Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. május 31. BERUHÁZÁS A TÖREKVÉS TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Több zöldségféle és tej • A napokban befejezték a pritaminpaprika palántázását. (Méhesi Éva felvétele.) A mezőgazdasági nagyüzemek­ben sok ilyenkor a tennivaló. Szorgos munkával találkozunk a .megyeszékhely legnagyobb közös gazdaságában, a kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezetben is. Szmolenszky László elnökkel az időszerű tennivalókról és a to­vábbi tervekről beszélgettünk. — Nagy munkába fogtunk a szőlőültetvényeken. Áprilisban kezdtük el 60 hektár korszerűsí­tését. Az új támberendezések fel­szerelése és az egyéb munkák hét­millió forintba kerülnek. Rövide­sen készen leszünk. Az ősszel és a jövő tavasszal újabb 120 hek­tár ültetvény korszerűsítése fe­jeződik be 14 millió forintos költ­séggel —, kezdi a tájékoztatást. A másik fontos kertészeti ága­zatunk a zöldségtermesztés, amely­ben szintén jelentősen előre lép­tek az idén. — Tavaly 180 hektárnyi terü­leten foglalkoztunk zöldségfélék­kel. az idén 120 hektáron. Ebből zöldborsó konzervipari célra 120 hektár, pritaminpaprika 40 hek­tár, a többi káposztaféle. A terméseredmények növelése céljából 120 hektáron korszerűsí­tettük öntözőberendezéseinket. Csőkutakat fúrtunk, földkábellal az egész területet villamosítot­tuk. Húsz hektárral növeltük az öntözhető felületet. Mindez egy­millió forint beruházást igényelt, amit 30 nap alatt fejeztünk be. A termelőszövetkezet évente ál­talában 40—42 mázsa zöldborsót termel hektáronként. Nemcsak a konzervgyárnak ad alapanyagot, hanem a megyei ZÖLDÉRT Vál­lalatnak is nagy mennyiségű árut, hiszen többek között hatezer ton­na pritaminpaprikára számítanak az idén. Ez azt jelenti, hogy a Homokhátságon a legnagyobb te­rületen itt termesztik ezt a külföl­dön is keresett paprikafélét. — A megyei ZÖLDÉRT-tel más kapcsolatunk is van — magyaráz­za az elnök. — Tagjai vagyunk annak a burgonyatermesztési rendszernek, amelyet az említett vállalat kezdeményezett. A tava­lyi 120 hektár helyett az idén 180 hektárnyi területen termesztünk ebből a fontos élelmezési cikkből. Számításaink szerint mintegy 420 vagon burgonyát adunk az idén a ZÖLDÉRT-nek. Ez 180 vagon­nal több az előző évben értékesí­tett mennyiségnél. Másik fontos ágazat, amelyet fokozatosan fejlesztenek, az a szarvasmarha-tenyésztés. Az el­múlt év márciusában megépült új tehenészeti telepüket feltöl- tötték, részint hollandi import fekete-lapály vemhes üszőkkel, amelyeknek azóta már borjaik is vannak, részint saját nevelésű magyar-tarka és keresztezett vemhes üszőállománnyal. — Jelenleg naponta 4500—4700 liter tejet szállítunk a feldolgozó üzembe. Terveink szerint június végére napi 5500 litert fogunk. Ha a jelenlegi tej hozamok ma­radnak, akkor elérjük a téhenén- kénti évi 4000 literes átlagot, az előző esztendei 2300-zal szemben. Az idén egyébként elkezdtük és év végére be kívánjuk fejezni a régi tehenészeti telep korszerűsí­tését is. Az esztendő végére ide is 300 vemhes üsző kerül. Mind­erre 23 millió forintot költünk. íme, csak a legfontosabbak azok közül, amit meg akarnak valósítani a Törekvés Termelő- szövetkezetben. Az idén ismét számottevően előre lépnek a gaz­dálkodás korszerűsítésében. K. S. TANÁCSTALANOK a hartai építtetők Lehet hatmillióval több? Hartára vinném talán a szép, hangulatos falura kíváncsia­kat. Jó arányú, gondozott házak, tavaszillatú, ezerszínű ker­tek szegélyezik a rendezett, nyílegyenes utcákat. Ápoltak az udvarok, századok során érlelt harmóniát sugároznak az épü­letek. Sétám útvonalán békességben növekedtek az árnyat adó fasorok, frissen kaszálták az árokmenti fűszegélyeket. Száz szónak is egy a vége, üdítő, lelkesítő látvány ez a Du­na menti falu. A lakásszövetkezetet látták előnyösebbnek Az itt is elkerülhetetlen váro­siasodás, az új igények feszítése 6ajnos mintha máris megbontaná az egyensúlyt. Manrárdos, nagy alapterületű épületek zavarják a faluképet. Elvetik a hagyományo­kat és a többszintes építkezéssel adott korszerű környezetformáló lehetőségeket. Kimondhatatlanul megörültem, amikor a községi tanácson közöl­ték, hogy lakásszövetkezet alakul a faluban. Hozzáértő tervek alap­ján készülő új lakóházak ugyanis nemcsak az utca hangulatát be­folyásolják, nemcsak a művi kör­nyezetet alakítják. Az otthonte­remtésre, a lakások közös fenn­tartására szövetkezők összefogása kihat a tudatra, az életfolyama­tokra. Az új kezdeményezésnek, az előremutató vállalkozásnak kijá­ró figyelemmel, reménnyel kezd­tem a beszélgetést a lakásszövet­kezet elnökével. Jó kedvű, terves emberre szá­mítottam, lehangolt, csüggedt bosszús férfi ült velem szemben. Áradt belőle a panasz. Megkezdődtek az előkészületek, megkezdődtek a tortúrák — Szerettünk volna néhányan lakáshoz jutni. Először OTP-kivi- telezésűre gondoltunk. Elmentünk Boza József járási első titkár elvtárs fogadónapjára, elmondtuk gondjainkat. ígérte segítségét. Néhány hónap múlva 1976. áp­rilis elején kihirdették a község­ben, hogy aki lakást akar, men­jen a tanácsházán tartandó meg­beszélésre. Itt volt Tanczer Ottó elvtárs, a lakásszövetkezetek me­gyei titkárságának helyettes ve­zetője. Közölte, hogy ha összefo­gunk, 6200—6500 Ft-ba kerül az új lakások négyzetmétere. Gyorsan megalakult a kis kö­zösség. Hárman rövidesen kilép­tek, nekik volt igazuk, előre lát­ták a bürokráciát. Az egyik azóta átvett egy megkezdett építkezést, a másik telket vásárolt. Húszán maradtunk. Elkezdődött a tortúra. A helyi tanács az útszint alatt másfél méterre levő területet jelölt ki, állítólag csak ez közművesített. Majd leültünk a meglepetéstől, amikor megtudtuk, hogy négy­szögölenként 100 Ft-ot kér a ta­nács, az alakuláskor ígért 20 Ft helyett. Fellebeztünk, módosítot­ták a határozatot. Az OTP-nél kiderült, hogy baj van, mert előzőleg négyzetméter­ben határozták meg a telket, mi négyszögölenként kaptuk. Mire a tanács átdolgozta a ké­relmet, kijött a földtörvény. Csak bérleti szerződést köthettünk vol­na; ha van végrehajtási utasítás. Mire megjött, újabb nehézségek támadtak. A szervezési bejárásig szó sem volt arról, hogy a telket fel kell töltenünk. Sőt, azt mond­ták, úgy jó, ahogyan; van. Azt ja­vasoltuk, hogy a betonalapot fel­hoztuk volna az út szintjéig, ezekben alakítottuk volna ki a mellékes helyiségeket. Az OTP közölte, hogy ilyen toldalékokra nem adhat kölcsönt. Nem tőkepénzesek Tudomásunkra hozták, hogy a vállalat nagy gépei, csak feltöl­tött területen üzembiztosak. 460 ezer Ft-ot visz el a többletmun­ka. Ezen ne múljon, vállaltuk a lakásonként 23 ezer Ft újabb kia­dást. Április közepén tájékoztattak bennünket arról, hogy tízmillió­ba kerül a húsz lakásos szövet­kezeti ház lakásonként. Százezer­rel több, mint ahogy számítottuk. Majd csak lesz valahogy, elfogad­tuk. Május 9-én hívattak Pestre és tudomásomra hozták, hogy va­lamit rosszul számítottak. A vég­ső ár 16 millió 390 ezer forint. A járulékos kiadásokkal együtt egy 66 négyzetméteres lakás a hoz­zátartozó garázzsal 850 ezer Ft. Falun! Elképesztő! Itt állunk az összeroppanás előtt. Megdöbbenve értesült a fej­leményekről a járási első titkár elvtárs is. A MESZÖV-nél azt mondták, hogy ilyen drága építkezésről nem hallottak. Befejezzük, abba­hagyjuk, de ki fizeti meg a majd 200 ezer Ft tervezési költséget, más kiadásainkét. Tőkepénzeseknek néznek ben­nünket? A szövetkezeti tagok túl­nyomó része ipari vagy mezőgaz­dasági munkásfiatal. Keresik a kiutat ' A pillanatnyilag indokoltnak látszó elkeseredés rossz tanácsa­dó. Nincs megoldás? Tanczer Ottótól tudom, hogy tízj falusi lakásszövetkezet alakult eddig. A lakások 380 ezer Ft, 480 ezer Ft között mozogtak. Itt a fel- töltés, házgyári elemek felhasz­nálása miatt nagyobbak a költ­ségek. Ilyen kalkulációról nem hallottunk. A Középülettervező Intézet készségesen segített, amikor gyors terveket kértek. Az általuk kia­lakított tervcsalád egyik változa­tát alkalmazták a hartai körül­ményekhez. Herald László7 mér­nök szerint mellőzték a drágább anyagokat, a különleges megol­dásokat, az érvényes normákkal számoltak. A véleménye szerint utólag bővített beruházási prog­ram miatt növekedtek az árak. Szerinte csak hagyományos (téglás) technológiával csökkent­hetnék a költségeket, ha akadna kivitelező. Az ÉPSZER illetékesei még nem ismerik — bár kérték — a költségvetést. Dr. Gátay Ferenc látatlanban is irreálisnak ítéli a négyzetméterenkénti 10 ezer Ft- os árat. Véglegeset csak a terv kézhez vétele után mondhat, nyi­latkozhat a végleges kölségekről. Biztosan csökkennek a költségek. Ebben mi is biztosak vagyunk. Jó lenne azonban, ha mielőbb döntenének az illetékesek, míg szét nem megy a kis közösség. Volt ilyenre példa... A hartaiak kálváriájából, az olykor indokolatlan huzavonából azt következtethetjük, hogy még szövetkezetben sem könnyű az építkezés, szükségtelenül sok a bizonytalansági tényező. Ez az állapot felesel az egyéni és közérdekkel, a falu fej­lesztését szorgalmazó törekvések­kel. Tarthatatlan tehát! Szépüljön mielőbb Harta is többszintes, elviselhető költségű lakóházakkal. Heltai Nándor Tavaly augusztus óta közel há­romszáz fiatal dolgozik a szovjet­unióbeli Uszty-Ilimszkben. A Kun Béla építőbrigád tagjai tízezer különböző nemzetiségű fiatallal a város és egy faipari komplexum építésében vesznek részt. Rajtuk kívül már háromezer lakosa van ennek a szibériai városnak. De­cemberben Express csoport uta­zott a kilencezer kilométernyi tá­volságban levő építkezésre, hogy meglátogassa a magyarokat. Har­minc hozzátartozó tölthetett nyolc napot a Szovjetunióban, ebből öt napig a fiúkkal, férjükkel lehet­tek az anyukák, a feleségek. Gás­pár Tibor, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat kőmű­vese is magához ölelhette felesé­gét a hosszú távoliét után. — Hogyan került sor erre az útra? — kérdeztük már itthon a széchenyivárosbeli családi otthon­ban az ifjú feleséget. — Az Express negyedévenként utazást szervez a hozzátartozók számára és én a felhívás után nyomban jelentkeztem, pedig még akkor nem is tudtam, miből fo­gom előteremteni az útiköltséget. Tibor itthoni fizetését én kapom kézhez, de az új lakásért még sok a fizetnivaló, az én keresetem szinte teljesen rámegy. Hogy ne toltsem haszontalanul az időmet, amíg a férjem távol van, beirat­koztam egy gépjárművezetői tan­Moszkva hidjai A szovjet főváros Budapesthez hasonlóan folyóparton épült, s a Moszkva folyón és mellékágain számos híd ível át. A legrégebbi kőhíd építését 1643-ban kezdték meg — mint a korabeli okiratok tanúsítják: a város lakosságának gyors növekedése miatt volt rá szükség —, s 1692-ban adták át a forgalomnak. Abban az időben hatalmas, csodálatrí méltó épít­ménynek számított: a 140 méter hosszú, 22 méter széles híd nyolc pillérrel ívelte át a folyót. A moszkvaiak úgy büszkélkedtek vele, mint a „világ nyolcadik cso­dájával”. Bár az első kőhíd" he­lyén már régóta fémszerkezet áll, híres nevét megtartotta: máig is ez a Bolsoj Kamennij Moszt — a Nagy Kőhíd. Moszkva egyetlen függőhídja a Krími-híd. Hatalmas hajóra em­lékeztető, mégis könnyed körvo­nalai 38 éve gyönyörködtetik a főváros lakosságát. 1959-ben indult meg a gépko­csi- és metróközlekedés Moszkva legnagyobb hídján, az úgyneve­zett Metró-hídon. A maga nemé­ben egyedülálló szerkezet hossza 1185 méter. A ma is működő legrégibb híd a Lefortovszkij-híd, a Jauza fo­lyócska két partját köti össze. 1770-ben nyitották meg, de a két­száz év alatt sokszorosára növe­kedett forgalommal is sikeresen megbirkózik: utoljára 35 évvel ezelőtt volt szükség helyreállítá­sára. (BUDAPRESS—APN) folyamra, a tandíj pedig elvitte az októberi fizetést. De semmit sem sajnáltam volna, csak me­hessek. — Mit tudott a kinti körülmé­nyekről? — A levelekből és az újságok­ból tudtam, hogy bizony mostoha körülmények között dolgoznak a férjemék. Jó vastagon fel kell öl­tözni, hogy kivédjék a mínusz 50 —60 fokos hideget, amit mi ma­gyarok csak hírből ismerünk. A gépek sem bírják sokáig, a betont is elő kell melegíteni, a munká­soknak vigyázniok kell, hogy le ne fagyjon a kezük, a lábuk. Szi- dorov elvtárs az elutazás előtti felkészítésen Dunaújvárosban mindenről szólt, de egészen más a hideget érezni, mint hallani ró­la. A Kun Béla építőbrigád KISZ- titkára, Hunyecz István hazaláto­gatott az ősszel és Pesten tájékoz­tatót tartott a hozzátartozóknak, az ottani helyzetről. — És a valóság? — Abból mi keveset éreztünk. Egészen más hidegben sétálni, hó­golyózni, szaladgálni, mint dolgoz­ni. Mi kibírtuk, hétköznap a fiúk­nak már nehezebb. Az ottani konyhán nagyon zsírosán főznek. Az első este káposztaleves volt, sült krumpli, valami pörköltféle­séggel, paradicsommal, uborkával. Más ízű volt, mint az itthoni. A Nem fantom többé ZSEBSZÁMOLÓGÉPET először, jó néhány esztendővel ezelőtt, egy nagy ABC-áruház igazgatójának irodájában láttam. Az igazgató bizalmasan megvallotta, hogy nem egészen szabályos úton jutott hozzá: külföldi turistaútján vet­te, és a vámnál elhallgatta, hogy behozza. Mentségére szól, hogy a minikalkulátor nem egyéni hob­biját szolgálta, hanem a hiányzó adminisztratív létszámot pótolta: segítségével a régi idő töredéke alatt készítik a leltárt és végez­nek az áruházban egyéb számí­tási műveletet. MIÉRT KELL egy törvénytisz­telő igazgatónak csempésszé vál­nia ahhoz, hogy munkahelyén egyszerűsítse az adminisztrációt? És miért kell ennek érdekében nemcsak tisztességéből, hanem pénztárcájából is áldoznia? Ezek a kérdések, amelyek ak­kor foglalkoztattak, lassan el­vesztik időszerűségüket. Már a múlt évben megkezdődött külön­böző típusú zsebszámológépek hi­vatalos importja és szabályos ér­tékesítése az üzletekben, s mind több munkahelyen úgyanúgy a vállalat bocsát minikalkulátoro­kat a dolgozók rendelkezésére, mint egyéb munkaeszközöket. A VÁLTOZÁSSAL hosszú ideje tartó, sokak kedélyét felborzoló állapot végéhez közeledünk. Mert ami a zsebszámológépet illeti, az elmúlt időszakban a legteljesebb zűrzavar uralkodott mind a ke­resleti-kínálati, mind az árvi­szonyokban, a hazai gyártás elő­készítésében, mint az itthoni, vagy az import termékek forgalmazá­sában, iskolai, egyetemi, munka­helyi alkalmazásában. Gyártás­kooperációs megállapodások szü­lettek, hiúsultak meg és csip-csup behozatalok igyekeztek oltani a REAKTOR-MÉRNÖKÖK fellobbant kereslet tüzét. Jellem­ző: az egyik hazai típust először 9000 forintért árusították, tavaly 2400, majd 1500 forintra mérsé­kelték az árát, ámde hol kapható, hol nem. Feketepiac, irreális ár és reális igény jellemezte hosszú ideig a helyzetet. A BELKERESKEDELMI Mi­nisztériumban ezek után eldön­tötték, hogy a rendelkezésükre álló valutakeretből tekintélyes summát fordítanak egyszerű zseb- számológépek behozatalára. Az el­ső szállítmány már karácsonyra megérkezett; legnagyobb sikere annak a csupán négy alapműve­let elvégzésére képes, memória- egység nélküli minikalkulátornak volt, amelyik ára 500 forint kö­rül van. Ebből is, a többet tudó gépekből is a jövő hónapban újra szállítanak a boltokba. AZ IMPORT — kissé megké­sett — elhatározása azon a felis­merésen alapszik, hogy a zsebszá­mológép a technikai civilizáció olyan terméke, amelyre bérelszá­molók, statisztikusok, könyvelők seregének úgyanúgy szüksége van, mint a műszakiaknak vagy a diákoknak. Azon a felismeré­sen, hogy ha valami világszerte munkaeszközzé — vagy, uram bocsá, divattá — vált, akkor az iránta támadt igényt, ha lehetsé­ges, ki kell elégíteni, különben az egyszerű technikai eszközből hol­mi fantomcikk válik, az igényből pedig indulat, bosszúság. MOST, HOGY a folyamatos im­port megkezdődött, remélhető, hogy a zsebszámqlógép ugyan­olyan mindennapos, megszokott használati cikké lesz, mint pél­dául a tranzisztoros rádió, amely­nek előélete hasonlóképp viharos- volt. G, Zs. LESZNEK • A Budapesti Műszaki Egyetemen képezik a Paksi Atomerőmű leen­dő szakembereit. Az atomerőmű szakmérnöki kar hallgatóinak gya­korlati oktatása az egyetem tanreaktorában folyik. (MTI-fotő, Csikós Gábor felvétele — KS.) további menüt már nem ismer­tem meg, hiszen húsz kilónyi élel­miszert vittem és azon éltünk az öt nap alatt. Nagyon várták a fiúk az itthoni ízeket, hamar elfogyott, a sült hús, a nyúl, a szalámi, az oldalas. — Főzhetnek-e, akik akarnak? — Minden folyosón van egy konyha, ahol akár tízen is tehet- nek-vehetnek egjkzerre. Bizony, nemcsak edzett férfiakat kapunk majd vissza két év múlva, hanem szakácsművészeket is. A szükség megtanítja őket a főzés fogásaira. Itthonról is csomagban küldünk nekik konzerveket, levesporokat, halászlékockákat. —'Milyenek a szórakozási lehe­tőségek? — Saját klubjuk van. Itthonról vittek magnót, lemezjátszót, le­mezeket, egy fiú gitározni is tud. Azóta bizonyára van már könyv­táruk, büféjük is. A városban is van néhány szórakozóhely. Szil­veszterkor a klubban műsorral kedveskedtek a hozzátartozók­nak és vetélkedőt is tartottak. A férjem csapata nyerte meg a ju­talom oldalszalonnát. Minden szo­bában csillogott egy-egy fenyőfa, és nagyon tetszett az is, hogy a városban szinte minden utcasar­kon felállítottak egy díszes kará­csonyfát. Csupa fehér csillogás volt az egész vidék. — Hogyan telnek a hétközna­pok? — Ikarusz autóbusszal hozzák, viszik őket a munkahelyre és az étterembe. Jó munkájukért so­kuknak adtak kitüntetést, a fér­jem újításért kapott egy társával aranykoszorús érmet, és Kiváló Dolgozó jelvénye is van. A leg­jobbak más brigádban dolgoznak egy-egy hónapot, Tibor is sok új­donságot tanult a szovjet munká­soktól, amíg velük dolgozott. Ter­mészetesen azok is találtak elles- nivalót a magyaroktól. A nyelvet legtöbben, jól értik már, a férjem beiratkozott egy kétéves szakkö­zépiskolába, ahol oroszul tanulnak mindent. — IJol járt még a csoport Uszty- Ilimszken kívül? — Repülőgéppel utaztunk Ir- kutszkig, onnan öt órányit busz- szaL Húsz óra alatt értünk Buda­pesttől a kilencemeletes szállóig, ahol a magyarok laknak. Vissza­felé Irkutszkban és Moszkvában töltöttünk városnézéssel egy-egy napot. Sok csodálatos dolgot lát­tunk, de a legnagyobb élmény a fiúkkal való találkozás volt. Min­den látogatóra tíz magyar fiatal jutott, nem győztünk válaszolni a kérdéseikre. Gáspár Tiborné türelmetlenül számolja a napokat, hiszen július végén kezdi meg a harmadik cso­port magyar fiatal az egyhónapos nyári szabadságát, amit itthon tölthetnek el. — A hatodik házassági évfordu­lónkat, és a névnapomat már tel­jes családi körben ünnepelhetjük — sóhajt boldogan. B. I. . Öt nap Uszty-Ilimszkben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom