Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

1977. május 1. • PETŐFI NÉPE • 9 Füstnélküli égbolt Az SZKP XXII. Kongresszusá­ról elnevezett bakui Petrolkémiai üzem kéményei fölött eltűnt a füstfelleg. Az üzem hőigényét a nagy teljesítményű városi hőerő­mű elégíti ki. A légszennyezés csökkentését technológiai újítá­sok tették lehetővé, melyeket Azerbajdzsán egyik legrégibb üzemében vezettek be. A köztársaság petrolkémiai szakemberei mindenütt felszá- I molják a pakuratüzelést, és a I gőztermelő létesítményekben gáz* ■ tüzelésre térnek át, füstnélküli üzemmódokat vezetnek be, és hatékony porfogókat rendszere­sítenek a kéményeken. Amint az Azerbajdzsán SzSzK Kőolajipari Minisztériubában ko­ri zölték, az ötéves terv során mintegy 60 millió rubelt fordíta­nak környezetvédelemre csupán a helyi petrolkémiai iparban, (BUDAPRESS—APN) Vjaesosztáv Kuharev grafikája: Ifjúsági brigád a BAM építkezésén. TUDOMÁNYOS HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA Alfa holdbázis A televízióban nagy sikerrel vetítik az Alfa holdbázis című fantasztikus angol filmet. Mint legtöbb hasonló filmben, itt ir inkább a fantázia, semmint a tudomány kerül előtérbe. Cikkünkben nem a tévéfilmet kívánjuk bírálni, hanem a tu­domány eszközeivel egy igazi holdbázis építésének lehető­ségét próbáljuk megvizsgálni. ' Búvóhely - óvóhely - bázis Az 1960-as évek közepétől a mai napig több tucat automata és hat Apolló expedíció szállt le a Holdon, illetve tért onnan vissza. Az igen látványos amerikai ex­pedíciók az Apolló—17 küldeté­sével váratlanul befejeződtek. A tudomány ugyanis felismerte, hogy a Hold igazi megismerése, felkutatása vagy inkább birtokba vétele rövid időtartamú expedí­ciókkal nem lehetséges. A Hol­dat akkor lehet csak igazán meg­ismerni, ha a kutatók állandó menedéket találnak, és akkor is a Holdon maradnak, amikor be­köszönt az ottani kéthetes éjsza­ka, vagy pedig a kéthetes nap­pali forróság. A legközelebbi expedíció tagjai­ig, egy felszín alatti barlangot keil keresniük. Ét$>é a kaVérnábá íégzsilippet ellátóit felfÜjWátó műanyag falat helyeznek el. Ez lesz az első „búvóhely” a Holdon. Ha ezt a kavernát megközelítően a földi körülményeknek megfele­lően felszerelik, s az űrutasok megszabadulhatnak súlyos űrru­hájuktól, akkor ez már óvóhely­nek nevezhető. De ez még mindig kevés. Ilyen kavernákat valahol a Hold felénk forduló oldalának egyenlítőjétől nem túlságosan messze kell keresni, mert így aránylag könnyű a Földdel rádió­kapcsolatot tartani. Miért van szükség föld alatti menedékre? Elsősorban azért, mert a Holdnak nincsen légköre, nincs ózonrétege, ami megvéde- né a kutatókat a Nap gyilkos ere­jű ultraibolya sugárzásától. De védelmet kell találni a világűr­ből érkező nagy energiájú kozmi­kus sugárzás ellen is. Az űrhajós öltözék rövid időre minden ellen védelmet nyújt, ám senki sem tudja, mi történne egy emberrel, ha egy-két hónapig kellene űr- ruhában tartózkodnia. « Erről a menedékhelyről kiin­dulva holdautóval, vagy terepjá­róval fel lehet deríteni több tíz vagy száz négyzetkilométeres te­rületet, főként krátermentes vi­déket, ahol űrhajókilövő-bázist építhetnek és ahol megépíthetik (a Földről hozott előregyártott elemekből) az első igazi holdbá­zist. A holdbázist a mai elképze­lések szerint jórészt a talaj alá fogják süllyeszteni, de lesznek rajta kilátó kupolák (valószínűleg speciális műanyagból) és légzsili­pek bejárati kapuval. Az első holdbázis akkor lesz igazi, ha a két legértékesebb „kincset”, az oxigént és a vizet a helyszínen tudják előállítani. Ha ezeket nem a Földről': kell i,,importálni", a kúíatók gondjaihak' legalább fele megszűnik. Az elektromos ener­giát minden bizonnyal napelemek révén nyerik és a kéthetes éjsza­kára akkumulátorokban tárolják. Holdváros A holdbázisról kiinduló expedí­ciók újabb támaszpontokat keres­nek majd és az automata rakéták további felderítéseket végeznek. Ennek révén további bázisokat fognak építeni. Több holdbázis rendszeréből valamilyen közép­ponti vidéken építik meg az első holdvárost. A város a bázisokhoz hasonló elvek alapján épül majd fel, csak nagyobb méretekben., A kilátókupolák teljes biztonsággal védik az embert a világűr min­den támadásától, még az alatto­mos meteoritoktól is, amelyek szakadatlanul záporoznak a Hol­don. (A Hold légköre legalább 50 billiószor ritkább, mint a Földé, ezért a meteorok ott nem égnek el.) A holdvárosra, amely­nek tekintélyes része a felszín alatt épül, ráillik majd a jelző: á tudomány városa. E cikk elolvasása után sokan kérdezhetik, mire jó mindez? Az űrhajózás előkészítő korszakának nagy gondolkodói már régen megválaszolták a kérdést. Minden lehetséges földi tudomány óriási mértékben előre lendülne, ha a Holdat (és később a bolygókat) legalább annyira megismernénk, mint a Földet. Kutatni kell a Holdat tehát azért is, hogy job­ban megismerhessük a Földet. Holdbázis, vagy holdváros épí­tése jelen pillanatban még jóval meghaladja a Föld tudományos és technikai civilizációja teljesítőké­pességének a maximumát. A tu­domány békés és egyenletes fej­lődése azonban lehetővé teszi, hogy ez a nagy munka évezre­dünk utolsó éveiben elkezdődjék. Gauser Károly Május ünnepe Május elseje: a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe, 1890.. május elsejei tüntetésen, En­gelmann Pál beszédéből idé­zünk. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. (Zárt betűk: A. E. K. S. R. T.) 13. Őszi kikerics népies neve. 14. „Gróf" a Csárdáskirálynőben: 13. Határozórag. 16. Téli sport. 17. Japán nagyváros. 19. Hangutánzószó első fele. 21. Kicsinyí­tő képző. 22. • Svéd. román, osztrák gépkocsik jelzése, 24. Az idézet har­madik része (Zárt betű: R.) 26. Szálka belseje. 28. Hármas találat a régi lot­tóban. 29. Visszavett! 31. Szellemes, öt­letes. 33. A magyar vívósport kiemel­kedő egyénisége (Béla). 34. Sziget Spa­nyolország nyugati partjainál. 35. Az arc piros színe, névelővel. 37. Névelős hős. 38. Az áru átvételére meghatáro­zott hely neve előtt áll. 40. Szilárd, tartós. 41. ... csa. tílrkmén helység az iráni határ mellett. 42. Szintén ne. 43. Megró valakiért valakit. 46, Ismételten, megint. 48. Község Aggtelek szomszéd­ságában. 49. Kopasz. 51. Tisztítóeszköz, névelővel. 53. Világhírű Japán tornász, fordítva. 54. Fordítva megy! 56. ...a. Kelet-Indiában honos pálmaíaj. 57. Írók müveiből válogatott gyűjtemény. 60 ............fln-program, nagy beruházá­s unk. 61. Libahang. 63. Tetejére. 64, Atlétika. 66. Gőg része. 87. Értelmi ké­pesség. 69. Kárt okoz. 71. Sporteszköz. FÜGGŐLEGES: 2. Váltókezességet vállal. 3. Özön fele. 4. Sima, lapos, 5. ... er, sziget Anglia nyugati partjai­nál. 8. Afrikai pűpos hátú állatot. 7. Kén és bór vegyjele. 8. Kistermetű, zömök, szívós. 9. . . . no. egyszólaműan. 10. Csecsebecse. 11. Meglepetést, cso­dálkozást kifejező szó. 12. Több mint elég. 13. Az Idézet második része (Zárt betűk: T. E. S. T. G, S.) 18. Sokszoros válogatott labdarúgónk, ford. 20. Egy­házi vezető. 23. Gyümölcs. 25. Csőd, összeomlás, kiejtve. 27. Az idézet ne­gyedik része (Zárt betű: E.). 30. Táp­lálkozás. 32. Könnyen sír. 34. .. ,kol. gyógyszerek alapanyaga. 36. Határozó­rag. 37. Szuperhatalom, fúrd. 39. Kel­ta népi énekes. 44. ... la, híres ro­mán üdülőhely. 45. A magyar munkás­színjátszás egyik vezető alakja volt (Elemér). 47. Szóösszetételekben légit Jelent. 49. Rejtély, rejtvény. 50. Le- vesfajta. 52. A szóbanforgó személy felől. 54. NB I-es labdarúgó-csapat. 55. Bízzál. 58. Tekerte páratlan betűi. 59. Francia város az Arcachonl-öböl mel­lett. 62. Kártyalap. 65. P . .. hagyma. 6B. Fordított mutatószó. 70. Személyes névmás. 72. Például rövidítése az an­gol nyelvben. Beküldendő: vízszintes 1.. függőleges 13., vízszintes 24.. függőleges 27. szá­mú sorok megfejtése. Az április 24-1 keresztrejtvény he­lyes megfejtése: „Tudom fel fog mo­solyogni arcod, / Ha megsúgom. De JfiJ hát közelebb: / Anyának érzem, Úh Adám, magam.” Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Meskó György, Kiskunfélegyháza. Lója Kornélluszné. Kecskemét: Mátyás Gyuláné, Fülöp- szállás; Hegedűs Gyula, Baja. K-K-.-.-.y.w.v.v. KORUNK HÚSA: A baromfi Már régen elfelejtettük azt az időt, amelyről szól­va Veres Péter a felszabadulás utáni gyűléseken azt mondta: a paraszt akkor eszik csirkét, ha vagy ő, vagy a csirke beteg. S azt is, hogy akkoriban nagy kincs volt a tojás: a falusiak piacra vitték, hogy az árából sót, paprikát, vagy egy pakli do­hányt vegyenek. Manapság egy fő átlagos baromfi­hús-fogyasztása 16 kiló, az egy főre jutó tojásfo­gyasztás pedig mintegy 270 darab nálunk. _ De nemcsak hazánkban lendült fel a baromfifo­gyasztás a.világ érdéklőclése is g baromfi felé for­dult. Miért? A legfontosá&b ok: a baromfihús és á tojás ideális táplálék. A tojás — a C-vitamin ki­vételével — minden olyan táplálóanyagot tártál-/ máz, amely a felnőtt ember számára szükséges. Fe­hérje-. zsír-, szénhidráttartalmának egymáshoz vi­szonyított aránya jó, A-, B,-, B^-, nikotinsav- és D-vitamintartalma jelentékeny. Ha a tojáson kívül csupán némi ^öldséget fogyasztanánk, s mellőznénk az egyéb táplálékokat, nem éreznénk hátrányát. A mai korszerű baromfitenyésztés a keltetéstől a feldolgozásig iparszerűen állítja elő a tojást és a húst. A legkorszerűbb keltető berendezés a Bekoto cég legújabb típusú gépe, amelynél 120 ezer, áll­ványokra helyezett tojást betolnak, s 21 nap múl­va a gép másik végén 100 ezer csínét kiszednek. A gépben automata berendezés végzi a párásítást, fű­tést, hűtést, fertőtlenítést, tojásforgatást és szellőz­tetést. A baromfi nagy előnye az is, hogy gyorsan válik élelmiszerré. Egy húshibrid szülőpár tvúktól évi 140 tojás, abból pedig Í10—120 csibe kelése várha­tó. A csirkék kéthetes korukra elérhetik a másfél, kilós súlyt. 165—180 kilogramm élő állatot kapunk tehát egyetlen tyúk szaporulataként, a keltetés ide­jét is beleszámítva, mindössze tíz hét alatt. • Betáplálják a nagy teljesítményű keltetőgépbe a tojásokat. >ILVASI LATOSl llétráal (17.) Tatár elfújta maga elöl a ci­garettája füstjét. Nem volt ked­ve, hogy kimondja: mégis ki­mondta: / — Üj osztálynak nevezed eze­ket az élősdipket, akik a nya­kunkon vannak, a társadalom nyakán ... Gyűlölöd őket, de a lebukás kockázatával is közéjük akartál emelkedni. — Süllyedni... — így akar­tad mondani — nézett fel rá Do­rogi. Tatár bólintott. — Igen. Most már csak arra lennék kíváncsi, miért jöttél. Mit tehetnék érted én, akinek az a kötelességem, hogy azokat ül­dözzem, akik hozzád hasonlóak? — Magamnak nem kérek sem­mit. Egyetlen kérésem van, de előtte el akarok mondani még valamit. — Fáradtan megtörölte a homlokát. — Tudj róla, van az ügyemnek háttere is. Említettem a vezérigazgatónkat. Lelleinek hívják. Leilei Ágoston. Ha nem most, valami más alkalom kap­csán később törte volna ki a nyakam, a kar már régen fölöt­tem lógott, azóta, hogy rendbe ráztam a vállalat szénáját, kiva­kartam a középszerűségből, oda fejlesztettem, hogy ma már IN- VESTCOOP a neve, és súlya «•an. Sokan tudják, de Leilei tudja legpontosabban, hogy min­dent nekem köszönhet a cég. És éppen ettől rossz az álma minden éjszaka. Meg kellett szabadulnia tőlem., ha el akarta kerülni, hogy a fejére nőjek. Nos, ez az egyik, amit a tudomásodra akartam hoz­ni. A másik... a kérés. Ha mó­dodban áll, gondoskodj róla. hogy az öcsémnek ne kelljen viselnie az én ügyem következményeit. — Miért érintené az öcsédet, amit te cselekedtél? — fürkész­te Tatár Dorogi párás arcát. — Laci a légierőnél szolgál. Főhadnagy. Egyszer elvittem Lel- leliékhez. Ósszevitatkozott Lei- leivel. Eléggé ismerem ahhoz Lelleit, hogy megjósolhassam, amire mérget vehetsz, nem fe­lejtette el, hogy Laci leégette a felesége előtt. Megpróbálja, hogy Laci után nyúljon. A katonaság­nál kényesek a tisztek családjá­ra is. Leilei erre fog építeni. Tatár elnyomta a cigarettáját: — Meglátjuk... A mozivászonról az autóver­senyző bukósisakos képe fárad­tan fordult szembe a nézőkkel. A versenymotorok bőgését lassan zene váltotta fel, váltott a kép, a nő cigarettára gyújtott, mélyen leszívta a füstöt, és a rádióra meredt, idegesen figyelte a hely­színi közvetítést, s rebbent a sze­me, amikor a versenyző nevét hallotta. Maszat oldalba bökte Bélát a könyökével: — Neked való filmre hoztalak — súgta. — Klassz, mi? Élvez­heted az autókat. A fiú megkereste Maszat kezét a sötétben. Száraz a tenyere, ér­des a bőre a sok szövettől, ami átmegy a keze alatt a varrógép­nél. És az az érdekes, hogy so­hase panaszkodik. Milyen lehet nap nap után mindig ugyanazt csinálni, előre szabott szövetda­rabokat összeilleszteni, és a var­rógép tűje alá csúsztatni, hétfő­től szombatig mindennap ugyan­az a meló, ülni a villamos var- * rógép mellett... Abba se jó be­legondolni, amit apus csinál, pe­dig az esztergapad érdekesebb a varrógépnél, az alkatrészek se egyformák, egyik nap főtenge­lyeket esztergál, a másik nap csapszegeket, a harmadik nap precíziós darabokat kap, lega­lább ennyi a változatosság, per­sze ez is favágás. A versenypálya betonútjára szinte rátapadtak a kocsik széles gumiabroncsai, a nagy porszem­üvegek mögül feszült tekintetek meredtek előre a kocsik futásá­nak irányába, a lelátókról izga­tott emberek feje fordult egy ütemre az elzúgó autók után. Maszat keze megmozdult Béla tenyerében. Erősek, kemények az ujjal. Ha a keze nem árulkodna, senki se gondolná róla, hogy min­dennap nyolc órát görnyed a gyárban a varrógép mellett. Csu­pa rugó a teste, jó nézni a moz­gását. Mama szeretné, ha egyszer Maszat lenne a menye Megsimogatta, és elengedte a lány kezét. Ha nem ismerné pe- lenkás kora óta, és először látná meg valahol, nem lenne nyugta tőle. De ennyi év után néha szin­te a húgának érzi ezt a lányt. Nem is olyan régen még lapos volt, mint' a deszka, sovány, csupa kéz, csupa láb, a két év alatt nőtt nővé, amíg ő katona volt és csak nagy ritkán látta. A férfi és a nő kettesben ült egy üres étteremben, aztán a fér­fi azt kérdezte a pincértől, van-e szabad szoba a szállodában. Vál­tott a kép, némán ölelkeztek a széles ágyon, női hang énekelte a dallamot, ami már előbb is előfordult: „A szív erősebb, mint az ész...” — Ugye, milyen klassz? — súgta Maszat. — Rádióban már hallottam. Te is? Béla bólintott. Bent a műhely­ben Perec napokig fütyülte, ami­kor még új volt ez a dallam. Szé­pen fütyül a kölyök, de sohase lesz belőle jó szerelő. Mindent a szájába kell rágni, megcsinál mindent, amit rábíznak, dé nem izgatja a munka, mint mondjuk Misit. Pedig aki ezt a szakmát nem élvezettel csinálja, meg se érdemli, hogy csinálhassa. Nem is munka, játék volna, ha nem lenne nehéz. Nincs két egyforma hiba, nincs két egyforma állapo­tú motor még azonos szérián be­lül se, minden kocsin meglátszik az előélete, a gazdája keze. Ami­kor már híre volt az alakulat gépkocsitelepén, és a tisztek is meg-megkérték, hogy igazítson valamit a kocsijukon, azt játszot­ta, hogy az autók állapotáról kö­vetkeztetett a tulajdonos jellemé­re. Tímár főhadnagy Skodája lát­szólag tiszta volt, de ahogy fel­hajtotta a padlóról a gumisző­nyeget, kiderült, hogy ott nagyon ritkán jár a seprő. Aztán be is igazolódott, hogy Tímár máskor is megelégszik a látszattal. Balázs őrnagy Moszkvics 708-asának az' akkumulátorába mindig csak ak­kor került friss, vagy desztillált víz, amikor már alig maradt ben­ne annyi áram, hogy berántsa az indítómotort. Az őrnagy az élet­ben is olyan volt, hogy minden­hová az utolsó pillanatban érke­zett, ahányszor éjszakai riadó volt, mindig ő futott be utolsó­nak a tisztek közül. Drégely fő­hadnagy öreg P—70-esének már színe se volt, de a vén kaszni- ban új, lelkiismeretesen gondo­zott Trabant-motor dolgozott, s az országúton sok meglepetést okozott a színevesztett batár, ami­kor húzós emelkedőkön is tartot­ta a hatvan-hetven kilométert... A nő tűrte a férfi csókjait, de kínlódott közben, a halott férjére gondolt, képek sejlettek fel előt­te abból az időből, amikor még élt az a másik, hóban hempereg­tek, és nevettek, nevettek. Maszat a vállával odadőlt a fiú vállához. — Ahelyett, hogy örülne, hogy ilyen frankó palit kapott — súg­ta gyerekes-bosszúsán. — Képes valami marhaságot csinálni a ha­lott ürge miatt... Béla átfogta a lány vállát: — Maradj nyugton, a végére minden rendbejön. — Éppen ez az..) Minek kell csigázni az ember idegeit.. — Elhallgatnak végre?! — mordult rájuk egy öreg férfihang a következő sorból. — Nem ma­gukra vagyok kíváncsi! — Akkor szálljon le rólunk — nyelvelt hátra Maszat, s közben közelebb fészkelte magát a fiú­hoz. * Leilei felriadt a nesztől, össze­rezzent, idegesen felült az ágy­ban, s körülhallgatózott a sötét­ben. Fullasztó volt a szívdobogás a torkában. A kábulat csak las­san múlt a fejéből. Már tisztán hallotta, hogy Erika mocorog a másik fekhelyen a szoba túlsó sarkában. — Mit csinálsz? — kérdezte re­kedten. — Kint voltam, ittam egy kor­tyot, megint görcsöl a hasam. Leilei visszadőlt a párnájára. Időbe telik, amíg újra sikerül el­aludnia, de az is lehet, hogy reg­gelig ébren marad, vagy fél­álomban, fel-felneszelve kínlódja végig, ami még maradt az éjsza­kából. Miért nem jutott eszébe Erikának este, lefekvés előtt, hogy görcsoldót vegyen be vagy igyon valamit? (Folytatjuk) k

Next

/
Oldalképek
Tartalom