Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-07 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! TÖBB MINT EZER KÜLDÖTT RÉSZVÉTELÉVEL PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 106. szám Ára: 90 fillér 1977. május 7. szombat Megkezdődött V arsóban a békeépítők világközgyűlése Kádár János üdvözlete a tanácskozás részvevőihez • Edward Gicrek, a LEMP KB első titkára üdvözli a küldötteket. Pénteken délelőtt Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában megnyílt a béke épí­tőinek világközgyűlése. A szovjet nép ajándékaként emelt épületóriás ad otthont az egy hétig tartó tanácskozásnak. A több mint ezer küldött plenáris tanácskozásainak színhelye a kongreszusi terem lesz, s a bizottságok, fórumok, kerékasztal-tanácskozások megfelelő helyet kapnak a palota, tíz, egyenként 300 szemé­lyes tanácstermében. KITÜNTETETT MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK Magas színvonalú termelés, jól szervezett munka A kedvezőtlen időjárású elmúlt esztendőben olyan ered­ményeket értek el a Bácsalmási Állami Gazdaságban, hogy a megye állami gazdaságai közül egyedül, elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Az első ilyen kitüntetést az 1959-es, tegnap pedig az ötödiket az 1976-os év kiemelkedő gazdálkodásáért vehették át a gazdaság dolgozói. A nagyközség művelődési központjában megtartott ünnepségen részt vett Horváth Ist­ván, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első tit­kára, dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetője, Miklós János, az állami gazdaságok megyei főosztályának igazgatója, az NDK-beli testvérgazdaság vezetői, valamint a megyei, já­rási párt- és állami szervek képviselői, a gazdaság dolgozói. A népgazdasági igényeket el­sősorban figyelembe vevő — most már kialakultnak tekint­hető — termelési szerkezetnek, a szocialista brigádmozgalomban részt vevők áldozatkész munká­jának köszönhető, hogy az üzem a termelési értéket 12, a vállalati eredményt 31 százalékkal növel­te 1975-höz képest. Erről szólt Sendula Tibor, a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság igazgatója a teg­napi ünnepségen. A 361 milliós termelési érték és a 26 millió fo­rintos nyereség teljesen a haté­konyság. a munkatermelékeny­ség és eszközkihasználás fokozá­sának köszönhető. Ugyanolyan eszközállománnyal dolgoztak, mint 1975-ben, azonban csökkent a dolgozók száma, az egy főre jutó termélési érték viszont 11 százalékkal nőtt. Figyelemre mél­tóak a növénytermesztés ered­ményei. A gazdaság igazgatója örömmel említette meg, hogy minden eddiginél nagyobb búza­termést, 56,4 mázsát takarítottak be tavaly egy-egy hektárról. A kukorica 72, a napraforgó 22 mázsás hektáronkénti átlaga ugyancsak kiemelkedő a megyé­ben. Napraforgó-termesztési rend­szeréről országos hírű a bácsal­mási gazdaság. Tavaly 21 part­nerüzemükben csaknem hétezer hektáron termesztették e fontos olajipari növényt. A hazánkban levő hasonló rendszerek közül a legnagyobb napraforgó-termésát­lagot éi'ték el. Az ágazat fejlesz­tése érdekében az elmúlt évben kutatóállomást létesítettek, az idén pedig —• külföldi gazdasá­gokkal és kutatókkal történt megállapodás eredményeként — elsőként az országban naprafor­gó-hibridek előlállitását is meg­kezdik. Az állattenyésztés jelentőségét mutatja, hogy az elmúlt évben a termelési érték 54 százaléka ebből az ágazatból származott. Üttörő munkát végeztek a kor­mány szarvasmarha-programjá­nak megvalósításáért. A gazda­ságban kezdődött dr. Horn Artúr professzor irányításával a hols- tein-frízzel való keresztezés, a hazai viszonyoknak legjobban megfelelő, nagy tejtermelésre ké­pes fajta kialakítása. Tavaly a tehenenkénti tejhozam 4100 li­ternél magasabb volt. Az idén pedig ezt kétszáz literrel szeret­nék túlszárnyalni. A legnagyobb bevétel a sertéshizlalásból adó­dott. Egy esztendő alatt több mint négyezer tonna sertéshús került ki a telepekről, amelyeket az idén kezdődő rekonstrukciós program keretében korszerűsíte­nek, s harminc százalékkal nö­velni tudják majd a sertéshús- termelést. A feltáratlan tartalé­kok között említette Sendula Ti­bor a háztáji sertéshizlalási ak­ciót, amelynek fellendítéséért megtörténtek az első lépések. A bácsalmási gazdaságban a ter­melés, a vállalati eredmény fo­kozatos növelésével párhuzamo­san javul a dolgozók munkahe­lyi és szociális körülménye is. Menetrendszerű autóbuszjáratok­kal megoldották a dolgozók mun­kahelyre szállítását. Tíz család­nak juttattak lakást. Tegnap egy új szociális létesítmény átadá­sára is sor került. Üzemi kony­hát építettek a gazdaság köz­pontjában 4,2 millió forintos költséggel, ahol ezentúl naponta hatszáz dolgozó ebédelhet. Az ünnepségen Horváth Ist­ván meleg szavak kíséretében adta át Sendula Tibornak a Ki­váló Vállalat kitüntetést. A me­gyei pártbizottság első titkára méltatta azt az áldozatos munkát, amelyet a Bácsalmási Állami Gazdaságban évek óta kifejtenek a termelési tervek teljesítése ér­dekében. Ezután dr. Mészáros István, MÉM főosztályvezető adta át ti­zenkét személynek a Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozó kitünte­tést, huszonnyolcán a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek. Cs. I. Továbbfejlesztik a kertészeti termelést A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet elmúlt évi jó eredményei alapján szintén el­nyerte a kiváló címet. Ebből az alkalomból ünnepi küldöttgyűlést tartottak tegnap délután. Az ese­ményen megjelent Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Termelőszövetkeze­ték Országos Tanácsának elnöke, Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára, a járás, a község politikai és állami vezetői, a társ­gazdaságok, a termelőszövetke­zettel kapcsolatban álló vállala­tok, intézmények képviselői. Fazekas Béla, a termelőszövet­kezet elnöke beszámolójában visszatekintett az elmúlt eszten­dők gazdálkodására. A közös gaz­daság 1960. elején alakult és je; lenleg 2660 hektárnyi területe van. A taglétszáma a nyugdíja­sokkal együtt meghaladja a hét­százat. Kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet a Tisza­gyöngye. A termelési érték mint­egy «0- százaléka az alaptevé­kenységből származik. A termelőszövetkezet régen foglalkozik már kertészkedéssel, ezen belül zöldségtermesztéssel. Míg 1972-ben 274 hektárnyi te­rületen termeltek zöldségféléC ta­valy már 430 hektáron. Figyelemreméltó még a szőlő- és almatermesztésük. A kertésze­ti termesztést a kormányhatáro­zatok ösztönző hatására tovább fejlesztik az idén. Nagyobb gon­dot fordítanak a háztáji termesz­tésre is. Eddig 312 szövetkezeti tag kötött szerződést a közössel, zöldség és gyümölcs átadására. A szövetkezet tavaly 42 millió • Szabó István, a TOT elnöke elismeréssel szólt a termelőszövetkezet eredményeiről. (Tóth Sándor felvétele.) forint termelési értékkel zárta az évet. Az idén az 1975-ös gazdasá­gi évhez viszonyítva 51 százalé­kos termelésiérték-növekedést tervezett. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a területi szövetség által kezdeményezett főágazati ver­senyben is jó eredményeket ért el. Az al matermesztésben, vala­mint a háztáji sertésfelvásárlás­ban egy-egy első helyezéshez ju­tott. Szabó István elismerő szavak kíséretében adta át a termelőszö­vetkezet elnökének a kitüntetést. Hangsúlyozta, hogy az eredmé­nyek annál is inkább figyelemre méltóak, mert a termelőszövetke­zet kedvezőtlen körülmények kö­A közgyűlés elnökévé Romesh Chandrát, a Béke-világtanács fő­titkárát választották, a díszelnök­ség tagja lett Edward Gierek, a I.engyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, Henryk Jablonski. a lengyel államtanács elnöke és Piotr Jaroszewicz, miniszterelnök. A lengyel vendéglátók nevében Jozef Cyrankiewicz, az össz-len- gyel Béketanács elnöke köszöntöt­te a közgyűlést, majd Edward Gierek szólott a küldöttekhez. Be­szédet mondott Romesh Chandra és .íasszer Arafat is. A világközgyűlés részvevői lel­kes ünnepléssel fogadták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának a küldöttekhez inté­zett üzenetét és Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár üdvözletét. A békg építőinek világközgyűlését üdvö­zölték többek között a testvéri szocialista országok vezetői. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar nép nevében Kádár János, az MSZMP KB első titkára küldött üdvözletét a varsói tanácskozók­hoz, amit a magyar küldöttség vezetője, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront budapesti bi­zottságának elnöke tolmácsolt. Üdvözletében Kádár János hangsúlyozza: A békeépítők világközgyűlésére olyan időszakban kerül s<fr, ami­kor a Szovjetunió és a szocialis­ta közösség országai következetes békepolitikája, a béke és az eny­hülés hívei több évtizedes erőfe­szítéseinek eredményeként, új szakasz nyílt a nemzetközi kap­csolatokban. Reménytkeltő lépé­sek történtek a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, gyümölcsö­ző együttműködése megvalósítása érdekében. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának aláírása történel­mi jelentőségű állomása volt a nemzetközi enyhülés folyamatá­nak. A záróokmány rendelkezései­nek megvalósítása hozzájárul nemcsak Európa, hanem a világ békéjének, biztonságának meg­szilárdításához is. A katonai eny­hülést, a leszerelést szorgalmazó új stockholmi felhívás nyomán mind nagyobb erővel kibontakozó békemozgalom, a többszáz millió aláírás azt bizonyítja, hogy a bé­kéért, az enyhülésért, a leszere­lésért folytatott küzdelmet a vi­lág sorsáért felelősséget érző em­berek egyre növekvő tábora támo­gatja. Ugyanakkor aggodalommal tölt el bennünket, hogy a béke ellen­ségei, az imperializmusnak, a fegyverkezési hajszában érdekelt erői igyekeznek gátat vetni a nem­zetközi enyhülés folyamatának, a katonai enyhülésnek. Meggyőződé, sem, hogy a világ összes haladó, békeszerető erőinek összefogása, közös akcióik az enyhülés ellen­zőivel szemben is képesek bizto­sítani Európa és a világ békéjét. A magyar nép a szocialista tár­sadalom felépítésén munkálkodik. Céljaink eléréséhez létfontosságú feltétel a béke. A Magyar Nép- köztársaság következetes békepo­litikát folytat. Arra törekszik, hogy a kölcsönös érdekek alapján gyümölcsöző politikai, gazdasági és kulturális együttműködést ala­kítson ki valamennyi országgal. Abban a meggyőződésben, hogy az önök nagy jelentőségű tanács­kozása a Lengyel Népköztársaság fővárosában kiemelkedő állomása lesz a békéért, az enyhülésért, a leszerelésért és a társadalmi ha­ladásért folyó küzdelemnek, tel­jes sikert kívánok munkájukhoz. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz az enyhülési fo­lyamat megszilárdításáért és to­vábbfejlesztéséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. (MTI) Iparjogvédelmi nap és újítási kiállítás Tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában a Ma­gyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei szervezete és az SZMT Művelődési Központjának újítók klubja rendezésében iparjogvédel­mi napot tartottak a műszaki he­tek keretében. A programot dr. Kávássy Lo- ránd, a megyei bíróság elnökhe­lyettese nyitotta meg, majd dr. Kemenes Béla, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tan­székvezető egyetemi docense, az Iparjogvédelem és a szocialista jogalkotás címmel tartott előadást. Részletesen ismertette az iparjog- védelem egyre növekvő jelentő­ségét, s az ezzel foglalkozó in­tézmények kialakulását, munká­ját. Mint mondta, az országban nyolc területi szervezet működik. 1968-ban másodikként alakult meg az országos iparjogvédelmi egye­sület Bács-Kiskun megyei szer­vezete. A Polgári Törvénykönyv csak közvetetten szabályozza az ipar- jogvédelemmel kapcsolatos kérdé­seket, viszont az elmúlt években számos olyan törvényt alkottak a találmányokkal, szabadalmakkal a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek pontos útmutatást adnak a gazdasági szerveknek. Az 1969- ben alkotott Il-es számú törvény újra szabályozta a találmányok, szabadalmak rendjét. Az ugyan­ebben az) évben hozott IX-es tör­vény pedig a védjeggyel kapcso­latos kérdéseket foglalta egységes rendszerbe. • A Kecskeméti Konzervgyár dolgozóinak egyik újítása a hidroszta­tikus sterilező berendezés. A Minisztertanács rendeletben szabályozza az újítási 'mozgalom­mal kapcsolatban felmerült jogi kérdéseket. A rendelet egyik lé­nyeges paragrafusa, hogy az újí­tási viták a korábbiaktól eltérően a bíróságokra tartoznak. A továbbiakban az egyetemi docens a szerzői jogról, a szerzői díjazásokról, jogvédelmükről be­szélt, majd ismertette, hogy a Polgári Törvénykönyv módosítása mennyiben érinti az iparjogvédel­met. Az előadást követően a Technika Háza előcsarnokában Szabó Lajos, az SZMT művelődési központ újí­tók klubjának elnöke újítási ki­állítást nyitott meg. Délután folytatódott a program, A Technika Háza tanácster­mében Stillerné Kisteleki Magda, a Chemokomplex főmérnöke Kör­nyezetvédelem és iparjogvédelem címmel, dr. Pálos György, a Ma­gyar Iparjogvédelmi Egyesület mezőgazdasági szakosztályának vezetője a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet tanácstermében a Fajtanév és védjegy kapcsolata, jelentősége a piaci versenyben címmel tartott előadást. T. L. DR. ROMÁNY PÁL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Fejlesztés, szabályozás a mezőgazdaságban zött gazdálkodik. Hozzátette vi­szont azt is, hogy sok még a tar­talék, számos lehetőség adódik még a termelés hatékonyságának növelésére. A TOT elnöke a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést ad­ta át Gulyás Bálintné kertészeti dolgozónak, Gulyás Dezső szocia­lista brigádvezetőnek, és Simon Ernő kertészeti dolgozónak. A termelőszövetkezet elnöke 14 tagnak nyújtott át Kiváló dolgo­zó jelvényt. Az ünnepi küldöttgyűlésen a termelőszövetkezet valamennyi szocialista brigádja csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteleté­re kezdeményezett munkaver­senyhez K. S. Pénteken a Parlamentben dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a ter­melés, a fejlesztés és a közgaz­dasági szabályozás időszerű kér­déseiről tájékoztatta az újságíró­kat. Bevezetőben értékelte a mező- gazdaság és az élelmiszeripar el­múlt évi termelési eredményeit. Kifejtette: bár egész sor terüle­ten nőttek a hozamok, fokozód­tak a teljesítmények, összességé­ben mégsem sikerült realizálni a tervezett célokat. Terveiket csak az állami gazdaságok teljesítet­ték, a szövetkezetek teljesítmé­nye, s még inkább a mezőgazda- sági kistermelésé, elmaradt a számított növekedéstől. A terve­ket közepes természeti feltéte­lekre készítették, sajnos, az 1976­os év időjárási tényezői a köze­pesnél jóval rosszabbak voltak, s ez is megmutatkozott az ered­ményekben. Az élelmiszeriparban tavaly 3,8 százalékos termelésnövekedést kellett volna elérni, az alap­anyag-termelésben mutatkozó hiányok miatt azonban ez az ágazat sem érte el a tervezett szintet. Mindezek ellenére az alapvető élelmiszerekből megfe­lelő volt az 'ellátás, igaz viszont, hogy a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermelésben mutatko­zó kiesések élénken foglalkoztat­ták a közvéleményt is, annál is inkább, mert tavaly a szabad­földi zöldségfélék ára is a ter­vezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Azokkal a vélemé­nyekkel kapcsolatban, amelyek szerint sokba kerül a mezőgaz­daság támogatása, és az ered­mény gyakran kétséges, mert mégsem elég, és főleg drága a zöldség, kifejtette: a mezőgazda­ság támogatása tény, és ez nem valamiféle magyar sajátosság, s nem csupán a szocialista orszá­gokban van így, hanem minde­nütt a világon meglevő gyakorlat. A támogatás mértéke Nyugat- Európában egy hektár szántóra vetítve is jelentős, de az állami támogatás a szocialista országok­ban is általános és nem is kis összegű. Korszerű mezőgazdaság nem képzelhető el ilyenfajta szabályozott támogatás nélkül. S a támogatás mértékének olyan nyereségszintet kell megalapoz­nia, ami lehetővé teszi az ágazat (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom