Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
Várható Időjárás ma estig: eleinte túlnyomóan felhős, majd változóan felhős idő. Sokfelé élénk, tóbb helyen erős északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet í—13, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában IS—21 fok kő* zőtt. (MTI) ________________________________________________ VIL ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 127. szám Ára: 90 fillér 1977. június 1. szerda IDŐJÁRÁS JÚNIUS 20—22-ÉN Leonyid Brezsnyev Párizsba látogat Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a francia köz- társasági elnök meghívására június 20—22. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. '(TASZSZ) Befejeződtek Moszkvában a szovjet-bolgár tárgyalások TODOR ZSIVKOV KITÜNTETÉSE 0 A képen jobbról balra: Szlanko Todorov bolgár miniszterelnök, Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. MADARASTÓL LAJOSMIZSÉIG FIATALOK SZÁZAI A TALÁLKOZÓKON Könyv és ifjúság ’77 A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Todor Zsiv- kovot, a Szovjetunió Hőse címmel, Lenin-renddel és Aranycsillag Érdeméremmel tüntette ki. A legmagasabb szovjet kitüntetéseket Leonyid Brezsnyev nyújtotta át a bolgár vezetőnek a Kremlben. A szovjet vezetők és a Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormányküldöttség között folytatott tárgyalások kedden közös közlemény aláírásával fejeződtek be. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecsere során Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov megkülönböztetett figyelmet szentelt a kapcsolatok hatékonyságának fokozásával összefüggő kérdéseknek, s eszmecserét folytattak a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a nemzetközi problémákról. Ezzel kapcsolatban aláhúzták, hogy a két ország elsőrendű jelentőséget tulajdonít a fegyverkezési hajsza beszüntetésének és a leszereléshez való átmenetnek, s ezt a célt szolgálják a szocialista országok által előterjesztett gyakorlati indítványok. (MTI) Ma délután fejeződik be Bácsalmáson, a művelődési központ épületében a Könyv és ifjúság ’77 elnevezésű rendezvénysorozat. Az idén második alkalommal szervezte meg a KISZ Bács-Kis- kun megyei Bizottsága a két hétig tartó író—olvasó találkozókat, amelyeken fiatal írók, költők és kritikusok cserélték ki gondolataikat az ugyancsak fiatalokból álló közönséggel, a déli országhatár-menti Madaras községtől egészen Lajosmizséig. A tavalyihoz képest nagyobb szabású vállalkozás szép sikert hozott. A hagyományos író—olvasó találkozásokat, dedikálásokat könyvkiállítások, vitafórumok, irodalmi vetélkedők, verses—zenés összeállítások, rendhagyó magyarórák, valamint hangulatos könyvbálak egészítették ki, amelyeken egy-egy kötet vásárlása volt a belépő. A Kecskeméti Katona József Színház KISZ-alapszervezetének tagjai Ady-emlékműsort mutattak be ez alkalommal a községi művelődési házakban és tanyai iskolákban. Csupán a kecskeméti járásban — ahol a nyolcvan megyei rendezvény egyharmadát készítették elő — csaknem ezer fiatalt vonzottak a különféle események. Zömében a közös és állami gazdaságok dolgozóiból verbuválódott a közönség. Az életkorbeli határok is kitolódtak, hiszen La- josmizse, Szabadszállás, Kun- szentmiklós, Tiszakécske, Ti- szaalpár és Lakitelek általános iskoláiban az érdeklődő VII— VIII. osztályos tanulók vettek részt a rendhagyó irodalomórákon. Jól illeszkedtek a programba a tanácskozások is. Nyárlőrincen arról volt szó, hogy miként nevelhetnek olvasókat az ifjúsági klubok. A résztvevők rögtön szemléletes módszerbeli példákat is kaptak a vitavezetésre, az író—olvasó találkozók lebonyolítására. Kalocsán hasonló témakörről folyt az eszmecsere az irodalomtanítás kapcsán. A Könyv és ifjúság rendezvénysorozat egyelőre Bács-Kis- kun megyei sajátság az országban. A tanulságok szerint másutt is követésre méltó a kezdeményezés. A Duna—Tisza közének ezen a részén többféle folytatás is várható. Kunadacson például — elhatározták, hogy Szakolczai Lajos kritikus ősszel előadásokat tart az irodalombarátok megalakuló körének. Augusztus elejétől pedig, az irodalommal való közelebbi ismerkedés után, a népművészet, képző-, színház- és filmművészet alkotóival találkoznak majd a Bács- Kiskun megyei fiatalok. NÉGY HÓNAPPAL A HATÁRIDŐ ELŐTT NAPONTA EZERSZÁZ VAGON GABONÁT TUDNAK ÁTVENNI Készülődés a betakarításra Megyénk mezőgazdasági üzemei 130 ezér hektáron vetettek kalászos növényt. A sikeres betakarításhoz egyaránt fűződnek népgazdasági és üzemi érdekek. Ahhoz, hogy a megtermelt gabona jó minőségben, a legkisebb veszteséggel kerüljön magtárba a termelő üzemek és a gabonaipar jó együttműködése szükséges. Hogyan készül erre a feladatra a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat? Kérdésünkre Perczel János igazgató válaszolt: — A szerződéskötések alapján 24 ezer vagon termény átvételére készülünk — mondta. — A mi vállalatunknak is érdeke a minőség megóvása, az átvétel lehető leggyorsabb lebonyolítása. Ezért a tavalyi 79-ről 85-re növeltük az átvevőhelyek számát. Szocialista brigádjaink vállalták a műszak meghosszabbítását, s ahol erre lehetőség van, az éjszakai átvételt is. Napi átvételi kapacitásunk tavaly 839 vagon volt, az idén 1130 lesz, ezt mintegy 30 százalékkal tudjuk emelni azokon a napokon, amikor erre a legnagyobb szükség lesz. Szárító berendezéseink és raktári gépeinek javítását alkatrész- hiány nem gátolja. Az aratás kezdetére elkészülünk ezzel a munkával. — Jobbak lesznek-e az idén a raktározás feltételei ? — Sajnos nem. Üj raktárak nem épülnek az aratás kezdetére. A kecskeméti kétezer vago- nos és a kalocsai 1125 vagonos tároló várhatóan az év végére készül el. Sőt, raktárhelyzetünket súlyosbítja az a tény, hogy a megnövekedett kereslet miatt több takarmányt kell tárolnunk, mint tavaly ilyenkor. A múlt évben hétezer, az idén nyolcezerötszáz vagon gabona bértárolását kell megoldanunk. Ebben elsősorban a termelőszövetkezetekre számítunk. Jó kapcsolatainknak köszönhető, hogy eddig több mint ötezer vagon termény elhelyezésére már megszületett a megállapodás. Az idén először a rövid időre szóló tárolásnál is, ami a kukoricabetakarítás kezdetéig tart, fizetjük a be- és kitárolás költségeit, valamint a raktározási díjat. Ugyanúgy, mint a hosszú időre történt tárolásnál. — Tavaly Kiskunhalason és környékén átvételi gondok voltak. Mire számíthatunk az idén? — Ebben a körzetben épült annakidején a legtöbb szükségtároló, s ezek egy része már nem használható. Lényeges változás két éven belül várható ezen a környéken. A beruházási előkészületek megkezdődtek — fejezte be tájékoztatóját Perczel János. N. É. TERVSZERŰBB, SZÍNVONALASABB OKTATÁST c Állami támogatással is segítik a mezőgazdasági munkásképzést „A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia kiterjedése, a termelés, a tudomány és a technika fejlődése, a társadalmi tudat fejlesztése, az életmódváltozás és a növekvő szabad idő korunk emberétől mind sokrétűbb műveltséget kíván.” Tavaly a közművelődésről elfogadott törvényből való az idézet. Kiérződik belőle a művelődésügyi célok nagysága, a feladatok sokrétűsége, a szakemberképzés fontossága. Különösen jelentősek a tennivalók e téren a mezőgazdaságban dolgozók között. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, a legújabb tudományos technikai eredmények alkalmazása, ugyanakkor az ezzel párhuzamosan jelentkező munkaerőcsökkenés teszi sürgetővé a mezőgazdasági dolgozók szak- képzettségének, műveltségének magasabb szintre emelését. Az iskoláskorú és felnőttoktatás javítása és bővítése egyaránt fontos. A felnőtt, tanfolyamos munkásképzés és továbbképzés helyzetéről, valamint a feladatokról tanácskoztak tegnap a mezőgazdasági szövetkezetek személyzeti vezetőinek, valamint az oktatásban résztvevő tanároknak jelenlétében. Kiskunfélegyházán a szakmunkásképző intézet központjában. Bemutató tanítási órára is sor került, amelyet dr. Bicsérdi Gyula, állatorvos, a megyei állategészségügyi állomás igazgató- helyettese vezetett. A felnőtt tanfolyamos munkásképzés és továbbképzés módszertanáról Győry Sándor, a MÉM szakfelügyelője tartott előadást. Ezt követően Gurabi Gyuláné, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szak- felügyelője beszélt a továbbképzés helyzetéről és feladatairól. Elismeréssel szólt azokról a szövetkezeti vezetőkről és dolgozókról, akik segítséget nyújtanak és részt vállalnak a továbbképzésben, teljesítve ezzel nemcsak a törvény előírását, hanem a munkahelyi előrehaladás feltételét is. — A felnőttképzés nemcsak azért fontos, mert létszükségletté vált az állandó továbbképzés — mondotta az előadó —, hanem a demográfiai gondok is rákényszerítenek bennünket erre. A megyében 1979—1981 között hat-hétezer nyolcadik osztályos tanuló fejezi be az általános iskolai tanulmányait. A megyei munkaerőmérleg szerint évente 320—350 tanuló kerülhet iskolázásra élelmiszeripari, mező- és erdőgazdasági szakmára. Számuk kevés, ugyanis a megyében évente 1200—1300 szakmunkásvizsgával rendelkező fiatalt igényelnének az üzemek. Sajnos, azonban a legutóbbi felmérések is azt mutatják, nincs elég jelentkező ezekre a szakmákra, jelenleg is csupán 234-en tanulnak. A két évvel ezelőtti összesítések szerint a megye mezőgazda- sági üzemeiben 58 300 fizikai dolgozó tevékenykedett. Mindössze 17 százalékuk a szakmunkás — a kevés kertész és állat- tenyésztő mellett a gépekhez kapcsolódó üzemágakban — és a betanított munkások aránya is csak 10 százalék, ami egyben azt jelenti, hogy a dolgozók többsége képesítéssel nem rendelkezik. Az adatokat figyelembe vévé, nyilvánvaló, hogy a következő években a mezőgazdasági üzemek fontos feladata, hogy ezen a kedvezőtlen arányon javítsanak. Tavaly már jelentős előrelépés történt, ugyanis a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói közül két és fél ezren vettek részt továbbképzésben, a tervezettnél csaknem ezerrel többen. Nem élnek eléggé a mezőgazdasági üzemek a szakmunkásképzés ösztönzési lehetőségeivel, egyebek között az ösztöndíjjuttatás nem vált még általános gyakorlattá. A megyei tanács az összes állatgondozói és -tenyésztői, a kertészeti és növényvédelmi tanfolyamokhoz állami támogatást is ad. Ugyanakkor a szakosított tehenészeti telepek közül csak öt gazdaságban gondoskodtak a be- tanítottmunkás-képzésről, s csak tíz szakosított sertéstelepen tevékenykedtek szakképzett dolgozók. Az előadó szemléletbeli hia- , nyosságokról is szólt. Felhívta a figyelmet, hogy csak úgy lehet vonzóbbá tenni az intézeteknek a képzési módokat, ha az oktatás színvonalán is javítanak. Több szemléltető eszközre van szükség, kötetlenebb tanítási órákra, sióként olyanokra, amelyen a hallgatók el tudják sajátítani a tananyagot anélkül, hogy odahaza hosszú órákat kelljen ezzel eltölteni. Hiányos a tankönyvellátás is, ami ugyancsak nehezíti az oktatást. A bemutató tanítás azt a célt szolgálta, hogy a tanításokhoz módszertani ötleteket adjon, érzékeltesse, melyek a követésre érdemes, a tananyag elsajátításához leginkább beváltnak tekinthető formák. Konfekciógyárat avattak Dunavecsén 0 Dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes ünnepélyesen átadja az új gyárat. (Tóth Sándor felvételei.) A belföldi igények és a tőkés exportlehetőségek felmérése után 1971-ben ágynemű- és háztartási darabáru varrodát létesített Dunavecsén a Pamutnyomóipari Vállalat, a budapesti textilfestő gyárának irányítása alatt. A hetvenkilenc dolgozóval induló üzemnek a női munkaerő foglalkoztatásában látták jövőjét a nagyközség vezetői. A létszám, s vele párhuzamosan a termelés évről évre nőtt, és lassanként szűknek bizonyultak a varrodává átalakított, eredetileg más rendeltetésű helyiségek. 1976-ban már 321 dolgozója volt a PA- NYOVA-telepnek. Egy új, korszerű üzem építését még a IV. ötéves terv végén elhatározták a vállalat vezetői. A tervek elkészítésére 1975-ben adtak megbízást a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnak. Az építkezést, amihez a Magyar Nemzeti Bank nyújtott hitelt, 1976. áprilisában kezdték meg a kivitelező Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelő- ipari Vállalat munkásai. A beruházási program szerint 43,9 millió forintos költséggel ez év szeptember 30-ra kellett volna műszakilag átadni a létesítményt. Ez azonban az építők jóvoltából már április elsején megtörténhetett, elindult az első gépsor, májusban pedig már az új konfekciógyár mindkét gépsorán két műsza-v kos munkarendben folyt a dolgozók betanítása. Tegnap, négy hónappal a kitűzött határidő előtt* elérkezett az üzem ünnepélyes átadásának ideje.A Az eseményen részt vett Sándor Béla és VágS Iván, a megyei tanács két osztályvezetője, valamint a kalocsai járás és a nagyközségi párt- és t^ nácsi vezetésnek számos képviselője. A délelőtt) műszak dolgozói néhány percre leállították a gépeket, s Szabó Imréné, a régi PANYOVA-telep alapító tagja elvágta az avató szalagot. Ezt követően dr. Bakos Zsigmond, könnyűipari miniszterhelyettes megadta az engedélyt a konfekciógyár üzembev helyezésére. Kérte a dolgozókat, hogy érezzék magukénak az épületet és az import automata berendezéseket, s őrizzék meg azokat a jelenlegi szép és jó állapotukban. Rövid beszéde után kitüntetéseket adott át a miniszterhelyettes a kiváló munkát végzett Építő- és Szerelőipari Vállalat, valamint a PAN YOVA dolgozóinak. Az elismerésben részesültek között volt dr. Gátay Ferenc, az ÉPSZER igazgatója, Zima Tibor műszaki igazgatóhelyettes és Hajdú Sándor építésvezető, akik a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet nyerték el. Az ünnepség után dr. Tatár József, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy a dunavecsei ágyneművarró gyár évente 7 millió négyzetméter árut állít majd elő. mintegy 350 millió forint értékben. A betanulás időszaka után a termékek zömét tőkés piacon értékesítik. Az új létesítmény — amelybe a létszámot a régi üzemből telepítették át, s helyükre új' dolgozókat alkalmaztak —, a cég termelési értékének körülbelül a tíz százalékát állítja majd elő. A jövőre nézve elmondta a vezérigazgató, hogy felméréseket végeztek a munkaerő-utánpótlást illetően, és ennek alapján egy második üzemcsarnok építését vették tervbe. Ez az elképzelések szerint már 1979 első negyedévében termel. A jelenlegi létszám 120—130 fős emelésével csaknem kétszeresére növelhető a konfekciógyár termelése. A PANYOVA dunavecsei telepe 1978. január elsején kapja meg a gyári rangot. A vállalat bízik benne, hogy az új gyár kollektívája a szakmai ismereteinek és a közösségi gondolkodás0 Csőkör Edit varrónőnek nagyon tetszik az új üzem. Az ünnepség után ismét megkezdődött a termelés. nak a fejlődésével már az V. ötéves terv befejező szakaszában bizonyítani fog — mondta végezetül a vezérigazgató. A dolgozók örömmel kezdték meg a munkát a megye világ- színvonalon berendezett új üzemében. A konfekciógyár építészeti terveit Csákvári Ildikó és Roszik Pál készítette, s alkotásukban magas színvonalon érvényesülnek az esztétikum és az ésszerű térkihasználás követelményei. A. T. S.
