Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-22 / 119. szám

* 0 Anyagilag is vonzóvá tették a munkát a folyamatosan termelő körkötőgépek mellett a Bajai Finomposztó Vállalatnál. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 119. szám Árai 90 fillér 1977. május 22. vasárnap Szakosodás után, dinamikus fejlődés Több éves tervszerű követke­zetes munkának köszönheti a kunfehértói Előre Termelőszö­vetkezet dinamikus fejlődését. Tavaly ünnepelte a gazdaság ne­gyedszázados megalakulását, s akkor nyerték el először az 1975- ös gazdasági év eredményei alap­ján ® Kiváló Szövetkezet ki­tüntetést, tegnap pedig a múlt évi sikeres, kiemelkedő munká­juk nyomán ismét átvehették a megtisztelő címet. Ebből az alka­lomból rendezett ünnepségen részt vett Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára, Búza Dezső. az MSZMP halasi Járási Bizott­ságának első titkára, Milassin István, a halasi járási hivatal el­nökhelyettese, valamint megyei, járási, párt- és gazdasági veze­tők, a környező szövetkezetek és partnergazdaságok képviselői. A kunfehértói közös gazdaság központjában megtartott ünnep­ségen Harnóczi Sándor téesz-el- nök beszélt az elmúlt év gazdál­kodásáról, valamint az idei ten­nivalókról. Egyebek között el­mondta. hogy kialakították azt a termelési szerkezetet, amely az egyébként kedvezőtlen természe­ti adottságú szövetkezetnek a leg­jobban megfelel, és a töretlen fej­lődést elősegíti. A hatékony ter­melés érdekében végzett szako­sodás középpontjába a baromfi- ágazat került. Ma már ez a leg­jelentősebb a szövetkezetben, s az itt elért termelési eredmények alapvetően meghatározzák a kö­zös gazdaság évi eredményét, nyereségét. Míg 1971-ben 24 mil­lió forint volt a szövetkezet ár­bevétele, tavaly már meghaladta a 75 millió forintot, amelyből csaknem 50 millió forintot tett ki a baromfi tartásból származó bevétel. A szövetkezeti tiszta jö­vedelem ebben az időszakban több mint háromszorosára nőtt. A baromfiprogramban meghatá­rozott beruházásokat az idén nyá­ron fejezik be, s ekkor tíz épület­ben egyszerre 23 ezer szárnyast tudnak tartani. Az ünnepségen a megyei párt­ós gazdasági vezetők elismerését tolmácsolta Katanics Sándor. Di­csérő szavakkal szólt a kunfehér­tói Előre Termelőszövetkezet tag­ságának helytállásáról a gazdasá­gi, és pártvezetők céltudatos munkájáról, politikai és nevelő tevékenységéről. Beszélt a megye idei mezőgazdasági tervéről. Hangsúlyozta, hogy a mezőgaz­dasági üzemekre az idén jelentős feladatok hárulnak, amelyet csak fegyelmezetten, az eddigiekben is tapasztalt lelkesedéssel és helytállással, a megalapozott gazdasági tervek végrehajtásával képesek teljesíteni a szövetkeze­tek. Legfontosabb a lakosság el­látása mellett, a minőségileg jobb mezőgazdasági termékek előállítása, különös tekintettel az exportáru-alap növelésére. Több gazdaság, közöttük a kunfehértói Előre Tsz is, az V. ötéves terv első évére vállalt kötelezettségét túlteljesítette. Elismerően szólt arról, hogy az elmúlt három évben megnégyszerezték az egy hektárra számítható hústermelést amely meghaladja a 19 mázsát. E munkában jelentős szerepet töl­tenek be a szocialista brigádok közöttük is a Kállai Éva barom­figondozó szocialista brigád, amely kezdeményezője volt a mozgalomnak, s az idén már 5. alkalommal nyerte el a kitüntető címet. A megyei pártbizottság tit­kára jelentősnek mondotta a szo­ciális, kulturális és ifjúságpoliti­kai célkitűzések megvalósulását, valamint a vezetők! és a dolgozók harmonikus együttműködését, amely egyebek között biztosítéka a szövetkezet további fejlődésé­nek. Ezt követően Katanics Sándor átadta a Kiváló Szövetkezet cí­met igazoló oklevelet Harnóczi Sándor téesz-elnöknek, majd Ka­tona József né baromfigondozó, Bankos Balázs villanyszerelő és Löczi György asztalos kapta meg a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést, tizennyolcán pe­dig a Szövetkezet Kiváló Dolgo­zója címet. Negyedszer a legjobbak között Kiskunfélegyházán, a Vörös Csillag Tsz I. számú központja is ünnepélyes közgyűlés színhe­lye volt szombat délután. 1972, 1974 és 1975 utón a szövetkezet 1976 évi gazdálkodósát is a leg­magasabb elismerésben részesítet­te a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, Az erről szóló díszoklevelet — a téesz eredmé­nyeinek méltatása közben — Madarast Attila pénzügyminiszté­riumi államtitkár nyújtotta át Prsir István elnöknek. A közgyűlés vendégeit és a megjelent tagokat Hódi Lajos el­nökhelyettes üdvözölte, majd Pe- sir István emelkedett szólásra. Beszédében röviden megemléke­zett az alakulás óta eltelt 27 évről, a kezdeti nehézségekről, az egyesülésekről. Ezután sokak előtt mór ismert adatokat sorolt fel. A tagok száma 815 — közü­lük 316 nyugdíjas' és járadékos —, az alkalmazottaké 501, a kö­zösen művelt földterület 5301 hektár* ennek kétharmada szán­tó. Az elmúlt évben az összes árbe­vétel csaknem 200, a nyereség (Folytatás a 3. oldalon). VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I PETŐFI NÉPE A megyében az ipar termelő berendezései naponta átlago­san 11,2 órán át működnek. Az átlag természetesen, óriási különbségeket takar. Beleszámít a Zománcipari Művek kecs­keméti gyárának folyamatosan működő öntősora, és benne vannak a naponta csak néhány órán át termelő célgépek is, amelyekből szinte minden üzemben akad néhány. Eltérő vál­lalatonként a berendezések értéke és termelékenysége is. A megyei ipart egészében mégis jellemzi a fenti szám. A mu­tató egyébként azonos az országossal, nem mondható tehát alacsonynak az eszközök kihasználása. A termelékenységre, a termelés költségére mégis kedvezőtlen ha­tással van ez a színvonal. Az utób­bi években a fokozatosan jelent­kező munkaerőhiány ráirányítot­ta a figyelmet a műszakszámra. A vállalatok számos műszaki, mun­kaszervezési és bérgazdálkodási intézkedést tettek annak érdeké­ben, hogy fenntartsák a három, illetve kétműszakos termelést, nö­veljék a korszerű berendezések kihasználását. A Bajai Finomposztó Vállalat új. szövő- és körkötőgépei mellett tartotta meg a munkásnőket az­zal, hogy kedvező munkarendet alakított ki számukra és anyagi­lag is vonzóvá tette a sok fárad­sággal, áldozattal járó folyamatos termelést. A ZIM gazdasági és tár­sadalmi vezetői gondos előkészí­téssel, agitációs munkával, egyen­gették az útját az öntödei harma­dik műszak bevezetésének. A Kalocsai Műanyag- és Gumi­feldolgozó Vállalat folyamatosan működteti melegüzemű berende­zéseit. Ezt követeli meg a tech­nológia, és így lesz igazán kifize­tődő a termelés. Ezt a követel­ményt az üzem bővítésekor is be­tartják, annak ellenére, hogy a létszám növelésére nincs lehető­ségük A három műszakos üzem­részekben fokozatosan több gépes munkaszervezési rendszert vezet­nek be. Az év elejétől a dolgozók egy része már két-két automata gépet lát el. További intézkedé­sekkel, még több berendezést, il­letve dolgozót vonnak be ebbe a rendszerbe. A vállalatnak az is gondot okoz, hogy a távoli köz­ségekben lakó munkásai nem vál­lalkozhatnak több műszakos mun­kára. Ezen saját munkásszállító autóbusz vásárlásával segítettek. Kevés üzemben adódik lehető­ség. hogy a műszakok számát ket­tőről háromra növeljék. A Kismo­tor- és Gépgyár bajai gyárának forgácsolójában nemrégen mégis sikerült ezt megoldani. A gyár műszakszáma jelenleg 2,2, s ter­veik szerint a második félévben ezt 2,5-re növelik. Ennek egyik feltétele a műszakpótlékok eme­lése. Július 1-én kerül országosan bevezetésre a pótlékok növelésére és egységesítésére vonatkozó ren­delkezés. A sikeres és eredményes válla­lati, üzemi kezdeményezések mel­lett. sok helyen nem megfelelő a gépek kihasználtsága. A legtöbb gondot a létszámhiány okozza, sokszor még az első műszakban is akadnak gazdátlan berendezések. Rontja egyes termelékeny gépek teljesítményét, hogy az összetett termékszerkezet miatt nem tudják ezeket egyenletesen ellátni mun­kával. A Ganz-MÁVAG kiskun- halasi gyárának drága esztergagé­pei időnként emiatt nem működ­nek. Előfordul az is, hogy értéke­sítési nehézségek okozzák a gépek alacsony teljesítményét. A parket­tagyárban emiatt termel csak egy műszakban a háromszoros telje­sítményre képes szalagparketta­gyártó gépsor. A termelékeny berendezések fo­kozott kihasználására, illetve a meglevő műszakszám fenntartásá­ra, folyamatosan törekednek a me­gye üzemei. Ez a feladat azonban nem oldható meg egyoldalú in­tézkedésekkel. A műszaki fejlesz­tés. a termelés programozása, a létszám- és bérgazdálkodás terü­letén egyaránt adódnak lehetősé­gek a termelékenység javítására. Ezeknek a lehetőségeknek a fel­tárásán és kiaknázásán dolgoznak a vállalatok szakemberei, társa­dalmi szerveinek aktivistái. Mun­kájuk eredménye az is, hogy a csökkenő létszám mellett sem romlott a berendezések kihasz­náltsága, s a termelékeny gépek jelentős részénél növekedett is a műszakszám. Zs. A. Kiváló szövetkezetek ÜZEMI KEZDEMÉNYEZÉSEK Társadalmi munkával segít a lakosság A városok területfejlesztési programjában jól tükröződik a különböző fórumokon, tanácsülé­seken, tanácstagi beszámolókon is gyakran elhangzó lakossági igény, hogy a régi városrészek mellékutcáiban, a hónapról hónapra utcahossznyi ház­sorokkal bővülő lakótelepeken új utak, betonozott járdák szüksé­gesek. A városokban a megnöve­kedett vízfogyasztás miatt a je­lenlegi kapacitással sok helyütt nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. Való igaz, hogy az elmúlt öt­éves tervidőszakban a városok több millió forintot fordítottak új utak, járdák kialakítására, a meglevők korszerűsítésére, a víz­mű kapacitásának növelésére, a vízhálózat bővítésére, a dinami­kus fejlődés azonban évről évre új feladatokat ad. A területfej­lesztési programokból kiderül, hogy Bács-Kiskun megye városai az V. ötéves tervidőszakban is nagy figyelmet fordítanak a köz­művek további fejlesztésére. A kiskunhalasiak egyik legna­gyobb problémája például az, hogy a városban több út és jár­da korszerűtlen, a betont ki­kezdte a fagy, töredezett, hepe­hupás. Ezek felújítására több mint hárommillió forintot fordí­tanak. A Linhardt utca korsze­rűsítése kétmillió forintba, a jár­dák javítása 100 ezer forintba kerül. Még az ősz előtt, hamaro­san megkezdik a munkálatokat. Hamarosan sor kerül a halasi vízmű bővítésére is. A városban jelentősen megnövekedett a víz- fogyasztás, a jelenlegi kutak nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. Ezért két újabb kutat, vízelnyelő berendezést alakítanak ki, s hogy a szociális otthon kül­ső telepének lakói is megfele­lő mennyiségű ivóvizet kapjanak, Fontos feladat a városi közművek fejlesztése ezer méterrel bővítik a vízháló­zatot. Az iparnak is több vízre lenne szüksége. Az ipartelep jobb vízellátását a vízmű re­konstrukciójának második üte­mében valósítják meg. A miharabb megoldásra váró feladatok között szerepel a kis­kunhalasi szennyvíztelep kapaci­tásának növelése. Igaz ugyan, hogy az úgynevezett harmadik oxidációs árok, amelyet nemrég adtak át rendeltetésének, vala­melyest csökkentette a gondokat, de még egy árokra lenne szük­ség. A tervek szerint még ebben az évben elkezdődik ennek kiala­kítása. Az előbbiekhez lényegében ha­sonlóak a kalocsai eredmények és gondok. Üj utak építésére az idén két és fél millió forintot, felújításra, korszerűsítésre csak­nem ugyanennyit fordítanak. A járdák nagy része így is rossz állapotban van, mintegy öt kilo­méternyit feltétlenül át kell építeni. Ez, valamint másfél kilo­méter járda kialakítása több mint félmillió forint kerül. Több alkalommal írtunk már lapunkban a dunai kistérségi víz­mű jelentőségéről. Az igényeknek megfelelően a tervidőszakban to­vább növelik a vízmű kapacitá­sát. A 11 millió forintos fejlesz­téssel naponta 5 ezer köbméter­nyi vízzel többet fogyaszthatnak majd a kalocsaiak. Jövőre kez­dik a munkálatokat. Már elké­szült a Felszabadítók útján és a Miskei úton a csaknem két és fél kilométer hosszúságú új fő­vezeték. A műszaki átadásra még májusban sor kerül. Emellett több kisebb utcában is bővítet­ték a vízvezeték-hálózatot. Befejezés előtt áll a szennyvíz­tisztító-telep bővítése, amely 9 millió forintba kerül. A Miskei úton új szennyvíz-átemelő be­rendezést és gyűjtőrendszert épí­tenek, amely az itteni ipartelep szennyvizeit vezeti el. Kiskőrös V. ötéves közművesí- tési programjában elsősorban az út- és járdaépítés, valamint víz­hálózat-bővítés szerepel. Üj utat építenek a Ligeti Károly utcá­ban és a Mohácsi utcában, a Pe­tőfi téren, a Kacsóh Pongrác úton és az Újtelepen járdákat alakí­tanak ki. A kiskőrösiek terve szerint az új lakótelepeken, s az új ut­cákban mintegy két és fél kilo­méter hosszúságú vízvezetéket fektetnek le. Emellett új kuta­kat is fúrnak. Az év első felé­ben átadásra kerülő 6-os számú kút még nem tudja teljesen ki­elégíteni az igényeket. Ezért 1980-ig újabb két kutat adnak át rendeltetésének. Valamennyi városban a la­kosság társadalmi munkával se­gíti a közműfejlesztést. Kiskőrö- rösön például 650 ezer forint értékű társadalmi munkára vál­lalkozott a lakosság. Kiskunhala­son a vízhálózat bővítését teljes egészében a lakosság hozzájáru­lásával valósítják meg. Elsősor­ban a kisebb utcák lakói tud­nak jelentős segítséget nyújtani társadalmi munkájukkal. A ka­locsaiak közül is több ezren vállalkoztak arra, hogy segítik a vízhálózat bővítését, új szenny­vízcsatornák kialakítását. a meglevők tisztítását. T. L. Kemping várja a turistákat Július elején nyílik a széktói strand Két év után az idén nyáron is­mét megnyitja kapuit a kecske­méti széktói strandfürdő. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat dolgozói hamarosan be­fejezik a felújítási munkálatokat, de mielőtt a közönség birtokba venné, előbb a Kecskeméten jú­nius 21-től 27-ig megrendezésre kerülő országjáró diákok orszá­gos találkozójának résztvevői tá­boroznak a strand területén. Mint azt Benkó Zoltán, a válla­lat igazgatója mondta, a széktói strand rekonstrukciója mintegy 30 millió forintba került. A korsze­rű, 50 méteres úgynevezett feszí­tett víztükrű medencét műanyag­gal borították be, ami tökéletesen szigetel. Már május eleje óta fogadja a vendégeket a széktói kemping. Huszonöt négyszemélyes faházat alakítottak ki. Villanyvilágítás, beépített hideg—meleg zuhanyozó teszi kényelmessé a bel- és kül­földi turisták szállását. Máris nagy az érdeklődés, a nyári hó­napokra több mint ezren igényel­tek helyet a faházakban. Emel­lett sátorozási lehetőség is van Széktón. Az erre a célra kialakí­tott területen 100—150 sátor fér el egyenként 80 négyzetméteres alapterületen. A vízmű vállalat vendégeinek az idén is lehetőséget ad a zápor­tározóban való csónakázásra. Nemrég tíz új műanyag csónakot vásároltak. • Műanyaggal borítják az 50 méteres medencét. • Május eleje óta eddig háromszáz turista lakott a széktói faházal ban. (Pásztor Zoltán felvételed) • Gondos előkészí­tés után vezették be az öntödei harmadik műszakot a ZIM kecskeméti gyárában. a termelékeny berendezések fokozott kihasználására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom