Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

1977. április 30. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖTELEZETTSÉGEINK TELJESÍTÉSE INTERNACIONALISTA TETT A komplex program megvalósításának útján írta: Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Az elmúlt év a KGST-országok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt. A több mint 370 millió la­kost, a világ népességének mintegy egy tizedét tömörítő kö­zösségünk dolgozóinak erőfeszítései arra irányultak, hogy az országok kommunista és munkáspártjai által az 1980. évre kitűzött nagyszabású társadalmi-gazdasági célok elérését megalapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt ered­ménytelen. A baráti államokban csakúgy, mint hazánkban, — a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható változások és számos, a belső fejlődést nehezítő körülmények ellenére — lényegében sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jövedelem az elmúlt év során átlagosan 5,5 százalékkal emel­kedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a növekedés Romániában 10,5, Lengyelországban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában és az NDK-ban 4, Ma­gyarországon pedig 3 százalék volt. A növekedés fő forrása A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari termelés emelkedése 1976-ban együttesen megközelítet­te a 6 százalékot. Továbbra is az átlagosnál, gyorsabb ütemben fej­lődött Románia, Lengyelország, Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelentős az a tény, hogy a növekedés fő forrását, mintegy négyötödét — néhány KGST-országban, közöttük ha­zánkban a teljes növekedést — a munkatermelékenység emelése biztosította. Az ipari termelésen belül a növekedés fő hordozói a KGST-országok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádió­elektronika és a vegyipar. Ezek­nek az ágazatoknak kiemelt fej­lesztésé kedvezően befolyásolta az ipar többi ágazatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődését. A gazdaság másik igen fontos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási viszonyai — ! ’ Magyarországéhoz hasonlóan — nem a legkedvezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a mezőgazdasági termelés összességében mégis 3 százalék­kal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 száza­lékkal bővültek a KGST-országok külgazdasági kapcsolatai. A KGST-országok egymás közötti forgalmának aránya és növeke­dése országaink külgazdasági kap­csolatainak legfőbb stabilizáló té­nyezője, de fontos szerepet töltött be a fejlett tőkés-, valamint a fejlődő országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalom is. A gazdasági növekedés ered­ményei lehetővé tették a szociál­politikai elképzelések megvalósí­tását. Az elmúlt évben a KGST- országokban összesen több mint 3 millió lakást építettek fel, nőtt a dolgozók reáljövedelme, emelke­dett a kiskereskedelmi áruforga­lom, tovább javult a dolgozóknak nyújtott kulturális, oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatá­sok színvonala. E néhány adat is bizonyítja, hogy a KGST-országok gazdasá­ga, természetesen gondoktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és magabiztosan fej­lődött. A fejlett tőkésországok gazda­sága az elmúlt évben még az 1974—1975. évi válság következ­ményeit viselte. Bár egész terme­lésük az 1975. évi visszaesés után 1976-ban már 4,6 százalékos emelkedést mutatott, as ipari ter­melés élénkülése mégis csupán a válság előtti legmagasabb — 1973. évi — szint eléréséhez volt elegendő. A tőkésországokban to­vábbra is erős az infláció, minde­nekelőtt a dolgozókat sújtja. Ma­gas a munkanélküliek száma, el­érte a foglalkoztatottak 4—8 szá­zalékát. Az élénkülés tartóssága tekintetében jelenleg is bizonyta­lanság uralkodik ez országok gazdaságában. Kedvező mérleg Az elmúlt év gazdasági ered­ményei magukban hordozzák a KGST-országok egész együttmű­ködésének, benne a komplex program célkitűzéseinek megvaló­sítására, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására irá­nyuló törekvéseik hatását is. Ezt ma annál is inkább elmondhat­juk, mert a KGST-országok öt­éves gazdaságfejlesztési tervei kü­lön fejezetként tartalmazzák a sokoldalú integrációs intézkedé­sekből adódó gazdasági feladato­kat. Ezzel kapcsolatban nyomaté­kosan kell rámutatni arra, hogy az elmúlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének azt a szakaszát ké­pezik, amikor a munka és a fi­gyelem középpontjában a közösen kidolgozott együttműködési el­gondolások, illetve a megállapo­dásokban foglaltak valóra váltá­sa áll. A KGST tavaly júniusban tar­tott XXX. ülésszaka részletesen áttekintette az integráció komplex programja realizálásának közel öt évi eredményeit, tapasztalatait. Akkor erről a rádió és a televí­zió, a napi sajtó, valamint folyó­irataink is beszámoltak. Az ak­kor megvont mérleg egyértelmű­en kedvező volt. Elmondhattuk, hogy az anyagi termelésben meg­kezdődött a közösen kialakított intézkedések végrehajtása, első­sorban az alapvető energiahordo­zók és nyersanyagfajták közép- és hosszabb távú biztosítása érdeké­ben. Bővült a feldolgozóipari sza­kosítás és kooperáció. Előre ha­ladtunk a mezőgazdaság, vala­mint a szállítás kulcsfontosságú szektoraiban, a tudományos-mű­szaki együttműködésben és több más fontos területen. rt árrsl í rtír fi>í Á llilttbflßt 1976-ban az országaink között kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegében olyan ütemben és módon, ahogyan azt az egyes országok népgazdasági tervei, a külkereskedelmi megál­lapodások előírták. Ez az együtt­működés ma már olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt csupán néhány részére kívá­nok emlékeztetni. Helyszíni építőmunkával is Az elmúlt évben nagy erővel bontakozott ki a Szovjetunió te­rületén az orenburgi gázvezeték építése. Ismeretes, hogy e nagy­szabású, sok tekintetben egyedül­álló vállalkozásban a Szovjet­unión kívül öt európai KGST- ország nem csupán gázdasági esz­közökkel, hanem helyszíni építő munkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszokon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakember- gárda, többek között közel két és fél ezer magyar munkás is dolgozik. Az egész vállalkozás, amely a gázvezeték kiépítésén kí­vül szovjet részről a gáz kiterme­lését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembe helyezése reálisnak lát­szik. A magyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3,8 milliárd köbméter szovjet földgáz fogadására és ésszerű hasznosítá­sára felkészüljön. Ugyancsak eredményekről ad­hatunk számot a másik, hazánkat még közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjet­unió)—Albertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os távveze­ték építésével kapcsolatban is. A távvezeték szovjet területen fekvő egyik szakaszát már átállí­tották a 750 kV-os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar terü­leten szükséges továbbépítése pe­dig az előirányzott ütemben ha­lad. Ha minden terveink szerint alakul, 1979-ben már e nagyfe­szültségű vezetéken energia áram­lik hozzánk. A villamosenergiáról szólva ér­demes megemlíteni azt is, hogy a KGST-országok villamosener- gia-rendszereinek összekapcsolása 1976-ban is jól szolgálta az or­szágok gazdaságát. A KGST-or­szágok Egyesített Energiarendsze­réhez tartozó országos hálózatok teljesítménye az elmúlt évben to­vább nőtt és a kölcsönös villa­mosenergia-szállítások tavaly megközelítették a 20 milliárd kWó-t. A KGST-országok együttműkö­désének igen lényeges területe a gépgyártás. Gazdaságaink kor­szerűsítése jelentős — többek kö­zött tőkés — gépbeszerzést igé­nyel. Az alapvető gépszükséglete­ket az egymás közötti forgalom elégíti ki. Ezt bizonyítják az egy­más közötti gépszállítások évről évre emelkedő volumenei. Jel­lemzésül néhány 1976. évi adat: országaink gépipari termelése ta­valy együttesen mintegy 10 száza­lékkal nőtt, az egymás közötti ex­port 11,5 százalékkal, ebből a gép­ipari kivitel közel 18 százalékkal emelkedett. 1976-ban az egymás közöti gép- és berendezésszállítá­sok értéke meghaladta a 16 mil­liárd rubelt, s e széles termékská­lával rendelkező árucsoport je­lentette az egymás közötti export több mint" 40 százalékát. Mindez tanúsítja a nemzetközi munka- megosztás elmélyülését országa­ink között. Fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-től A lííagya’r nép ismeri, minden­napos 1 munkájában és életében szerzett közvetlen tapasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk elvá­laszthatatlan a KGST-országok- kal elsősorban a Szovjetunióval folytatott széles körű együttmű­ködéstől. Napjainkban amikor az ipar és a mezőgazdaság termék- szerkezetének, korszerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági fel­adatunk ennek megvalósítása is alapvetően a KGST-országokkal egyeztetett és részben közösen ki­dolgozott programok segítségével kap biztos nemzetközi hátteret. Együttműködésünk teszi lehetővé, hogy a kialakítható nagy soroza­tokra építve a legfejlettebb tech­nológiákat alkalmazzuk a magyar gépipar kulcsfontosságú szekto­raiban: a közútijármű-gyártásban, a számítástechnikai iparban, a híradástechnikában, a golyóscsa- págygyártásban, stb. Jelenleg tár­gyalások folynak a KGST kere­tében az atomerőművi berende­zések sokoldalú gyártásmegosztá­son és kooperáción alapuló ki­építésére is. Az együttműködés eredményes­ségét lemérhetjük továbbá a ma­gyar vegyipar dinamikus fejlődé­sén, egyre korszerűbb szerkezeté­nek kialakításán, a petrolkémiai ágazat kiépítésén, a gyógyszer- és növényvédőszer-ipar fejlesztésén. Itt is a hosszú távra megteremtett nagy felvevőpiacok, a biztonságos nyersanyag-szállítások képezik a gazdaságos tömeggyártás előfelté­telét. A beruházások összehango­lásával kiépített vegyipari ter­mékszakosítás is növekvő mér­tékben érezteti hatását. Ez mind a KGST-ben folyó együttműködés előnyeit fontosságát példázza. Közismert az is, hogy energia-, fűtő- és nyersanyag-szükségle­tünk jelentős része a KGST-or- szágokból, elsősorban a Szovjet­unióból származik. 1976-ban a KGST-országokból származott energiabehozatalunk 81, anyag- és félkésztermék-importunk több mint 40 százaléka. A mostani öt­éves tervidőszakban összes beru­házásainknak mintegy 4 százalé­kát arra fordítjuk, hogy részt ve­gyünk a KGST-országokkal meg­valósuló együttes integrációs in­tézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyagigények kielégítése ér­dekében. E befektetés természe­tesen fokozatosan megtérül majd a megfelelő kapacitások üzembe helyezése után meginduló szállí­tások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezettségeink határidő­re és jó minőségben való teljesí­tése. Ezért dolgozni azonban nem csupán jól felfogott gazdasági ér­dekünk, hanem a többi KGST-or- szággal szemben vállalt interna­cionalista kötelezettségünk is. USZTY-ILIMSZK: A BÁCS-KISKUN MEGYEI SIKEREK SZÍNHELYE... Harmadszor is elnyerték . a Vörös Vándorzászlót (Különtudósítónktól): Az. ötös számú falazóbrigádban dolgozik Neuman József Uszty- Ilimszkben, a faipari kombinát építésén. — Munkánkért — újságolja örömmel — már másodszor is elnyertük az oklevelet. — Ebben a kollektívában — sorolja — három Bács-Kiskun megyei is van. Gáspár Tibi, Iván Pisti és én. Tibor a vezetőnk. Igen jó. srác, amit bizonyít az is, hogy tulajdonosa az Aranykoszo­rús KISZ-jelvénynek. Ehhez még hozzá jön az, hogy első helyezett lett az Alkotó Ifjúság pályázaton is. — Már melegebb az idő, de té­len^ akkor milyen volt? Igen nehéz volt — moso­lyog büszkén: lám, mégis kibír­tuk. — Valóban úgy zajlott min­den, mint ahogy azt Szidorov elvtárs mondta még Dunaújvá­rosban. a felkészítésünkkor. Egy kanál habarcs és egy tégla kerül a helyére, de már abban a perc­ben úgy odafagy, hogy ember legyen, aki azt meg tudja mozdí­tani. Majd csak tavasszal enged ki, s kezd kötni, folyamatosan. A hideget szerencséses átvészel­tük, figyeltük egymást, nehogy valamelyikünkön fagyás legyen. Mégis előfordult, hogy az egyik srác orra fehéredni kezdett. Me­leg helyre vittük, megdörzsöltük, szerencsére semmi komoly baja nem történt, rendbe is jött azó­ta ... Messzi Misi barátomat — ő is félegyházi, mint én — a folyo­són csíptem el. Horgászni indult éppen, merthogy ez a hobbyja. Persze, hogy nem szabadult ad­dig, amíg nem válaszolt a kérdé­seimre. — Hogyan szoktam meg Szi­bériát és a hideget? — kérdez vissza. Egy kicsit gondolkozik a dolgon. — Azzal kezdem, hogy rögtön ideérkezésünk után már vidámak és jókedvűek voltunk, jó idő volt még. Szerencsés hely­zetbe kerültünk — tudod, hisz te is abban a brigádban vagy, mint én — mert ismerősökkel dolgo­zunk együtt. A munkánkat elis­merik, s ez is jó. Meg az is (mondja nekem, mint alkalmi tudósítónak), hogy erről otthon is tudnak. — A hideget? Megszoktam, nem mondom, hogy nem. De azt hiszem nemigen volt azzal senki se kibékülve, főleg akkor, ami­kor mínusz ötven alatt — Cel- siusban! — aludt a hőmérő. Per­sze kibírtuk, mert, férfiak va­gyunk, mert vállaltuk, s mert mit szóltak volna ránk a többi­ek: mi sem vagyunk cukorból... Hát így. Izmos, erős srác Misi, csak úgy dagadnak a muszklijai. — Jók a sportolási lehetősége­ink is — találja ki következő kérdésemet. — Az ősszel, amikor kétnapos jutalom táborozáson voltam, hasznát vettem az edzés­nek. Beneveztem a kötélhúzásba, • Munkánk nemcsak a cellulóz­kombinát építésére, de az Újvárosba is szólít bennünket. A képen: Szöllösi Karcsi, Kiss István, Ipacs László. És egy ked­ves vendég, Bocsa Sanyi édesanyja, aki az Expressz- csoporttal látogatott hozzánk. • Ez a munkahelyünk — itt tevékenykedik a Március 15. szocialista brigád, amelyben kilenc bács-kiskunbeli fiatal dolgozik. meg az egykaros súlyemelésbe — tizenhat kilós! — hát mit mond­jak: fölényesen győztem, ötven- szer nyomtam ki — mosolyog büszkén. — S az otthon? — Semmi baj, menetrendsze­rűen érkeznek a levelek édes­apámtól, a nővéremtől, meg va­lakitől, aki szőke, s akit úgy hív­nak, hogy Bene Mária... Jött egy nagyobb meg egy kisebb cso­magom, volt benne jó kis hazai is. Meg persze erőspaprika, az otthoni ízeket egypárszor sikerült felidézni: pörköltet főztünk. De erről jut eszembe, ha most nem mehetek, nem is esztek halat va­csorára ... Ügy, hogy részemről vége a nyilatkozatnak. Folytassuk akkor rövidé be­számolóval: mi minden történt velünk azóta, hogy legutóbb hírt adtam. Büszkék lehetnek ránk az otthoniak. Hazánk felszabadu­lásának 32. évfordulója alkalmá­ból — mozgalmi és gazdasági mun­kájuk elismeréséül — többen kaptak jutalmat, kitüntetést. Gáspár Tibor Aranykoszorús KISZ-jelvényt, Győri István és Szöllösi Károly a KISZ KB Di­csérő Oklevelét, Varga Tibor és Juhász Ferenc oklevelet kaptak. Az Alkotó Ifjúság pályázaton Gáspár Tibor első lett, s ezért egy hetet Moszkvában tölthetett. Juhász Ferenc másodikként hét napra Irkutszkba utazott. A Sza­muely Tibor KISZ-alapszervezet a Központi Bizottság Dicsérő Ok­levelét kapta. Heten megyénkből is tagjai: lványi István, Vén Sándor, Magony László, Tóth Zoltán, Messzi Mihály, Kiss Im­re és én. Ekkor adták át másod­szor a Vörös Vándorzászlót és harmadszor a Lenin mellszobrot az I-es betonozó brigádnak, amely már szocialista brigád, Március 15-e néven. A koszorú- zási ünnepséget követően több fiatal KISZ-tagsági fogadalmat tett, köztük Messzi Mihály és Kiss Imre is, a Bács-Kiskunból érkezettek közül. Nem maradtunk ki a felsza­badulás tiszteletére kezdeménye­zett társadalmi munkákból sem, a Lenini Komszomol tagjaival együtt dolgoztunk. Ekkor a Már­cius 15-e brigádot — mindez áp­rilis 9-én történt — harmadszor tüntették ki a Vörös Vándor­zászlóval. HARMADSZOR! Nemes Mihály Rendszámmal vagy anélkül A lassú járművekkel kapcsolatos új szabályok A megyében mintegy 150 mezőgazdasági nagyüzem tevé­kenykedik, s ezek számos traktorral, mezőgazdasági vontató­val rendelkeznek. A KRESZ új szabályai szerint lassú jár­műnek minősül minden olyan jármű, amely önerejéből sík úton nem képes 25 kilométer/óra sebességnél gyorsabban haladni. Gyakorlatilag az történt, hogy az új rendelkezés las­sú járműnek minősített olyan traktorokat, mezőgazdasági vontatókat, amelyek korábban a gépjármű-kategóriába tar­toztak, s korábban forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával vehettek részt a közúti forgalomban. Azért tartottuk ezt szükséges­nek előrebocsájtani, mert több olyan észrevételt kaptunk — fő­leg mezőgazdasági nagyüzemek­től, hogy az AGROKER a mező- gazdasági vontatókat és trakto­rokat rendszám nélkül hozza for­galomba, sőt a már korábban rendszámmal forgalomban levő" jármű műszaki vizsgája lejárt, ezekről vajon leveszik-e a ható­sági jelzéseket? Sajnos, a lassú járművek közlekedésével kapcso­latos szabályok nem teljesen egy­értelműek, ezért —1 több rendelet áttanulmányozása után — az ilyen járműveket üzemben tartók számára az alábbi tájékoztatást tudjuk nyújtani: Amíg járműve­ik azonosítási jellel való ellátá­sára intézkedés nem történik, a már üzemben levő s rendszám­mal ellátott lassú járműről a rendszámtáblát nem kell leven­ni, a forgalmi engedélyt nem kell leadni. Járműveiket az eddigi gyakorlatnak megfelelően közle­kedtethetik akkor is, ha a for­galmi engedélyben időközben a műszaki alkalmasság időpontja lejár*. Ugyancsak egyelőre — míg a pontos szabályozásra intézkedés nem történik — az újonnan érté­kesítésre kerülő lassú járművek is hatósági jelzések nélkül — rendszámtábla, forgalmi enge­dély — vehetnek részt a közúti forgalomban mindaddig, míg nem jelenik meg a lassú jármű­vek azonosítási jelzéssel történő szabályozása. Azokat a járműve­ket — s ezt ismételten a közös gazdaságok vezetőinek, gépjár­mű-ügyintézőinek figyelmébe ajánljuk — amelyekről eddig szó volt, bármelyik járműkategóriá­ra érvényesített vezetői engedél­lyel — abban az esetben is, ha az orvosilag lejárt — vagy a las­sú járművekre szóló vezetői iga­zolvánnyal lehet vezetni. A lassú járműveken történő személyszál­lításra a KRESZ 46. paragrafu­sának 2. bekezdésében foglaltak az irányadók, vagyis hatósági en­gedély hiányában a lassú jármű­vön a vezetőn kívül más személy nem tartózkodhat. (Zárójelben jegyeznénk meg, hogy ez termé­szetesen a közútra és közlekedés közben érvényes.) A lassú jár­művekhez a KRESZ rendelkezése értelmében pótkocsit természete­sen lehet csatlakoztatni. Amit a műszaki felülvizsgálat­ról az üzemeltetőknek tudni kell: a KPM Autófelügyelet műszaki igazgatóhelyettese által kiadott szakágazati utasítás kimondja — a további rendelkezésig — hogy az üzemeltetők a már rendszám­mal rendelkező, vagy a kereske­delmi vállalatoknál vizsgáztatni kívánt lassú járműveket a ko­rábbi gyakorlatnak megfelelőén a KPM Autófelügyeleténél levizs­gáztathatják mezőgazdasági von­tatóként. A vizsgáztatás azonban önkéntes és külön kérelemre tör­ténik. Az érvényesítő vizsgán — ez más, mint az időszakos mű­szaki felülvizsgálat — alkalmas­nak minősített jármű, annak el­lenére, hogy a jogszabály a las­sú járművek részére nem rend­szeresített forgalmi engedélyt, a szokásos módon rendszámmal és forgalmi engedéllyel lesz ellátva. Az ilyen lassú járművekre, ame­lyeket mezőgazdasági vontató­ként levizsgáztattak, minden te­kintetben a mezőgazdasági von­tatókra érvényes KRESZ-szabá- lyok vonatkoznak, tehát a vezető is érvényes mezőgazdasági von­tatóvezetői engedéllyel rendel­kezzék. A lassú járművekre^ vonatkozó új szabályozásról — amennyiben ez megjelenik — lapunk tájékoz­tatja az érdekelteket. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom