Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-14 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 112. szám Ára: 90 fillér 1977. május 11. szombat Luís Corvalán hazánkba látogat A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására a közeli na­pokban hivatalos, baráti lá­togatásra Magyarországra ér­kezik Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. (MTI) Pártszervezetek a mezőgazdasági üzemekben 2. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal Kádár János fogadta Sztane Dolancot A BÉKE- ÉS BARÁTSÁGI HÓNAP KERETÉBEN: Nagygyűlés Kecskeméten Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Sztane Dolancot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának titkárát, aki a Központi Bizottság meghí­vására hivatalos, baráti látogatáson _ tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen áttekintették a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság kapcsolatait, a két testvérpárt együttműkö­dését, s véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Gyenes András, a Központi Bizottság titkárai, valamint Dusán Alim- pics, a JKSZ Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége tarto­mányi bizottságának elnöke és dr. Vitomir Gaspa- rovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) (MTI-fotó. Vigovszki Ferencné felvétele — Tele- fotó — KS.) KIVÁLÓ MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK Több terméket adnak közfogyasztásra Elemi károk sorozata érte tavaly a szántóföldi és a kertészeti termelést, emiatt elég nehéz körül­mények között gazdál­kodtak 1976-ban a me­zőgazdasági nagyüzemek. A fejlettebb termelési eljárások, a tudomány vívmányainak gyakorlati alkalma­zásával azonban enyhíteni tud­ták az időjárás kedvezőtlen ha­tásét. A jó szakmai munka, a szervezett irányítás következté­ben a mezőgazdasági szövetkeze­tek, társulások kevés kivétellel mégis eredményesen gazdálkod­tak. Huszonnyolc tsz, szakszövet­kezet és mezőgazdasági társulás nyerte el a legjobbaknak járó kiváló kitüntetést, vagy elismerő oklevelet. Tiszakécskén. Kiskun- majsán, Városföldön néhány nap­ja zajlott le a Kiváló szövetkezet avató ünnepség. Szombaton kap­ja meg a megérdemelt kitüntetést a Bátya-, Fájsz-, miskei sertés- tenyésztő és -hizlaló társulás, a Solti Szikra és a szalkszentmárto- ni Petőfi Termelőszövetkezet, va­lamint a jakabszállásí Népfront Szakszövetkezet. Vasárnap dél­után Bátyán a Piros Paprika Tsz-ben tartanak ünnepi közgyű­lést. akkor veszi át a MÉM el­ismerő oklevelét a közös gazda­ság vezetősége. Május 16-án. hét­főn a keceli Szőlőfürt Szakszö­vetkezetét avatják kiváló közös gazdasággá. Jól megalapozott szántóföldi növénytermesztésével, amelyben a búza és a vetőmag-kukorica, a borsó, a lucerna, a burgonya, a kerti vetémények közül pedig a zeller és a zöldborsó a legjelentő­sebb. a solti Szikra Tsz a máso­dik helyen végzett a bácskai és a Duna menti hatvan termelő- szövetkezet versenyében. A solti Szikra Termelőszövetke­zet az állattenyésztésben jeleske­dik. Magyar-tarka tehénállománya a legjobbak közé sorolható, ta­valy .'1600 liter fölött volt az át­lagos tejtermelése. A solti szako­sított sertéstelep pedig 8 ezer mázsa vágósertést adott közfo­gyasztásra és négymillió forint tiszta nyereséggel zárta a múlt évet. Az ugyancsak kiváló jakabszál- lási Népfront Szakszövetkezet a múlt évben - a közös gazdálkodás fejlesztésében jutott előbbre. Ezt jelzi, hogy egy év alatt 19 száza­lékkal nőtt a közösen művelt te­rület termelése és a mezőgazdasá­gi alaptevékenység 1975-höz ké­pest 22 százalékkal emelkedett. Az ulőbbi években telepített 37 hektár kajszi termőre fordult, az ugyancsak új ültetvénynek szá­mító 54 hektár szőlő. 60 hektár őszibarack pedig a következő években adja első termését. A kö­zös ültetvényről szüretelt szőlő megfelelő hasznosítására a Kecs­kemét—Szikrai Állami Gazdaság termelési rendszeréhez társult a Népfront Szakszövetkezet, s az idén 20 ezer hektoliterrel bővíti a bortároló teret az állami gazda­ság borászati üzemének központ­jában. Ezzel együtt 30 ezer hek­toliteres tárolótér lesz a jakab- szállási szakszövetkezet részére a szikrai társulásban. A kisgazdaságok termelését is támogatja a közös gazdaság két szakember kapott arra megbízást, hogy a szövetkezet tagsági gaz­daságainak termeléséhez, nyújtson szakmai segítséget. Ennek ered­ménye, hogy az elsp negyedévben 51 százalékra teljesítette a szö­vetkezet az egész évre szóló ház­táji értékesítési tervet, és mozga­lom indult a szakszövetkezet gaz­dái között a háztáji tej minden követelménynek megfelelő, higi­énikus kezelése érdekében. A legjobbakat megjutalmazza a szak- szövetkezet. A kecskeméti Kossuth Tsz-el közösen korszerű tojótelepet léte­sített a jakabszállásí szövetkezet Kecskeméten, amelyben az idén már 62 ezer bábolnai tojóhibridet helyeznek el. A közös gazdaság az előző évekhez képest. jóval több árut ad közfogyasztásra. K. A. Tovább fokozható az export Eredmények és tennivalók a juhtenyésztésben • Endre Vincénc, Kulcsár Lajosné. Rompos József- né, Rcfi Ferencné, Pájer Istvánné és Fekete Sán- dornc szakszövetkezeti dolgozók az újtelepítcsű szőlőt gyomtalanitják. (Méhesi Éva felvételei.) • Roinpos József, a szakszövetkezet traktorosa, a 26 hektáros újtelepítésű csemegeszőlő-ültetvény sorközeit tárcsázza. Felfelé ívelő szakaszához érke­zett a hazai juhtenyésztés. A/, ágazat fejlődését a párt- és kor­mányhatározatok, a felvásárlási árak módosítása, a megnövelt ál­lami támogatás indította el. A felfelé ívelő szakasz azonban ko­rántsem jelenti, hogy kihasznál­ták a mezőgazdasági üzemek a juhtenyésztésben rejlő lehetősé­geket. Sok még a tennivaló, s ezért is tartotta szükségesnek a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezési osztálya az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség és a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, hogy a XII. műszaki hetek keretében orszá­gos tanácskozást hívjon össze. Erre tegnap került sor Kecske­méten. A Tudomány és Technika Házában csaknem kétszáz juhá­szati szakembert üdvözölhetett Király László, a megyei tanács osztályvezetője. Bevezetőjében el­mondta, hogy a megyében nőtt a juhállomány, amely jelenleg több mint 220 ezer. Felhívta a figyelmet, hogy ma már el kell vetni a régi mondást: a juh igénytelen állat. Csupán szerény­nek mondható, amely elviseli a mostoha körülményeket is — de ilyen tartásmód mellett nem hoz megfelelő jövedelmet. A gazda­ságosság érdekében az üzemek­nek a jövőben alkalmazni kell ebben az ágazatban is a korsze­rű állattartási módszereket. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese, dr. Csomós Zoltán foglalta össze a juhtenyésztésben elért múlt évi eredményeket és az 1980-ig esedékes teendőket. Tavaly ' a tsz-ekben és állami gazdaságokban 128 ezerrel nőtt a juhok száma, s ma már az or­szágban meghaladja a kétmilli­ót. A juhállomány 95 százaléka a nagyüzemekben található. Az ágazat fejlesztése rendkívül fon­tos, népgazdasági érdek, amelyet egyebek között az is mutat, hogy az állattenyésztésből származó múlt évi exportbevétel 13—14 szá­zalékát adta a juh, s a levágott állatok mintegy 80 százaléka tő­kés éxportra került. Az V. ötéves terv időszaka alatt a juhállo­mányt 16 százalékkal kell növel­ni, a gyapjútermelést 15, a vá- gójuhtermelést 30, az exportot pe­dig 20 százalékkal. A feladatot csak akkor lehet teljesíteni, ha évről évre növelik a mezőgazda- sági üzemek az anyajuhállo­mányt, javítják a gyapjú mennyiségét és minőségét. Ál­lami támogatás keretében már a múlt évben 500—700 forint tenyésztési hozzájárulást fizetett ki minden állományfej­lesztés céljára megtartott anya­állat után. Az üzemek csak rész­(Folytatás a 2. oldalon) 0 A nagygyűlésen Lehoczki Mihály mondott beszédet. A béke- és barátsági1 hónap európai biztonsági hete keretében tegnap délután nagygyűlést tartot­tak Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében. A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei Elnöksége, vala­mint a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek, a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége által rendezett nagygyűlés nyitányaként Major Pál, a Kecskeméti Katona József Színház színművésze részletet adott elő Robert Rozsgyésztvensz- kij Rekviem című költeményéből. Ezt követően Szemők József, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának alelnöke, az izsáki Egye­sült Sárfehér Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét, közöttük az elnökségben helyet foglaló Ter­he Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát és dr. Glied Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét. Rövid megnyitójában Szemők Jó­zsef többek között a békehónap eseményeinek jelentőségét méltat­ta, majd felkérte Lehoczki Mi­hályt, a TOT-főtitkár helyettesét, az Országos Béketanács alelnökét, hogy tartsa meg előadását. Lehoczki Mihály az „Európa pa­rasztsága az európai béke és biz­tonság megteremtéséért” címmel tartott előadásában többek között beszélt arról, hogy a magyar bé­kemozgalmi rendezvényekkel egy időben 1400 küldött részvételével egy héten át tanácskozott Varsó­ban. a Kultúra és Tudomány pa­lotájában a békeépítők világkóz- gyűlése, amelynek rendkívül nagy visszhangja van az egész világon. Elmondta, hogy a világközgyűiés munkájában népes magyar kül­döttség vett részt, közöttük mező- gazdasági szövetkezeti mozgal­munk képviselői, akik társadal­munk képviseletében aktívan be­kapcsolódtak a munkabizottságok tanácskozásaiba. A továbbiakban a szónok a Hel­sinkiben 35 állam vezetői által aláírt okmány jelentőségéről és arról beszélt, hogy ennek nyomán máris tapasztalható eredményei vannak az enyhülési politikának, Helsinki szellemének. Ugyanak­kor utalt a fegyverkezési hajszá­ra, s arra a veszélyre, amelyet az imperialista körök békebomlasztó tevékenysége jelent. — A múlt év februárjában Hel­sinkiben tanácskozott az európai parasztpártok és mezőgazdasági, szövetkezeti szervezetek európai konferenciája. Ezen a tanácskozá­son 23 ország 30 küldöttsége meg­állapította. hogy az európai biz­tonság szorosan összefügg az ál­talános és teljes leszerelés több kérdésével, a gazdasági kapcsola­tok rendezésével, a környezetvén delem hatékonyabb nemzetközi rendszerének kiépítésével — mondta többek között Lehoczki Mihály, aki beszéde végén kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a belgrádi találkozó további bizta­tást fog adni a békéért és a biz-, tonságért folytatott munkánkhoz. A nagygyűlés további részében hárman szólaltak fel: Bányai Ist­ván a hajósi József Attila Tsz párttitkára. Zugi-Rácz Erzsébet, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz nőbi- zottságának elnöke és Selyem Zsigmond országgyűLési képviselő, a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz elnöke. A szolidaritási nagygyűlés Szemők József zárszavával ért vé­get. G. S. Felvirágzott osztálytermek, köszöntök és búcsúztatók, vi­dámság és szomorúság vegyes hangulata jellemzi ezekben a napokban a gimnáziumok cs szakközépiskolák negyedikesei­nek osztálytermeit. Bács^Kis- kun megyében huszonhat in­tézmény folyosóin visszhang­zanak a hagyományos ballagó énekek és több mini kétezer diák vesz búcsút tanáraitól, s a tanulóévektől. Sokan közü­lük nem is tudják; életüknek egy olyan felhőtlenül boldog szakaszát zárják le, amelyre a későbbiekben majd vágyakozva emlékeznek vissza ... A végzősök jó része folytatni kívánja tanulmányait, főisko­lák és egyetemek felvételi bi­zottságai elé készülődnek az' érettségi után. A tizenöt me­gyei szakközépiskola továbbta­nulni szándékozó negyedikeseit viszont kevésbé nyugtalanítja az esetleges kudarc veszélye, ők ugyanis olyan képzettséggel indulnak az életbe, amelynek jó hasznát veszik. A kertészet, a vízgazdálkodás, a növényter­mesztés vagy á gépészet fiatal szakemberei számára nem okoz gondot áz elhelyezkedés, de nem kevésbé keresettek a pénz­ügyi-számviteli, a kereskedel­mi vagy az egészségügyi vég­zettséget tanúsító bizonyitvány- nyal érkező diákok sem. Általában kevés szó esik azokról a gimnazistákról, akik érettségi bizonyítványukkal a zsebükben szakmunkástanulók­nak állnak. Mintha egy kissé szégyellnék őket tanáraik, szü­leik. Hozzátartozóik igen gyak­ran csalódásuknak adnak han­got, mert úgy vélekednek, fe­lesleges pénzt és energiát po­csékoltak gyermekeik gimná­ziumi taníttatására. Azok pedig — úgymond — nem feleltek meg a családi elvárásoknak, hiszen olyan gyengén szerepel­tek tanulmányaik véghajrájá­ban, hogy főiskolai, egyetemi továbbtanulásuk csaknem re­ménytelenné vált. És hozzáte­szik; szakmát tanulhattak vol­na nyomban az általános isko­la elvégzését követően is, s ak­kor már kereshetnének... Ke­serű szájíz, megromlott családi hangulat, visszafojtott vagy nyílt neheztelés rontja tovább ezeknek a fiataloknak a közér­zetét, noha éppen most, döntő elhatározásuk idején igényel­nék leginkább a biztatást. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy a társadalomnak ke­vesebb számú felsőfokú vég­zettségű szakemberre van szük­sége mint ahányan végeznek a gimnáziumokban, hanem arról is, hogy ezek a fiatalok sem ta­nultak hiába. Az érettségi bizonyítvánnyal szakmát választó diákok helye­sen döntenek akkor, amikor nem adminisztratív munkakö­rökben, irodákban akarnak el­helyezkedni, hanem a terme­lést részesítve előnyben, vállal­ják a fizikai munkát amely fna már egyébként sem jelent hagyományos értelemben vett erőkifejtést. Az ipari-technikai fejlődés előrehaladtával az üze­mek mind nagyobb számban igényelnek olyan hozzáértő szakembereket, akik megalapo­zottabb ismereteik, élesebb lá­tókörük révén alkalmasak a bonyolultabb, összetettebb fel­adatok megoldására is, illetve néhány év múlva csoport- vagy művezetők lehetnek. Azt pedig ugyancsak nem kell hosszasab­ban részleteznünk, hogy ezek a fiatalok általános műveltségük birtokában a munkahelyi köz- művelődés, az üzemi kultúra aktív segítőivé és terjesztőivé válhatnak. Egyszóval a gimnáziumok, szakközépiskolák ballagó diák­jai biztos lehet abban, hogy megtalálják helyüket az élet­ben. Társadalmunknak szük­sége van minden jószándékú fiatalra. Azokra is, akik képes­ségeik és adottságaik révén fel­sőfokú tanulmányok folytatá­sára alkalmasak, és azokra is, akik különböző okoknál fogva mihamarább kenyérkereset után néznek. Csak egyetlen dolog a fontos; mindnyájan értsék meg, hogy mindenekelőtt a termelő mun­ka alapozza meg egy ország anyagi jólétét, az ipari és me­zőgazdasági fejlődés pedig ma már elképzelhetetlen a sokol­dalúan képzett, különböző be­osztásban dolgozó • szakembe­rek nélkül. Az utolsó erőpróba, az érett­ségi vizsga ugyan még hátra van, de a ballagás során elsza­kadnak a végzős diákokat az iskolákhoz kötő szálak. Szülők és pedagógusok most jogosan bizakodnak abban, hogy ezekre többé nincs is szüksége egyet­len diáknak sem; a tanintéze­tek betöltötték feladatukat, s a ballagó fiatalok nagykorúvá, önállóvá váltak. P. M. \ Ballagok * , j ' ' ! "'r.. I',,.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom