazista koromban kedveltem a természetrajzot, a biológiát, de bevallom, édeskeve­set értek a termelőszövetkezeti elnök összefogott magyarázatai­ból. Sohase kedveltem a nagy szavakat, mégis leírom, hogy Tompán személyesen tapasztal­hattam, miként válik a tudomány termelőerővé. Szinte mellékesen közli, hogy ezek a fiatal gépvezetők négy-öt­ezer forintot visznek haza ha­vonta. Ehhez jön a háztáji. Szégyen a szegénység? Az öregek se panaszkodnak. Az egyik, telep udvarán nagybajuszú bácsik serénykednek. Felügyelő, norma nélkül is haladnak. Szo­kás, belső szükséglet szabályozza munkájuk ritmusát. A köszönésben mindenkit meg­előző elnöktől tudakolom, mi­kor nyugdíjazzák az idős tsz-ta- gokat.-— Azok már valamennyien. Unják magukat otthon, valami elfoglaltságot kértek. Megszok­ták a munkát, mit csináljanak odahaza. A háztájit is gép mű­veli. Nekünk jól jön a segítség, nekik az aprópénz. — Aprópénz? — Kétezer körül keresnek. Lassan értem, hogy honnan az új házakra a pénz. Arra is ma­gyarázatot kapok, miért becsü­lik talán a kívánatosnál is több­re az anyagiakat, feljutottak oda, hogy gyorsan pótolhatják a szű­kösebb időkben elmulasztottakat. Bevallható az is, hogy a sze­génység ma már szégyen ebben a faluban. Azt tartják, csak an­nak üres a kamrája, aki nem dolgozik. Kovács László vb-titkártól hal­lottam, hogy gondot okoz a szo­ciális keret elköltése. A tanács tudván tudja, hogy néhány ma­gára hagyott idősebb elég szű­kösen él. Koruk miatt is nehe­zen gondoskodnak magukról. — A szövetkezeti vendéglőben ebédet fizettünk számukra. Csak a jegyet kellett leadni, elfogyaszt­hatták, elvihették a kosztot. Hú­zódoztak: mit szól a falu, hogy a község pénzén esznek. A végrehajtó bizottság most más módszerekkel próbálja éle­tüket, öreg napjaikat szebbé ten­ni, megkönnyíteni. Ezek a tapasztalatok, benyomá­sok ösztönöztek e terven felüli riport elkészítésére. Tompa ilyen örömökkel lépeget a mindig úju­ló időben. Heltai Nándor Az egészségügyi kultúra fejlődésével szükségsze­rűen együtt jár a gyógyszeripar kibontakozása is. Ma már sok betegség ellen több gyógyszer is ren­delkezésre all, sőt azonos gyógyszernek is több megjelenési formája lehetséges (tabletta, injekció, kúp). Tulajdonképpen a gyógyszer biológiai hasz­nálhatósága dönti el, hogy milyen formában jusson a szervezetbe. A cél természetesen az, hogy a gyógyszerben levő hatóanyagot a szervezet a leg­alkalmasabb módon, lehetőleg közvetlenül és rö­vid idő alatt hasznosítani tudja. A gyógyszerek használata előtt annak ismerete is fontos, hogy a többféle ható- és segédanyag mi­lyen módon és mennyire zavarja egymás hatását, és a szervezet hogyan tűri ezt. Ha azt akarjuk, hogy a gyógyszerformában levő hatóanyag a kívánt hatást kifejtse, akkor biztosí­tani kell, hogy a vérpályába jusson; ehhez pedig az kell. hogy átjusson a különféle membránokon és szöveteken. A vizes oldatok kivételével minden gyógyszerformából fel kell szabadulni a hatóanyag­nak. Ha már bent van a hatóanyag, fel kell szívódnia. Az utóbbi időben rájöttek, hogy a gyógyszer felszí­vódása másként történik az egészséges embernél, mint a betegnél. A stressz és az izgatottság példá­ul fokozhatja a gyomornedv savasságát, míg a vé­konybél bizonyos rendellenességei erősen lúgos irányba változtatják meg a vegyhatást. Nyilván­való, hogy ilyen körülmények között mások a fel­szívódási viszonyok. A probléma az, hogy a gyógy­szerek végső kipróbálását egészséges emberen vég­zik, de az ott kapott eredmények módosulhatnak a betegeknél. A modern gyógyszerkészítésnek tehát sok ténye­zőre kell figyelemmel lenni, és az orvosnak is ezek .alapján kell döntenie az azonos betegségre használt sokféle és hatásaiban némileg változó gyógyszerek között. Ezért is helytelen az utóbbi idő­ben elterjedt „öngyógyszerezés”. • Képünkön: a tablettákat géppel töltik az üve­gekbe a korszerű gyógyszergyárban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) 4 A A

Next

/
Oldalképek
Tartalom