Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

Dinamikusan fejlődött Bács-Kiskun megye élelmiszergaz­dasága az utóbbi tíz évben. Az előrelépés egy-egy lépcsőfo­kát jelentik az új élelmiszeripari létesítmények, bővítések és a korszerűsítések. Tegnap Kecskeméten került sor több ilyen jellegű beruházás átadására, amelyeket a legutóbbi hetekben, hónapokban készítettek el. Űj élelmiszeripari létesítmények T1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 100. szám Ára: 90 fillér 1977. április 30. szombat Bács-Kiskun élelmiszeriparában dolgozó szakemberek részvételé­vel aktívaülésre került sor a me­gyei tanács nagytermében. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitó sza­Kitüntetett kollektívák m Dr. Kovács Imre miniszterhelyettes a megye párt- cs állami ve­zetőinek jelenlétében avatta fel a Középmagyarországi Pincegazda­ságban az új létesítményeket. • A legkor­szerűbb műszerekkel gyarapodott a megyei minőség- ellenőrző és vegyvizs­gáló intézet. Felvételünkön Mile László csoportvezető­mérnök a Rotadeszt vákuum- desztillátorral a fűszer- paprikában levő növény­védő szer maradványok dúsítását végzi, a mennyiség meghatáro­zásához. • A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat kecskeméti központi üzemében négy, lengyel gyártmányú alagútkemencében sütik a ke­nyeret, valamint az egyéb pékárukat. (Pásztor Zoltán és Tóth Sándor felvételei.) # Csizmadia István igazgató tájékoztatta a vendégeket és a vállalat dolgozóit az elmúlt év gazdasági sikereiről és az idei feladatokról. Kétmilliárd forint felett A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat ösztönzője és szer­vezője a megye mezőgazdasági üzemeiben évek óta megvalósuló és kiemelkedő gazdasági ered­ményeket hozó baromfiprogram­nak. A IV. ötéves terv utolsó esztendjében a vállalat több mint 42 ezer tonna baromfit vásárolt és dolgozott fel. Az elért ered­ményekért tavaly kapták meg először a Kiváló vállalat kitün­tetést. Az elmúlt évben termelé­süket növelték, javították a gaz­daságossági értékeket, s tegnap ismét átvehették az elismerő ki­tüntetést. . Dr. Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes adta át a Kiváló vállalat címet igazoló oklevelet Csizmadia István igazgatónak. Az ebből az alkalomból a válla­lat központjában rendezett ün­nepségen ott voltak a megye párt- és állami vezetői, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. A vállalat igazgatója tájékoz­tatta a vendégeket munkájukról, terveikről. Beszélt arról is, hogy a termelésnövekedés teljes mér­tékben a termelékenység javulá­sának köszönhető. Eredményes volt a munka- és üzemszervezés, nőtt a vállalatnál a műszaki és technikai színvonal, a szocialista brigádok újításainak gyors al­kalmazásával egy esztendő alatt másfél millió forint megtakarí­tást tudtak elérni. Tavaly a ter­vezett negyvenöt és fél ezer ton­na baromfifelvásárlást és feldol­gozást 3,5 százalékkal túlteljesí­A tizennyolc éves múltra visz- szatekintő Lajosmizsei Vízgépé­szeti Vállalat kollektívája eddig kilencszer érdemelte ki a Kiváló vállalat címet, úgy, hogy egy íz­ben g Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával is ki­tüntették. A kilencedik kitünte­tést tegnap vették át a cég dol­gozói Lajosmizsén Vincze József­től, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnökhelyettesétől. A négy gyáregységgel dolgozó vállalat közössége szép eredmé­nyeket mutatott föl az elmúlt esztendőben. Az árbevétel 534 millió forint volt, 18,4 százalék­kal, több mint az előző évben. A saját termelés értéke 19,5 százalé­kos növekedéssel elérte a 358 millió forintot. Ezt az eredményt 853 fizikai dolgozóval, s 1220-as összlétszámmal produkálták. A termelésnövekedés 96,7 szá­zalékban a termelékenység foko­zódásából származott, a létszám csak öt fővel gyarapodott a vál­lalatnál. A nyereség is kedvező­en alakult, 16.8 százalékkal több lett a tervezettnél. A dolgozók átlagkeresete kilenc százalékkal haladta túl az előző évit, arhil részben központi bérpreferencia révén tudtak elérni. A vállalati terv túlteljesítésé­ben — mint Nagy Lajos igazga­tó tegnapi ünnepi beszámolójá­ban is elhangzott — a belső tar­talékok sikeres feltárása, a mun­ka- és üzemszervezés korszerű­sítése, a takarékosság és a mun­kaidőalap jobb kihasználása ját­szotta a döntő szerepet. Harminc- három nem termelő létszámbeli dolgozót közvetlen termelői fel­adatra csoportosítottak át. Köz­rejátszott a sikerben, hogy a teljesítménybéres munkaórák tették. A hazai igények kielégí­tése mellett exportra több mint 22 ezer tonna feldolgozott baromfit szállítottak, amelynek nyolcvan százalékáért dollárral fizettek a külföldi vevők. A tőkés export­juk 2500 tonnával volt több, mint 1975-ben. Tavaly sikerült először a vál­lalatnak a kétmilliárd forint ter­melési értéket meghaladni. A tervezett vállalati eredményt is csaknem harminc millióval szár­nyalták túl és elérték a 134 mil­lió forintot. Az idén a tavalyinál is nagyobb feladatok teljesítésé­re vállalkoznak. Baromfiból öt­venezer, nyúlból két és fél ezer, galambból százhatvan, toliból kétezerhatszáz tonnányi felvá­sárlását és feldolgozását terve­számát 266 ezerrel növelték az előző évhez képesf. Ezekre, s a többi hatékonyságot növelő vál­tozásokra a 85 szocialista brigád aktív közreműködésével került sor. A vállalati munkaverseny-moz- galmat fémjelzi, hogy a 2. számú gyáregység dr. Blanár szocia­lista brigádját a Szakma Kiváló Brigádja, kilenc kis közösséget pedig a Vállalat Kiváló Brigád­ja címmel tüntették ki. összesen 52 kollektívát részesítettek elis­A megyei zöldség-gyümölcs ke­reskedelmi szövetkezeti vállalat, a ZÖLDÉRT elmúlt évi eredmé­nyei alapján elnyerte a Kiváló szövetkezeti vállalat kitüntető címét. Tavaly még MEZÖTER- MÉK néven működött. Ez év márciusában a zöldség-gyümölcs kereskedelem átszervezése során létrejött a kereskedelmi központ, amelynek megyei vállalata lett a ZÖLDÉRT. A szövetkezet együtt­működés révén a . továbbfejlesz­tést elhatározó döntés előtt is az átlagosnál jobb eredményt értek el mind a lakosság ellátásában, mind az exportkötelezettségek teljesítésében. Erről számolt be a vállalati ünnepségen dr. Laczkó Tibor igazgató. Az elmúlt esztendőben sok kár érte a mezőgazdaságot, pusztított a fagy és az aszály. Az üzemek igyekeztek — többek között — másodvetésű zöldség­félékkel a kieséseket pótolni. A megyei szövetkezeti vállalatnak sikerült az előző évek átlagához Ebből az alkalomból látogatott a megyeszékhelyre dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, akit Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának tit­kára, dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács élnöke, dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP kecskeméti városi Bizottságának első titkára, Gádor József, Kecskemét tanács­elnöke, valamint a megye és a város párt-, tanácsi és társadalmi szerveinek képviselői fogadtak. zik, tojásból pedig 154 milliót. Két év múlva befejeződik a kis­kunhalasi gyár rekonstrukciója. Az idén a kecskeméti gyárban lé­tesítenek melléktermék-feldolgo­zót, valamint elkezdődik a hűtő­ház bővítése, a fogyasztó és tá­rolókapacitás növelése érdeké­ben, hogy 1979-ben naponta a je­lenleginél 35 százalékkal több baromfit tudjanak fagyasztani. Megvalósulóban van az úgyne­vezett higiéniai program. Az ilyen jellegű korszerűsítésre húszmillió forintot költenek, ele­get téve ezzel az élelmiszeripari törvénynek, valamint a legszigo­rúbb nyugat-európai szabvány­nak is. Az igazgató tájékoztatója után a vendégek megnézték a kecskeméti üzemben folyó mun­kát. mérésben. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére folyó ver­sengés is érezteti már a hatá­sát az idei feladatok megoldásá­nál. A tegnapi jó hangulatú ün­nepségen arról is szó esett, hogy a Kiváló Vállalat, mint a víz­ügy ipari háttere, központi tá­mogatásban és hosszúlejáratú fejlesztési hitelben részesült, és ez jelentős tényező az újabb si­kerek elérése szempontjából. képest mintegy tíz százalékkal több árut értékesíteni a lakos­ság részére. Az export tervet is kilenc százalékkal túlteljesítet­ték. Azt nem lehet elhallgatni, hogy bőven voltak gondok is. Az áruválaszték nem volt kielégítő. Panák László, a budapesti Zöld­ség-Gyümölcs Kereskedelmi ‘Köz­pont vezérigazgatója elismerő szavak kíséretében adta át a ki­tüntetést dr. Laczkó Tibor igaz­gatónak. Dr. Tóth Imrénének, a szakszervezeti bizottság titkárá­nak, valamint Hincz Józsefné raktári dolgozónak pedig a Ki­váló szövetkezeti munkáért jel­vényt nyújtotta át. Laczkó Tibor a vállalati szo­cialista munkaversenyben leg­jobb eredményt elért kirendelt­ségek, boltok és brigádtagok ré­szére adott oklevelet és pénzju­talmat. A központban dolgozók közül tizenketten kaptak Kiváló dolgozó jelvényt. (Folytatás a 2. oldalon) vai után dr. Kovács Imre beszélt az élelmiszeripar előtt álló fel­adatokról, az 1980-ig szóló tervek­ről, valamint Bács megyének a termelésben és feldolgozásban elfoglalt helyéről és szerepéről. Hangsúlyozta, hogy megyénkre el­sősorban az alapanyag-termelés­ben számítanak, de növekszik a feldolgozóipar jelentősége is. Ezt igazolják a most elkészült beru­házások, valamint a tervezett fej­lesztések, ezek közül is a legna­gyobb a már épülő bajai húsfel­dolgozó. A miniszterhelyettes ezután is­mertette az élelmiszeripar első negyedévi tervteljesítését. Annak ellenére, hogy messzemenő követ­keztetéseket nem lehet levonni egy negyedév munkája után, még­is örömmel lehet megállapítani, hogy a feldolgozó- és tartósítóipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1976 első négy hónapjában. Ezen belül is kiemelkedik a húsipar 12 százalékos, a baromfiipar 14 szá­zalékos, a tejipar és a növény­olajipar 14 százalékos termelésnö­velése. Az • aktívaülés után a résztve­vők és a vendégek ellátogattak az új élelmiszeripari létesítmények­hez. A megye vezetőinek, vala­mint Borsódy Miklósnak, a Bor­ipari Vállalatok Trösztje vezér- igazgatójának jelenlétében avat­ta fel dr. Kovács Imre, a Kö­zépmagyarországi Pincegazdaság kecskeméti központi palackozó üzemében az új létesítményeket. Bajzák Béla, a pincegazdaság igazgatója ismertette a beruházá­sok hasznát, a gazdaság eredmé­nyeit és terveit. Műszaki fejlesz­téseiben előtérbe került a kecs­keméti üzem korszerűsítése, bő­vítése, azzal a céllal, hogy a kör­nyék mezőgazdasági üzemeinek együttműködésén alapuló keres­kedelmi pincészetté, a megye bo­rászatának központjává váljék. A negyedik ötéves tervben az ösz- szes beruházások értéke 160 mil­lió forint volt. Tegnap 76 millió forint értékű új létesítményt: bor- és üdítőital-palackozó csar­nokot, bortárolókat, szőlőfeldol­gozó- és szörpkészítő üzemet avattak. Először az idén szüretkor válik majd lehetővé óránként 500 má­zsa szőlő feldolgozása az üzem­ben. Az új berendezésekkel meg­kétszerezik a korábbi kapacitást. A több mint háromezer négyzet- méteres csarnokban borpalackozó gépsort helyeztek üzembe, amely­ről — kiegészítő berendezések al­kalmazásával — óránként hat­ezer liter bor kerül le. A csar­nokban az idén ősszel még üdítő italt töltő gépsort is elhelyeznek. A bortárolás a most átadott, rozs­damentes acélból készült tartá­lyokkal, 135 ezer hektoliterre nőtt. A szörpüzem pedig a Már­ka család alapanyagainak elké­szítését teszi lehetővé. Az idei ter­veik szerint, mintegy 250 ezer hektoliter bort irtékesítenek, amelynek 80 százalékát palackoz­zák. A miniszterhelyettes elismerés­sel szólt a pincegazdaság munká­járól, majd az Élelmiszeripar Ki­váló Dolgozója kitüntetést adta át Bende József palackozó üzemi szakmunkásnak. Nagy Lajos fő­mérnöknek és Csendes Lászlónak, a karbantartó műhely vezetőjé­nek. Többször szó esik az élelmisze­rek javuló minőségéről, de a hi­bákról, a fogyatékosságokról is. A fogyasztók érdekében és védel­mében tevékenykedik — ugyan­akkor állami ellenőrzési feladatot is ellát — a megyei élelmiszerel­lenőrző és vegyvizsgáló intézet. Eddig nem dolgozhattak megfe­lelő körülmények között, s fel­szerelésük is hiányos volt. Teg­naptól új épületet, korszerűen be­rendezett laboratóriumokat mond­hatnak magukénak az intézet dolgozói. A miniszterhelyettes a megye vezetőivel az új intézetbe is el­látogatott, amelyet Horváth György igazgató mutatott be. El­mondta, hogy évente több mint ötvenezer vizsgálatot végeztek. Az új élelmiszertörvényből adódóan az idén feladataik gyarapodnak, egyebek között az élelmiszeripari üzemek technológiai felülvizsgá­lata és jóváhagyása, a nyers zöld­ség- és gyümölcsforgalmazás mi­nőségi ellenőrzése, az élelmisze­rek eltarthatóságának megálla­pítása is, az intézetre hárul. Űj berendezéseikkel ezentúl már hite­lesen bizonyítani tudják a pálin­ka-, bor- és élelmiszerhamisítá­sokat is. Dr. Kovács Imre remé­nyét fejezte ki, hogy az intézet az eddig kiérdemelt nemzetközi elismerését, tekintélyét a jövőben is megőrzi, s a társintézetekkel együtt továbbra is a fogyasztók érdekében, az élelmiszertörvény végrehajtásáért munkálkodik. Ed­digi kimagasló tevékenységük el­ismeréseként Horváth György igazgatónak és Csikós Éva gaz­dasági főelőadónak adta át az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A MÉM döntése alapján ez év elejétől Kecskeméten lesz a Sző­lészeti és Borászati Kutatóinté­zet központja. Az új székház fel­építéséig ideiglenesen a megyei minőségellenőrző és vegyvizsgáló intézet volt épületét alakították át. ahová szintén a napokban köl­töztek a kutatóintézetnek azok a részlegei, amelyek laboratóriu­mokhoz nem kötődnek. Tegnap a megye vezetői megmutatták a mi­niszterhelyettesnek a kutatóinté­zet ideiglenes központját. Nem kis büszkeséggel tették, ugyanis az épület átalakításában, mosta­ni átadásának időpontjában ke­vesen bíztak. Kecskemét város vezetői azonban példás munka- szervezéssel teljesítették korábbi vállalásukat, amelynek következ­tében elkészülhetett az intézet központja. A délelőtti üzemlátogatások a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalatnál zárultak. A vendége­ket Kiss József igazgató kalau­zolta a kecskeméti központi üzemben, amelynek rekonstruk­cióját 1974-ben kezdték, s most már befejezettnek tekinthető. Az üzem naponta száztízezer kecs­keméti és környékbeli lakos ke­nyér-, valamint péksütemény-el­látásáról gondoskodik. A rekonst­rukció előtt naponta tíz, jelenleg pedig negyvennyolc tonnányi a sütési kapacitás, az elmúlt hóna­pokban üzembe állított, lengyel gyártmányú négy, úgynevezett alagútkemencével. Nemcsak a mennyiség, hanem a készítmé­nyek jó minősége és sokfélesége is kiemelkedő jelentőségű a lakos­sági ellátás szempontjából. A zsúr- kenyértől a rozslángig, féltől a kétkilósig, kilencféle kenyeret, ezenkívül nyolcfajta péksüte­ményt készítenek, mindez egyben azt is jelenti, hogy a kecskemé­ti üzem elérte az országos szín­vonalat. A háztartások korszerű­södését, az életszínvonal emelke­dését jelzi, hogy a megyeszékhely lakossága évről évre kevesebb ke­nyeret fogyaszt, azonban több, úgynevezett finom pékárut, lisz­tes édesipari és tartós sütőipari termékeket vásárol. Ezek készíté­sét 50—100 százalékkal növelik az' elkövetkező években. A friss áruellátás javításához is hozzá­járul a korszerű üzem, ugyanis naponta Kecskemét nagyobb üz­leteibe három alkalommal is szállítanak kenyeret és péksüte­ményt. A kecskeméti üzem rekonstruk­ciójával kezdődött el a vállalatnál a pékségek korszerűsítése. Rövi­desen befejeződik a kerekegyházi, a tiszakécskei sütőüzemek átala­kítása, és az idén elkezdik Kis­kunfélegyházán a napi 26 tonna kapacitású új üzem építését. Ter­veik szerint aa ötödik ötéves terv végéig 74 millió forintot költenek felújításra, bővítésre, és az új üzem építésére. A vállalat dolgo­zói nap mint nap fontos ellá­táspolitikai feladatot teljesítenek. A munkában élenjáróknak: Ba­logh Jánosné és Mészáros Ferenc Sütőmunkásoknak, Sárközi János karbantartó lakatosnak és Kiss József igazgatónak az Élelmiszer- ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át a miniszterhelyettes. Cs. I. Kilencedszer Kiváló Vállalat a Lajosmizsei VÍZGÉP Több áru a lakosság részére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom