Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma esti*: nyugat felól fokozatosan felszakadozó felhőzet, csak néhány helyen kisebb záporral. Több (zben megélénkülő, változó Irányú szél. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 7—12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18—23 fok között. (MTI) Magasszínvonahí tudományos mun VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 109. szám Ára: 90 fillér 1977. május 11. szerda CZINEGE LAJOS VEZETÉSÉVEL Katonai küldöttség érkezett Moszkvába Az ország 22 mezőgazdasági kutató inté­zete közül a szocialista munkaversenyben elért kimagasló eredményei alapján a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a MEDOSZ elnöksége kettőnek ítél­te oda a kiváló címet. Az egyik a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet. A kitün­tetéssel kapcsolatos ünnepséget tegnap tar­tották az intézet központjában. Dr. Kiss Ár­pád igazgatóhelyettes köszöntötte a megje­lenteket, köztük Hunya Istvánt, a MEDOSZ elnökét, Katanics Sándort, a megyei pártbi­zottság titkárát, dr. Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesét, a MÉM Tudományos Tanácsának tagját, a megye, a város politikai és állami vezetőit, a kutató intézetek, a vállalatok, gazdaságok képviselőit. Ünnepség a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben • Dr. Balázs Sándor ismertette az intézet munkáját. Dmitrij Usztinovnak, a Szov­jetunió marsalljának, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására ked­den délelőtt Moszkvába érkezett a Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség. A Ferihegyi repülőtéren Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár és a Honvédelmi Minisztérium kato­nai tanácsának tagjai búcsúztat­ták a hivatalos, baráti látogatásra induló küldöttséget. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete, J. A. Naumen­ko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegy­veres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője és F. F. Krivda vezérezredes, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. Moszkvában Usztyinov marsall, valamint a szovjet honvédelmi miniszterhelyettesek és Marjai József, hazánk moszkvai nagykö­vete fogadták a Czinege Lajos ve­zette küldöttséget. (MTI) Dr. Balázs Sándor igazgató ün­nepi beszédében visszapillantott az elmúlt esztendők munkájára. Elmondta, hogy a IV. ötéves terv­ben elért szakmai eredményeket legjobban az intézet által neme­sített és elismert fajták bizonyít­ják, melyek mindegyike kivétel nélkül megállta helyét a közter­mesztésben is. Az elmúlt ötéves terv során paradicsomból és fű- szerpaprikából egyaránt 14, ubor­kából és csemegekukoricából 4—4, tojásgyümölcsből egy új fajtát, il­letve fajtajelöltet adtak át a köz­termesztésnek. 1976-tól valameny- nyi zöldségnövény kutatásának összehangolását az intézet felada­tává tette a központi irányítás. Ennek megfelelően szervezeti fel­építésüket is módosították, kor­szerűsítették. Az elmúlt évben egy paradicsom és egy hajtatásra alkalmas uborkafajtájuk kapott elismerést. Minősítésre bejelentet­tek összesen 12 paradicsom, ubor­ka és csemegekukorica-, honosí­tásra három gombafajtát. Az in­tézet végzi 89 zöldségfajta fenn­tartó nemesítését és elit-vetőmag termesztését. Korszerű termékek, új gyártmányok Fejlesztik a REMIX tiszakécskei gyárát A REMIX Rádiótechnikai Vál­lalat tiszakécskei alkatrészgyártó üzemének közössége évről évre jó eredményeket mutat föl. A múlt esztendei munkájukkal kiérde­melték az Élüzem címet. Az idei első negyedévi tervet túlteljesí­tették 6 százalékkal, s mintegy 20,5 millió forint értékű terméket állítottak elő. Az előző év azo­nos időszakához képest 5 millió forinttal növelték a termelési ér­téket, ami elsősorban azért ér­demel említést, mert teljes mér­tékben a termelékenység emelke­désének köszönhető. A kécskei üzem az alapítása óta eltelt alig több, mint fél év­tized alatt fokozatosan nagyobb pontosságot követelő feladatokat kapott, s jelenleg műanyagházas kondenzátorokat és különféle tí­pusú potenciómétereket gyárta­nak dolgozói. Ezeket az alkatré­szeket többnyire műszerekbe építi be a vállalat. Most arroi tájékoztatott Kürti László üzem­vezető, hogy ismét nőnek a kol­lektíva feladatai, ugyanis a RE­MIX Tiszakécskére összpontosít­ja a műanyag, a hidegsajtolás- sal készült és a forgácsolással előállított alkatrészek gyártását, s eközben tovább fokozzák a po- tencióméterek termelését. A IV. ötéves terv záró évé­ben még csak 41 millió forint értékű alkatrész szállításával já­rult hozzá a tiszakécskei üzem a vállalati terv teljesítéséhez. Az elképzelések szerint 1980-ban már 132 millió forint lesz a termelési értéke. A termelés bővítéséhez egy 1200 négyzetméter alapterü­letű üzemcsarnokot hoznak létre, amelynek építését még ebben a negyedévben megkezdik. A minőség javítása a REMIX Rádiótechnikai Vállalatnál is ál­landóan napirenden levő tenni­való. Kifogástalan minőségű kész­termékeket csak pontos alkatré­szekből lehet gyártani, s ezzel kapcsolatos egy másik építkezés, amelynek szintén Tiszakécske a színhelye. A Tisza partján okta­tási központot létesítenek még ebben az évben. Az építmény a helyi üzem és a vállalat más egységei által a szakmai színvo­nal emelésére, vagy más fontos céllal szervezett tanfolyamoknak ad majd helyet. A kécskei üzem­ben az idén csoportvezetői tan­folyam zajlik 30 dolgozó részvé­telével. Ugyancsak ebben az év­ben elkezdődik még egy teker­cselő kurzus, szintén 30 dolgozó részére. Jövőre mérő tanfolya­mot tartanak azzal a céllal, hogy a termelés „kulcshelyein” a je­lenlegi betanított szintnél maga­sabbra emeljék a munkások szak­mai tudását. Ehhez hasonló képzés, tovább­képzés színhelye lesz az oktatási központ, de a két előadóterem­mel, KISZ-klubbal és más helyi­ségekkel rendelkező kétszintes épület a dolgozók hétvégi pihe­nését is szolgálja majd. Ganz alkatrészgyártó üzem Csátalján A Ganz Villamossági Művek az ország legjelentősebb vállalatai közé tartozik. Az energetikai vil­lamosgép- és a vasúti jármű- gyártással az egész világon is­mertté vált, és rangot szerzett a hasonló termékeket előállító cé­gek között. A GVM a kül- és belföldi megrendelők igényeinek kielégí­tése érdekében az V. ötéves terv­ben számottevő beruházást hajt végre. Ez valamennyi egységét érinti, de legnagyobb mértékben a bajai készülékgyárat, melynek, a jelenlegi termékeit megtartva, s új gyártmányok bevezetésével (Folytatás a 2. oldalon) Tavaly jelentős agrotechnikai kutatásokat végeztek. Kidolgozták az ültetett paradicsom közvetlen és folyamatos tápanyagellátásának módszereit. Az Agrometeorológiai Obszervatóriummal közösen mé­réseket végeztek a paradicsom és az uborka vízszükségletét illetően. A veszedelmes élősdi, a szádor elleni biológiai védekezési kísérle­tük eredményei felülmúlták a vá­rakozásokat és az eljárást szaba­dalmazásra nyújtották be. Az ül­tetett és a helyrevetett fűszerpap­rikánál és paradicsomnál újabb vegyszeres gyomirtási kombináció­kat dolgoztak ki. Sikeres ered­ményt értek el a harmatgomba úgynevezett átteleltetéses termesz­tésénél. Ezenkívül számos kutatá­si témában léptek előre. A továbbiakban utalt az igaz­gató a külföldi kapcsolatokra, amelyek az elmúlt esztendőben tovább bővültek. A Német De­mokratikus Köztársaság intézetei­vel az uborka, a hagyma, a para­dicsom-nemesítésben működnek együtt. Erősödtek a kapcsolataik a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság kutató intézeteivel. A távoli Kubával elsősorban a para­dicsom-nemesítésben dolgoznak együtt. Több nyugati zöldségter­mesztő kutatóintézettel szintén van munkakapcsolatuk. Informá­ciócseréket bonyolítanak le szá­mos európai és tengerentúli or­szággal. A kutatók közül tizenki­lencen jártak külföldi tanulmány­úton. Ugyanakkor az intézetet 108 kutató látogatta meg más orszá­gokból. Az intézet munkatársai összesen 56 kulturális és társadalmi szer­vezetben tevékenykednek. Ily mó­don alkalmat találnak arra, hogy beszámoljanak kutatási eredmé­nyeikről. Az igazgató a szocialista mun­kaversenyről szólva ismertette, hogy tizennégy szocialista brigád­ban összesen 375-en dolgoznak. Másszóval az intézet dolgozóinak csaknem 90 százaléka vesz részt a nemes vetélkedésben. A vállalá­Pártnapok a megyében Egy kisközség kommunistái A közművelődés pártirányítása Kiskunhalason 3. oldal 4. oldal 5. oldal Hasznos szolgálat A jogsegély bevezetésének időpontját nehéz pontosan meghatározni, mert a szakszer­vezetek eme szolgáltatása két évvel ezelőtt kísérlettel kezdő­dött. A Minisztertanács és a SZOT irányelve alapján az or­szágban kijelöltek néhány vál­lalatot, intézményt, illetve ipari szövetkezetei, ahol a szakszer­vezeti bizottságok próbaként megszervezték a jogsegélyszol­gálatot. Ezeken a munkahelye­ken a dolgozók között gyorsan híre ment, hogy a hét bizonyos napjain jogi ügyekben felvi­lágosítást, tanácsot lehet kérni helyben a szakszervezeti bi­zottság által megbízott szak­emberektől. A kísérlet mindenütt bevált. A szakszervezeti jogsegélyszol­gálat általános bevezetésére a Minisztertanács újabb határo­zata alapján egy évvel ezelőtt, tavaly tavasszal került sor. Az új szolgáltatást az ipar, építö­iPar>_ közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén kie­melt, továbbá a nagyobb álla­mi vállalatoknál és a legalább hatszáz dolgozót foglalkoztató ipari szövetkezeteknél alkal­mazzák. A kísérleti év után tavaly Bács-Kiskun megyében is több száz munkahelyen megszervez­ték a jogsegélyszolgálatot. El­sőként a Bajai Finomposztó Vállalat, a Kismotor- és Gép­gyár bajai gyára, a Bács me­gyei Állami Építőipari Válla­lat. a Kecskeméti Konzervgyár dolgozói fordulhattak ügyes­bajos dolgoikkal a jogi kérdé­sekben jártas szakemberekhez. Azóta egy év telt el. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy hasznos munkát végzett az új intézmény. Elősegíti a dolgozók jogainak érvényesü­lését, mentesíti őket a szemé­lyes utánjárástól, s könnyebbé vált a saját ügyek intézése. A jogi tanácsadások során a szak­emberek nem csupán a dolgo­zók konkrét kérdéseivel kap­csolatban adnak tanácsokat, ja­vaslatokat, hanem- a beszélge­tések során elmagyarázzák ne­kik a problémájukat megoldó jogszabályok lényegét, a parag­rafusokba foglalt jogok és kö­telességek egységét. A jogászok tehát felvilágosító munkát is végeznek elsősorban a munka­joggal, társadalombiztosítással, munkavédelemmel, családi jog­gal, mezőgazdasági joggal ösz- szefüggő kérdésekben. Bács-Kiskun megye több ipari üzemében, intézményé­ben, mezőgazdasági szövetke­zetében a jogsegélyszolgálatot ellátó szakemberektől érdek­lődve kiderült, hogy egy-egy nagyobb munkahelyen egy év alatt hat-nyolcszáz dolgozó kért felvilágosítást, tanácsot el­sősorban a munkaüggyel, tár­sadalombiztosítással és a csa­ládi joggal kapcsolatos prob­lémáik megoldásához. Sokan nem csupán javasla­tot, tanácsot kérnek. A Minisz­tertanács ezzel kapcsolatos ha­tározata ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a jogsegélyt ellátó szakember megszerkessze a hozzá forduló dolgozók szüksé­ges beadványait, sőt bizonyos esetekben a bíróság előtt a jogi képviseletet is elláthatja. A jogsegélyszolgálat tehát va­lóban segítséget nyújt. Egy év alatt az is kiderült, hogy nemcsak a dolgozóknak, hanem a vállalatoknak is hasz­nos a szolgálat. Korábban ugyanis nagy munkaidő-kiesést jelentett, hogy a dolgozóknak különböző hivatalokba, ügyvé­dekhez kellett járni a problé­májukkal. A jogsegélyszolgálattal kap­csolatos határozat alkotóinak annak idején egyik legnagyobb problémája az volt, hogy az intézmény általános bevezetésé esetén lesz-e majd elegendő jogi szakember, aki vállalkozik a tanácsadásra. A gyakorlat bizonyította, hogy a munka­helyek többségénél a vállalati jogtanácsosok, jogi előadók szívesen elvállalták a jogse­gélyszolgálat vezetését. Gyakori az is, hogy nyugdíjas jogászo­kat kértek fel erre a szakszer­vezeti bizottságok. T. L. Az ünnepség résztvevői. (Tóth Sándor felvételei.) sokban, a tudományos kutató­munka hatékonyságának fokozása érdekében, mindenütt szerepel a szakmai képzés, illetve tovább­képzés. A programban és az inté­zeti feladatokban megjelölt célok mellett jelentős azoknak az üze­meknek, vállalatoknak a száma, amelyekkel szaktanácsadói kap­csolatot építettek ki. Vállalták az új kutatási eredmények gyors el­terjesztését. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a jövőben igyekeznek még jobb eredményeket elérni a kutató­munkában. Tovább fejlesztik a szocialista brigádmozgalmat, amely nagymértékben elősegíti az intézeti együvétartozás fejlesztését és formálását, az önképzést, egy­szóval a közösség szocialista ala­kítását. Dr. Láng István elismerő sza­vak kíséretében adta át a kitün­tetést dr. Balázs Sándor igazgató­nak. Hunya István, a SZOT és a MEDOSZ nevében Krizsán János tudományos főmunkatársnak, Or­bán József munkaügyi vezetőnek kiváló szakszervezeti munkájukért oklevelet nyújtott át. Dr. Balázs Sándor négy személynek adott az Intézet kiváló dolgozója kitünte­tést, a törzsgárda tagjai közül öten kaptak aranygyűrűt. DÉL-ALFÖLDI KRÓNIKA, RIPORTFILMEK, MŰVÉSZETI MŰSOROK A televízió szegedi körzeti stúdiójának tervei Az intézmény ideiglenes szék­házában megalakult a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stú­diójának műsortanácsa. A három érdekelt területet — Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád megyét — képviselő testületet azzal a cél­lal hozták létre, hogy hasznos ja­vaslatokkal és kritikai észrevéte­lekkel támogassa a stúdió veze­tőségét munkájában. A megjelenteket Farkas István stúdióvezető tájékoztatta az in­tézmény tevékenységéről, gond­jairól és terveiről. Elmondotta, hogy az idén, az első negyedév­ben havi fél órás adásban jelent­keztek, áprilistól viszont ennek kétszeresére növekedett a műsor­idejük. A kéthetente sugárzott adások egyike a Dél-alföldi kró­nika, a másik pedig egy-egy ér­dekesnek ígérkező témában for­gatott önálló rövidfilm. Sikeres­nek bizonyult a Békés megyei termelőszövetkezetben készített „Veszteségből nyereség” című film, és hasonlóképpen ítélik meg a szegedi öntöde munkásait be­mutató, illetve a Bács-Kiskun me­gyében készített tanyai műsort is. Az idei terveik között szerepel a Dél-alföldi krónika rövidebb összeállításai mellett több gazda­sági és politikai érdekességű téma sugárzása. Így külön-külön bemu­tatják a három megye valameny- nyi városát. Egy-egy filmet készí­tenek a vízgazdálkodás, a váro­siasodás és az iparosítás témakö­rében. A „Két határon át” című műsor az E—5-ös út „minden­napjait” eleveníti meg, a „Ke­mény emberek” az olajbányászok munkájáról szól, a „Színfalak mögött” forgatócsoportja pedig a megyeközpontok színházaiba lá­togat el. Katanics Sándor a megyei, vá­rosi politikai és állami vezetők ne- I vében köszöntötte az intézet dol­gozóit. Rámutatott, hogy az elmúlt évi jó eredményeket jelentősen elősegítette, hogy az intézeti kol­lektíva jól összekovácsolódott. A vezetésben összhang alakult ki, a kutatócsoportok segítik, támogat­ják egymást. Az intézetre jelentős feladatok várnak a párt tudo­mánypolitikai elveinek végrehaj­tásában. A zöldségtermesztés kü­lönösen jelentős megyénkben, ami aláhúzza a kutatómunka fontos­ságát. A kiváló cím egyúttal elkö­telezettséget is jelent, viszont jó alapokat teremt további sikerek­hez. , Dr. Molnár Béla, a Gyümölcs­ös Dísznövény kutató Intézet fő­igazgatója, a társintézetek nevé­ben köszöntötte a kecskeméti ku­tatókat. Hangsúlyozta annak je­lentőségét, hogy a Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet életében ez a kitüntetés igen fontos, hiszen elő­ször nyerte el a kiváló címet. Az ünnepséget követően a ven­dégek, az-j,ntézet vezetőinek kísé­retében, megtekintették a labora­tóriumokat és hajtatóházakat. K. S. A szegedi körzeti stúdió veze­tősége már megkezdte a jövő év műsorainak előzetes összeállítását is. A tervezés során jelentősen megnövekedett feladatokkal kell számolni, hiszen 1978-ban már heti 30 percre bővül az adásidő, amit öt önálló művészeti műsor­ral is kiegészítenek. A stúdió ön­állósága jelentős mértékben meg­növekszik a műszaki-technikai adottságok fejlesztésével. Még az idén filmvetítőgépet és vágóbe­rendezést, illetve egy televíziós közvetítő kocsit kapnak. Ezzel együtt folyamatosan bővítik az intézmény személyi állományát. A jövő évi műsorterv alapját néhány nevezetes, országosan is jelentős évforduló alkotja. 1978- ban lesz 30 éve az üzemek és a gyárak államosításának, a szocia­lista munkaversenyi mozgalom, kezdeményezéseinek, az első Kos- suth-díjak odaítélésének és az MHSZ megalakulásának. Jövőre ugyanakkor a két pártkongresz- szus közötti évek, illetve az ötö­dik ötéves terv félidejéhez is el­érkezünk. Ezek a tények meghatározó je­lentőségűek a körzeti stúdió mű­ködésében érdekelt három megye társadalmi és politikai életében, és nagyobb érdeklődésre számot- tartó filmek készítésére adnak al­kalmat. A műsortanács tagjai most „feltérképezik” megyéjü­ket, illetve szakterületüket, és ki­dolgozzák a témajavaslatokat. A tervezett művészeti filmtémák pedig az alföldi emberek kultu­rális kincseinek közreadását szol­gálják majd a szegedi körzeti stúdió 1978. évi adásaiban. P. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom