Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-13 / 111. szám

1977. május 13. • PETŐFI NÉPE • l Fiatalok brigádja Megalakulásának 15. évforduló­ját ünnepli az idén a Bács-Kis- kun megyei Élelmiszer Kereske­delmi Vállalat kecskeméti 1107. számú önkiszolgáló élelmiszer- boltjának dolgozóiból verbuváló­dott „Ifjú" szocialista brigád. — Tizenegy bolti dolgozónk közül kilenc tagja a brigádnak — tájékoztat Farkas Tibor, aki 1969-ben került ide. s vette át a brigád vezetését. — Mint a név is mutatja, az együttes szinte csu­pa fiatalból áll, az átlag életkor nem éri el a 24 évet sem. Hol­ott, velem együtt három, 30 éven felüli is „rontja" ezt a mutató­számot. Persze azért a különböző korosztályok jól kiegészítik egy­mást, a munkához a fiatalok ad­ják a lendületet, az idősebbek a tapasztalatokat. — Milyenek a forgalmi ered­mények? — kérdezzük, szétnéz­vén a meglehetősen szűk kis bolthelyiségben, s mellette a rak­tárakban, ahol még mostohább körülmények közt tárolják az árut. — A munkahelyi adottságaink bizony nem a legrózsásabbak — mondja Farkas Tibor. — Ennek ellenére rendre hozzuk, sőt túl­teljesítjük a tervet. Elsődleges feladatunk Kiskecskemét lakói­nak, mintegy kétezer családnak az ellátása, de segít a tervteljesítés­ben az átmenő forgalom, az idényben gyakran betérő külföl­diek is. Az egy eladóra jutó havi forgalom megközelíti a 109 ezer forintot, ami — ha a csekély bol­ti alapterületet, a előnytelen raktári lehetőségeket figyelembe vesszük — vitathatatlanul a leg­jobb vállalati eredmények közé tartozik. Az utóbbi két évben egy-egy dolgozó munkájának eredményessége 13 százalékkal, míg a bolt forgalma a korábbi­nak az egyharmadával nőtt. Nézegetjük a vállalati kimuta­tásokat, amelyek ennek a kis boltnak az eredményekben való részvételét is híven tükrözik. Évek óta tervtúlteljesítésről ad­hatnak számot az 1107-es-ben, s már jó ideje a 10 millió forint fölött. Ismét nagy elismerést szerzett a magyar könyvművészet. Lipcsé­ben a május 5-én megnyílt nem­zetközi könyvművészeti kiállítá­son kiosztották a szép könyv verseny díjait. A versenyző 51 or­szág közül Magyarország 5 arany­érmet, 4 ezüstérmet, 13 bronzér­met, 7 oklevelet, és egy különdí- jat nyert. Ezen kívül Haumann György professzor, a Szépművé­szeti Főiskola tanára elnyerte a Gutenberg-díjat. A nemzetek ver­senyében, az összesített eredmé­nyek szerint Magyarország köny­vei a harmadik helyre kerültek, a Szovjetunió és az NDK-beli müvek mögött. Ilyen népes me­zőnyben hasonló eredményt még nem ért el a magyar könyvmű­vészet. A nemzetközi zsűri a szépiro­dalmi könyveket részesítette a legnagyobb elismerésben. Arany­érmes lett Vattai Ferenc énekes­A termelési gyakorlat, vagy hadgyakorlat fordulat szóhasz­nálatunkban a valamire való föl­készülésre utal., a politikai gya­korlat viszont nem az állampol­gárok vagy a politikusok tré- ningjét jelenti, hanem a politika elméletétől viszonylagosan és elemzően elkülönített valóság- részt. Arról az összefüggésről van itt szó, amit általában úgy szok­tunk megfogalmazni, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Azaz. a gyakorlati politika soha nem egészen ugyanaz, mint az elméleti politika. Az elméleti po­litika miközben a politikai gya­korlat képéi törekszik rögzíteni és értelmezni, egyúttal mindig magában hordozza valamely — még nem létező — kívánatos gya­korlat képét is. A politikai gyakorlat persze korántsem a gondolkodástól és intézményektől megfosztott absztrakt csontváz, hiszen elmé­letileg sem teheti) zárójelbe, hogy a politikai gyakorlat mindig va­lamilyen politikai intézményrend­szerben. történő tevékenység, amely eszmék, balhiedelmek, ideológiák slb. által irányított gondolkodói emberek cselekvései­— Vajon a jó munkát mennyi­ben viszik még előbbre a szocia­lista brigádtagok? — öntudat, lelkesedés, szakma- szeretet nélkül biztosan nem itt tartanánk. Nyújtott műszakban dolgozunk, de nem időre, hanem annak tudatában, hogy a munkát mindenképp el kell végezni A jelszavunk, hogy egy vevő sem lehet elégedetlen. — És hogyan állunk a szocia­lista brigádmozgalom hármas jelszavával? — Tanulásban a brigádtagok 80 százaléka vesz részt. Többen képezzük magunkat szakmailag, de rendszeres a politikai oktatás­ban való részvétel is. Ennél jóval nehezebb a kötetlenebb brigád- együtléteket, a színház-, mozilá­togatást stb. összehozni, éppen munkánk természeténél fogva. A kevés szabad idő kell a pihenés­re, a családdal való együttlétre. Évente j 2—3 alkalommal mégis találkozik a brigád a munkahe­lyen kívül is. A panaszkönyv szinte üres. ér­demi bejegyzést nem találunk Ez is bizonyítja, hogy a brigád­tagok a brigádon kívüliekkel együtt valamennyien kulturáltan, gyorsan és közmegelégedésre szolgálnak ki. — Februárban a vállalat ve­zetősége a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom méltó mege- ünneplésére munkafelhívást bo­csátott ki. Mi a vállalásuk? — Alaposan mérlegeltük a tel­tételeket, a szempontokat, a fon­tolóra vettük, mit tudnánk még hozzáadni. A vállalat, éves tervét 9 százalékkal szándékozik túltel­jesíteni. Az „Ifjú" brigád ezzel szemben összesen 15 százalékos könyve és az illusztrált Shakes- peare-sorozat. Mindkettő a Ma­gyar Helikon műhelyében készült. Bronzéremmel tüntették ki a Széphistóriákat és Erdélyi Zsu­zsa: Hegyet hágék, tőtöt lépék (Magvető) című könyvét. A Ma­gyar Helikon áltál kiadott négy­kötetes Shnkespéare-drámák a legszebben tervezett és legjobban nyomott klasszikus kiadvány kü- löndíját nyerték el. — Egy arany- és három bronz­érmet kaptak ismeretterjesztő mű­veink. Az aranydijat Hotter—Fél: Magyar népművészet; a bronzdí­jakat Gink—Tompos: Grúzia, Rác/.-—1 könny i kov: Leningrad, valamint Miklóis: A sárkány sze­mei című műveinek ítéltek oda. Mind a négy könyvet a Corvina Kiadói jelentette meg. Nagy elismeréssel fogadták ki­váló grafikusaink, illusztrátora­ink munkáit is. (MTI) ben megy végbe. Ahhoz, hogy megítélhessük egy társadalmi csoport politikai tevékenységét, egy politikai szervezet működé­sét. vagy egy eszme hatását, mind a tudományos elemzés, mind a színvonalas politizálás érdeké­ben elemei együttesében kel! szemlélnünk a politikai gyakor­latot. A politikai gyakorlat vagy po­litikai praxis így a politikai te­vékenységnek. intézményeknek és a gondolkodásnak átfogói fogal­ma. Ez a tevékenység egy forra­dalmi részvételtől valamely vá­lasztóisi részvételig igen sokféle tormában és aktivitási szinten jelenhet meg. A politikai intéz­mények. az állami és az. annál jóval szelesebb politikai szerve­zetek és az .általuk kialakult el­járásmódok összességére utal. (szemben a politikai gondolkodás fogalmával, amely a mindennapi elet során megnyilvánuló sokszí­nű észjárást, foglalja magában.) Azokra az esetekre kell gondol­nunk. amikor szervezed formái , még nélkülöző, azaz. nem intéz­ményesült politikai tevékenység­gel találkozunk, ami idegen még a bevett intézmények .szempont­túlteljesítést kivan az asztalra tenhí. Vállaltuk, hogy a selejt, a törési arány nem fog növekedni. Ez annyiban jelentős, mivel a forgalom — mint említettük is — 30 százalékkal nőtt. Fokozzuk a kiszolgálás gyorsaságát, előzé­kenységét, s a panaszokat is igyekszünk helyben és nyomban orvosolni. Nem lebecsülendő mozgalmi te­vékenységük sem. A brigád ve­zetője a vállalat kecskeméti mun­kaügyi döntőbizottságának elnök- helyettese, Tóth József né bolt­vezető-helyettes pedig szakszer­vezeti bizalmi. A brigádból öten KISZ-tagok. Jó a kollektív szel­lem. s demokratikus a munka­hely légköre. Mindez, egyúttal helyben tárté), a gárdát összeko­vácsoló) erő is. A gyes-en levő anyákkal tartják a kapcsolatot, látogatják őket. s az. apró, de szívből jövő ajándék sem marad el esetenként. — Ne menjünk el szó nélkül a brigád kitüntetései mellett sem. Mivel büszkélkedhetnek eddig? — kérdi az. újságíró búcsúzáskor. — 1971-ben oklevelet nyertünk, majd szocialista brigádzászlót. Háromszor kaptuk meg az ezüst, a két legutóbbi évben pedig az aranyplakettet. S mindezek mel­lett szárnyakat ad az. is. hogy a vállalat elismeri, megfelelően értékeli munkánkat. Nem utol­só sorban sarkal! bennünket az. az. ígéret, hogy néhány éven be­lül a közelben egy. a mostani boltnál jóval nagyobb alapterü­letű kis ABC-ánihórz épül. amely­ben remélhetőleg még jobban tu­dunk majd bizonyítani. És ez. fel­ér egy szép kitüntetéssel... Jóba Tibor Magyar-NDK barátsági est A békehómap rendezvényeinek keretében tegnap Hajóson ma­gyar—NDK barátsági estet tartol tak. A művelődési központban megrendezett baráti találkozón részt vett Farkas József, a Haza­fias Népfront megyei bizottságá­nak titkára. Az összegyűlt nagy­számú hallgatóság elolt Dieter Henze, az NDK budapesti kultu­rális centrumának igazgatója mondott beszédet, méltatva a két: nép barátságának fejlődését, az elért eredményeket, a békemoz­galomban elért sikereket. A ta­lálkozó további részében az. NDK folklór énekesei, valamint a ha­jósi szövetkezetek nemzetiségi együttesének felnőtt és gyermek táncosai adtak műsort, melyet nagy tetszéssel fogadott a lelkes közön ség. jából ó's feszíti a meglevő kere­teket. Ugyanakkor mindig van­nak olyan „kiüresedett politikai intézmények”, amelyeket nem éltet a gyakorlat, mert például a szervezet mögött kihalt a moz­galom. S más a ..kihűlt politikai elképzelések" kérdése, amikor egyes gondolati célok már érdek teleimé válnak és csak üres rí­tusként léteznek. A politikai tevékenységformák, politikai intézményesítetlségek és politikai meggondolások —mint minden más — állandóan módo­suló összetevői a politikai gya­korlatnak. amelyek a maguk egyediségében kialakulnak, létez­nek. majd elhalnak. A szocialista társadalom politikai gyakorlatól­ban. amely szándékaink szerint nemcsak változik és fejlődik, liá­néin tudatos fejlesztés eredménye is. ezekkel az összefüggésekkel számolnunk kell. Amikor politizálunk. vagyis ésszerű okoskodással mérlegelünk egy politikai részkérdést, akkor célszerű, ha a politikai gyakor­lat ezen belső összefüggéseit is szem előtt tartjuk. Ennek híján ugyanis a politizálás, mint a leg­szélesebb körben űzött sajátos politikai gyakorlat, könnyen pa- nasz.kodássói sekélyesedik. • Az ilyen szintű politizálás pedig a tapasztalatok tanúsága szerint a politikai gyakorlat leghatástala­nabb formája. G. Cs. Könyvművészetünk kimagasló sikerei KONZULTÁCIÓ Mi a politikai gyakorlat? Pártmunka és helyi érdek • Az érdekek viszonya társa­dalmunkban bonyolult filozófiai, szociológiai. társadalomelméleti probléma. A pártmunka minden­napjaiban pedig olyan közvetlen gyakorlati kérdésként is megje­lenik, amelyben a pártszervezet­nek időről időre egyetértelműen állást kell foglalnia. S ez az ál­lásfoglalás, mi tagadás, nem köny- nyű és egyszerű. Egy eszmecsere során egy üzem­egység pártalapszervezetének tit­kára úgy fogalmazta meg a ma­ga gondját, hogy vajon illik-e a pártszervezetnek a helyi érdeke­ket is kifejeznie, képviselnie. A megfogalmazás módja maga is fi­gyelmet érdemlő, ám válaszadás előtt inkább álljunk elő egy má­sik kérdéssel: vajon lehetséges-e. hogy egy pártszervezet kollektí­vája teljesen figyelmen kívül hagyja az adott munkahely vagy lakóterület közvetlen érdekeit, függetlenítse magát tőlük, ne en­gedje hatni állásfoglalásaira? Ha reálisan — mondhatnánk úgy is, materialista módon — elemezzük tapasztalatainkat, erre a kérdés­re csak nemmel felelhetünk. El­vileg és gyakorlatilag elképzelhe­tetlen, hogy bármely terület kom­munista kollektívájára ne hassa­nak a szűkebb környezet érde­kei, ne befolyásolják véleményét, magatartását és cselekvését. • Rossz dolog-e e2 vagy ter­mészetes, röstelljük-e, küzdjünk-e ellene avagy építsünk rá a poli­tikai munka tervezésekor? Isme­retes, hogy ebben megoszlanak a vélemények? Akadnak, akik sze­rint a pártszervezetnek semmi­lyen módon nem szabadna enged­nie a csoportérdekek csábításai­nak. S ha már a csoportérdek mint objektív realitás nem szá­molható fel, akkor képviselje azt a gazdasági vezetés, a szakszer­vezet, de a pártszervezet tartsa magát távol az ilyen törekvések­től, sőt, határolja el magát tőlük, küzdjön ellenük. Ám a valóság­ban az effajta munkamegosztás képtelenség lenne. Hiszen a gaz­dasági vezetésben, a szakszerve­zetben is szép számmal tevékeny­kednek párttagok, akiknek ez esetben lelkileg ketté kéne ha­sadniuk. S ez már önmagában is jelzi, hogy a pártszervezet nem elvont fogalom, hanem eleven emberekből áll, akiknek a hely­zete, sorsa ezer szállal kötődik a szűkebb környezethez, annak ér­dekeihez,, . *. Mindezek ellenére az említett véleményben akad egy bizonyős eleme az igazságnak. Nevezete­sen az, hogy a kommunisták egy olyan szervezetnek a tagjai, amelynek a vezérlő elve. kiindu­ló pontja a munkásosztály, s a mi viszonyaink között immár az egész társadalom átfogó. közös érdekeinek szolgálata, képvisele­te. Nemcsak saját alapszerveze­tük kollektívájához tartoznak, ha­nem a párt egészének szervezett közösségéhez, amelynek számára az össztársadalmi érdek a meg­határozó. s így tagjai szemében is ennek kell az elsődlegesnek, az irányadónak lennie. Erre kő-- telezi őket a párt szervezeti sza­bályzata, a XI. kongresszus ha­tározata is. • Felvetődik azonban a kérdés, hogyan tudja egy helyi pártszer­vezet megítélni, hogy egy adott kérdésben mi a társadalom érde­ke? Nyilvánvaló, hogy helyi mé­retekben, szintén nem mérhetők fel teljesen valamely folyamat össztársadalmi kihatásai. Erre csak azok a szervek képesek, melyek ehhez megfelelő áttekin­téssel, tájékozottsággal, „rálátás­sal" rendelkeznek. A pártszerve­zetek számára az össztársadalmi érdekek a központi, felsőbb szin­tű párthatározatokban, az állami törvényekben, rendelkezésekben öltenek testet, azok közvetítik hozzájuk és teszik kézzelfogható­vá számukra ezeket az érdekeket. Amikor tehát a pártszervezetek alapvető feladatuk teljesítésén, a párthatározatok megvalósításán munkálkodnak, egyúttal értelem­szerűen a társadalmi érdekek ér­vényesülését is segítik. A határozatok jó végrehajtá­sa köztudomásúan megköveteli a helyi feltételekhez való gondos alkalpriazkodást. S a feltételek so­rába a helyi érdekek is beletar­toznak. Ily módon a pártszerve­zet, amikor a központi irányel­veket adaptálja, egyúttal gya­korlatilag érdekeket is egyeztet, összehangol, rangsorol — akár tudatában van ennek, akár nem. • Hadd említsünk példaként egy — napjainkban mindinkább tipikussá váló — esetet. Az egyik nagyobb üzemben napirendre ke­rült a termékszerkezet részleges átalakítása, mivel bizonyos, ko­rábban bel- és külföldön egya­ránt keresett gyártmányok felett eljárt az idő. mind nehezebben s mind kedvezőtlenebb áron talál­tak csak vevőre. Különösen az egyik gyáregységet érintette erő­teljesen á tervbe vett — á tech­nológiát is alaposan befolyásoló — váltod ötfás'. A gyáregység párt- szervezete sok vita árán olyan álláspontot alakított ki. amely szerint egyrészt minden módon magyarázza és indokolja a mun­kások körében az erre vonatkozó döntéseket, másrészt valamennyi fórumon szorgalmazza, hogy a munkások megfelelő türelmi időt kapjanak az új gyártási folyama­tokra való áttéréshez. eközben keresetük ne csökkenjen, s min­denki szakképzettségének megfe­lelő munkakörbe kerüljön. Mit jelent ez az „érdekek nyel­vére lefordítva”? A pártszervezet kiállt, a társadalmi érdeket kép­viselő intézkedés mellett. De e* az intézkedés egyúttal vállalati, sőt üzemegységi érdeket is kife­jezett, hiszen az üzemrész egé­szének és egyes dolgozóinak hely­zetét is hátrányosan érintette vol­na a vállalati jövedelemnek a szóbanforgó termék eladhatatlan- sága miatt bekövetkező csökke­nése. A pártszervezet egyúttal képviselte a helyi kollektíva köz­vetlen érdekeit. Ám ezzel átfogó társadalmi érdeket is szolgált, hi­szen a munkásosztály egészének politikai érdeke, hogy egyetlen csoportja se kerüljön önhibáján kívül méltánytalan helyzetbe. • Ez a példa is tükrözi, hogr a helyesen felfogott csoportérdek általában nem kerül szembe a társadalmi érdekkel, hanem ve­le egy irányban hat. A társadal­mi érdek pedig nem önmagában létezik, hanem közvetlenül a cso­portérdekben. a helyi érdekben jelenik meg. Igaz. egybeesésük sohasem teljes, ellentmondás min­dig akad közöttük. Ez olykor éle­sebb i6 léhet. s ilyenkor egyér­telműen szükséges a bővebb, na­gyobb érdekhez való alkalmaz­kodás. De a gyakorlatban túlnyo­mórészt nem ilyen helyzetekkel kerül szembe a pártszervezet, ha­nem az egyeztetés, az összehan­golás valóságosan fennálló lehe­tőségeivel kell okosan és körül­tekintően élnie. Oly módon is, hogy jelzi, ha tapasztalatai szerint a felsőbb szintű döntések egyike- másika nem fejezi ki elég jól a társadalmi érdeket, s ezért módo­sításra szorul, netán új döntés válik indokolttá. • Nem „illetlen" dolog tehát,' ha a pártszervezet tevékenységé­re a helyi érdekek is rányomják) a maguk bélyegét. Ha ezek nem eltakarják a társadalmi érdeket,' hanem megjelenítik, kifejezik, ak­kor a pártszervezet tudatosan munkálkodhat átgondolt érvénye­sítésükön. Gy. L. _ SOK A SZABÁLYTALANSÁG, GYAKORI A GYORSHAJTÁS F orgalomellenőrzés a kiskörúton A kecskeméti rendőrkapitány­ság önkéntes közlekedésrendésze­ti csoportja rendőri segédlettel kedden délután a megyeszékhely kiskörútján tartott ellenőrzést. A hivatásos és az önkéntes rend­őrök rádióval, fényképezőgéppel felszerelve azt vizsgálták, betart­ják-e a gépjárművezetők a pár­huzamos közlekedésre vonatkozó szabályokat, a sebességkorláto­zást, biztonságosan közelítik-e meg a gyalogátkelőhelyeket. A gyalogosokat is segítették, figyel­meztették a helyes magatartásra. Három olyan csomópontban vé­gezték az ellenőrzést, amely rend­kívül balesetveszélyességével hív­ta fel magára a figyelmet. Ilyen a Széchenyi tér, a Katona József tér—Csongrácfi utca keresztező­dés, illetőleg a Budai út. A há­romórás akció során olyan sza­bálytalanságok tömkelegével ta­lálkoztak a rendőrök és önkéntes segítőik, amelyek mutatják, hogy a közlekedők nemcsak nem al­kalmazzák. de nem is ismerik a szabályokat. . Példákon keresztül vizsgáljuk meg a szabálysértéseket. Sz.ecsei Tibor. Nagykőrös. Ceglédi út 3. szám alatti lakos MZ motorke­rékpárjával lakott területen 80 kilométeres sebességgel szágul­dott. A Budai úton állítottak meg. s jelenlettek fel. A gyors­hajtás maga is szabálysértés, de ilyen nagy sebességtúllépés — miután kiemelt szabálysértésről van szó — már meghaladja a helvszín-birság kiszabásának mér­tékét. A párhuzamos közlekedésre vo­natkozó előírások betartását sem a motorkerékpárosok, sem pedig a kerékpárosok nem veszik ko­molyan. Haász Pál Kecskemét, Bolhás 109. szám alatti lakos az LO—79—19 forgalmi rendszámú motorkerékpárjával folyamatosan a belső sávban közlekedett. s ezenkívül a gyalogátkelőhelyen előzött. Mondani sem kell. hogy ezért is feljelentették, hiszen a • Szabó János, a gyalogosok között cikázik jármüvével. • Motorosok a belső forgalmi sávban. (Tóth Sándor felvételei.) legveszélyesebb művelet a gya­logátkelőhely előtt álló jármű ki­kerülése. vagy megelőzése. Ugyan­ezt tette Gábor György szolnoki lakos az UN—73—29 forgalmi rendszámú személygépkocsijával, aki álló jármű mellett megállás nélkül továbbhajtott. Kálvin Ist­ván Nyárlőrinc. Vasút utca 45. szám alatti lakos az EZ—39—53 forgalmi rendszámú motorkerék­párjával folyamatosan a belső sávban közlekedett. Szükségtelennek tartjuk vala­mennyi szabálysértő nevét felso­rolni. de Weiszkopf Lászlóné Kecskemét. Budai utca 33. szám alatti lakos neve idekívánkozik. Kerékpárjával a bal oldalon. a forgalommal szemben közlekedett, maga sem gondolva, hogy milyen veszélynek teszi ki magát We­iszkopf nét is feljelentettek’ hi­szen veszélyeztette a forgalmat Szabó János Kecskemét. Füzes utca 14y szám alatti lakos szintén súlyosan vétett a szabályok ellen. nem adta meg a kijelölt gyalo­gosátkelőhelyen az elsőbbséget é* a gyalogosok között cikázott ke­rékpárjával. A három órán keresztül tartó ellenőrzés során 40 gépjárműve­zetőt figyelmeztettek a párhuza­mos közlekedés szabályainak el­mulasztása miatt. 44 helyszínbír­ságot szabtak ki. s 8 gépjármű­vezetőt jelentetlek fel. A rend­őrök és önkéntes segítőik 278 jármüvet állítottak meg. s 96 in­tézkedést tettek.. Talán annyit még. hogy a kiskörúton az ellen­őrzés folyamatos lesz. s a szabá­lyok ellen vétőket — mint már ez szokásos — szigorúan felelős­ségre vonják. A megyei rendőr-főkapitány­ságtól kapott információ szerint a megyében pénteken és szomba­ton — az országos akció keretén belül — közúti ellenőrzést tar­tanak. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom