Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
1977. április 3. • PETŐFI NÉPE • 9 Moszkva Fényei A moszkvai 23. sz. Hőerőműben üzembe helyezték az 5. számú, 250 ezer kilowatt teljesítményű energiablokkot. E hatalmas gépcsoportokat az uráli gépgyárban készítik. Egy-egy gépcsoport 350—400 ezer lakosú város hő- és elektromos energia ellátására képes, összehasonlítva elődeikkel, a 250 ezer kilowattos áramfejlesztők működése jobban automatizált, és jelentős tüzelőanyag-megtakarítást is lehetővé tesznek. A Szovjetunióban több ezer város és falu elektromos és hőenergiaszükségletét biztosítják központilag. A városok korábban elmaradhatatlan velejárói, a füstölgő kémények a múlt emlékei. A káros égéstermékeket a minimumra csökkentő hőerőművek a légszennyeződés elleni küzdelemnek is fontos tényezői. APN — KS I* A moszkvai 23. sz. Hőerőmű irányitótermében. Jobbra: az erőmű turbinaterme. • Moszkva ünnepi kivilágításban. (Fotó: TASZSZ—KS) t>'4>t»7^*091 1*3 Üj megyetérkép sivcöíí a M.ßno Korábban — március 20-án — beszámol - tühk már lapunkban arról, hogy április 1- éri életbe lép az Elnöki Tanácsnak u községi közös tanácsok szervezéséről szóló határozata, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének rendelkezése a város- környéki községek létrehozásáról. E jogszabályok megyénkben is több várost és községet érintenek. Bács-Kískun- ban összesen négy városkörnyéki község szervezésére került sor. Április 1-től Kecskemét városhoz tartozik majd Ballószög, Helvécia és Városföld, Kalocsához pedig Foktő. Községi közös tanácsok szervezése a következők szerint történt: Cara községi közős tanács Bácsszent- Oyörgy társközséggel, Misiié községi kö- z8s tanács Drágszél társközséggel, Kun- szentmiklós nagyközségi közös tanács Kun- peszér társközséggel IS Jánoshalma nagyközségi közös tanács ______________ K éleshalom társközséggel. Az említettekkel együtt tehát négy községi közös tanács lesz a megyében, míg a városkörnyéki községek száma kilencre emelkedett. A Petőfi Népe szerkesztöségének kérésére a Kartográfiai Vállalat Terra sajtótérkép szolgálata elkészítette a megye új, a jelenlegi állapotot tükröző állam- igazgatási térképét. Ezt mutatjuk most be azzal, hogy bár a térEMLÉKMŰ R. Gyenes Istvánnak a (13. sz. sor) Szabadságszobor zászlótartó katonájáról írott költeményéből Idézünk (1. és 10. sor). A jobb (első sarok zárt betűi: EMB, a bal alsó saroké: EGY. VÍZSZINTES: 11. Végtag 12. Hüvelyes. 14. Névelő. 15. Saját kezével. 17. Fölösleges holmi. 18 Labdajáték kelléke. 19. Helyrag. 20. Hónapnév röv. 22. Petőfi tábornoka. 24 A Tisza mellékfolyója. 25. Ételízesítő. 28. Égés mellékterméke. 28. Fadoboz 29. Házikó. 30. Nem szól. 32. Világtalan. 33. KT. 34. Folyami átkelőhely. 35. Vörhe- nyés. 37. Sajt fele. 38, Palánk. 39. Orrtö mássalhangzói. 41. Szörny 42. Például. 44. Hold nyelv. 46. Azonos betűk. 47. Régi súlyegység. 49 Elérzékenyitő. 50. Épületelem. 51. Gyümölcs. 52. Jöjj. 53. Leromlott ló. 54 Vidék. 56. Régi török rang. 58. Európai nép. 59. Azonos betűk. 60. Vén. 61 Testtáj. 63. Az Ismeretlen névjele. 64. Szerszám fontos része. 65. Vágány. 67 Elek(!) FÜGGŐLEGES: 2. Rangjelző szócs ka. 3. Edény. 4. Hangszer 5. AB. 6 Folyó a Szovjetunióban. 7. Födél. 8 Villanykörte 9. SY. 16. Lom. 19. Fő városi gyógyfürdő. 21. Részesrag. 22, Oldal. 23. Növény szaporító szerve. 24 Hossz 26. Maró folyadék. 27. Végtag 30. Számnév. 31. Szúrófegyver. 34. Ci bál. 36. Évszak. 39 Himlőhely. rlpacs 40. Pápai korona. 43. Anyagmozgató kéziszerszám. 44. Melléknév felsőfoka nek jelzője. 45. Mentaaarab. 46. Régi városrész. 48. Tápláló ital. 50. Borit 55. Megyeszékhely. 57. Testrész 60 Helyhatározó névutó. 62. Vissza: érdé lyt folyó. 64. Esztendő. 65 Kétest!) 66 Biztató szócska. 68. Lyka Károly. A március 27-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vlzsz. 1.: A n 1—c 2 5 n 7 s”T e~~T T 3 7 __ D--Í O □i ! 4 ■ n u 15 1 (*4 ■ T Tő <6 • TT~ ■ • • <3 ■ □ (9 20 □ • 22 Z3 ( • m □ 2á 25 ■ □ 26 27 • 28 19~ 3D 51 3-2 55 3 h n • 55 86 □ 37 □ 33 áo □ kx Á3 c hh hS m. ■ H6 U9 ■ □ 5o iv 52 □ 53 5h~ 65 56 □ 57 □ 58 59~ in 60 • 64 62 63* .7 — I • • 65 se i • 67 68 1 —i □ í«<A>nr>nríEí?;fKnElC VCD£,áME Es a megfejtői közül könyvjutalmat nver- «Äv mi'ÄiTrt,/ KÖZEGESZ- tek: Talmácsl .József, Heunyi gyháza. SLGUGY IRÁNYÍTÓJA. Fekete Arpádné, Baja: Mód Béla DuA múlt heti keresztrejtvény helyes napataj; Szabadi László Soltvadkert. kép üzleti forgalomban egyelőre nem kapható, a lapban való közlése olvasóinknak bizonyiira hasznos segítségül szolgál a tájékozódásban. h T. Kik keresnek társat? t Házassági apróhirdetések szociológiája Változnak, gazdagodnak ismerkedési, párkeresési szokásaink, gyengülőben a hagyományokkal összefüggő előítéletek — erre a következtetésre jutott Lőcsei Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének tudományos munkatársa. A szociológus nyolc, Budapesten kiadott napi- és hetilap házassági apróhirdetés rovatának tanulmányozása alapján megállapította, hogy a házassági hirdetések feladói olyan partnert kereső, magányos emberek, akik tartós kapcsolatok kialakítására törekszenek. Nem minden hirdető célja a házasság. Vannak, akik beérik a tartós élettársi, vagy baráti kapcsolattal is. (Ezért használja tanulmányában a kutató a házassági apróhirdetések helyett a ..párkereső hirdetések” fogalmat.) A vizsgált nyolc újság egy esztendei számaiban összesen mintegy húszezer társkereső hirdetés jelent meg. Egy-egy hirdetésre átlagban 15—20 válaszlevél érkezett. A szakember kiszámította, hogy ha ugyanaz a társkereső kétszer, vagy háromszor hirdet és a válaszolók átlagban 4—5 helyre elküldik leveleiket, akkor is 300—400 ezer ember vesz részt a ..párválasztási mozgalomban”. Ezért is fontos, hogy a párválasztással. társkereséssel foglalkozó intézmények és a szociológusok is figyelemmel kísérjék a házassági apróhirdetéseket. A vizsgált nyolc lap közül az égyik legnagyobb hirdető fórum a Magyar Nemzet: itt összesen 13 500 házassági hirdetés jelent meg. s a feladók 56 százaléka nő volt. A kutató szerint ez az arány nem is tükrözi hűen a való állapotokat, mert hazánkban — a becslések, felmérések szerint — háromszor-négyszer annyi társtalan nő él, mint férfi. A szociológus véleménye: a társtalan nők aktivitása azért kisebb, mert a sikertelen próbálkozások, miatt jobban elkedvetlenedtek, és még mindig élnek a társadalmi előítéletek, konvenciók. Érdekes eredményt hoztak az életkori megoszlás szerinti statisztikák. A hirdetők egyharmada 18—30 év közötti, a nők közül ez a korosztály szerepel a legnagyobb arányban. A másik harmad a 36—55 évesek közül kerül ki. A legtöbb, férfi ebben a korban keresi társát. Az 55 éven felüliek aránya 18—20 százalékos. A hir- dettetők fennmaradó része nem közli életkorát. A „legszórakozot- tabb hirdető” címére ketten is pályázhatnak a siker reményében : társkereső hirdetésükben mindketten elfelejtették közölni nemüket. A foglalkozás szerinti csoportosításból. kiderült hogy a hirdetések feladói között túlnyomó többségben vannak az értelmiségiek és az egyéb szellemi foglalkozásúak. A nők közül legtöbb a tanár, a tanítónő, az óvónő, az orvos-. mérnöknő, és igen nagy hányad a tisztviselőnő. A férfiaknál is a szellemi foglalkozásúak vezetnek. Figyelemreméltó adat, hogy az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején egyre több férfi szakmunkás is hirdetett. Legutóbb már 26—28 százalékos volt a férfi fizikai dolgozók aránya. Elgondolkodtató azonban, hogy csak elvétve akadnak női szakmunkások, akik igénybe veszik társkereséshez a sajtó'nyilvánosságát. Érdekes, hogy a női párkeresők között még most is akadnak olyanok. akik nem a maguk nevében hirdetnek, hanem helyettük szülő, nővér, vagy barátnő adja fel a hirdetést és válaszol a jelentkezőknek. humor Két barat beszélget. A; egyik afrikai vadászkalandjairól mesel: — Képzeld öregem, éppen a Szaharán vágtam át egy terepjáró kocsival, amikor leállt a motor. Leszállók, keresem a hibát és egyszere csak látom, hogy egy óriási oroszlán rohan felém. Nem maradt más hátra, mint azonnal felmászni egy fára ... — Megálljunk csak! — szól közbe a barát — hiszen a Szaharában nincs fa! — Abban a pillanatban az teljesen mindegy volt számomra! — válaszol a másik. * Egy meglehetősen testes hölgy ül a diétás szakorvos rendelőjében. Mielőtt páciensét elbocsátaná az orvos, így szól: — Tehát megállapodtunk asz- szonyom, bármit ehet, amire kedve támad, csak ... lenyelnie nem szabad. * Hilda és férje meglátogatja az asszony barátnőjét. A két hölgy élénken beszélget, Hilda férje egy szót sem szól. Amikor a férfi egy pillanatra kimegy a szobából, a barátnő megkérdi: — A férjed mindig ilyen csendes? — Ö, nem mindig... Hallanád csak, amikor eszik! A pszichiáter így szól pácienséhez: — Akkor most szépen meséljen el mindent, hogyan kezdődött. — Kezdetben megteremtettem az eget és a földet... * — Nagyságos asszonyom, ön csodálatra méltóan megváltozott. Alig ismertem meg! «— Előnyömre, vagy hátrányomra, maga kis hízelgő? — Hogy kérdezhet ilyen asz- szonyom. ön csak előnyére változhat! Milyen hosszú legyen az autó élete? A világ gyáraiból évente 30 millió kocsi kerül ki. Ugyanekkor mintegy 15 millió elhasználódott kocsit küldenek évente fémhulladékba. Az autóállomány növekedésével együtt növekszik a „halott" kocsik száma is. Vegyük például a világ legnagyobb fiu- tós országát, az Amerikai Egyesült Államokat, amelynek állományába 124 millió autó tartozik. Az amerikai autógyárak évente 10—11 millió kocsit tudnak gyártani, ugyanekkor évente több mint 6 millió kocsi kerül fémhulladékba. i A régi autók felszámolását végző szakosított vállalatok létesítése önmagában véve drága és bonyolult dolog, noha a vezető autós országoknak nyilvánvalóan ezt az utat kell járniuk. De vajon nem lehetne már a kocsik gyártásakor hosszabb élettartamot programba venni? A Porche nyugatnémet cég 1973-ban a frankfurti Nemzetközi Vásáron bemutatott egy kísérleti kocsit, amelynek élettartamát a szakemberei? 300 ezer kilométerre szabták. A gépkocsikkal telített országokban (Egyesült Államok, Japán. NSZK, Anglia, Franciaország, Olaszország) a kocsik évente 10—16 ezer kilométert futnak, élettartamuk a nyilvántartásból való törlésig 6—11 év. Ez azt jelenti, hogy az autó kb. 100— 150 ezer kilométert tud megtenni. Vannak azonban olyanok is, akik azt állítják, hogy a gépkocsigyártás mai szintjén a modellek hamarább elavulnak, mint ahogy a kocsi használhatatlanná válna. Ezért olyan konstrukció létrehozására kell törekedni, amelyben 15—20 ezer kilométer futás után (1—1,5 évi üzemeltetés), valamennyi elem azonos mértékben kopna, s a kocsi hulladékba kerülhetne. Így csökkenteni lehetne a szervizállomások fenntartási költségeit. Az autógyártás fejlődése azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Negyven évvel ezelőtt a tömegmodellek használati ideje a nagyjavításig két és félszerese volt a mainak. A tények tanúsaga szeri’nt a szakemberek most igyekeznek visszatérni a múlthoz. A világ csaknem minden autógyártó cége, köztük a szovjetek is, fáradhatatlanul ebben az irányban munkálkodnak. A szovjet gépkocsigyártásban például igen elterjedtek a javítás során könnyen cserélhető hen- gerperselyékkel ellátott motorok (Zaporozsec, Moszkvics, Volga). Széles körű alkalmazásra kerültek a létfontosságú alkatrészek gyártásában a kopásálló anyagok, a kocsiszekrények műanyaglemezei. Manapság a kocsi használati idejét alapjában meghatározó olyan drága elem, mint a karosszéria, a Volga kocsiknál 250 ezer kilométert is kibír. Megemlítünk még egy fontos kezdeményezést, amely a motor élettartamának növelésével függ össze. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a jarosz- lavi motorgyár 10 ezer órára növeli a Diesel-motorjainak élettartamát. Ilyen eredményt egyelőre a sorozatgyártásban más cég még nem tud felmutatni. Ebből a szempontból nagyra kell értékelni a Lihacsov nevét viselő moszkvai autógyár kezdeményezését, hogy nagyjavítás nélkül 300 ezer kilométerre igyekeznek (megnövelni a ZIL tehergépkocsik futását. A jelekből ítélve a kívánt szint a legközelebbi jövőben elérhető. Elősegítik ezt a kohászoknak, a technológusoknak, a vegyészeknek az új anyagok, a védő bevonatok, a termelési módszerek terén végzett legutóbbi munkálatai. A Szovjetunió netn kíván hulladékba gyártani autókat. Lev Sugurov (APN—KS)
