Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 104. szám- Árai 90 fillér W77. május 5. csütörtök Lázár György befejezte norvégiai látogatását Hivatalos norvégiai látogatásá­nak utolsó napját Bergenben töl­tötte Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A városban tett gyárlátogatás után Bergen pol­gármestere adott ebédet a ma­gyar kormányfő tiszteletére, este pedig Lázár György adott foga­dást az oslói Bristol-szállóban. A magyar—norvég tárgyalások befejeztével szerdán közleményt adtak ki. Ebben a felek kifejez­ték véleményüket, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének norvégiai látogatása hozzájárult a két ország és a két nép gyümölcsöző kapcsolatainak és együttműködésének fejleszté­séhez. Lázár György miniszterelnök magyarországi látogatásra hívta meg Odvar Nordli miniszterelnö­köt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Közművelődési és szolgáltatási feladatok a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén Sokoldalú segítség a fiataloknak Tegnap, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság KlSZ-klub- jában a járásbeli községek­ben működő KISZ-szervezetek érdekképviseletéről, érdekvé­delmi munkájukról, s az ezzel kapcsolatos további feladatok­ról tanácskozott a KISZ megyei bizottsága. Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Az ifjükommunistákat közvet­lenül érintő, közérdekű témával kapcsolatban Simon Gábor járási KISZ-titkár elmondta, hogy az alapszervezetek, KISZ-szervek ér­dekvédelmi munkájának színvo­nala jelentősen emelkedett azál­tal, hogy a korábbiakhoz viszo­nyítva az elmúlt években sokkal több ifjúkommunista vezető vé­gezte el a 4—6 hetes KlSZ-isko- lát A minőségi javulást elősegí­tette egyebek között az is, hogy a titkári értekezleteken rendsze­resen feldolgozzák az alapszervi tájékoztatókban és az Ifjúságpo­litikai Közlönyben megjelent ha­tározatokat, állásfoglalásokat. Mindezek ugyanis elengedhetetle­nül szükségesek ahhoz, hogy a KISZ-vezetők megfelelően tudják képviselni az ifjúkommunisták érdekeit. A kiskunhalasi járásban a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a mindennapos munkakapcsolat során a pártszervezetek nagy se­gítséget adnak a KISZ-esek mun­kájához. A pártbizottságok és alapszervezetek testületi ülésein mindenütt részt vesznek a KISZ- vezetők. A járási pártbizottság által négy évvel ezelőtt megala­kított ifjúsági bizottság ülésein rendszeresen megtárgyalják a fiatalok gazdasági munkájával, helyzetükkel kapcsolatos aktuális, fontos kérdéseket, s iránymuta­tást adnak a további feladatok­hoz. örvendetes, hogy több nagy­községben, községben például Kiskunmajsán, Jánoshalmán, Mély kúton, Szánkon és a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban meg­alakult ifjúsági bizottságok is eredményes munkát végeznek. Megfelelő kapcsolat alakult ki a járási hivatal, a községi taná­csok vezetői és a KlSZ-szerveze- tek irányítói között is. Minden tanácsnál létrehozták az ifjúsági alapot, s a pénzzel — megfelelő ellenőrzés mellett — a fiatalok gazdálkodnak. Nagyon helyes kezdeményezés, miszerint János­halmán, Kiskunmajsán, Mélykú­ton a KISZ-bizottságok, s a ta­nácsok végrehajtó bizottságai évente egy alkalommal együttes ülésen elemzik az ifjúságpolitikai célok megvalósulását. Mint azt a KISZ megyei, bi­zottsága is megállapította, a gazdasági vezetők, s a KISZ- esek gyümölcsöző együttműködé­sére a legjobb példa a Kiskun- halasi Állami Gazdaság központ­ja, illetve kerületei. Mint itt is, de általában mindenütt javult a fiatalok aránya a közös gazdasá­gok vezetőségében, ellenőrző bi­zottságaiban. A járásbeli üzemek, szövetkezetek megfelelően foglal­koznak a fiatal pályakezdőkkel, s egyre nagyobb gondot fordíta­nak általános műveltségük bőví­tésére, szakmai, politikai tovább­képzésükre. Az érdekvédelmi munkával kapcsolatos további feladatokra javaslatot tett a KISZ megyei bi­zottsága. Ezután az ifjúsági szö­vetség megyei irányítói meghall­gatták Király Zoltánnak, megbí­zott KISZ megyei titkárnak a Könyv és ifjúság akció esemé­nyeiről szóló tájékoztatását. T. L. XII. műszaki hetek • Dr. Filius István, a MTESZ Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke nyitotta meg a XII. műszaki heteket Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. (Tóth Sándor felvételei) A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a kom­munális szolgáltatás helyzetéről és feladatairól, valamint — ta- nácsülési előterjesztésként — a megyei tanács közművelődési in­tézkedési tervének végrehajtásá­ról tárgyalt. A dr. Gajdócsi Ist­ván elnökletével megtartott ülés első napirendi pontjának előadója Sándor Béla, az építési, közle­kedési és vízgazdálkodási osztály vezetője volt. A jelentés bevezető részében a kommunális szolgáltatások szer­vezeti kérdéseivel foglalkozott, megállapítva, hogy országosan is igen különböző típusú szolgálta­tási hálózat alakult ki és ez jel­lemző Bács-Kiskunra is. Több területen indokoltnak látszik a szervezeti formák egyszerűsítése, a párhuzamosságok megszünteté­se, illetve a követelményeknek megfelelő nagy felkészültségű szakvállalat létrehozása. Az urbanizációs fejlődés miatt is egyre nagyobb jelentőségű szolgáltatások még szervezettebbé tétele alapvető feladat. Annál is inkább, mert valamennyi kihat a lakosság életkörülményeire, környezetére, kulturált életvitelé­re. A jelentés részletesen foglal­kozott az ingatlankezelés, a köz- tisztaság és parkfenntartás ten­nivalóival, a tüzeléstechnikai és távszolgáltatási feladatokkal, azok jelenlegi helyzetével. Annak elle­nére, hogy a fejlődés mindenütt igen jelentős, a pénzügyi lehető­ségek is javultak, sok területen elmaradt megyénk az országos átlagtól A városok parkfelülete például öt esztendő alatt 20 szá­zalékkal növekedett, a költségve­tési «ráfordítás megkétszereződött, mégis a gondozott parkterület nagysága a lakosság számarányá­hoz viszonyítva városon és köz­ségekben egyaránt alatta van az országos átlagnak. Pedig az alföl­di környezeti adottságok mellett méginkább nagyjelentőségű a zöldfelület növelése, a parkosítás, A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárában a város dolgozói tegnap délután zsúfolá­sig megtöltötték az ebédlőt, ahol a béke- és barátsági hónap me­gyei megnyitójára került sor. Az elnökségben helyet foglalt Verhovecz Vlagyimir Lukics, a Bjelorusz Kommunista Párt bresz- ti területi bizottságának titkára, Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára, Papp György, a városi pártbizottság első titkára, dr. Kincses Ferenc, városi tanács­elnök, és dr. Nagy Ferenc, az Országos Béketanács munkatársa. Bohner Zoltán, a Ganz Villa­mossági Művek bajai készülék- gyára üzemi pártbizottságának tit­kára meleg szavakkal nyitotta meg az ünnepséget, majd a Kállai Éva Épek-Zenei Általános Iskola tanulói ünnepi műsorral köszön­tötték a megjelenteket. Ezután Katanics Sándor mon­dott ünnepi beszédet. Emlékezte­tett a szovjet népnek az emberi­ségért vívott harcára, a Nagy Honvédő Háborúra, és a máso­dik világháború végét jelentő a pihenőhelyek gondozása és rendbentartása. Ide kapcsolódik a köztisztaság helyzete is, ami szintén szorosan összefügg a városiasodó életfor­mával. Bár a számszerű adatok itt is kedvezően alakultak, az el­maradás nem csökken, inkább fo­kozódik. Például a szemétgyűj­tésbe bevont lakások száma az előző tervidőszakban 29-ről 39 százalékra növekedett, de egyre nagyobb a háztartásokból kike­rülő szemét és hulladék mennyi­sége. Nem lehetünk elégedettek a köztisztasági morállal, egyes he­lyeken — még a megyeszékhe­lyen is — a közterületek nagy­része szennyezett, a hatóságok nem lépnek fel kellő eréllyel a köztisztasági szabálysértőkkel szemben. Nem kielégítő a járdák tisztántartása, a nagyforgalmú boltok előtti rend sem. A ható­sági intézkedések mellett szük­ség van a szemlélet mélyreha­tóbb formálására, állapította meg a jelentés, és igen szenvedélye­sen tették szóvá ezzel kapcsola­tos — meglehetősen elszomorító — tapasztalataikat a vb-tagok is. Egyre nagyobb jelentőségű fel­adattá válik a városi új lakótele­pek korszerű fűtése, hőellátása. A megyeszékhelyen kívül, ahol több ezer újonnan bekapcsolódó la­kásról van szó, fűtőművek épül­nek és kerülnek üzembehelyezés­re az V. ötéves tervben Baján, Kiskunfélegyházán és Kiskunha­lason. Nagyobb figyelmet kell fordíta­ni a kegyeleti, érzelmi szempont­ból is fontos temetkezési szolgál­tatások színvonalának fejleszté­sére, amely néhány kivételtől el­tekintve elmarad az igényektől. A szolgáltató szervezetek elsősorban székhelyükön, a városokban tö­rekednek a színvonal javítására és elhanyagolják a működési kör­zetükbe tartozó kisebb települése­ket. Az anyagi ráfordításokat is növelni kell ennél a szolgáltatási ágnál. A végrehajtó bizottság állásfog­lalása a kommunális szolgáltatá­sok helyzetének felmérésére, a május 9-ére, a győzelem napjára. Azóta — mondotta — legyőzhetet­len erővq vált a béke és a szo­cializmus, ezért ma mindenkinek a maga munkájával kell gyarapí­tani a béke erőit. A továbbiakban a béke- és ba­rátsági hónap jelentőségét méltat­ta Katanics Sándor, majd beszélt a még szabadságukért küzdő, el­nyomott népek harcáról és a már felszabadult népek országépítő munkájáról. Ezután Verhovecz Vlagyimir Lukics mondott köszönetét a meghívásért, majd a béke- és barátsági hónap nemzetközi jelen­tőségét és fontosságát említette. A Szovjetunió állandó, szilárd bé­kepolitikája mellett kiemelte Ma­gyarország szerepét a nemzetközi békemozgalomban. Hangsúlyozta, hogy azok a nagyszerű eredmé­nyek, amelyek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok elér­tek nemzetközileg elismerést vál­tottak ki. Végül további sikereket kívánt a békeharcban, a békés alkotó munkában. Sz. F. fejlesztési feladatok megvizsgálá­sára utasította a helyi tanácsok illetékes szerveit. A továbbiakban a megyei ta­nács közművelődési intézkedési tervének végrehajtásáról tárgyalt a vb. A napirend előadója Bodor Jenő, a művelődési osztály ve­zetője volt. A téma tárgyalásán részt vett Kiss Jenő, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője és Gera Sándor, a megyei pártbi­zottság propaganda- és művelődé­si osztályának vezetője is. A vb-tagok több kérdést tettek fel a jelentős témával kapcsolatban, s a válasz után igen élénk vitá­ban mondták el véleményüket a közművelődés megyei feladatairól, gondjairól, anyagi, szervezeti és tartalmi kérdéseiről. Mint meg­állapították: a jelentés mutátja azt az erőfeszítést és széles körű együttműködést, amely létrejött a feladatok végrehajtása során. Nagy előrelépés történt a mun­kásművelődés és az ifjúság mű­velődése érdekében. Nem látszik ilyen határozottan a nőpolitikái célkitűzések végrehajtása, és na­gyobb erőt lehetne bekapcsolni az értelmiség soraiból is a hivatásos népművelők munkájának segíté­sére. Szó esett a népművelés te­rületén dolgozók nagyobb elis­merésének szükségességéről. Hangsúlyozták a felszólalók az egységes közművelődési tervek végrehajtásának, a pénzügyi ala­pok arányos felhasználásának fontosságát, az irányításban, a munka összehangolásában rejlő tartalékok jobb kihasználását. Szó volt a közoktatás és közmű­velődés kapcsolatáról, a beruhá­zások megvalósításának nélkülöz­hetetlen fontosságáról. A végre­hajtó bizottság a vitában elhang­zott észrevételekkel kiegészítve alkalmasnak ítélte a jelentést ar­ra, hogy az a megyei tanács ülé­se elé kerüljön megtárgyalásra. A vb-ülés bejelentések elfoga­dásával ért véget. T. P, Szerdán — az Országház Va­dász-termében — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa. Kállai Gyula, a HNF Or­szágos Tanácsának elnöke nyi­totta meg 'a tanácskozást, amely­nek két napirendi témája volt: Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára a belpolitikai élet időszerű témái­ról, majd Púja Frigyes külügymi­niszter a nemzetközi helyzet leg­fontosabb kérdéseiről tartott tájé­koztatót. A vitát követően az ülés rész­vevői egyhangúlag elfogadták a következő állásfoglalást: „A Hazafias Népfront Országos Tanács megelégedéssel állapítja meg, hogy továbbra is az enyhü­lés a nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője. A nem­zetközi viszonyokban tovább hat­nak azok a kedvező tendenciák, amelyek jobb feltételeket terem­tenek a szocializmus építéséhez, a tőkés országok munkásmozgal­Tizenkettedik alkalommal ren­dezi az elkövetkező huszonegy na­pon a megyei műszaki heteket a MTESZ Bács-Kiskun megyei szer­vezete. Ez alkalommal a műszaki fejlesztés és az automatizálás té­maköre kerül a középpontba. Tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában ün­nepélyes- keretek között nyitották meg a rendezvénysorozatot. A Technika Háza kortgresszusi termében megjelenteket dr. Fili­us István, a MTESZ megyei szer­vezetének elnöke üdvözölte. A megnyitón jelen volt Erdélyi Ig­nác, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr. Varga József, a műszaki tudományok kandidátusa, a MTESZ alelnöke, valamint a szervezet országos és megyei ve­zetői, tudósok, kutatók, vállalati szakemberek. Dr. Kiss Albert, a tudományok kandidátusa, a KSH elnökhelyettese tartott előadást a tegnapi megnyitóm Elöljáróban a műszaki és ter­mészettudományi egyesületek fel­adatairól, céljairól beszélt, majd az informádiós rendszer korszerű­sítéséről, a számítástechnika al­kalmazásáról és fejlesztéséről szólt. Egyebek között elmondotta, hogy gazdasági fejlettségünk to­vábbi emeléséhez nélkülözhetetlen a tudományos-technikai színvonal javítása, fontos feladat az elektro­technika nyújtotta lehetőségek ésszerű felhasználása, a számítás- technikának még fokozottabban a termelés hatékonyságának szolgá­latába állítása. Az európai szocia­lista országok csaknem tíz évvel ezelőtt határoztak az egységes szá­mítástechnikai rendszer (ESZR) létrehozásáról, amelyet kormány­közi megállapodások aláírása kö­vetett, majd 1971-ben a KGST Végrehajtó Bizottsága is megtár­gyalta az ÉSZR együttműködést. Az együttműködésen alapul a ma­mának demokratikus átalakulá­sáért vívott harcához, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak­nak az imperializmus és a gyar­matosítás elleni küzdelméhez. Az enyhülés és a békés egy­más mellett élés alapvető felté­tele Európa békéjének és bizton­ságának megszilárdítása. Ezért várakozással tekintünk a közel­jövőben sorra kerülő belgrádi ta­lálkozó elé, amelynek feladata a helsinki záróokmány ajánlásai- nhk érvényesítése érdekében tett intézkedések kollektív számba­vétele, s mind teljesebb végrehaj­tásának elősegítése lesz — hang­zik a nyilatkozat, amely egyebek közt leszögezi: Meggyőződéssel valljuk, hogy a záróokmány célkitűzéseinek ér­vényesítése csak a szocialista és a tőkés országok együttes erőfeszí­tései útján lehetséges. Mélysége­sen elítéljük egyes tőkés politi­kai csoportosulások, magatartását (Folytatás a 2. oldalon) gyár kormányprogram is, amely a IV. ötéves terv időszakára nem nagyarányú mennyiségi fejlesz­tést, hanem az alkalmazás ké­sőbbi, széles körű elterjesztésének megalapozását határozta meg. Előírta az úgynevezett intézményi rendszer létrehozását. Az oktatás keretében elsősorban az egyete­meken, főiskolákon elkezdődött a számítástechnikai képzés. Ma már elmondható, hogy az előirányzatok lényegében teljesül­tek. Néhány év alatt mintegy 30 egyetem, főiskola kapott számí­tástechnikai eszközt, az Oktatási Minisztérium jelentős erőfeszíté­seket tett annak érdekében, hogy a legkorszerűbb tananyag minde­nütt helyt kapjon az oktatásban. Néhány középiskolában is meg­kezdődött az ilyen jellegű képzés. Kiemelkedő jelentőségű, hogy Budapesten felépült a Nemzetkö­zi Számítástechnikai Oktató'Köz­pont. Az intézmény tanfolyamain évente 6—70C0 szakembert képez­nek. Ezenkívül hat új, megyei számítóközpont jött létre a IV. öt­éves terv időszakában. ^Jelentősen megnövekedett a számítógépek száma is. A számítástechnika alkalmazá­sát az országban széles körben el­kezdték. Megállapítható, hogy azoknál a gazdasági szervezetek­nél, ahol ennek segítségével dol­goznak, javult a szervezettség és • A megnyitó résztvevői. a vezetés színvonala. A további előrehaladás szempontjából lénye­gesnek mondható, hogy az ország­ban mintegy 2500 különböző in­formációrendszer kidolgozása kez­dődött el. Ezeket a későbbiekben számí­tástechnikai eszközökkel, módsze­rekkel akarják majd üzemeltetni. Ezek között szerepel termelésirá­nyítási, készletgazdálkodási, bérel­számolási, szállítási rendszer is. Az előadó ezek után szólt azok­ról a gondokról, amelyek hátrál­tatták a számítástechnika alkal­mazását. Ezek között említette a szemléleti, vezetési hiányosságo­kat, az újtól való félelmet, a kezdeményezési és tanulási kész­ség hiányát. Tapasztalatokra hi­vatkozva elmondta, hogy több vállalatnál, szervezetnél megfele­lően előrehaladtak a vezetés kor­szerűsítésében, dé még igen sok az a gazdasági egység, ahol von­tatottan halad a munka- és üzem- szervezés tudományos lehetőségei­nek kihasználása. A kormány évente megtárgyalja a számítás- technikai központi fejlesztési program megvalósulását, s megál­lapításai között gyakran szerepel: jobban össze kell hangolni a munka- és üzemszervezési tevé­kenységet a számítástechnikai elő­készületekkel. Az V. ötéves terv időszakára előirányzott terveket, feladatokat ismerve feltétlenül szükséges a számítástechnikai szolgáltató szer­vezet tevékenységének fejlesztése.» A számítástechnika alkalmazásá­nak elterjesztése alapvető állami feladat, amelyet számszerű ered­mények hajszolása nélkül, ugyan­akkor folyamatosan, következete­sen a hatékony alkalmazás elő­feltételeinek megteremtésével kell teljesíteni. Egyre inkább megvan­nak a feltételek, hogy a számí­tástechnikát a korábbinál széle­sebb körben használjuk — mon­dotta befejezésül dr. Kiss Albert. A tegnap megnyitott XII. mű­szaki hetek alatt csaknem száz rendezvényre, egyebek között elő­adásokra, kerekasztal-konferen­ciákra, kiállításokra kerül sor Kecskeméten és a megye városai­ban, A MTESZ Bács-Kiskun me­gye Szervezetének egyesületei be­mutatják tevékenységüket, tudo­mányos munkájukat. Zárszavában dr. Filius István ezeknek a je­lentőségéről, céljáról szólt, s _ a rendezvényekre meghívta Bács- Kiskun megye minden lakóját. Cs. I. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának állásfoglalása kiil- és belpolitikai kérdésekben A béke- és barátsági hónap megnyitója Baján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom